Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-12-19 / 51-52. szám
Bottá Dénes felvételei 20 04. DECEMBER 19-26. - 9. oldal r Evangélikus Elet Szent Miklós nyomában Nagykarácsonyi riport Néhány éve már nem kell Lappföldre utazniuk azoknak a honfitársainknak, akik találkozni szeretnének a Mikulással: Budapesttől mintegy nyolcvan kilométerre kezet rázhatnak Jouluppuki magyar kollégájával. A Fejér megyei Nagykarácsonyban működő Mikulás-házban telente mindenkit vár a nagy sza- kállú Télapó. Aki pedig az ajándék- és virgácsosztogató öregúr figurájának történeti hátterére kíváncsi, az jól teszi, ha a katolikus plébánián érdeklődik. Székesfehérvártól ötven, Dunaújvárostól huszonöt kilométerre fekszik a település. Története a kunok magyarországi letelepedéséig vezethető vissza. A IV. Bélff király által a tatárjárást követően újonnan behívott népesség legelőváltólegeltető életformát folytatott, és úgynevezett szállásokon élt. A pásztorok az állatokat ősszel áthozták a Dunán, és a tél beköszöntéig egy előszálláson legeltették őket (innen ered Előszállás neve). Ünnepeiket már nem itt, hanem Karácsonyszálláson tartották. Az őslakosok és a Heves megyéből idetelepült sum- mások a „szállások” megszűnte (1953) után lakóhelyüket Nagykarácsonyra keresztelték át. Mihályi Miklós plébános Nomen est omen „Az itteniek ebben az egy bejárattal bíró, úgynevezett zsákfaluban földművelésből éltek egészen addig, amíg meg nem szűnt a termelőszövetkezet” - nyilatkozta lapunknak Mészáros Géza. A Mikulás-programot fejlesztő és egy mesefalu felépítésén fáradozó Mikulásfalva Látványfalu-üzemeltető, Hagyományőrző és Természetvédő Kht. ügyvezetője elmondta, hogy ekkor többen is elkezdtek gondolkodni azon, miként lehetne jobban kihasználni a község nevében rejlő lehetőségeket. Ekkor merült fel az ötlet: mi lenne, ha Nagykarácsonyban lakna a magyar Mikulás? Az elgondolást tett követte. A Magyar Posta 1989- ben vezette be az ünnepi bélyegzést, 1992 óta pedig a Szeretetposta is működik a faluban. Ez azt jelenti, hogy a „Karácsonyi posta”, illetve „Nagykarácsony posta” feliratú leveleket, képeslapokat advent egy-egy hetében más és más, a szeretet ünnepére emlékeztető bélyegzővel látják el. Mikulás-turizmus A Szeretetpostától néhány lépésnyire van csupán egy pirosra festett ház, a magyar Télapó székhelye. Az 1995-ben megnyílt Mikulás-házban játszóház és kézműves sarok várja az aprónépet. Az idén az adventi naptárhoz hasonló ajándékdoboz is áll az udvarban. A nagykarácsonyi óvodások helyezték el benne apró ajándékaikat, melyeket az idelátogató gyerekek maguk készítette vagy vásárolt játékokra cserélhetnek. A „lényeg” persze az „itt lakó” Mikulás (Pirker Gyula Miklós), aki két éve tölti be ezt a tisztet. Apró szobácskájábán ül, polcainak egyikén rénszarvasfigura, távcső, agancsot őrző marcipánmikulás... De krampuszokat sehol sem látni. Az asztal mellett rengeteg levél gyűlt össze, melyek korábban érkeztek a Mikulás, 2425 Nagykarácsony címre. Ebben az esztendőben vagy négyezer küldeményt hozott a posta. Az itt dolgozók minden kézhez vett küldeményre igyekeznek válaszolni. A Télapó naponta két-háromszáz vendéget fogad. Elbeszélget kis barátaival, meghallgatja kívánságaikat, és megígéri, hogy teljesíteni fogja őket. Amikor azonban az idén egy kislány az ajándékok helyett inkább azt kérte tőle, hogy gyógyuljon meg a testvére, az még a meglepő óhajokhoz és a hideghez szokott Mikulást is „megizzasztotta...” Miklós, a szent A Budapestről jött krónikás természetesen megcsodálta a nagykarácsonyi Magyarok Nagyasszonya római katolikus plébániatemplomot is. Az istenháza 1936-ban épült. Az oltárkép (Takács István munkája) azt a pillanatot örökítette meg, amikor István király felajánlja Magyarországot Szűz Máriának. A templomfalakon két, szenteket ábrázoló sorozat - Patay László festőművész alkotása - tekinthető meg. Ugyancsak figyelemre méltó a társplébánia, Előszállás katolikusai által rendezett kiállítás. Első ízben 2000-ben nyílt itt tárlat, amelyen - stílszerűen - kétezer templom képét lehetett megtekinteni. A kezdeményezés nem maradt folytatás nélkül: később Afrika, Amerika és Ausztrália, az idén pedig az Európai Unió országainak templomai közül láthatnak néhányat a látogatók. Egyedülálló látványosságnak számít az istenháza melletti - a háromkirályok piros, fehér, zöld ruhája miatt - „magyar” jelzővel ellátott betlehem. Ez hazánk legnagyobb szabadtéri betleheme, amely 2001 óta várja az érdeklődőket. Megtekinthető advent első vasárnapjától karácsonyig, naponta 10 és 16 óra között. A gyülekezet plébánosa, Mihályi Miklós kérésre szívesen le is fényképezi itt a Nagykarácsonyba zarándoklókat. A közösség papja fájlalja, hogy december hatodikán egyre inkább a finn Mikulás vagy amerikai kollégája kerül előtérbe Myrai Szent Miklós helyett. Mint tudjuk, ő volt az, aki nagylelkű adományával egy szegény ember három lányát megóvta attól, hogy a testükkel kelljen keresni a kenyerüket: amikor Miklós értesült a család szorult helyzetéről, három egymást követő éjjel egy- egy zsák aranyat dobott be az ablakukon, így az apjuk ki tudta házasítani az eladósorba került lányokat. „Azon fáradozom - nyilatkozta a plébános -, hogy mind az itt élők, mind a látogatók e szent (ne pedig a Mikulás) felé fordítsák a figyelmüket. Szeretném, ha rádöbbennének arra, hogy a december hatodika nem pusztán Mikulás-ünnep, és a karácsony sem elsősorban a szeretet, a család vagy az ajándékozás, hanem Jézus Krisztus ünnepe.” Gazdag Zsuzsanna DSIDA JENŐ Közeleg az emberfia Tudom, hogy közeleg már a jó ember fia, aki nem tőlem és nem tőled kap életet. Néhány pásztornak, akik sohasem öltek nyulat, nem hordoznak emberölő szerszámot, megjelenik az angyal és megjelenik a csillag és tele lesz dallal a decemberi hegyoldal. Csak ránézünk a kisdedre és tudni fogjuk, hogy O az. Eljönnek az acéltrösztök fejedelmei, a petroleumbányák frakkos császárai s könnyel a szemükben letérdelnek elé. Mert O lesz, akinek legtisztább kék a szeme, legerősebb lészen a karja és szelíd arcáról ragyog az örök építők acélos vidámsága. O megmutatja minden vándornak az utat, minden töprengőnek az igazságot, minden haldoklónak az életet. O megmagyarázza nekünk a gépek dalának igazi értelmét, megmagyarázza és megáldja a fáradt költőt legsajgóbb szavait és mosolyogni fog és kék fehér galamb fog ülni a vállán kétfelől. 0 nem ad országot nekünk, hanem otthont, nem ad fegyvert, hanem kenyeret. Ma még sírunk, mert a mosolygás nem én vagyok. Ma még sötét van, mert nem jöttem világosságnak, hanem hogy bizonyosságot tegyek a világosságról. Már közeledik az éj, mely szüli a Hajnalt. Eljön O, minden bizonnyal eljön. 1929 A gömöri magyarság múltjának megőrzéséért Immár több mint tíz esztendeje annak, hogy a debreceni székhelyű Ethnica Alapítvány - dr. Ujváry Zoltánnak, a debreceni egyetem néprajzi tanszéke professor emeritusának kezdeményezésére - Pro Gömör elnevezéssel díjat alapított. Tette ezt azzal a céllal, hogy kitüntesse azokat, akik a történelmi Gömör megye emlékeinek kutatásában, megőrzésében, ápolásában kimagasló eredményeket értek el. Az idei Pro Gömör Díj átadására a szokott helyen, a putnoki Holló László Galériában került sor ünnepélyes keretek között. Ez alkalommal Ujváry Mária, a galéria vezetője részesült az elismerésben. A díjat dr Bartha Elek egyetemi tanár adta át (képünkön). Az eseményen többek között ott volt Gyárfás Ildikó, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke is. Vessünk egy pillantást a magyarországi Gömör történetére! Az első világháború után az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően a nemzetcsonkító trianoni döntésnek Gömör-Kishont vármegye is áldozatul esett, ugyanis ezt a megyét is kettészakították. Nagyobbik részét Csehszlovákiához csatolták, Magyarországon csak egy töredék, a megye alsó peremén elhelyezkedő huszonkét település maradt. Ezek - egy kivételével - Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartoznak: Aggtelek, Alsószuha, Bánréve, Gömörszőlős, Alsó- és Felsőhangony, Hét, Imola, Kánó, Kelemér, Putnok, Ragály, Sajópüspöki, Serényfalva, Susa, Szentsimon, Szuhafö, Trizs, Uraj, Zádorfalva, Zubony és a Nógrád megyei Za- bar. A megmaradt települések közül Putnok - Gömör kapuja - az egyetlen város. Magyarországon 1945 után az a szó, hogy Gömör, szinte teljesen feledésbe merült. A ’70-es években azonban - szerencsére - kezdetét vette a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzi tanszéke által meghirdetett intézményes Gömör-kutatás. A munka kezdeményezője dr. Ujváry Zoltán egyetemi tanár volt, aki Gömör szülötteként fontosnak tartotta e térség néprajzi kutatását. Az ő tevékenysége révén jött létre 1987-ben a putnoki Gömöri Múzeum is. Az intézmény megnyitását követően hónapokig csak a „Múzeum” felirat volt olvasható az épület falán. A „Gömöri” jelzőt - a hivatalos verzió szerint - azért nem írhatták ki elé, mert nem volt rá pénz... Többek szerint egyszerűen nem akadt senki, aki felvállalta volna, hogy a trianoni határ "közvetlen közelében, a bánrévei határátkelőhelyre vezető főút mentén lévő épületre kitegyék a „Gömöri” jelzőt. Kerékgyártó Mihály
