Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-04-17 / 16. szám
‘Evangélikus Életi? KULTÚRKÖRÖK 2005. április 17. 5 Bonyhádi beszámolók Német kapcsolatok ► Immár tizenöt esztendős múltra tekint vissza a németországi, treuchtlin- geni reáliskola magyarországi testvérkapcsolata. Annak idején a német intézmény vezetőinek „kellett” eldönteniük, hogy egy fővárosi vagy egy vidéki magyar iskolával létesítenek-e kapcsolatot. Választásuk a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumra esett. Ulrike Rauscher és Felix Bimthaler Költészet napi szavalóverseny Házi szavalóversenyt rendeztek április 11- én, József Attila születésének századik évfordulóján a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. A megmérettetésen 14 diák vett részt egy kötelező 0ózsef Attila: Kész a leltár) és egy szabadon választott verssel. Ugyancsak a költészet napja alkalmából bővítették a dr. Németh Csaba gyűjteményéből összeállított Ady- kiállítás anyagát. így a gimnázium dísztermében Ady Endre eredeti kiadványai közül is látható néhány a tárlókban, amelyekben immár Székely Aladár eredeti film- negatívjairól készített fotók teszik teljesebbé a költő életét bemutató - országos viszonylatban is jelentős - kiállítást. Fendezák Edit, a verseny egyik győztese- Az első találkozó alkalmával mi utaztunk Bonyhádra, majd negyed évvel később a magyar fiatalok látogattak el hozzánk - emlékszik vissza a kezdetekre Ulrike Rauscher, aki az évek során a kapcsolattartás motorjává vált. - Elsősorban a diákok közötti kapcsolatfelvételt, kapcsolattartást vagyunk hivatva elősegíteni, de időközben természetesen barátságok alakultak ki a pedagógusok között is.- A magyar gyerekek számára nagyon jó lehetőség ez a partnerség a nyelvgyakorlásra. Önök is tanulnak esetleg magyarul?- Néhány szót megtanultunk, de - mi tagadás - a magyar nyelv meglehetősen nehéz. Sajnos Németországban nem nagyon volna lehetőségünk magyarul beszélni, míg a bonyhádi gyerekek nagyszülei közül többen is beszélnek németül.- Erre a mostani, tíznapos magyarországi látogatásra tizenhat fiatallal jöttünk - veszi át a szót Felix Bimthaler tanár. - A mi diákjaink itt Bonyhádon bemennek a német-, az angol-, a testnevelés-, az ének- és az informatikaórákra. Igen színes programot állítottak össze számunkra a bonyhádi kollégák. A város megismerésére kitaláltak egy játékot, a Német Házban néptáncot tanultunk, megismerkedtünk a fazekassággal, a bonyhádi cipőgyártással és a zománcgyárral. Volt sportdélután és Zorán-koncert. De kirándultunk távolabbra is: megnéztük Pécs és Budapest nevezetességeit, valamint a zengővárkonyi Tojásmúzeumot. S míg a gyerekek az őket fogadó családokkal kirándultak, addig bennünket a kollégák elvittek Kalocsára és Hajósra.- Hogyan talál egymásra a befogadó család és a „cserediák’?- A bonyhádi 8-9. évfolyamosok írnak magukról egy fényképes bemutatkozó levelet, ennek alapján választanak maguknak „párt" a németek. A bonyhádiak az őket kiválasztó családnál alszanak, majd a vendéglátó diákot fogadják. Hazatérve magyar estet tartunk a szülőknek - élménybeszámolóval, filmvetítéssel, ételreceptekkel, pogácsával, borral. Ilyenkor meghívjuk a következő évben várhatóan utazó gyerekek szüleit is. Jómagam tanúja voltam a bonyhádi gimnázium fejlődésének, és azt is elmondhatom, hogy a kollégák évről évre szívesen fogadnak bennünket, s a diákok is nagyon vendégszeretőek - mondja mosolyogva Ulrike. ■ Szöveg és fotók: Máté Réka „Kínában” versenyeztek Az Utazzunk együtt elnevezésű országos középiskolai tanulmányi versenyt a Kolumbusz Oktatási Központ hirdette meg. A verseny témája Kína volt. Az elődöntőben a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium csapata a hetedik helyen végzett, így bekerült a „tízcsapatos” középdöntőbe, ahol viszont már a legjobbnak bizonyult. A napokban lezajlott döntőben is sokáig ők vezettek, és csak minimális pontszámmal szorultak végül a második helyre. így sajnos lemaradtak a győztesnek járó háromhetes kínai utazásról, de könyvcsomaggal, DVD-vel és térképekkel lettek gazdagabbak. Az országos tudáspróbán zömében 17-18 évesek vettek részt, míg a bonyhádiakat két 14 éves - Bar- czel Vivien és Lamm Éva valamint a 16 éves Schattmann Péter képviselte. Felkészítő tanáruk Gruber László volt. Mindent tudtak a barlangrendszerről A Magyar UNESCO Bizottság Magyar- ország világörökségeiről írt ki egy többéves országos versenyt, melyet fordulónként is értékelnek. Márciusban rendezték meg a negyedik fordulót, melynek témája az aggteleki barlangrendszer volt. A negyven kérdés a történelem, a helytörténet, a tudománytörténet, a földrajz, illetőleg a környezetvédelem, valamint az irodalom és más művészeti ágak területén egyaránt komoly felkészültséget kívánt. Az idei fordulóban első helyen a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium csapata végzett, s ezzel a barlangrendszer aggteleki és szlovák szakaszainak megismerését célzó szakmai út nyertesei lehettek. A nyolcfős csapat tizenhat évesekből állt: Borsos Beáta, Csizmadia Petra, Hufnagel Judit, Kocsis Rita, László Krisztina, Lohn Annamária, Gyórjfy Lajos és Szudi László. Felkészítő tanáruk - Gruber László - neve olvasóinknak már az előző hírből „ismerős” lehet... A Messiás Szegeden Egy nagy zeneszerző nagy műve a világ legnagyobb eseményéről - így foglalhatnánk össze a Szegedi Kamarazenekar és a Vaszy Viktor Kamarakórus legutóbbi hangversenyét. A szeged-rókusi római katolikus templomban Händel Messiás című művét mutatták be április 6-án. Georg Friedrich Händel 1741-ben mindössze huszonnégy nap alatt írta meg legnépszerűbb oratóriumát. A művet a következő év húsvétján ismerhette meg a közönség. A teljes alkotás - a választott tempótól függően - körülbelül százhatvan perc hosszú, de már a zeneszerző életében is úgy játszották, hogy egyes tételeket kihagytak belőle vagy megváltoztattak; ezt a gyakorlatot követték a későbbi korok előadói is. A szegedi koncert időzítése tökéletes volt. Még a fülünkben zeng a húsvéti halleluja, szívünkben hordozzuk az ugyancsak Händel dallamára írt éneket: „Győzelmet vettél...” (EÉ 388) Itt az idő hát, hogy visszatekintsünk, folyamatában lássuk Krisztus földi működését. Ehhez pedig segítséget nyújt a Messiás. A mű szövegét Charles Jemens szerkesztette. Minden tétel egy-egy igeszakaszt énekel meg. A szöveg összeállítójának teológiai műveltségét bizonyítja, hogy nem az evangélisták által lineárisan elbeszélt történetet másolta le. Ezsa- iás, Zakariás és Malakiás próféciáira és a zsoltárversekre épít, majd ezekhez kapcsol újszövetségi igéket, elsősorban Pál apostoltól és a Jelenések könyvéből. Ezeknek a „zenélő igés lapoknak” a füzére alakítja ki a teljes képet Krisztusról. A darab hallgatása során egyértelművé válik, hogy Krisztus a megtestesült Ige, Isten emberré lett ígérete. Az angol nyelvű mű megértését segítette, hogy a templomot megtöltő hallgatók kézhez kapták a Messiás teljes szövegét Károli Gáspár fordításában. Az éneklő igehirdetők a szegedi koncerten Somogyvári Tímea Zita (szoprán), Csapó József (férfialt), Szerenkován János (tenor) és Altorjay Tamás (basszus) voltak. A kamaraegyüttest és a kórust Gyüdi Sándor dirigálta. Bár a gótikus templom akusztikája elsősorban nem a szólóénekesek, hanem a zenekar hangjának kedvezett, a közönség ismét szembesülhetett Isten mérhetetlen szeretetével. Ahogyan a mű legismertebb kórustételében felcsendül: „Alelu- ja! Mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a mindenható.” (Jel 19,6; Károli-fordítás) ■ L.J.Cs. A TypoSzalonban az Evangélikus Élet A Magyar Tipográfusok Egyesületének szervezésében gyűlnek össze minden hónapban a vizuális kommunikáció szakemberei - grafikusok, tipográfusok hogy kötetlen formában értekezzenek a szakmát érintő kérdésekről és személyes terveikről. Ezúttal Nagy Bencét kérték fel, hogy tartsa meg a bevezető előadást. Lapunk tervezőszerkesztője - akinek a Magyar Grafika hasábjain Mikrotipográfiai kalandozások címmel közölt cikksorozatát nagyra értékelték szakmai körökben -, kitért az Evangélikus Élet nyomdai előkészítéséhez használt speciális alkalmazások ismertetésére is. Ennek „végeredményét” a jelen lévő tipográfusok egy-egy kinyomtatott lapszám formájában kézbe is vehették - így 70. évfolyamába lépett, megújult küllemű hetilapunk a szakma hozzáértői előtt is bemutatkozhatott. Szükséges-e, lehetséges-e a tagállamok egyházainak közvetlen kapcsolatot létesíteniük az Európai Unió intézményeivel? A szerteágazó struktúrában milyen csatornákon keresztül juttathatják el üzeneteiket a nem kormányzati szervek? Remélhetnek-e erkölcsi és anyagi támogatást, szükség esetén jogorvoslatot? Ezek a kérdések - és hasonlók - kerültek terítékre április 8-án a MEE Külügyi Bizottságának kibővített ülésén. Az Országos Egyházi Iroda tanácstermében - egyházunk mindhárom püspökének részvételével - zajlott konzultáció vendége az Európa Parlament egyik magyar képviselője volt. Barsiné dr. Pataky Etelka (képünkön) nem táplált ugyan illúziókat, de az Európai Unió és az egyházak kapcsolatát vázoló előadásában nem is tartotta reménytelennek az értékközvetítő szándékok érvényesülését az unió érdekérvényesítő mechanizmusában. ■ T. Pintér KÁROLY/eívétele Kiállítás Salvador Dali könyvillusztrációiból ► Szokatlan kiállítás nyílt március 22-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Salvador Dali születésének századik évfordulója alkalmából - egy év késéssel - a múzeum jellegének megfelelően a művész könyvillusztrációiból válogattak a kiállítás szervezői. A kiállított illusztrációkat a bécsi Maecenas-gyűjtemény kölcsönözte június 5-éig, a kiállítás záró napjáig. Salvador Dali (Figueras, 1904. május 11. - Figueras, 1989. január 23.) rendkívüli egyéniség, nagyon sokoldalú művész volt. Életének nyolcvanöt éve alatt sokféle művészeti ágban alkotott: foglalkozott festészettel, rajzzal, készített grafikákat, szobrokat, iparművészeti alkotásokat, tervezett díszletet, rendezett színházi előadást, készített filmet, írt forgatókönyvet, szerkesztett kiáltványt, írt művészetel- méleti kérdésekről - és még folytathatnánk a felsorolást. Méghozzá mindezt egészen eredeti módon tette; egyénisége félreismerhetetlenül rányomta a bélyegét minden munkájára. Művei a világ minden részén megtalálhatók - az Amerikai Egyesült Államok sok államától Európa szinte valamennyi nagy múzeumáig - magán- és közgyűjteményekben egyaránt. A most megnyílt kiállításon szereplő könyvillusztrációk egy része Dali Egyesült Államokban töltött évei során készült. Santoz és Rose könyveit a magyar közönség kevéssé ismeri, de Cervantes Don Quijotéja annál közelebb áll hozzánk. (A „bús képű lovag” története éppen négyszáz éve jelent meg.) Ezek az illusztrációk annak ellenére, hogy teljesen újszerűek, a modern művészetekben kevéssé járatos látogatókat is gyönyörködtethetik. Ugyancsak elgondolkodtatok a Montaigne esszéihez, illetve Benvenuto Cellini önéletírásához készült Dalí-mű- vek. A kiállított rajzok között láthatók továbbá a művész párizsi tartózkodása idején Dante Isteni színjátékához, illetőleg Goethe Faustjához készített illusztrációi is. Ezek a meghökkentő ábrák ugyancsak érthetők és élvezhetők a nagyközönség számára is. Dali Dante Alighieri szerepébe saját magát, Beatricéébe pedig a feleségét álmodta bele. A kiállítás a könyvillusztrációkon kívül számos olyan fényképet is bemutat, amelyik a művészt, feleségét és barátait ábrázolja. Salvador Dali minden műve, így a könyvillusztrációi is - az egyéni vonások mellett - jellegzetesen magukon viselik annak nyomát, hogy alkotójuk spanyol. Ezen mit sem változtat az a tény, hogy a kiállított alkotások nem Spanyolországban készültek. Érvényes ez a Don Quijotén kívül a többi, nem spanyol műhöz készült illusztrációra is. Valamennyi ízig-vérig spanyol alkotás. Ezt a spa- nyolságot fejezte ki a kiállítás ünnepélyes megnyitóján felcsendülő, hangulatos, eredeti spanyol gitármuzsika. A megnyitón Kovalovszky Márta művészettörténész előadása hangzott el. Az előadó szólt arról, hogy Dali élete során más jelentős művészekkel is kapcsolatba került. Madridban, a Képzőművészeti Főiskola kollégiumában barátságot kötött Federico García Lorcával és Luis Bunuellel, Párizsban pedig Pablo Picassóval ismerkedett meg. Első kiállítása szülővárosában, a katalán Figuerasban nyílt - folytatta a művész pályaképének áttekintését Kovalovszky Márta -, majd kiállított Pittsburghben, New Yorkban, Tokióban, Clevelandben, Párizsban, Londonban. Különféle áramlatok hatottak rá - a dadaizmus, a szürrealizmus -, de leginkább önmagát adta minden alkotásában. Mint az előadó megállapította, Salvador Dali a 20. század legjelentősebb képzőművészei közé tartozott, akárcsak Marc Chagall vagy Pablo Picasso. Szülővárosában a művész nevét viselő színházat és múzeumot alapítottak, és létrehozták a Salvador Dali Alapítványt is. ■ Berényi Zsuzsanna Ágnes ♦
