Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-05-15 / 20. szám
4 2005- május 15. EVANGÉLIKUS ÉLET 'Evangélikus Életi? Anyák napja az Élimben ► Élim: oázis a Sínai-félsziget közelében, ahol Izrael fiai vándorújukon megpihentek. Ebben az oázisban tizenkét forrás és hetven pálmafa nyújtott enyhet a pusztában vándorló, eltikkadt zsidó népnek. Élim: evangélikus gyermekotthon Nyíregyházán. Oázis, amely immár nyolcvanöt esztendeje ad enyhet az élet hajótöröttjeinek, megnyomorítottjainak. Nyolcvanöt éve csepegtet balzsamírt a sérült gyermekek szívébe. Az Élim nyolcvanöt esztendeje az irgalom, a jóság, a szeretet nyolc és fél évtizede. Május 7-én kettős ünnepre gyűltünk össze a nyíregyházi szeretetotthonban. A sérült gyermekek és gondozóik hagyományossá vált anyák napi köszöntője mellett hálát adtunk azért, hogy az otthon fennállásának a nyolcvanötödik évfordulóját ünnepelhetjük. Szárnyalt az ének, szólt a vers a gondozók és a gondozottak közös műsorában, annak bizonyságaként, hogy az „élimi családnak” az áldott orvos, Jézus a családfője. Igehirdetésében a Déli Egyházkerület püspöke, Gáncs Péter az esztendő igéjéről - „.. .könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited” (Lk 22,32a) - beszélt: Jézus szívén viseli sorsunkat, bizonyítja ezt a múlt, és ez ad reménységet a jövőre nézve is. Köszöntő szavaiban Bozorády Zoltán esperes a gyermekotthon látogatására bátorított: aki ide belép, annak életébe az élő víz áradhat. Bogár Agnes otthonvezető és Adámi László igazgató lelkész közös bizonyságtétele után együtt adhattunk hálát azért, hogy ez az otthon mindmáig az Úr Jézus Krisztus áldozatának benső ismeretéből fakadó szeretet szolgálatának és missziójának a helye lehet. ■ -A-R A föld porából lett templom ► A Somogyszilben élő maroknyi evangélikus pásztorolását tartotta egyik legfontosabb feladatának Kó- szeghyné Raczkó Zsuzsanna lelkész, aki 2000-től szolgál az ecsenyi és környékbeli gyülekezetekben. Ennek egyik látható eredménye volt, hogy május 7-én szép számú gyülekezet lehetett együtt, amikor Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke felszentelte megújult templomukat. Az istentisztelet utáni közgyűlésen Szép Józsefié gondnok ismertette a gyülekezet történetét. Elmondta, hogy a török miatt elnéptelenedett tolna-baranyai területekre 1716-1750 között német ajkú evangélikusokat telepítettek be. A letelepülők első feladata az volt, hogy erdőirtással művelhető területet nyerjenek, valamint házakat építettek. Hamar elterjedt a hír, hogy dolgos sváb nép lakik a környéken, ezért az egykori somogyszili földbirtokos, gróf Hunyadi Ferenc 1830-tól telkeket és munkát adott nekik a faluban. Ezenkívül szabad polgárjogot nyertek, nem voltak többé jobbágyok. Az újonnan letelepedetteknek iskolára és templomra volt szükségük. A telepesek első dolga volt létrehozni az evangélikus gyülekezetét. Akkoriban Döröskéhez tartoztak, de a 19-20. század fordulóján felmerült az az igény is, hogy anyagyülekezetté szerveződjenek. Egy döngölt falú gazdasági épületet formáltak át templommá, amelyet 1839. augusztus 20-án szenteltek fel. A kicsinek bizonyult hajlék helyett két alkalommal is szerettek volna nagyobbat építeni - erre az anyagi forrás és az építőanyag is rendelkezésre állt -, de a két világháború mindkétszer megakadályozta az építkezést. 1947-48-ban a lakosság 85 százalékát kitelepítették, és sokan el is költöztek a faluból; ennek következtében az evangélikusok lélekszáma is a tizedére csökkent. Ittzés János püspök Jn 4,21-24 alapján tartott igehirdetésében arra figyelmeztetett, hogy az elszármazottak ragaszkodásából az itt élők megtanulhatják, milyen értéke van e háznak. Az elmúlt évszázad során háromszor végeztek nagyobb felújításokat az épületen; a munkálatokhoz jelentősen hozzájárultak adományaikkal a községből elszármazottak is. A mostani, teljes körű renoválást, bővítést és oltárrestaurálást az egykori iskolaépületért kapott kárpótlásából végezték el. Sok vállalkozó azonnal meghátrált, amikor megtudta, hogy az épület döngölt földből készült, mert nem tudtak volna garanciát vállalni a munkájukra. Az ünnepség végén az egyházkerület püspöke személyes hangon mondta el, hogy édesapja, Ittzés Mihály volt győri lelkész ebben a faluban született Ittzés Zsig- mond körorvos gyermekeként. A megújult és kibővített templom reménység szerint egy újjáéledő kis gyülekezet lelki otthonává válhat a jövőben. ■ Menyes Gyula MEGHÍVÓ A Luther Kiadó szeretettel hívja olvasóit Gáncs Aladár Élő víz című könyvének bemutatójára, mely május 31-én 18 órától a könyvesbolt melletti tanácsteremben lesz (1085 Budapest, Üllői út 24., bejárat az Üllői útról). A könyvbemutatón a szerző dedikál, illetve a kiadvány 20%-os kedvezménnyel kapható. A hatvan éve mártírhalált halt Bonhoefferről a Duna Tv-ben. A Duna Tv Isten kezében című sorozatműsorában Dietrich Bonhoeffer életéről és műveiből készült összeállítás látható május 21-én, szombaton 12.10-től. Közreműködik néhai Lehel Ferenc, Csepregi András, Balog Eszter és Budakor Dóra. Szerkesztő-riporter: Fabiny Tamás. Evangélikus műsorok a Magyar Televízióban • Evangélikus ifjúsági műsort láthatunk az mtv-n május n-én, szerdán 16.40-kor, melyet az m2-n május 15-én, vasárnap 11.25-kor megismételnek. A műsorban közreműködik Lénárt Viktor lelkész, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos. • Mai hitvallások - Látogatóban Schulek Mátyásnál címmel portréműsort láthatunk a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatójáról az mtv-n május 11-én, szerdán 16.55-kor. Az adást május 15-én, vasárnap 11.30-kor megismétlik az rm-n. Szerkesztő: Nagy László, rendező: Nemes Takách Ágnes. • Örömhír címmel egyházunk műsorát közvetíti az mtv május 15-én, pünkösd vasárnapján 14.30-kor. Az adást május 22-én, vasárnap 9.25-kor megismétlik az rm-n. • Hajnali gondolatok címmel áhítatokat láthatunk a Magyar Televízió mindkét csatornáján naponta 5.35-kor. Május 20-án Bence Imre esperes, május 28-án és június i-én Bencéné Szabó Márta lelkész mondja el gondolatait. •ilRDtttS _________________________________________________________________________ A református Kálvin Kiadó ajánlata a XIII. Szent István könyvhétre HHj Peter Spangenberg: Hódolat Isten előtt A napokban hazánkban járt német evangélikus lelkész elsősorban istenkereső embereknek szóló kötetecskéjével me- rész dologra vállalkozott: „Alkalmatlan a szó, hogy Istent kifejezze. Elégtelen a kép, hogy Istent ábrázolja. A gondolat meg nem ragadhatja Isten lényegét. Másrészről: nem kerülhetjük el, hogy Istenről beszéljünk. Képeket kell alkotnunk, énekeket kell énekelnünk, táncokat kell eljárnunk, mert az élet lényege után vágyakozunk. .- írja az Előszóban. Peter Spangenberg: Kicsinyek nagy kérdései Tanuljunk meg a gyerekekkel hinni A/5 méret; 148 oldal; kartonált; 950 Ft A gyermekekkel akár vallási kérdésekről is beszélgethetünk: Istenről, életről és halálról egyaránt. Ha tiszteljük, és komolyan vesszük őket, ők megbíznak bennünk, kérdezni fognak, és követni fogják azt, akinek mi is a nyomában járunk. Peter Spangenberg: Miért jó hinni? A/5 méret; 142 oldal; kartonált; 690 Ft A könyv egyházi és „kívülálló” olvasóknak szóló útikalauz az elmúlt kétezer év alatt oly bonyolulttá lett, oly sok megrázkódtatástól terhelt, mégis örömteljes keresztyén hit világához. Kálvin Kiadó 1113 Bp„ Bocskai út 35. Tel./fax: 1/386-8267,1/386-8277; e-mail cím: kalvin.kiado@mail.datanet.hu A Szent István könyvhét helyszínén kiadványaink árából 20% engedményt adunk! Európa: kisebbségek, identitás Az Európai Protestáns Magyar Szabad- egyetem hagyományosan áldozócsütörtök hetében sorra kerülő akadémiai napjait ebben az évben három fontos fogalom határozta meg: Európa: kisebbségek, identitás. Pontosabban: a 35. EPMSZ-kon- ferencián a korábban többször is tárgyalt kérdéseket - kisebbségek, identitás - ezúttal az Európai Unió kelet-közép- európai bővítése kapcsán, illetve meghatározóan Kárpát-medencei nézőpontból vitatták meg. A németországi Rheinfelden evangélikus konferencia-központjában, a Schloss Beuggenben, a Rajna partján rendezett találkozó határozottan pozitív választ adott a rendszerváltozás óta tartó, időről időre fellángoló vitára: van-e továbbra is létjogosultsága a szabadegyetemnek? Van-e igény az EPMSZ által képviselt európai, magyar, protestáns, értelmiségi értékrendre, a nyitott, toleráns, előítélet-mentes, szabadelvű szellemiségre, mely vallási téren ökumenikus, politikai téren pedig képes mások nézeteinek a tiszteletben tartására és - a szélsőségektől eltekintve - befogadására? Utoljára 1999-ben Olaszországban, Torre Pelicében volt nyugaton a konferencia; azóta Magyarországon került sor az eseményre (2000-ben Tatán, 2002- ben Erdőbényén, 2004-ben Berekfürdőn), illetve Erdélyben (2001-ben Illye- falván) és a Vajdaságban (2003-ban Pali- cson) rendezték meg. A 120-150 fő részvételével tervezett konferenciára kétszáztízen jelentkeztek, így sajnos sokakat vissza kellett utasítani Magyarországról, illetve a Kárpát-medencéből egyaránt. Egyedül a nyugat-európai jelentkezőket - huszonkilencen voltak - tudták a szervezők teljes számban fogadni. A további résztvevők Magyarországról, Erdélyből, Kárpátaljáról, a Felvidékről és a Vajdaságból jöttek. Ritka, amikor tartalmi kérdésekre releváns szervezeti válasz születik. A konferencia résztvevőinek összetétele üzenet a további útról. Szükség van továbbra is - úgymond - a bázeli anyaegyesületre, a nyugati magyarság bevonására, igényei figyelembevételére, de a hangsúly áttevődött - és ez a jövő garanciája - a Kárpátmedencére. Hogy szükség van erre, azt jelzi az érdeklődés, mely a távolság és a magasabb költségek ellenére tizenkét országból gyűjtötte egybe a magyarokat. Már egy évtizede működik az EPMSZ magyarországi egyesülete (EPMSZE néven), bejegyzés előtt áll az Erdélyi Kör, és megindult a vajdasági és a felvidéki egyesület szervezése. Jogilag és pénzügyileg minden egyesület önálló, a szakmai, szellemi tevékenység pedig közös - ennek csúcsa az évenkénti konferencia -, míg az egyesületek egyéb, egyeztetett alkalmakat is rendeznek. így például a magyar egyesület havonként szabadegyetemi estéket tart. Visszatérve Rheinfeldenbe: szembesülni kellett azzal, hogy számos kedvező tényező ellenére - a magyar kisebbség pártja mind Szlovákiában (itt hosszabb ideje), mind Romániában a kormánykoalíció része - távlatilag aggályos a magyarság helyzete, fenyegető realitás az asszimiláció. Ezért is vélik többen úgy, hogy - hiányosságai dacára - örvendetes lenne, ha a román parlament elfogadná a kisebbségi törvényt. Az Európai Uniónak ugyanis valójában nincs kisebbségi politikája, számára mindenki egy adott tagország polgára, a kisebbségi kérdés pedig az államok belügye. A megmaradást azonban csak az autonómia, a kisebbségi jogok szolgálják, ezért fontos a törvény, mely azután javítható. Nem vitatható az anyaországnak a határokon túli magyarság iránti kiemelt felelőssége. Az uniós helyzet (Szlovákia, Ausztria és Szlovénia tag, Románia és - reméljük - Horvátország rövidesen tag lesz, Szerbia-Montenegró és Ukrajna tíztizenöt év múlva talán csatlakozhat) árnyalt megközelítést kíván az olykor nagyon szűk mozgásterű magyar politikától. Egyidejűleg van szükség - csak látszólag ellentmondás ez - olyan megoldásokra, amelyek a magyarság helyben maradását, helyben való boldogulását segítik elő, és olyanokra, amelyek meggyorsítják, megkönnyítik az áttelepülők beilleszkedését. A gondokat érzékeltetendő idézzük Szarka László jeles kisebbségkutató két szikár állítását: nincs kiérlelt, elfogadott nemzetstratégiánk; illetőleg szinte az egyetlen olyan ország vagyunk, amelynek nincs stabil stratégiai partnere, amellyel biztosan együttműködhet, amelyre építhet. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász a mindig viszonylagos szuverenitás, Nádasdy Adám nyelvészprofesszor pedig a nyelv nézőpontjából elemezte az uniós perspektívákat. Számomra a legnagyobb élményt Gánóczy Sándor Vallások együttélése Európában - teológiai szempontból című előadása jelentette. Nem hittem volna, hogy egy katolikus teológus lesz az, aki a legmarkánsabban képviseli a szabadegyetemi szellemiséget, az ökumenizmust, ráadásul a legmagasabb színvonalon. A keresztény egyházak mellett foglalkozott a zsidóság szerepével, az iszlámnak Európába vezető nehéz útjával. A előadó nem kerülte meg az uniós alkotmány sokat vitatott problémáját, a keresztény gyökerek megemlítésének az ügyét sem. Véleménye szerint a „vallási és humanista örökség” formula pontosabban fejezi ki a kereszténység és a felvilágosodás közös forrásértékét az uniós jogok és elvek létrejöttében. Nagy hatást gyakorolt rám, hogy Gánóczy gondolkodásában meghatározó volt az 1999-ben Augsburgban aláírt katolikus-evangélikus Közös nyilatkozat a hit által való megigazulásról. Ennek kapcsán egyértelműen elvetette a Dominus lesus elnevezésű iratot, mely a római egyház egyedüli egyház voltát hangsúlyozta. De a legérdekesebb - különösen pünkösd közeledtével - a Szentháromság és a demokrácia közötti párhuzam felvázolása volt. A Szentháromság-hit, megfogalmazásától kezdve, társadalmi következményeket vont maga után. A háromságban a Teremtő, illetve egy Teremtő a többes egység paradigmájává lett. Több különböző, de egyenlő méltóságú, sajátosságát egymásnak köszönő alany uniójáé, amely közvetve kritikát is jelentett minden abszolút egyeduralomra és tekintélyelvűségre törekvő kormányformával szemben. Erik Peterson protestáns teológus bizonyította, hogy a demokrácia kifinomult formái joggal vezethetők vissza a Szentháromságba vetett hitre. Az identitás kialakulásáról, a család, a nemzet szerepéről magas színvonalú pszichológiai előadások hangzottak el Bagdy Emőkétől és Pfitzner Rudolftól. Az utóbbi - Münchenben élő pszichoanalitikus - a német példáról, a múlttal szembenéző egyéni és nemzeti új identitástudatról is szólt. Az előadást követő vita tükrözte, hogy nálunk még kevésbé sikerült a múlttal - világháborúk, Trianon, holokauszt, felszabadulás, szovjet rendszer - szembesülve valamennyire egységre jutni. A lelki vonulatot a reggeli áhítatok - köztük Gémes Pál stuttgarti evangélikus lelkész szolgálata - és az áldozócsütörtöki bázeli ökumenikus istentisztelet (Dévény István katolikus teológus igehirdetésével) képviselték. Nagy elismerés övezte Gryllus Dánielt, aki a reggeli áhítatokon zsoltárok előadásával és a közös éneklés vezetésével szolgált, és az egyik esti programban is szereplést vállalt. Esténként hagyományosan gazdag kulturális programot élvezhettünk. Ebből kiemelkedett a Muzsikás együttes fantasztikus hangulatú koncertje, Sebestyén Márta részvételével. A közönség a művészek mellett meghatottan köszöntötte az EPMSZ még élő korábbi elnökeit - Szől- ló'sy Árpádot, Kovács Andort, Bárczay Gyulát és az elnökségben még aktívan tevékenykedő Szőllősy Pált és Bállá Bálintot -, akik valamennyien jelen voltak az estén. 2006-ban először kerül sor az akadémiai napokra a Felvidéken, Rimaszombatban. Ennek előkészítésére a magyar- országi egyesületet kérték fel, mely legutóbb a Tatán 2000-ben rendezett konferenciát szervezte meg. a Frenkl Róbert
