Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-02-29 / 9. szám
69. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2004. FEBRUÁR 29. BÖJT 1. VASÁRNAPJA (INVOCAVIT) ÁRA: 149 Ft A TARTALOMBÓL Szívvel és szaktudással Luther a filmvásznon Esélyegyenlőség Böjti gyónótükör — Tízéves az Orosházi Harangszó Mitől zeng a Zengő? Zsinatnap Élő hittel - másként Choong Chee Pang Magyarországon Ha egy lelkész prédikáció közben leugrik a szószékről, meglepődik a gyülekezet. Ha egy professzor hirtelen bemutat egy japán harcművészeti fogást, mosolyognak a hallgatók. Ha egy ázsiai keresztény testvér más módon éli meg hitét, akkor magyar evangélikusként rádöbbenünk, hogy bár hitünk alapja ugyanaz a Krisztus, istentiszteleti és személyes kegyességünk formái mégis teljesen különbözhetnek. Dr. Choong Chee Pang szingapúri professzor — aki február 13-23. között teológiánk vendége volt - ezt a más színt képviselte. A neves professzor az első hétvégét a csengőd-páhi-kaskantyúi társgyülekeDr. Choong Chee Pang zetben töltötte, ahol délelőtt az istentiszteleteken igehirdetéssel szolgált, délután pedig szeretetvendégségen diaképek segítségével mutatta be hazáját. Prédikációjában párhuzamba állította a történelmet Isten igéjével; a nagyhatalmak, politikai pártok tündöklését és bukását az evangélium örökérvényűségé- vel. Megszólította a gyülekezetét, mert meg akarta ismerni a magyar testvérek életét. A teológián három előadást tartott: az ázsiai keresztények életéről, a kínai vallásokról és János evangéliumáról beszélt a hallgatóság előtt. Ez utóbbiról az elmúlt esztendőben kínai nyelven saját kommentárja is megjelent. Choong Chee Pang szavaiból kiderült: a kínai gondolkodást meghatározó filozófiák - a taoizmus, a konfucianizmus és a buddhizmus - szellemi közegében egészen más Krisztus követőjének lenni. Örvendetes tény azonban, hogy ma már közel 60 millió keresztény él Kínában. (Ez a szám körülbelül megegyezik a világ evangélikusainak számával.) A szingapúri vendég a szakértő szemével tekintette meg a Monet-kiállí- tást és a Nemzeti Galériában lévő impresszionista alkotásokat, hiszen ő maga is foglalkozik festészettel. A budapesti kínai múzeumban a teológusok idegenvezetőjeként személyes élményeivel egészítette ki a látnivalókat. Ellátogatott a Dohány utcai zsinagógába, az esztergomi bazilikába és a szlovákiai Párkányba is. A második vasárnap a csomádi szószéken prédikált, ahol húsz évvel ezelőtti szolgálata után már ismerősként köszöntötte a gyülekezet. Isten igéje alapján szívből hirdette: „Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mondom; örüljetek!" (Fii 4,4) Hulej Enikő (A profeszorral interjúnk a 3. oldalon) Híradás egyházunk törvényhozó testületének idei első üléséről A szavazati és tanácskozási joggal érkező tagok is elfoglalták helyüket február 21-én a Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében. A zsinati gazda, Muntag András még egyszer ellenőrizte a létszámot és a szavazócédulákat. Kertész Géza lelkész elindult a pulpitus felé, hogy megtartsa a nyitóáhítatot. Kevéssel tíz óra előtt ezzel kezdetét vette zsinatunk ez évi első ülésszakának plenáris ülése, amely a lelkészek továbbképzésével, az egyházi intézményekkel, valamint a lelkipásztorok szolgálati jogviszonyával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. A józsefvárosi gyülekezet vezetője Mt 5,13-16 alapján tartott rövid elmélkedésében elmondta, hogy a mai világ a pusztulás felé halad. Mi azonban a Szentírásból tudjuk, hogy Isten mindent megújít, új eget és új földet teremt. Ennek fényében Krisztus tanítványainak mindent meg kell tenniük azért, hogy Isten világossága tündököljön ebben az elfásult, megkeseredett világban. Miután a délelőtti tanácskozás levezető elnöke, Bárdossy Tamás, továbbá a lelké- szi és nem lelkészi jegyző, Mekis Ádám és Szente Béláné is helyet foglalt, köszöntötték az egybegyűlteket. Ezután néhány mondatban bemutatkozhattak azok, akik első ízben vettek részt a zsinati ülésen: így szót kapott Verasztó János répcelaki lelkész (aki a missziói küldött póttagjaként érkezett), dr. Hidas János tatabányai ügyvéd (aki az országos ügyész tisztét tölti be), valamint Zólyomi Mátyás csepeli lelkipásztor (a Budai Egyházmegye képviseletében). D. Szebik Imre napirend előtti felszólalásában egyebek mellett arról beszélt, hogy nem szeretné, ha az egyházban is a napi politikai életben uralkodó hangnem és stílus terjedne el. „Lehetnek közöttünk akár jelentős véleménykülönbségek is, de szavainkat az egymás iránti tisztelet, az egyház iránti szeretet, a közös ügyben való összefogás lelkülete kell, hogy áthassa. A stílus is fejezze ki az ügy iránti elkötelezettségünket” - hangsúlyozta az elnökpüspök, aki a jövőt illetően elmondta, hogy várhatóan mind a külföldi, mind az állami támogatások csökkenésével számolnunk kell, s ez azt jelenti, hogy több áldozat- készségre lesz szükség. (Folytatás a 3. oldalon.) .....borulj le, és kérd a kegyelmet, és reménységedet vessed a Krisztusba, ak iben üdvösségünk, életünk és feltámadásunk van. ” Luther Márton: Heidelbergi disputáció (Nagybocskai Vilmos fordítása) Böjti szelek Fújnak a böjti szelek! - szinte hallom nagyanyám hangját, ahogyan minden esztendőben olyan magától értetődően, mégis sokatmondóan és jelentőségteljesen kimondja ezt a mondatot. Akkoriban gyerekfejjel persze fogalmam sem volt arról, mi az a böjt, csak azt tudtam, hogy ilyenkor fújnak a böjti szelek. És tényleg. A böjt a tavasz kiteljesedésének idejére esik. Amikor a téli pihenés, vegetáció után a langyos napsugarak hatására nyújtózkodni kezd a természet, elindul a pezsgés a növények testében. A magokból új élet sarjad, minden újjáéled. És akkor megérkeznek a böjti szelek. Sokszor kellemetlenül, csontig hatolóan. Van, aki ezt észre sem veszi, de vannak olyanok is, akik érzékenyen reagálnak rá, és kínzásként élik meg az ilyen időszakot. Pedig ilyenkor, a tél vége felé nagyon sok haszna van a szeles időnek: szárítja a hótól, olvadástól, esőtől felázott föld felszínét. Hiszen a sáros, ragacsos földre rá sem lehet lépni, csak a szikkadt földbe lehet elvetni a magvakat, hogy idejében kihajtsanak, és termést hozzanak. Ez pedig a táplálékot, az életet jelenti számunkra. A böjti időszaknak is ilyen előkészítő szerepe van: felkészít bennünket a húsvét megünneplésére. Csak hát - mint annyi más - a böjt is „önálló” életre kelt, elszakadt az eredeti jelentésétől, jelentőségétől. És milyen karriert futott be, milyen nagy divat lett az utóbbi években! Böjtöt, vagyis tisztítókúrákat ajánlanak betegségek esetén vagy éppen a betegségek megelőzésére, de még lelki bajokra, problémákra is. És bizony nagyon hatásosak lehetnek ezek a kúrák. Hiszen olyan világban élünk, ahol minden a maximális kényelemről és élvezetről szól, ahol minden a több és még több fogyasztásra buzdít, és ahol állandóan test- és életidegen élelmiszerekkel és szellemi tápszerekkel etetnek bennünket. Ezek azonban anélkül, hogy hasznosulnának, méreganyagként felhalmozódnak bennünk, és ingoványossá, sárossá, ragacsossá teszik testünket, lelkünket, amelyet így nehezen lehet megközelíteni, nehezen lehet megművelni, és amelybe nem lehet elvetni a Magot. Szükség van tehát a tél végi-tavaszi fuvallatra, a böjti szélre, hogy szárítsa, szikkassza a süppedős ingoványt, hogy alkalmassá tegye a vetésre. Mert a böjt a testre gyakorolt jótékony hatása mellett elsősorban mégis „lelkigyakorlat” - milyen szép ez a kifejezés, kár, hogy nem használjuk. Lelki felkészülés, lelki „edzés” a húsvét megünneplésére. Isten által megszentelt idő a böjt, amelynek tartalmi mondanivalója kell, hogy eltöltsön, feltöltsön bennünket: bűnbánatot kell tartanunk, és újból és újból meg kell térnünk Urunkhoz, akinek húsvéti megváltói müvében van adva üdvösségünk. E nélkül a felkészülés nélkül, a böjti időszak tartalmi mondanivalójának az életünkbe való beépülése nélkül a húsvét megünneplése nem más, mint megemlékezés a természet évenkénti megújulásáról, nagy eszem-iszom vagy éppen „nyusziünnep” a gyerekeknek. Fontos tehát a böjti időszak, amelynek keretet, nyomatékot adhat ugyan a testi gyakorlat, az erőpróba, a böjt megtartása, a lényege mégis a lelkigyakorlat, a lelki felkészülés. Jöjjenek hát a böjti szelek: szikkasszanak, szárítsanak, készítsék a talajt a Mag, az Isten igéje számára, hogy az jó földbe hullhasson, s ott kihajtva jó termést hozhasson — a mi életünkben is! Sánta Anikó Egyházak: az SZDSZ javaslata komolytalan A történelmi egyházak képviselői komolytalannak, értelmezhetetlennek, illetőleg tévedésen alapulónak nevezték a Szabad Demokraták Szövetségének február 15-én tett bejelentését, amely szerint a párt javaslatot nyújt be az Országgyűléshez annak érdekében, hogy az egyházak hitéleti tevékenységét a jövőben ne közpénzből, hanem a hívők felajánlásaiból finanszírozzák. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára azt közölte' a Magyar Távirati Irodával, hogy az SZDSZ bejelentése az egyházakkal való előzetes egyeztetés nélkül történt, így azt komolytalannak tartja. Veres András püspök felhívta a figyelmet arra, hogy érvényes megállapodások léteznek az egyház-finanszírozásról a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék, más esetekben pedig az adott egyház és a kormány között. A püspök véleménye szerint a felvetésnek „nincs más célja, mint megint egyházellenes hangulatot kelteni”. Bölcskei Gusztáv református püspök hangsúlyozta: alapvetően hamis az a beállítás, miszerint az állam tartja fenn az egyházak hitéletét. A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke rámutatott arra, hogy minden gyülekezet önálló, azok az önkéntes egyházfenntartói járulékból gazdálkodnak. A gyülekezetek gondoskodnak arról, hogy szóljon a harang, legyen istentisztelet és bibliaóra - tette hozzá. „A Magyarországi Evangélikus Egyház számára nem kérdéses az állam és az egyház teljes szétválasztásának elve, ezért mindig nyitott volt az egyház-finanszírozás mindkét fél számára elfogadható, végleges megoldásán való munkálkodásban. így felszabadultak vagyunk arra, hogy az optimális módszer megtalálásához többféle koncepciót végiggondoljunk” - közölte az egyház szóvivője. Hafenscher Károly írásban eljuttatott nyilatkozatában kiemelte: érdeklődéssel fogadták Demszky Gábor mondatait, sajnálják ugyanakkor, hogy a főpolgármester „több ciklus óta gyakorolt tiszte alatt még nem folytatott - személyes találkozás formájában - párbeszédet az egyházak vezetőivel”. „Ez a jelen téma szempontjából is fontos lehetett volna, így előkészítetlen és megalapozatlan a felvetés” - tette hozzá Hafenscher Károly, aki levelében rámutatott arra, hogy az állam nem a hitéletet támogatja, hanem a közhasznú működést segíti elő. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója kijelentette: örülne annak, ha a politikusok, mielőtt nyilatkoznak, tájékozódnának, „akkor nem borzolnák az idegeket”. Zoltai Gusztáv hozzátette, hogy az állam jelenleg nem ad támogatást a hitéletre. Közlése szerint közfeladat-ellátás után (kórházaik, egészségügyi-szociális intézményeik működtetésére) részesülnek állami támogatásban, emellett műemlékek felújításához kapnak anyagi segítséget. „Az ilyen és hasonló nyilatkozatok indokolatlan egyházéi lenességet okoznak” - mondta. (MTI) »
