Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-12-05 / 49. szám
Bottá Dénes felvétele 4. oldal - 2004. DECEMBER 3. r Evangélikus Elet Uj elnök az egyházak ökumenikus tanácsának élén Érvényesítve az alapszabályban meghatározott rotáció elvét, miszerint „a tagegyházak képviselői váltakozva töltsék be a tisztségeket”, a szervezet múlt csütörtökön lezajlott tisztújító közgyűlése D. Szebik Imréi választotta a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) elnökévé. Az evangélikus egyház elnökpüspöke eddig a MEÖT alelnöke volt, és most dr. Márkus Mihály református püspökkel „cserélt tisztséget”. A közgyűlés újraválasztotta alelnöknek dr. Mészáros Kálmánt, a baptista egyház elnökét. Az ökumenikus tanács elnöksége köszönetét mondott dr. Görög Tibor főtitkárnak hatéves áldozatos munkájáért, és kinevezte a tanécs irodájának igazgatójává. Az evangélikus lelkész helyére - főtitkárrá - ismét dr. Bóna Zoltán református lelkészt választották, aki Görög Tibor előtt már betöltötte ezt a tisztséget. Az elnök személyéről titkos szavazással döntött a közgyűlés; a 44 szavazatból 32 támogatta elnökké választását, nyolcán tartózkodtak. D. Szebik Imre egye- , dűli jelölt volt a posztra, hiszen a jelölés előtt a MEÖT nyolc tagegyházának meg kell egyeznie az elnökjelölt személyéről. A Magyar Távirati Irodának nyilatkozva az új elnök hangsúlyozta, hogy „az egyházak egysége modell lehet arra, hogy közös célokért együtt lehet tenni”. A MEÖT a református, az evangélikus és az unitárius egyház kezdeményezésére 1943-ban jött létre, korábban, mint az 1948-ban alakult Egyházak Világtanácsa. Mivel azonban a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa is csatlakozott a szentháromságtan elfogadását közös nevezőként meghatározó világtanácshoz, a MEÖT munkájában az unitáriusok ma már csak megfigyelő státusszal vesznek részt. D. Szebik Imre elmondta, hogy a tanácsnak jelenleg nyolc egyház a rendes tagja, de - megfigyelőként - további tizenkét felekezet és szervezet kapcsolódik tevékenységéhez, és reményeik szerint a római katolikus egyházzal a közeljövőben kiteljesedhet kapcsolatuk a MEÖT kötelékében. (Forrás: MTI) Keresztény újságírók A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) és a Protestáns Újságírók Szövetsége (PRÚSZ) 2004. november 27-én együttműködési megállapodást írt alá. A két újságíró-szervezet elhatározta, hogy a jövőben összehangolja erőfeszítéseit. Balog László, Lakatos Judit és Czakó Gábor Világi témák megjelenése a felekezeti újságírásban, egyházi témák a szekularizált médiában címmel a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a Protestáns Újságírók Szövetsége közös tanulmányi napot tartott múlt szombaton, a MAKÚSZ Himfy utcai székházában. A Czakó Gábor író-szerkesztő által moderált zajlott beszélgetést két előadó gondolatai vezették be: Balog László ország- gyűlési képviselő elsősorban a világi média elkeserítő állapotáról és a keresztény szellemiségű sajtónak a hiteles tájékoztatás iránti felelősségéről szólt, míg Lakatos Judit, a Metodista című lap főszerkesztője előadásában a világ és az egyház kapcsolatának alakulását taglalta. A beszélgetés során megfogalmazódott, hogy a keresztény médiamunkásoknak tovább kell gondolkodniuk arról, milyen módszerrel adható tovább hatékonyan a rájuk bízott üzenet. Az előadások és a hozzászólások után látta el kézjegyével a MAKÚSZ és a PRÚSZ elnöke - Szikora József és Novotny Zoltán - a két újságíró-szervezet együttműködését deklaráló megállapodást. A két szervezet „világnézeti és szakmai alapelveik hasonlósága, illetve jórészt közös volta okán” vállalja, hogy összehangolja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a sajtó és az elektronikus média a magyar társadalom építőelemévé váljon. A további közös programok, szakmai rendezvények, továbbképzések ügyét egy közös bizottság felállításával kívánják elősegíteni. „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást. " (Jn 13,35) Nem véletlenül hangzott el többször is a délelőtt folyamán a jól ismert igevers, Jézusnak a követőihez intézett parancsa az egymás iránti szeretetről. Nagy Imre, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnökségi tagja szellemi tettnek nevezte, hogy a protestáns és a katolikus újságírók megtalálták a közös hangot, és készek az együttműködésre. Közös élménye volt szervezőknek és vendégeknek egyaránt, hogy akár a felekezeti sajtóban, akár a világi médiában dolgoznak - legyenek katolikusok vagy protestánsok -, küldetésük és megbízatásuk összeköti őket. Lakatos Judit PRÚSZ-KÖZGYŰLÉS Székhelyén, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának lágymányosi épületében tartotta közgyűlését november 25-én a Protestáns Újságírók Szövetsége. Az idén áprilisban alakult és július 13-ával bejegyzett közhasznú egyesület néhány apróbb alaki kifogás miatt kénytelen volt még ebben az évben újabb közgyűlést tartani, melyen a grémium - a jelenlevők egyhangú szavazatával - a kívánalmaknak megfelelően módosította a szervezet alapszabályát. A megalakulás óta eltelt hónapok fejleményeiről Novotny Zoltán elnök adott részletes tájékoztatást. Szavaiból kitűnt, hogy a bejegyzéssel járó adminisztratív teendők intézése mellett „érdemi tevékenységekre” is futotta az elnökség idejéből, így októberben már egy saját szervezésű szakmai konferencia lebonyolítására is. Novotny Zoltán hangsúlyozta, hogy a protestáns médiamunkásokat tömörítő szervezet a jövőben sem óhajt „pártpolitizálni”, de fontos közéleti kérdésekkel kapcsolatban határozottan állást kíván foglalni. A PRÚSZ gazdálkodásáról Kerekes Sándor ismertette az Ellenőrző Bizottság észrevételeit, az etikai bizottság képviseletében pedig Kádár Zsolt fogalmazta meg a szervezet etikai alapelveit. Az elhangzottak megvitatását követően a résztvevők elfogadták az éves beszámolót és a bizottsági jelentéseket, de - nem utolsósorban a kilátásba helyezett, de mindeddig nem realizálódott anyagi támogatások miatt - úgy döntöttek, hogy a 2005. évi költségvetésről csak a jövő év elején tárgyalnak. G. Zs. r Értékhordozó mozgóképek szemléje Máris Lilla nyerte el a Prizma IV ökumenikus filmtalálkozó födíját A Fórum Film Alapítvány jóvoltából november 26. és 28. között mintegy hetvenöt vallási témájú, valamint a tolerancia és a szociális érzékenység jegyében született film közül válogathattak az érdeklődők. Az evangélikus vonatkozású munkákat is bemutató, ökumenikus filmes találkozónak az idén is az Uránia Nemzeti Filmszínház adott méltó otthont. A Prizma elnevezésű rendezvényt többek között egyházunk is támogatta. „Hogy állunk a hit kérdésével?” A naponta reggel kilenctől este tízig vetített játékfilmek, kísérleti és avantgárd alkotások között szemezgetve kinek-kinek lehetősége nyílt arra, hogy elgondolkodhasson kérdésen. A negyedik alkalommal megrendezett ökumenikus mozgóképmustra csütörtök este a szendrőládi katolikus Cursillo közösség fellépésével és a róluk készített, Decolores című film vetítésével kezdődött. A találkozón egyébként azokat az alkotásokat vetítették le az Uránia mozi Csortos és Fábri termében, melyeket a két évvel ezelőtti megmérettetés óta neveztek be a hazai és a határon túli filmműhelyek. A filmeket - köztük egy animációs alkotást - az előzsüri vagy információs vetítésre ajánlotta, vagy a versenyfilmek közé sorolta. Az információs vetítés keretében két, a versenyfilmek között egy evangélikus vonatkozású munkát láthattak a nézők. Az információs vetítések között az Akit háromszor kérdezett meg Jézus című, Túróczy Zoltán püspök életét bemutató alkotás, továbbá a mozgássérültek passiójátékát megörökítő fikciós tévéjáték szerepelt. A versenyfilmek között pedig a Szibériai passiót, a Böröcz Sándor evangélikus lelkészről készült portréfilmet mutatták be. (Egyébként mindhárom munkát a Duna Televízió vallási szerkesztősége készítette, Fabiny Tamás szerkesztésében.) A szemle végeztével tartott díjkiosztó ünnepségen az alkotók elismerő okleveleket, valamint - három kategóriában - anyagi elismerést is jelentő díjakat vehettek át. Oklevelet kapott négy filmrendező: Vépy Zoltán Csaba Első áldozás című filmjéért (a legjobb kisjátékfilm kategóriájában), Kiss Iván filmjének (Fény és káosz) az animációs megoldásaiért, Szekeres Csaba az Anima Formosa című alkotásáért (a téma és megvalósítás összhangja kategóriában), elismerésben részesült továbbá Ferenczi Gábornak A magyar bulletin című filmje az emberi sorsok mély ábrázolásáért. Szerzői díjat kapott - a legerősebb tartalmi kifejezésért - Papp Gábor Zsigmond rendező A birodalom iskolája című do- kumentumfilmje. A legjobb formai megvalósításért járó rendezői díjat A termékeny káosz alkotói közül Tóth Péter Pál vette át. A Prizma fődíját az evangélikus Má- tis Lilla nyerte el azért a filmjéért, amelyben a „fizikailag nem látó”, fiatal, hívő katolikus lányt, Láng Editet mutatja be, aki - lelki, szellemi látásával - a híd szerepét szeretné betölteni a kereszténység és a zsidóság között. (Láng Edit .....a híd szerepében... ”) Az ökumenikus filmes találkozó végeztével Vészi János filmrendező, a Fórum Film Alapítvány elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a szemle még világosabbá tette: ha komoly vallási, társadalmi és szociális témákat akarunk filmes eszközökkel feldolgozni, akkor nem elég a lelkesedés. „Meg kell találnunk azokat az eszközöket, amelyek segítségével mindaz, amit mondani szándékozunk, eléri és megszólítja a közönséget” - fejtette ki. Ennek érdekében is jó szolgálatot tett ez a háromnapos szakmai fórum - mondotta -, hiszen a részt vevő alkotók építő kritikát hallhattak, kedvet és ötleteket kaphattak egymástól újabb filmek készítéséhez. A nevében az egyetlen és felülről való fényre is utalni kívánó rendezvény alkotásait a médiatámogatók (MTV, Pax Televízió) ígérete szerint e két televízió műsorában mindenképp viszontláthatjuk. Gazdag Zsuzsanna Hangos ajándék a szegedi evangélikusoknak Mindössze két gumiabroncsba került a szegedi evangélikus gyülekezet harangja. A templomtér új lakója Németországból érkezett a Tisza-parti városba, és a szegedi hívek advent első vasárnapján adtak érte hálát. A harang kalandos útját Cserháti Sándor lelkész ismertette. A lelkipásztor a váraljai Szélrózsa többi szervezőjével együtt találta ki, hogy az ifjúsági találkozóra egy kis harangot kellene öntetni. Felvették a kapcsolatot a németországi Weiltingen városának lelkészével, s a harang az ő közreműködésével el is készült a heilbronni harangöntő műhelyben. Időközben azonban kiderült, hogy készült egy másik is. Megmaradt tehát a német harang - a szegedi gyülekezet nagy örömére. Ugyanis a templom bejárati ajtaja feletti legfelső boltív évtizedeken keresztül üres volt. Bár a tervező harangot álmodott oda, anyagi okok miatt a megvalósításról az egyházközségnek akkor le kellett mondania. Három évvel ezelőtt autóval hozták az új harangot Németországból Szegedre. Az utat az öröm mellett két durrdefekt is emlékezetessé tette. Miután megérkezett az ajándék, hosszú egyeztetés Ugyanis nem lehetett tudni, hogy menynyire érős a boltív. Készült terv egy haranglábról is, miután azonban kiderült, hogy a boltív biztosan elbírja a terhelést, az építész ötletét valósította meg a gyülekezet. Az ősz folyamán végleges helyére került a huszonöt kilós szerkezet. A mozgatószerkezetet Gombos Lajos műhelyében készítették, az automatizálást a Konkoly Műveknél rendelték meg. A harang ügyét mindvégig nagy szeretettel intézte Dénes István egyházközségi gondnok. Az ajándékért az egyházi esztendő első istentiszteletén adott hálát Istennek a gyülekezet. L. J. Cs. Ünnephez illő ajándék! Megjelent Érdemes tudni! címmel a magyar szállóigék bibliai forrásgyűjteménye az Ökumenikus Tanulmányi Központ kiadásában. Kapható és megrendelhető: ÖTK (1114 Bp., Bocskai út 15. 111/3.) és a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Bp., Üllői út 24.). Ára: 950 Ft. Komáromi újítás - azaz vissza a gyökerekhez „Ismerd meg múltadat, hogy legyen jövó'd!” Egy gyülekezet éledését nagymértékben azon lehet lemérni, hogy szán-e kellő időt a gyökerek felkutatására, fontosnak tartja-e, hogy újra és újra visszatérjen az eredethez, az örök kincshez. A keresztény közösségek páratlan értékek birtokosai lehetnek, ha megbecsülik örökségüket. Például azáltal, hogy nem hagyják feledésbe merülni az elődök alakját és munkáját. A komáromi evangélikus gyülekezet dr. Schulek Tibor - egykori lelkésze - emlékének adózott november 21- én. Az emlékezést és a tiszteletadást összekapcsolták az „új” liturgiával való ismerkedéssel. Fehér Károly - a liturgiái bizottság tagja - vendégként üdvözölte az istentiszteleti közösséget, és az eddig megszokottól eltérő liturgiái elemekre hívta fel a figyelmet. Az énekkar segítségével zsol- tározott a gyülekezet, a Kyriében pedig a lelkész szavaira prózában válaszoltak a hívők. Az énekeskönyvi 14-es liturgia nagy Glóriáját már ismerős dallamként fogadta a közösség, s nem állt távol tőlük a presbiteri igeolvasó szolgálat sem. Örök élet vasárnapjának evangéliumi biztatása alapján Fehér Károly végezetül azt az üzenetet emelte ki prédikációjában, mely megmelengetett minden szívet - különösen a határon túl maradottakét: „...és akkor elküldi [az Emberfia] az angyalokat,■ és összegyűjti választottalt a világ négy tájáról, a fold sarkától az ég sarkáig. " Az énekkar vezetésével a nagylitánia szavaival imádkoztak a jelenlévők mindenért, amiért kell és lehet. A Litania maiort az Új zengedező mennyei karból énekelték. Az istentiszteletre rendhagyó módon a Cantate! gyűjteményből választották a gyülekezeti énekeket. E gyűjteményt Schulek Tibor állította össze. Nagy élmény volt az ismert dallamokat a régi, ízes szöveggel énekelni. Az istentisztelet után lehetőség nyílt arra, hogy meghallgassák Ihász Mihály - a gyülekezetben tavaly szolgált hatodéves - előadását Schulek Tibor liturgikai munkájáról. „Időszerű, hogy minden olyan lelkész liturgikai tevékenységét újra felfedezzük, aki lelkesen végezte azt, de munkájának gyümölcse valamilyen oknál fogva feledésbe merült. Különösen most időszerű, amikor egyházunk vezetésének és népének új liturgikus kihívásokkal kell szembenézniük” - hangsúlyozta az előadó. A hallgatóságban tudatosult, hogy Schulek Tibor heroikus munkát végzett, és hogy eredményeiből ma is részesedhetünk, munkájának értéke pedig vitathatatlan. Halálig tartó lelkesedéssel munkálkodott énekkincsünk gyűjtésén és megmentésén, igazi értékeink megőrzésén és népszerűsítésén. A szeretetvendégségen a megjelenteknek lehetőségük volt találkozni a meghívást elfogadó Schulek gyerekekkel. A beszélgetésben a félreállított lelkész életének érdekes és szomorú mozzanataira derült fény. A tiszteletadás, valamint a gyülekezet törekvései a Schulek Tibortól vett idézetben foglaltakat támasztják alá: „Amiképpen a hit nélküli formák halált jelentenek, úgy a forma nélküli mederte- lenségben a hit sem életképes.” Ihász Beatrix v
