Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-04-24 / 17. szám
'Evangélikus Élet^ MOZAIK 2005. április 24. 11 Az élet értelméről Konferencia Viktor E. Franki születésének századik évfordulója alkalmából ► A Logoterápia és Egzisztenciaanalízis Egyesület tudományos ülést tartott április 16-án a Ráday Kollégium dísztermében Az élet értelméről címmel. A hazai és külföldi előadók lélekemelő gondolataikkal méltóképpen emlékeztek meg a logoterápia megalkotójának, Viktor E. Franki professzornak a munkásságáról. V. E. Franki Bécsben munkálkodó pszichológus, pszichiáter és neurológus volt. Nagy meggyőző erővel és bizonyossággal szólt arról, hogy az élet feltétel nélkül értelmes. Életfilozófiájának fő gondolata: „Az ember értelemre irányul (logosz = értelem), és erre az értelemre szüksége van.” Az általa leírt emberkép és terápiás irányzat világszerte elismertséget szerzett; a professzort huszonkilenc egyetem avatta díszdoktorává, számos kitüntetést kapott. A konferencia díszelőadását prof. dr. Wolfram Kurz (Tübingen) tartotta Az érte- lemkérdés ma címmel. A neves professzor arról beszélt, hogy Isten az embert a saját útjára küldi: az embernek a lehetséges utak sokaságából meg kell találnia a saját útját; tudnia kell, mi célból van ezen a földön. A remény Istene jelenlétével, útmutatásával velünk van az úton. Szellemi segítséget nyújt ahhoz, hogy az életünket bátran a kezünkbe merjük venni és merjük egy emberhez méltóbb élet eszméjét megvalósítani. Segít felébreszteni magunkban a szabadság álmát, hogy merjük eldobni a felesleges terhet, merjünk megszabadulni bilincseinktől, és legyen bátorságunk azt tenni, ami fontos az életünkben - hangsúlyozta az előadó. Prof. dr. Bagdy Emőke (Budapest) előadásában arról szólt Franki nyomán, hogy mit jelent értelmesen élni a fogyasztói világban. A mai konzumvilág embere „fertőzött tudattal” él - mondta -, hiszen a tömegkommunikáció által „beetetnek” bennünket, és mi „bevesszük”, amit kínálnak nekünk. A professzor asszony szerint a következő kérdéseket kell feltennünk magunknak és megválaszolnunk: Minek vagyok a fogyasztója? Miért élek, mi a célom, merre igyekszem? Milyen értékek mozgatnak? Vannak-e saját, megtartó belső értékeim? Dr. Boglárka Hadinger (Tübingen) a jellemerős személyiségekről beszélt és arról, hogyan válhatunk mi is ilyenné. A jellemerős személyiségeknek saját arculatuk, gerincük van, és a belső értékek vezetik őket. jellemző rájuk az önismeret, a bátorság, a belső béke, a tolerancia és az, hogy valami megragadó emberiességet sugároznak - hangzott el az előadásban. A fent említetteken kívül még számos neves előadó referátumát hallhatták a résztvevők. A találkozót két csoportban műhelymunka zárta; az egyikben a logoterápia és a mentálhigiéné kapcsolata, a másikban - e sorok írójának és munkatársának vezetésével - a logoterápia és lelkigondozás összefüggése volt a téma. ■ Honti Irén Pályázati felhívás A Bokodi Evangélikus Egyházközség - az egyházmegye elnökségével egyetértésben - pályázatot hirdet lelkészi állás betöltésére. A szolgálati feltételeket a Lelkészi díjlevél tartalmazza, amely az esperesi hivatalban (Székesfehérvár, Szekfű Gyula utca 1., tel.: 22/506-677) megtekinthető, illetve amelyet - kérésre - az érdeklődőknek megküld az egyházközség elnöksége. Pályázni levélben, önéletrajz csatolásával lehet. A gyülekezet presbitériuma igény és szükség szerinti egyeztetés, valamint bemutatkozó szolgálat alapján tesz javaslatot a közgyűlésnek a pályázat eredményének elfogadására. A közgyűlés határozatáról írásban értesítjük a pályázókat. A lelkészi állás tervezett betöltésének időpontja: 2005. július 1. Az egyházközség elnöksége Meghívó Az Evangélizációs és Missziói Bizottság szervezésében értekezletet, konzultációt tartunk egyházunk alkoholbeteg-mentő missziójáról, helyzetéről, lehetőségeiről. Az alkalom május 6-án, pénteken 10 órakor kezdődik az Országos Egyházi Iroda földszinti termében. (Budapest Vili., Üllői út 24. Bejárat az utca felől a nagykapu és a könyvésbolt között.) Program: 10.00: Áhítat, köszöntés - Ittzés János püspök 10.30: Bevezető gondolatok - Szeverényi János missziós lelkész 10.45: Előadás: Iszákosmentő misszió a református egyházban - Balog Zoltán református lelkész, a Kékkereszt Egyesület elnöke n.30: Előadás: Az alkoholbeteg-mentő misszió az evangélikus egyházban - Balicza Iván evangélikus lelkész 12.00: Ebéd 12.45: Fórum (5-10 perces beszámolók, hozzászólások): ár. Sárkány Angyal, Selmeczi Lajos, Magassy Zoltán, Túri Krisztina, Hidasi György, dr. Sikó Zsuzsa, dr. Réthelyi János és mások 14.30: Tervek, döntések, záró gondolatok, áldás - Ittzés János, Szeverényi János Erre az alkalomra szeretettel hívja és várja minden felelősséget vállaló testvérünket az Evangélizációs és Missziói Bizottság! A tavaszi hadjárat előkészítő ütközete A Pest-Budai Petőfi Egyesület március 20-án autóbusz-kirándulást szervezett a T okaj-T arcal-Bodrogkisfalud-Bodrog- keresztúr útvonalon. Az érdeklődőket dr. Kedves Gyula, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettese tájékoztatta arról a kevéssé ismert, győztes ütközetről, amely ebben a térségben zajlott 1848. január 22-23-án. A hadtörténész érdekes előadást tartott az egymással szemben álló csapatokról. A szabadságharc honvédségének a nyelve a német volt, alkalomadtán a francia. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy egyes katonai szakkifejezéseket nem tudtak megfelelően lefordítani magyarra, másrészt teljes egészében idegen ajkú légiók is tartoztak a seregbe. A lengyel és az olasz légió fontos szerepet játszott a szabadságharcban: lelkesen harcoltak a magyar és a világszabadságért anélkül, hogy tudtak volna magyarul. Czetz János ugyan elkészítette a magyar hadi szótárt, de ez nem vált általánosan ismertté. Az előadó szerint azért a magyar szabadságharc tartott a legtovább 1849-ben, a „népek tavaszán”, mert tanult katonatisztek vezették a magyar hadsereget. Legtöbbjük az osztrák katonai akadémián szerezte tudását. Súlyos erkölcsi problémát jelentett számukra, hogy a katonai eskü szembekerült a haza szolgálatával. Az uralkodó katonájának esküdtek fel, de a törvényes magyar kormány törvényeit kellett megvédeniük - az uralkodó ellenében. Ezért haboztak sokan, amikor a támadó osztrákok ellen kellett fordítaniuk a fegyverüket. Nemegyszer saját volt tiszttársaikkal álltak szemben. Az ellenséges oldalon is sok magyar tiszt harcolt, és a magyar honvédsereg folyton várta, hogy átálljanak a magyar oldalra. Tudjuk, hogy ez sokszor meg is történt. Közben az osztrák oldalon is abban reménykedtek, hogy a magyar szabadságharc ügye mellé felsorakozott tisztek visszatérnek a császár pártjára, vagy amint ők mondták: a törvényesség mellé. Már akkor is létezett a „beszervezés”, legalábbis próbálkoztak vele az osztrákok. Elfogtak magyar katonákat, és mielőtt elengedték volna őket, egy nyomtatványt adtak a kezükbe, hogy terjesszék a honvédek között. Ebben Schlick tábornok felhívása volt olvasható. Azt ígérték, hogy aki átáll az osztrák oldalra, kegyelmet kap. A katonák felháborodottan adták át a nyomtatványokat a magyar parancsnokságnak; nem akadt közöttük áruló. Problémát jelentett, hogy mindkét seregnek ugyanolyan barna posztóból készült az egyenruhája. Sok tévedés történt emiatt, hiszen sem a beszédük, sem a ruhájuk nem különbözött egymástól; több alkalommal a saját katonáikra lőttek mind a két oldalon. Ennek elkerülése érdekében Schlick tábornok kötelezővé tette katonái számára egy, a kalapjuk mellé tűzött fehér szalag viselését. A nehézségek fokozódtak, amikor január 22-én az egész területre átláthatatlan köd ereszkedett. Ebben a kedvezőtlen időjárásban egyik fél sem vethette be eredményesen a tüzérségét. Azt mondják, hogy a császári és királyi haderő órákon át lőtte a tarcali temetőt, mert a hatalmas ködben a temető fejfáit magyar honvédeknek vélte... A csata tétje az volt, hogy ki birtokolja Debrecent, a forradalmi kormány székhelyét. A magyar seregek több részből álltak. Egyebek mellett itt harcolt maga szervezte szabadcsapata élén Oroszhegyi Józsii, a márciusi ifjak egyike. A kemény hidegben befagyott a folyó, így könnyen ment az átkelés, hiába robbantották fel a hidat az osztrákok. A magyar hadsereg élén Klapka György állt, de fontos szerepet töltött be Vetter Antal Répdssy Mihály is. Dembinszky Henrik, a derék lengyel „hadnagyvezér” nem volt alkalmas a fővezéri feladatra, ezért sokak követelésére leváltották tisztségéről. Mészáros Lázár fővezérré választása sem volt szerencsés. Klapka azonban már bebizonyította, hogy tudása, egyénisége alkalmassá teszi erre a posztra; diadalra vitte a magyar csapatokat a döntő bodrogkereszt- úr-bodrogkisfaludi ütközetben. Ez a győzelem erőt és magabiztosságot adott a honvédeknek; látták, hogy tudnak győzni is. Ez teremtette meg a győztes tavaszi hadjárat lehetőségét. Bodrogkisfalud országútja mellett egy szépen gondozott emlékmű áll; négy oldalán a küzdelemben elesett magyar honvédek nevei olvashatók. Ä díszsírhelyen emléktábla őrzi az első világháborúban hősi halált halt, ottani hősök nevét. Mintegy hatvan név sorakozik katonás rendben az emléktáblán. Nemrég a falu közös akarattal, anyagi áldozat vállalásával mellszobrot állíttatott Klapka Györgynek. A gyönyörű szobor Veres Gyula Alpár szobrászművész alkotása. A mögötte álló szép, hatalmas és korszerű iskolát is Klapka Györgyről nevezték el. A lelkes helybeliek közadakozásból a helység egy magaslatán nagyméretű emlékművet is állítottak a Tarcal-Bodrogkeresztúr-Bodrog- kisfalud határában lezajlott fontos és győztes ütközetnek. Ezzel példát adtak arra, hogy miként őrizheti meg a múlt értékeit egy kicsiny település. ■ Berényi Zsuzsanna Ágnes Tavasszal se fájjon a fejünk Idén sokan azt hittük, már soha nem fog eljönni a tavasz. Sokáig tartott a hideg, szeles, téli időjárás. Aztán a természet ősi rendje szerint, ha lassan is, de megérkezett a várva várt napsütéssel a langyos tavaszi idő. Az első igazán tavaszi hétvégén, aki csak tehette, kirándult, járta az újjáéledő természetet, vagy esetleg elutazott a rokonokhoz. Azonban, ahogy a mondás is tartja: ravasz a tavasz. Csak pár napig örülhettünk a langymelegnek, hamar visszatért a hideg, esős idő. De az előrejelzés néhány nap múlva már ismét meleg tavaszi időt jósolt ciklonokkal és anticiklonokkal. Az ilyen sorozatos időjárás-változások legtöbbünk szervezetét nagyon megviselik. Tavasszal pedig szinte hetente változik az időjárás. Az időjárás változásaira nem egyformán vagyunk érzékenyek. Egyeseknél a hőmérséklet változása vagy a szél feltámadása, míg másoknál a sok esőzés válthatja ki a panaszokat. A nőket, egyes krónikus betegeket és az időseket jobban megviseli a változás, de a frontérzékenység hajlama öröklődhet is. Tünetei a fejfájás, amely akár több napig is tarthat, ingerültség, ólmos fáradtság, alvászavar, illetve a reflexidők megváltozása, ami balesetet is okozhat. Mindezek nemcsak a mindennapi életünket keserítik meg, hanem a tavasz adta örömöket sem tudjuk igazán kihasználni. Sokan nem is tudják, hogy a kellemetlen tünetek megelőzhetők, illetve csökkenthetők. Hiszen ma már léteznek olyan megelőzést szolgáló, illetve tüneteket enyhítő szerek, mint a Béres Antifront, amely az egyetlen olyan természetes hatóanyagokat tartalmazó készítmény, mely speciálisan az időjárásváltozás által okozott panaszok enyhítésére szolgál. Hatékonyan csökkenti az időjárás-változás, a frontátvonulás okozta fejfájást, szédülést, fáradtságot, rossz közérzetet. Ha Ön tudja magáról, hogy frontérzékeny, akkor a természetes, gyógynövé- nyi hatóanyagokat tartalmazó Béres Antifront szedését már célszerű a meteorológiai front előrejelzésekor, de legkésőbb az első tünetek jelentkezésekor megkezdeni. A Béres Antifront segít Önnek abban, hogy a borús napokat problémamentesen váltsa fel a kellemes, derűs idő. Az Antifront gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! Megh ivó A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület közgyűlésének szavazati és tanácskozási joggal rendelkező tagjait a Székesfehérvári Evangélikus Egyházközség gyülekezeti termében április 30-án, szombaton 14 órakor kezdődő gyűlésre a MEE 1997. évi IV. tv. 73. §-a alapján tisztelettel és szeretettel összehívjuk. TÁRGYSOROZAT: 1. Áhítat - Vető István 2. A gyűlés megnyitása, határozatképesség, kimentések - dr. Weltler János 3. A 2004. április 24-i ülés jegyzőkönyvének rövid ismertetése - jegyzők 4. Püspöki jelentés - Ittzés János 5. Felügyelői jelentés - dr. Weltler János 6. Hozzászólások 7. Tájékoztatás a délelőtti egyházkerületi presbiteri gyűlésről - Deme Dávid lelkészi jegyző 8. Jelentések: egyházkerületi missziói lelkész - Vérász tó János, egyházkerületi GAS- előadó - Béres László, egyházkerületi ügyész - dr. Tölli Zoltán, egyházkerületi bíróság - dr. Tatár Ágnes, püspöki titkár - Menyes Gyula 9. Határozathozatal a Győr-Soproni Egyházmegye kettéválásának kérdésében 10. Határozathozatal a Győrújbaráthoz tartozó ménfőcsanaki gyülekezet önállósulásának kérdésében 11. Tervezett programok, naptáregyeztetés 12. Egyebek, indítványok 13. A gyűlés bezárása Dr. Weltler János egyházkerületi felügyelő és Ittzés János püspök
