Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-01-09 / 2. szám
‘Evangélikus Élet_j MOZAIK 2005. januar 9. 11 www.onlinehittan.hu ► „Az Online Hittant elsősorban azoknak szántuk, akik ritkán jutnak el a templomba, és kevés alkalmuk nyílik részt venni a gyülekezet életében. Rájuk gondoltunk, akik szívesen kereszteltetik meg a gyermeküket, és fontosnak tartják a konfirmációt, de csak karácsonykor és húsvétkor járnak templomba. Valamint azokra a fiatalokra is, akik - bár egyházi esküvőre készülnek - nem ismerik igazán egyházunk életét.” (Idézet a www.onlinehit- tan.hu nyitólapjáról.) A z evangélikus internetes stratégiában 2001 óta szerepelt az Online Hittan elkészítésének terve. Ez azért fontos, mert keveset foglalkozunk az egyházunk perifériáján élőkkel, vagyis azokkal, akik ritkán járnak templomba, gyülekezetbe, de igénylik a különböző egyházi szolgálatokat. Nagyon széles rétegről van szó - valójában a megkereszteltek többségéről -, mégis mindeddig nem készült olyan internetes anyag, amely éppen őket szólítaná meg. A tervek valóra váltását az evangélikus eMagyarország pontjaink 2004. évi elindulása tette időszerűvé. A tavalyi év során ugyanis - az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) anyagi támogatásával - harminckilenc evangélikus gyülekezet nyitotta meg e-pontját, amelyeken olcsó internet-hozzáférést biztosítanak az érdeklődők számára. Az e-pontokba bárki betérhet; reménység szerint a gyülekezetek tagjain kívül is sokakat vonz majd ez a lehetőség. Az újonnan érkezők sok kérdésükre választ kaphatnak az evangélikus egyszeregy internetes feldolgozásából, amely szintén az IHM anyagi támogatásával készült. Az Online Hittan anyagát tavaly egy lelkészekből álló munkacsoport készítette el e sorok írójának vezetésével, Fa- biny Tamás teológiai-szakmai irányítása mellett. Bevezetésként az evangélikus egyházról, a gyülekezeti életről és a templom részeiről olvashatunk, valamint áttekinthetjük az istentisztelet liEGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Babies Csaba és Bogdányi Gábor turgiáját. Bepillanthatunk a kulisszák mögé, a lelkészek munkájába is. Ezután kerülnek sorra a keresztséget, a konfirmációt, az esküvőt és a temetést feldolgozó fejezetek. Végül - de nem utolsósorban - hitünk alapvető tartalmának rövid összefoglalása következik. A témaköröket az interneten megszokott, egy képernyő terjedelmű részekre bontva, gyakorlatias szemlélettel dolgoztuk fel, hogy kedvet csináljunk az olvasáshoz és az adott témában való elmélyedéshez. Ugyanezt a célt szolgálják a fényképes illusztrációk és a hanganyag is - az Online Hittan ugyanis az elejétől a végéig meghallgatható. A multimédiás bemutatást videorészletek teszik teljessé. Ez az internetes anyag természetesen különbözik a gyerekeknek tartott hittanórák tananyagától; például lexikonként használható egy-egy téma gyors áttekintésére. Aki pedig szeretne eligazodni az egyházi alkalmak között - mondjuk az istentisztelet vagy az esküvői szertartás menetének tekintetében az gyakorlati „kézikönyvként” is forgathatja. Céljaink közé tartozott a lelkészek munkájának támogatása; ők akár segédeszközként is használhatják a weboldalt a - világhálón otthonosan mozgó - fiatalok képzésében, például a konfirmációi felkészítés vagy a jegyesoktatás során. Reménység szerint sok érdeklődő rátalál az Online Hittanra az interneten. Aki nem kap választ kérdéseire az „evangélikus egyszeregy” fejezeteiben, tovább kérdezhet: a kérdéseket Bartha István balassagyarmati lelkész fogadja és válaszolja meg e-mailben. Bátorítjuk a kedves olvasót, hogy amint internetközeibe kerül, szánjon rá pár percet, és nézzen körül az Online Hittan anyagában! Ha tetszik, ajánlja másoknak is a weboldalt! ■ Bogdányi Gábor A lelkész mmimmm GimmtT TEMPtOM ISTENTISZTELET LELKÉSZ KERESZTSÉG KOWIRHAÍIÓ ESKÜVŐ TEMETÉS HITŰNK LELKÉSZ < > [modem] ~[adsl] Érdekes foglalkozás a lelkészeké. Kevesen tudják, mi mindenre terjed ki egy evangélikus lelkész munkaköre. Titokzatosnak tűnhet a lelkész hivatása, hiszen isteni elhívás alapján választotta a szakmáját Mi mindennel foglalkozik hát egy lelkész? Milyenek a ’láthatatlan" hétköznapjai? Tekintsünk be képzeletben a parókia falai közé és nézzünk körül, hogy választ kaphassunk A "szakmáról" általában Egy evangélikus lelkész feladatai "Hat napon át láthatatlan., a hetediken érthetetlen" - a lelkész egy hete Mindenhez kell értenie? Gyakran feltett kérdések Mit jelent nekem a lelkész! szolgálat7 Izraeli régészek felfedezték a Siloám tavát Szennyvízelvezető csatorna kialakítását tervezték, eközben leltek az egyik jeru- zsálemi városrészben a bibliai Siloám tavára. Az izraeli régészeknek a János evangéliumában (9,7) említett tó pontos méretét még nem sikerült meghatározniuk, mert egy jelentős rész egy görög ortodox templom kertje alatt található. A meder becslések szerint mintegy 2500 négyzetmétert tesz ki, amely egy olimpiai medence nagyságának felel meg. Útikönyv a Monarchia keleti végeiről A Jel-Kép Kiadó nemrégiben gyakorlatias stílusban megírt és friss információkat tartalmazó útikönyvet jelentetett meg Kárpátaljáról, Lembergről és Csemovicról. A kiadó Kelet-Nyugat sorozata (az Erdélyt, Szlovákiát és a bolgár tengerpartot bemutató útikönyvek sora) ezáltal egy újabb hiánypótló kötettel bővült. E terület látnivalóit és az ottani állapotokat a magyarországi turisták egyelőre alig ismerik; ebből adódnak a köztudatban élő alaptalan félelmek. A szerzők célja a tévhitek eloszlatása és a turisták érdeklődésének felkeltése a minden részletre kiterjedő, a tényeket a valóságnak megfelelően bemutató kiadvány segítségével. Kárpátalja legfőbb vonzerejét - Erdélyhez sok szempontból hasonló módon - leginkább az ott élők túláradó vendégszeretete, a terület nemzeti és vallási sokszínűsége, a gyönyörű tájak és a magyar történelmi emlékek sora jelenti; szerencsére ezek bejárására, megismerésére ma már bárki vállalkozhat. Az új útikönyv Kárpátalján kívül - magyar nyelven először - a magyar turisták előtt szinte teljesen ismeretlen Lember- get és Csemovicot, a történelmi Galícia, illetve Bukovina fővárosát is részletesen bemutatja. E városok már évek óta a nyugati turisták tömegeit vonzzák, elsősorban a Monarchia világát idéző hangulatukkal. A kétszáz oldalas könyv a látnivalók részletes bemutatása mellett személyesen ellenőrzött információkat tartalmaz a szálláshelyekről, az étkezési lehetőségekről, összefoglalja a busszal vagy autóval utazók számára fontos gyakorlati tudnivalókat, valamint szól a színes kulturális élet eseményeiről, rendezvényeiről is. A könyvet huszonhárom - egyes városokról és régiókról készült - részletes térkép, egy rövid ukrán-magyar szótár és hetvenhárom színes fénykép teszi teljessé. Bolti ára 2500 Ft. EVÉL&LEVÉL&EVÉL&L EVÉ L Tisztelt Szerkesztőség! Nagy érdeklődéssel olvastam lapjuk október 31-i számában, a 8. oldalon Szívós László Halloween - maszk mögött a gonosz című cikkét. Ebben említi a szerző, hogy a római egyház Kr. u. 835-ben a pogány druida halottkultusz-ünnep utáni két napra helyezte a mindenszentek és a halottak napja ünnepét. Az időpont megválasztása aligha véletlen. Már az ókeresztény egyház bátran és nyilván tudatosan épített - fizikailag és szellemileg - a pogány hagyományokra és szokásokra, hogy azokat krisztusivá alakítsa át. A legismertebb példa erre az, hogy a karácsony ünnepe Nyugaton a 4. század elején a napisten ünnepének időpontjára kerülve terjedt el, mivel Jézus Krisztus születésének évközi idejéről semmit sem tudunk. Ezáltal az új ünnep lassan elhomályosította a régit, de ami a fontosabb volt: a keresztényeket elvonta a pogány ünnepségtől, amelyet ma tömören csak orgiának szoktunk nevezni. Szörényi Andor professzorra emlékezve: dr. Frivaldszky Sándor (Budapest) Tanulunk-e belőle? Túl vagyunk december 5-én, amikor népünk - sikeres félrevezetés eredményeként - erkölcsileg megtagadta a határainkon túliakkal való testvéri kapcsolatát. Ez azt mutatja, hogy emberségből és kereszténységből oda jutottunk, ahol még nem jártunk. Önpusztító életmódunk - iszákosság, dohányzás, öngyilkosság, válás - azt mutatja, hogy rossz irányban haladunk, de az a döntés, hogy a határon túliakkal nem is akarunk törődni, azt mutatja, hogy már el is értük a célt: az önfeladást és az önpusztítást. Természetesen lehet okolni a körülményeket vagy a másként gondolkodókat. Elmondhatjuk, hogy rosszul tették fel a kérdést...)?) De ne gondoljuk, hogy ezzel megmagyaráztuk, országunk miért felelt rosszul! (Csak mellesleg: az Alkotmánybíróságon fél évig állt a dolog: melyik politikusunk fogalmazott meg ez idő alatt jobb szöveget?) Azt hiszem, meg kell vizsgálnunk magunkat is: hol hibáztunk mi? Ugyanis a végeredmény arról tanúskodik, hogy az egyházaknak az erkölcsileg jó döntés érdekében megfogalmazott felhívása nagyon sok emberhez nem jutott el. * * * Hogyan lehetséges, hogy a történelmi egyházak szavazásra felszólító körlevelei ellenére olyan sokan otthon maradtak? 1. Túl későn, a szavazás előtt két héttel jelent meg egyházunk körlevele, ezért nem volt idő az értékelésére. így már nem jutott el az emberek tudatáig. 2. Az egyházak ritkán vagy egyáltalán nem szólaltak meg erkölcsi kérdésekben. A politikai választásokkor igyekeztek pártsemlegesen felszólalni. így alakulhatott ki az a vélemény, hogy most is csak egy ilyen általános felhívásról van szó. Pedig most többről volt szó: etikai útmutatásról. A Tízparancsolat második része világosan mutatja, hogy Istennek van üzenete a földi életünkkel kapcsolatban. Jézus ezt így foglalta össze: szeresd felebarátodat, mint magadat. Ha Isten világos parancsolatával szemben akarnak pártok állást foglalni, a keresztény ember nem állhat az oldalukra még akkor sem, ha pártfegyelmet követelnek tőle. Nekünk inkább Istennek kell engedelmeskednünk, mint embereknek. Nem elég a lelkiismeretünkre hivatkoznunk, hanem Isten útmutatására kell figyelnünk, mert mi tudjuk, hogy a lelkiismeretünk ítélőképességét is megrontotta a bűneset. Megromlott ítélőképességünk miatt szükséges, hogy az egyházak többször adjanak ki világos erkölcsi állásfoglalást annak érdekében, hogy híveink tájékozódni tudjanak arról, melyik irányzat vagy politikai mozgalom halad tudatosan az erkölcsi jó felé. Lehet ugyanis a hangzatos politikai állásfoglalások ellenére is másként cselekedni. Gondoljunk csak a II. világháborúra. A németek katonai derékszíján ez volt olvasható: „Gott mit uns!” - azaz „Isten velünk van!” -, közben pedig építették a haláltáborokat... Amikor az állásfoglalás kibocsátásának szükségességéről szólok, tudom, hogy rögtön felvetődhet a római katolikus tanítóhivataltól, a tévedhetetlen pápaságtól való „félelem” kérdése. De ez mellébeszélés, mert ezzel a kifogással csak az erkölcsi felelősségtől akarunk megszabadulni, hogy ne kelljen állást foglalnunk. Ha az egyházi testületek nem tudnak az erkölcsi jó mellett állást foglalni, akkor hogyan kívánjuk azt az egyszerű, teológiát nem tanult emberektől? Jézus felelt a feltett kérdésekre: kell-e adót fizetni, ki a felebarátom, szabad-e válni...? 3. Az utat mutató egyházi állásfoglalásokon kívül szükséges lenne bemutatni a naponkénti csúsztatásokat, a hamis hírkeltést, a politikai hatalommal való tudatos visszaélést, vagyis azt, hogyan befolyásolnak bennünket. Az egyházi lapoknak ezt az egyházi eseményekkel kapcsolatban kellene megtenniük, mert a világi hírközlők (a televízió, az újságok stb.) „csak” a tényeket közük az eseményekkel kapcsolatban. Például a tévében elhangzik az államtitkár szájából, hogy az egyházak iskolái több támogatást kapnak, mint a többi oktatási intézmény. Vele szemben ül az egyházi ember, aki elmondja, hogy ez nincs így. De most mi az igazság? Hogyan döntse el a néző, hogy ki mond igazat? Ezért kell bemutatni az egyházi sajtónak a teljes igazságot. S ha valakiről kiderül, hogy tudatosan csúsztat (hazudik), akkor - ha ez megismétlődik, és az újságunk által is közismertté lesz - az illető remélhetőleg elveszti a hitelét aZ emberek előtt. Nem fognak rá szavazni és arra a pártra sem, amely csak ilyen hiteltelen embert tud a saját képviseletére, illetve vezetőjéül választani. 4. Az egyházi sajtó közölje bővebben a politikai képviselőkkel való összeütközéseket. Hányszor és hányféleképpen közölte a világi sajtó a homoszexuális teológus esetét — a református egyházat elmarasztalva különösen az első fokú bírói ítélet után! Azonban a másodfokon hozott ítélet eredményét, mely tévesnek ítélte a korábbi állásfoglalást, csak valahol hátul közölték pár sorban, s hozzátették, hogy ezt az ítéletet megfellebbezik... Vagyis igyekeznek a keresztény igazságot tudatosan kicsinyíteni. Még a bíróság tekintélyét is kockáztatják a saját érdekük kedvéért. Merjük legalább mi nagybetűsen megírni az igazságot a politika területén is, ha az az egyházakat érinti! Vagy ez felesleges? Azt látjuk, hogy az őskereszténység politikai tényező volt még Néró császár idején is; az apostoli levelekben olvassuk, hogy imádkozzanak a világi hatalomért és a császárért ... Nem úgy volt hatalom, hogy pártot alapított volna, hanem úgy, hogy világos erkölcsiséget képviselt, és belső tartásával átalakította a Római Birodalmat, megszüntette a rabszolgaságot és a korrupciót. Vagy mi kételkedünk az államért, a közjóért elmondott imádság hatékonyságában, és azért „hanyagoljuk el” azt? 5. Végül szükséges átgondolnunk a népszavazást a távolmaradók oldaláról. Sokan úgy gondolják, hogy a sok ellentétes információból nem volt idejük, erejük kiválasztani a helyes álláspontot, és ezért nem volt szilárd véleményük sem az igenek, sem a nemek mellett. Esetleg vallásosságukkal magyarázták magatartásukat: ők ilyen „világi, politikai ügybe” nem folynak bele. (Téves pietizmus). Ezért egyszerűen távol maradtak. A szavazáskor távol maradók most észrevehették, hogy így váltak igazán a politika játékszereivé. Emlékezzünk vissza: az Európai Unióba való belépésről való szavazáskor a távolmaradókat a politikai hatalom az igennel szavazókhoz kapcsolta és számolta, most pedig ellenkezőleg, a nemmel szavazókhoz!!! Aki tehát úgy érzi, hogy semlegesnek kell maradnia, annak is el kell mennie szavazni, és a szavazócéduláját át kell húznia. Közismert mondás: „A történelem az élet tanítómestere.” Remélhetjük, hogy az elmúlt december 5-e mindnyájunk számára egy életre szóló tanítómesterré válik? Missura Tibor (Budapest) \ 1 *
