Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-05-15 / 20. szám

8 2005- május 15. MEÖT-MELLÉKLET ‘Evangélikus Életit Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa H-1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3. Telefon: 1/371-2690,1/371-2691. E-mail: okumenikus@lutheran.hu, honlap: http://okumenikus.lutheran.hu. Elnök: D. Szebik Imre püspök Főtitkár: dr. Bóna Zoltán lelkész Tagegyházak Magyarországi Református Egyház Magyarországi Evangélikus Egyház Magyarországi Baptista Egyház Magyarországi Metodista Egyház Magyar Ortodox Egyházmegye (Moszkvai Patriarchátus) Magyarországi Román Ortodox Egyház Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház Budai Szerb Ortodox Egyházmegye Magyarországi Ortodox Exarchátus (Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus) Magyarországi Anglikán Egyház Megfigyelők Magyar Katolikus Egyház Magyarországi Unitárius Egyház Isten Egyháza Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Magyar Bibliatársulat Alapítvány Ökumenikus Tanulmányi Központ Keresztyén Ökumenikus Baráti Társaság Keresztyén Orvosok Magyarországi Társasága Magyar Cserkészszövetség Budapesti Nemzetközi Egyház Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület Üdvhadsereg Magyar Népfőiskolái Kollégium Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend Magyar Kékkereszt Egyesület Keresztény Ökumenikus Diákegyesület Habitat for Humanity Magyarország Alapítvány Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége A ME ÖT székhazának „temploma" kívülről és belülről - egy ökumenikus nőtalálkozó alkalmával „Krisztusban egybefo A Magyarországi Egyházak Ökumeni­kus Tanácsa és az abban együttműködő egyházak és egyházakhoz kötődő társa­dalmi szervezetek egymás iránti nyitott­sága meggyőződésünk szerint a Szentlé­lek Isten egyező hitre és harmonikus bi­zonyságtételre indító titkának a gyü­mölcse. Az 1943 júniusában alakult öku­menikus szervezet létrejöttét motiváló társadalmi tényezők közül pedig a kö­vetkezők voltak meghatározóak. 1) A magyarországi történelmi protes­táns egyházak képviselői aktívan részt vettek a Faith and Order, valamint a Life and Work (a 20. század keresztyén teo­lógiai és gyakorlati együttműködését je­lentő nemzetközi szervezetek) munká­jában, sőt Kovács J. István személyében már sajtótudósítójuk is jelen volt az 1910-es edinburghi világmissziói konfe­rencián. Tehát ott voltunk az Egyházak Világtanácsa alakulásának folyamatá­ban, annak jeles állomásain. 2) Keresztyén fiatalok felekezeteket átívelően hozták létre 1942-ben a Mene­kültsegélyező Ifjúsági Bizottságot, és kö­vezték az utat a szervezett ökumenikus mozgalom irányába. 3) A háború nyomorúsága, a mene­kültek áradata, a frontokról érkező sebe­sültek alapvető ellátása bőven adott okot az ökumenikus összefogásra. 4) Nem utolsósorban említem azt a publicisztikai párbeszédet, amelyet az ökumené témakörében Ravasz László, Bangha Béla, Révész Imre, König Kelemen, Lakatos Endre, Kelemen Krizosztom és má­sok folytattak. A nemzetközi és hazai ökumenikus mozgalom újszövetségi megalapozottságáról dr. Hecker Frigyes nyugalmazott metodista szuperinten­dens az alábbiak szerint vall: „(...) »Mert úgy tetszett Istennek, hogy megismertesse ve­lünk az őakaratának titkát, amelyet kijelentett (...), hogy a Krisztusban egybefoglal mindene­ket...« (Ef 1,9-10) A fenti bibliai kijelentés Istennek arról az eltökélt szándékáról szól, amely sze­rint begyógyítja ennek a világnak sok ezernyi vérző sebét, és újra »egybefoglal­ja« mindazt, ami az emberiség bűnének rombolása és nyomorúsága miatt szét­szakadozott, az ellenségesség megha- sonlásába torzult. Ennek az isteni szán­déknak kulcsszemélye a názáreti Jézus, a Krisztus. Történelmünk során újra és újra meg­mutatkozik ennek az isteni végzésnek a hatása. Napjaink egyik sajátos vonása, hogy a zsidóság és a keresztyénség évez­redes és tragikus ellenségeskedése ol­dódni látszik. Egyre hangsúlyosabbakká válnak a közös gyökerek, és tisztelni ta­nuljuk a másikban az Abrahám, Izsák és Jákob Istenéhez való ragaszkodást. Az apostol azt tanítja az idézett levélben egy fejezettel később (Ef 2,14-16), hogy éppen Krisztus Jézus az, aki »lebontotta« a zsidó nép és a népek sokasága közé ékelődött elválasztófalat (...), a két nemzet- séget eggyé tette, miután a kereszt által meg­ölte az ellenségeskedést önmagában... Isten­nek ez az egységre hívó szándéka nem hagyhatja közömbösen azokat, akik Jé­zus Krisztusban hisznek, őt uruknak vallják. ■ Ennek a törekvésnek hatásaként jött létre a világ keresztyén egyházait átható ökumenikus mozgalom is. A 20. század elejétől kezdve egyre nyilvánvalóbbá lett annak világraszóló botránya és tartha­tatlansága, hogy a Jézus Krisztus nevét valló különféle egyházak ellenségként tekintenek egymásra, elválasztó falakat építenek maguk köré, és képtelenek a testvéri kéznyújtásra, egymás elfogadá­sára és megbecsülésére. A szétszakado- zottság okozta fájdalom és bűnbánat hozta végül is egyre közelebb egymás­hoz a különböző egyházak tagjait és munkatársait, felelős tisztségviselőit. 1948 augusztusában megalakult az Egy­házak Világtanácsa, amely mintegy gyűjtőhelye az egész világot átfogó öku­menikus törekvéseknek, mozgalmak­nak. Ennek a szervezetnek ez idő szerint 347, különböző keresztyén tradíciót kö­vető egyház a tagja, több mint 120 or­szágból. Magyarországon már 1943-ban megalakult az akkor csak protestáns egyházakat összefogó egyházközi szer­vezet, a mai ökumenikus tanács. Végül hadd tegyünk egy tisztázó megjegyzést: az ökumenikus mozgal­mat és egységtörekvést nem szabad összetéveszteni, összemosni a világval­lások találkozójával, amelyet a világbé­kéért folytatott közös párbeszéd érdeké­ben tartottak 1986-ban Assisiben. Az Egyházak Világtanácsába tömörült ke­resztyén egyházak közös, őket össze­kapcsoló hitvallása egyértelműen kifeje­zi hitük lényegének azonosságát: »Az Egyházak Világtanácsa azon egyházak közös­sége, amelyek az Úr Jézus Krisztust Istennek és üdvözítőnek vallják a Szentírás szerint, és ezért közösen igyekeznek eleget tenni annak, amire elhivattak, az Atyának, a Fiúnak és Szentiélek­nek dicsőségére.« (Újdelhi, 1961)” A Magyarországi Egyházak Ökume­nikus Tanácsának, amelynek ugyanez a Krisztus-központú hitvallás adja a teo­lógiai alapvetését, ma tíz tagegyháza van, s szorosan együttműködik további tizennyolc egyházzal, illetve keresztyén missziót vállaló szervezettel. Tevékeny­Az ökumené a t ► Egyetemista diákok sokasága hul­lámzik a lágymányosi egyetemi vá­rosrészben. Egy jobb fordulat, és feltűnik egy templom, majd egy kápolna - a felekezetek békés egy­más mellett élése jegyében. A mi­liő tökéletes. Az ökumenéről jöt­tem beszélgetni, de a hely szelleme adja a kérdést: mennyire vannak „messze” vagy „közel” a karnyúj­tásra lévő fiatal generációk a törté­nelmi egyházaktól?- Főtitkár úrnak milyen személyes élménye van az ökumenéről? Vannak-e olyan emlékei a családi életéből, gyerekkorából, teológuskorá­ból, amelyek meghatározóak, máig emlékeze­tesek az Ön számára?- Katolikus anyám a „fővonalú” kato­likus hitgyakorlat szerint élt, misére járt. Református apám pedig inkább agnosz­tikus volt, aki kulturális és spirituális családi örökségként kapta a református egyházhoz való kötődését. Szüleim is­kolai hitoktatásban részesítettek a ’60-as években, a faluközösségben értelmiségi­ként ezzel mintegy példát adva, ami ak­kor „duplán irritatív” tett volt a hivatalo­sok szemében... Egyházi iskolába írat­tak. A katolikus nővéremet apácák taní­tották, én pedig a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába kerültem. A család ökumenicitása így tehát legalább olyan erős volt, mint az egyháziassága.- Régi-új MEÖT-főtitkárként személyes pályáján mit jelent, hogy újra Ön tölti be ezt a tisztséget D. Szebik Imre evangélikus elnök­püspök mellett?- A napi munkámban egy fontos praktikus változást jelent, hogy újra fő- foglalkozásként, főtevékenységként dol­gozom az úgynevezett intézményes ökumenében. Vannak szervezetek, ma­gánszemélyek is, amelyek és akik ránk találnak az interneten, és „ökumenikus problémájukkal” hozzánk fordulnak. Mondok két példát: a minap kaptam egy telefont egy utazási irodától. Egy francia csoport ügyében hívtak, amelyről kide­rült, hogy egyházi hátterű, és szeretne röviden megismerkedni a magyarorszá­gi egyházi viszonyokkal. Azt kérték, hogy szervezzünk számukra lehetőleg azonnal egyházi programot... A másik esetben egy építészmérnök fi­atalember azzal keresett meg, hogy „öku­menikus templom” témában írja a záró­dolgozatát, és szüksége lenne ezzel kap­csolatos teológiai, liturgiái, egyháztörté­neti információkra. Elsőrendű feladata­tom, hogy a tagegyházak, tagszervezetek együttműködésének formáit segítsem elő, de fontosnak érzem, hogy emellett egyházi és egyházközi kérdésekben min­denkinek a rendelkezésére álljak.- Ennyi elfoglaltság mellett jut-e ideje a gyülekezeti pásztori szolgálatra?- Tekintettel arra, hogy feleségem is református lelkész, és egy „egylelkészes” gyülekezetben áll alkalmazásban, a munkát mindig erőnk szerint osztottuk meg: jelenleg is csak alkalmi szolgálatot vállalok, annyit, amennyit a lehetősége­im megengednek.- A MEÖT 1943-as megalakulása óta ha­talmasat változott a világ. Globalizáció, egye­sült Európa... Az új évezredben, új kihívások közepette valóban újak-e a kérdések, amelyekre az egyházaknak választ kell adniuk?- Véleményem szerint ugyanazok a kérdések vetődnek fel új és új formában, és ugyanazokat a válaszokat kell adni - új és új formában. A mai világban persze ezek nem olyan egyértelműek, mint ak­kor, amikor az emberek elsöprő többsé­ge egy-egy felekezethez kötődött évszá­zadokon keresztül. Az ökumenicitás az élet természetes részévé válik a társadalmi mobili­tás kapcsán, immáron sem családokra, sem falvakra, sem közösségekre nem le­het azt mondani, hogy színkatolikus, -református, -evangélikus és így tovább. A pluralizmus erősen jelen van, és a társadalmi pluralizmus egyházi megfelelője az ökumené.- Valóban, napjainkban is egyrészt a csalá­dokban, a vegyes házasságok révén, másrészt az egyházak közötti teológiai dialógusokban kerül előtérbe az ökumené. Milyen más útjai vannak ezeken kívül az ökumenének 2005-ben?- Sokféleképpen lehet az ökumenét Pünkösdi beszélgetés dr. Bói megközelíteni. Véleményem szerint van egy természetes menete, és van egy intéz­ményes formája. Ebben a pozícióban a munkaköri feladatom az intézményes ökumené munkálása, de tudatosan sze­retnék figyelni a természetes menetére is. Az ökumené szinonimája a pluralista tár­sadalom komplementaritása, a különbö- zőeknek az egymást kiegészítő, együtt­működő szerepe. Az ökumené nem egy­házközi ügy, hanem egyházi ügy, a hívőemberek ügye! Mivel az emberek nem egyformák, következésképp a hitük, a hitviláguk sem az; lehet, hogy egy fundamentalista és egy karizmatikus református értékítélete kö­zött nagyobb a távolság, mint egy kariz­matikus evangélikus és egy karizmatikus református között. Az ökumené az egyé­ni kegyesség része is. Amikor Zebedeus fiai és a többi tanítvány a kapemaumi pi­acon arról beszélgettek, hogy ki az a Jé­zus, és ki mit hallott róla vagy tőle, már egy ökumenikus beszélgetés zajlott! Ha a hitkérdésről beszélnek emberek, annak mindig van egy ökumenikus aspektusa.- II. János Pál pápa szenvedése, halála, te­metése, majd XVI. Benedek pápa megválasz­tása és beiktatása a hívő és nem hívő világ fi­gyelmét is a katolikus egyházra irányította. Ökumenikus szemmel nézve milyen üzenetük van ezeknek a történéseknek?- Azt gondolom, hogy még két katoli­kus is másképpen élte meg ezeket, tehát nem állíthatjuk, hogy „a katolikusok így”, „a protestánsok pedig úgy”. A hívők réte­gei és a nem hívők is meglepően sokfé­leképpen reagáltak például II. János Pál magyarországi látogatásai alkalmával. Fontos, hogy tisztázzunk fogalmakat, amikor megkíséreljük értékelni II. János Pál közel három évtizedes pápaságát, il­letve amikor az új pápa lehetséges tervei­ről, programjáról beszélünk. Mi, protes­tánsok óvatosan tekintünk mind a „kon­zervatív”, mind pedig a „modem” vagy a „liberális” fogalmakra. Az új pápával kapcsolatban a konzervativizmust sokan negatívan emlegetik, pedig sok pozitív eleme van ennek is. Visszagondolva a re­formációra, egy Agoston-rendi szerze­tes, Luther Márton - megfogalmazva a sola j * %

Next

/
Thumbnails
Contents