Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-05-15 / 20. szám

4 2005- május 15. EVANGÉLIKUS ÉLET 'Evangélikus Életi? Anyák napja az Élimben ► Élim: oázis a Sínai-félsziget közelé­ben, ahol Izrael fiai vándorújukon megpihentek. Ebben az oázisban ti­zenkét forrás és hetven pálmafa nyújtott enyhet a pusztában ván­dorló, eltikkadt zsidó népnek. Élim: evangélikus gyermekotthon Nyír­egyházán. Oázis, amely immár nyolcvanöt esztendeje ad enyhet az élet hajótöröttjeinek, megnyo­morítottjainak. Nyolcvanöt éve csepegtet balzsamírt a sérült gyer­mekek szívébe. Az Élim nyolcvan­öt esztendeje az irgalom, a jóság, a szeretet nyolc és fél évtizede. Május 7-én kettős ünnepre gyűltünk össze a nyíregyházi szeretetotthonban. A sérült gyermekek és gondozóik ha­gyományossá vált anyák napi köszöntő­je mellett hálát adtunk azért, hogy az otthon fennállásának a nyolcvanötödik évfordulóját ünnepelhetjük. Szárnyalt az ének, szólt a vers a gondozók és a gondozottak közös műsorában, annak bizonyságaként, hogy az „élimi család­nak” az áldott orvos, Jézus a családfője. Igehirdetésében a Déli Egyházkerület püspöke, Gáncs Péter az esztendő igéjéről - „.. .könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkoz­zék a hited” (Lk 22,32a) - beszélt: Jézus szí­vén viseli sorsunkat, bizonyítja ezt a múlt, és ez ad reménységet a jövőre néz­ve is. Köszöntő szavaiban Bozorády Zoltán esperes a gyermekotthon látogatására bátorított: aki ide belép, annak életébe az élő víz áradhat. Bogár Agnes otthonvezető és Adámi László igazgató lelkész közös bi­zonyságtétele után együtt adhattunk há­lát azért, hogy ez az otthon mindmáig az Úr Jézus Krisztus áldozatának benső is­meretéből fakadó szeretet szolgálatának és missziójának a helye lehet. ■ -A-R A föld porából lett templom ► A Somogyszilben élő maroknyi evangélikus pásztorolását tartotta egyik legfontosabb feladatának Kó- szeghyné Raczkó Zsuzsanna lelkész, aki 2000-től szolgál az ecsenyi és környékbeli gyülekezetekben. En­nek egyik látható eredménye volt, hogy május 7-én szép számú gyüle­kezet lehetett együtt, amikor Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evan­gélikus Egyházkerület püspöke fel­szentelte megújult templomukat. Az istentisztelet utáni közgyűlésen Szép Józsefié gondnok ismertette a gyülekezet történetét. Elmondta, hogy a török miatt elnéptelenedett tolna-baranyai terüle­tekre 1716-1750 között német ajkú evan­gélikusokat telepítettek be. A letelepü­lők első feladata az volt, hogy erdőirtás­sal művelhető területet nyerjenek, vala­mint házakat építettek. Hamar elterjedt a hír, hogy dolgos sváb nép lakik a kör­nyéken, ezért az egykori somogyszili földbirtokos, gróf Hunyadi Ferenc 1830-tól telkeket és munkát adott nekik a falu­ban. Ezenkívül szabad polgárjogot nyer­tek, nem voltak többé jobbágyok. Az újonnan letelepedetteknek iskolára és templomra volt szükségük. A telepe­sek első dolga volt létrehozni az evangéli­kus gyülekezetét. Akkoriban Döröskéhez tartoztak, de a 19-20. század fordulóján felmerült az az igény is, hogy anyagyüle­kezetté szerveződjenek. Egy döngölt falú gazdasági épületet formáltak át temp­lommá, amelyet 1839. augusztus 20-án szenteltek fel. A kicsinek bizonyult hajlék helyett két alkalommal is szerettek volna nagyobbat építeni - erre az anyagi forrás és az építőanyag is rendelkezésre állt -, de a két világháború mindkétszer megaka­dályozta az építkezést. 1947-48-ban a la­kosság 85 százalékát kitelepítették, és so­kan el is költöztek a faluból; ennek követ­keztében az evangélikusok lélekszáma is a tizedére csökkent. Ittzés János püspök Jn 4,21-24 alapján tartott igehirdetésében arra figyelmezte­tett, hogy az elszármazottak ragaszkodá­sából az itt élők megtanulhatják, milyen értéke van e háznak. Az elmúlt évszázad során háromszor végeztek nagyobb fel­újításokat az épületen; a munkálatokhoz jelentősen hozzájárultak adományaikkal a községből elszármazottak is. A mosta­ni, teljes körű renoválást, bővítést és ol­tárrestaurálást az egykori iskolaépületért kapott kárpótlásából végezték el. Sok vállalkozó azonnal meghátrált, amikor megtudta, hogy az épület döngölt föld­ből készült, mert nem tudtak volna ga­ranciát vállalni a munkájukra. Az ünnepség végén az egyházkerület püspöke személyes hangon mondta el, hogy édesapja, Ittzés Mihály volt győri lel­kész ebben a faluban született Ittzés Zsig- mond körorvos gyermekeként. A megújult és kibővített templom re­ménység szerint egy újjáéledő kis gyüle­kezet lelki otthonává válhat a jövőben. ■ Menyes Gyula MEGHÍVÓ A Luther Kiadó szeretettel hívja olvasóit Gáncs Aladár Élő víz című könyvének bemutatójára, mely május 31-én 18 órától a könyvesbolt melletti tanácsteremben lesz (1085 Budapest, Üllői út 24., bejárat az Üllői útról). A könyvbemutatón a szerző dedikál, illetve a kiadvány 20%-os kedvez­ménnyel kapható. A hatvan éve mártírhalált halt Bonhoefferről a Duna Tv-ben. A Duna Tv Isten kezében című sorozatműsorában Dietrich Bonhoeffer életéről és műveiből készült összeállítás látható május 21-én, szombaton 12.10-től. Közreműködik néhai Lehel Fe­renc, Csepregi András, Balog Eszter és Budakor Dóra. Szerkesztő-riporter: Fabiny Tamás. Evangélikus műsorok a Magyar Televízióban • Evangélikus ifjúsági műsort láthatunk az mtv-n május n-én, szerdán 16.40-kor, melyet az m2-n május 15-én, vasárnap 11.25-kor megismételnek. A műsorban közreműködik Lénárt Viktor lelkész, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos. • Mai hitvallások - Látogatóban Schulek Mátyásnál címmel portréműsort láthatunk a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatójáról az mtv-n május 11-én, szer­dán 16.55-kor. Az adást május 15-én, vasárnap 11.30-kor megismétlik az rm-n. Szerkesztő: Nagy László, rendező: Nemes Takách Ágnes. • Örömhír címmel egyházunk műsorát közvetíti az mtv május 15-én, pünkösd vasárnapján 14.30-kor. Az adást május 22-én, vasárnap 9.25-kor megismétlik az rm-n. • Hajnali gondolatok címmel áhítatokat láthatunk a Magyar Televízió mindkét csatornáján naponta 5.35-kor. Május 20-án Bence Imre esperes, május 28-án és június i-én Bencéné Szabó Márta lelkész mondja el gondolatait. •ilRDtttS _________________________________________________________________________ A református Kálvin Kiadó ajánlata a XIII. Szent István könyvhétre HHj Peter Spangenberg: Hódolat Isten előtt A napokban hazánkban járt német evangélikus lelkész el­sősorban istenkereső embereknek szóló kötetecskéjével me- rész dologra vállalkozott: „Alkalmatlan a szó, hogy Istent ki­fejezze. Elégtelen a kép, hogy Istent ábrázolja. A gondolat meg nem ragadhatja Isten lényegét. Másrészről: nem kerül­hetjük el, hogy Istenről beszéljünk. Képeket kell alkotnunk, énekeket kell énekelnünk, táncokat kell eljárnunk, mert az élet lényege után vá­gyakozunk. .- írja az Előszóban. Peter Spangenberg: Kicsinyek nagy kérdései Tanuljunk meg a gyerekekkel hinni A/5 méret; 148 oldal; kartonált; 950 Ft A gyermekekkel akár vallási kérdésekről is beszélgethetünk: Istenről, életről és halálról egyaránt. Ha tiszteljük, és komolyan vesszük őket, ők megbíznak ben­nünk, kérdezni fognak, és követni fogják azt, akinek mi is a nyomában járunk. Peter Spangenberg: Miért jó hinni? A/5 méret; 142 oldal; kartonált; 690 Ft A könyv egyházi és „kívülálló” olvasóknak szóló útikalauz az elmúlt kétezer év alatt oly bonyolulttá lett, oly sok megrázkódtatástól terhelt, mégis örömteljes ke­resztyén hit világához. Kálvin Kiadó 1113 Bp„ Bocskai út 35. Tel./fax: 1/386-8267,1/386-8277; e-mail cím: kalvin.kiado@mail.datanet.hu A Szent István könyvhét helyszínén kiadványaink árából 20% engedményt adunk! Európa: kisebbségek, identitás Az Európai Protestáns Magyar Szabad- egyetem hagyományosan áldozócsütör­tök hetében sorra kerülő akadémiai nap­jait ebben az évben három fontos foga­lom határozta meg: Európa: kisebbségek, identitás. Pontosabban: a 35. EPMSZ-kon- ferencián a korábban többször is tár­gyalt kérdéseket - kisebbségek, identitás - ezúttal az Európai Unió kelet-közép- európai bővítése kapcsán, illetve megha­tározóan Kárpát-medencei nézőpont­ból vitatták meg. A németországi Rheinfelden evangéli­kus konferencia-központjában, a Schloss Beuggenben, a Rajna partján rendezett találkozó határozottan pozitív választ adott a rendszerváltozás óta tartó, idő­ről időre fellángoló vitára: van-e tovább­ra is létjogosultsága a szabadegyetem­nek? Van-e igény az EPMSZ által képvi­selt európai, magyar, protestáns, értel­miségi értékrendre, a nyitott, toleráns, előítélet-mentes, szabadelvű szellemi­ségre, mely vallási téren ökumenikus, politikai téren pedig képes mások néze­teinek a tiszteletben tartására és - a szél­sőségektől eltekintve - befogadására? Utoljára 1999-ben Olaszországban, Torre Pelicében volt nyugaton a konfe­rencia; azóta Magyarországon került sor az eseményre (2000-ben Tatán, 2002- ben Erdőbényén, 2004-ben Berekfür­dőn), illetve Erdélyben (2001-ben Illye- falván) és a Vajdaságban (2003-ban Pali- cson) rendezték meg. A 120-150 fő rész­vételével tervezett konferenciára két­száztízen jelentkeztek, így sajnos soka­kat vissza kellett utasítani Magyaror­szágról, illetve a Kárpát-medencéből egyaránt. Egyedül a nyugat-európai je­lentkezőket - huszonkilencen voltak - tudták a szervezők teljes számban fo­gadni. A további résztvevők Magyaror­szágról, Erdélyből, Kárpátaljáról, a Felvi­dékről és a Vajdaságból jöttek. Ritka, amikor tartalmi kérdésekre rele­váns szervezeti válasz születik. A konfe­rencia résztvevőinek összetétele üzenet a további útról. Szükség van továbbra is - úgymond - a bázeli anyaegyesületre, a nyugati magyarság bevonására, igényei fi­gyelembevételére, de a hangsúly áttevő­dött - és ez a jövő garanciája - a Kárpát­medencére. Hogy szükség van erre, azt jel­zi az érdeklődés, mely a távolság és a ma­gasabb költségek ellenére tizenkét ország­ból gyűjtötte egybe a magyarokat. Már egy évtizede működik az EPMSZ magyaror­szági egyesülete (EPMSZE néven), bejegy­zés előtt áll az Erdélyi Kör, és megindult a vajdasági és a felvidéki egyesület szervezé­se. Jogilag és pénzügyileg minden egyesü­let önálló, a szakmai, szellemi tevékenység pedig közös - ennek csúcsa az évenkénti konferencia -, míg az egyesületek egyéb, egyeztetett alkalmakat is rendeznek. így például a magyar egyesület havonként szabadegyetemi estéket tart. Visszatérve Rheinfeldenbe: szembe­sülni kellett azzal, hogy számos kedvező tényező ellenére - a magyar kisebbség pártja mind Szlovákiában (itt hosszabb ideje), mind Romániában a kormányko­alíció része - távlatilag aggályos a ma­gyarság helyzete, fenyegető realitás az asszimiláció. Ezért is vélik többen úgy, hogy - hiányosságai dacára - örvende­tes lenne, ha a román parlament elfo­gadná a kisebbségi törvényt. Az Európai Uniónak ugyanis valójában nincs ki­sebbségi politikája, számára mindenki egy adott tagország polgára, a kisebbsé­gi kérdés pedig az államok belügye. A megmaradást azonban csak az autonó­mia, a kisebbségi jogok szolgálják, ezért fontos a törvény, mely azután javítható. Nem vitatható az anyaországnak a határokon túli magyarság iránti kiemelt felelőssége. Az uniós helyzet (Szlovákia, Ausztria és Szlovénia tag, Románia és - reméljük - Horvátország rövidesen tag lesz, Szerbia-Montenegró és Ukrajna tíz­tizenöt év múlva talán csatlakozhat) ár­nyalt megközelítést kíván az olykor na­gyon szűk mozgásterű magyar politiká­tól. Egyidejűleg van szükség - csak lát­szólag ellentmondás ez - olyan megol­dásokra, amelyek a magyarság helyben maradását, helyben való boldogulását segítik elő, és olyanokra, amelyek meg­gyorsítják, megkönnyítik az áttelepülők beilleszkedését. A gondokat érzékelte­tendő idézzük Szarka László jeles kisebb­ségkutató két szikár állítását: nincs kiér­lelt, elfogadott nemzetstratégiánk; ille­tőleg szinte az egyetlen olyan ország va­gyunk, amelynek nincs stabil stratégiai partnere, amellyel biztosan együttmű­ködhet, amelyre építhet. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász a mindig viszonyla­gos szuverenitás, Nádasdy Adám nyel­vészprofesszor pedig a nyelv nézőpont­jából elemezte az uniós perspektívákat. Számomra a legnagyobb élményt Gánóczy Sándor Vallások együttélése Európá­ban - teológiai szempontból című előadása jelentette. Nem hittem volna, hogy egy katolikus teológus lesz az, aki a legmar­kánsabban képviseli a szabadegyetemi szellemiséget, az ökumenizmust, ráadá­sul a legmagasabb színvonalon. A ke­resztény egyházak mellett foglalkozott a zsidóság szerepével, az iszlámnak Euró­pába vezető nehéz útjával. A előadó nem kerülte meg az uniós alkotmány sokat vitatott problémáját, a keresztény gyökerek megemlítésének az ügyét sem. Véleménye szerint a „vallási és humanis­ta örökség” formula pontosabban fejezi ki a kereszténység és a felvilágosodás közös forrásértékét az uniós jogok és el­vek létrejöttében. Nagy hatást gyakorolt rám, hogy Gá­nóczy gondolkodásában meghatározó volt az 1999-ben Augsburgban aláírt ka­tolikus-evangélikus Közös nyilatkozat a hit által való megigazulásról. Ennek kapcsán egyértelműen elvetette a Dominus lesus el­nevezésű iratot, mely a római egyház egyedüli egyház voltát hangsúlyozta. De a legérdekesebb - különösen pün­kösd közeledtével - a Szentháromság és a demokrácia közötti párhuzam felvázo­lása volt. A Szentháromság-hit, megfo­galmazásától kezdve, társadalmi követ­kezményeket vont maga után. A három­ságban a Teremtő, illetve egy Teremtő a többes egység paradigmájává lett. Több különböző, de egyenlő méltóságú, sajá­tosságát egymásnak köszönő alany uni­ójáé, amely közvetve kritikát is jelentett minden abszolút egyeduralomra és te­kintélyelvűségre törekvő kormányfor­mával szemben. Erik Peterson protestáns teológus bizonyította, hogy a demokrá­cia kifinomult formái joggal vezethetők vissza a Szentháromságba vetett hitre. Az identitás kialakulásáról, a család, a nemzet szerepéről magas színvonalú pszichológiai előadások hangzottak el Bagdy Emőkétől és Pfitzner Rudolftól. Az utóbbi - Münchenben élő pszichoanali­tikus - a német példáról, a múlttal szem­benéző egyéni és nemzeti új identitástu­datról is szólt. Az előadást követő vita tükrözte, hogy nálunk még kevésbé si­került a múlttal - világháborúk, Tria­non, holokauszt, felszabadulás, szovjet rendszer - szembesülve valamennyire egységre jutni. A lelki vonulatot a reggeli áhítatok - köztük Gémes Pál stuttgarti evangélikus lelkész szolgálata - és az áldozócsütör­töki bázeli ökumenikus istentisztelet (Dévény István katolikus teológus igehir­detésével) képviselték. Nagy elismerés övezte Gryllus Dánielt, aki a reggeli áhíta­tokon zsoltárok előadásával és a közös éneklés vezetésével szolgált, és az egyik esti programban is szereplést vállalt. Esténként hagyományosan gazdag kulturális programot élvezhettünk. Eb­ből kiemelkedett a Muzsikás együttes fan­tasztikus hangulatú koncertje, Sebestyén Márta részvételével. A közönség a művé­szek mellett meghatottan köszöntötte az EPMSZ még élő korábbi elnökeit - Szől- ló'sy Árpádot, Kovács Andort, Bárczay Gyulát és az elnökségben még aktívan tevékeny­kedő Szőllősy Pált és Bállá Bálintot -, akik valamennyien jelen voltak az estén. 2006-ban először kerül sor az akadé­miai napokra a Felvidéken, Rimaszom­batban. Ennek előkészítésére a magyar- országi egyesületet kérték fel, mely leg­utóbb a Tatán 2000-ben rendezett kon­ferenciát szervezte meg. a Frenkl Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents