Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-02-01 / 5. szám
2004. FEBRUÁR 1.-11. oldal Evangélikus Élet Ümmí az ArarÁílÚl _______ ro vatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla Tények - és ami mögöttük van Gondolatok egy év távlatából „Minden eddigi erkölcsi rendszer hibája, hogy nem ismeri fel: az élet maga az a rejtélyes érték, amellyel foglalkoznia kell. ” (Albert Schweitzer) Egy évvel ezelőtt indult a teremtett világra, a teremtés védelmének kérdéseire összpontosító cikksorozatunk. így most a rovat vezetőjeként mindenekelőtt köszönetét mondok mindazoknak, akik cikkeikkel, tanácsaikkal, biztató szavaikkal segítették munkánkat, és természetesen megköszönöm olvasóink figyelmét is. Szeretnénk a továbbiakban is hitünket építő, érdekes és hasznos írásokat közzétenni a rovat hasábjain, és továbbra is várjuk . olvasóink észrevételeit, kérdéseit, javaslatait. Az alábbiakban Benkovics Sándornak az elmúlt egy év távlatából megfogalmazódott gondolatait olvashatják. (JCsCs) Egy év nagy idő. Nézzük, mi minden történt ezalatt! Húszmillió hektárral csökkent a világ esőerdőinek területe. Legalább 300 faj pusztult ki a Földön, amelyek nagy részét nem is ismerhettük meg. Az autók 100 millió tonna szén-di- oxidot bocsátottak a levegőbe. A közlekedés és az ipari tevékenység egy év alatt együttesen 450 ezer tonna ólmot juttatott a légtérbe. Ezalatt 10 billió (!) szál cigarettát gyártottak a világon. Magyarországon egy 220 férőhelyes szállodában 100 tonna válogatatlan hulladék keletkezett. Budapesten több mint 500 tonna használt elem került a háztartási hulladékba. Az elmúlt év során fejenként 250 kilogramm oxigént fogyasztottunk el légzésünk során, valamint átlagosan 2,7 tonna kőolaj energiájával egyenértékű energiamennyiséget használtunk fel. Egy átlagos amerikai gyerek közel 1200 órát töltött tévénézéssel, miközben legalább 500 gyilkosságot látott. Egy átlagos nyugat-európai polgár 4 kilogramm növényvédő és tartósítószert evett, illetve ivott meg az elfogyasztott élelmiszerekkel és ivóvízzel együtt. (Mi valószínűleg ennél többet!) Szeretném én is - a kedves olvasóval együtt - azt hinni, hogy mindez nem igaz, csak „antireklám”, egy kétségbeesett kísérlet a figyelemfelkeltésre. Azonban a számok nem tévesek. Igaz, ezek az adatok így általában nem szerepelnek a médiában, mint ahogy a következő néhány „rövid hír” sem. Az aggteleki barlangok cseppkövei újabb 0,05 milliméterrel növekedtek az elmúlt évben. Egy kis cseh falu ortodox közösségének szélerőműve 200 megawatt áramot termelt úgy, hogy közben egy dekagramm szennyezőanyag sem keletkezett. Nyugat-Európa fenyőerdői hektáronként 2,5 tonna oxigént termeltek, mialatt 30 tonna lebegő szennyeződést, port kötöttek meg. Épültek templomok és iskolák is. Ahogyan ez a két utóbbi az egyház és a nemzet számára fontos, úgy a templom és az iskola a teremtés védelmében is nélkülözhetetlen szerepet tölt be. Sőt: ezen a téren hit és nevelés igazán csak együtt lehet hatékony. Hogy miért? A választ megtaláltam rovatunk legelső cikkében, mely Hafenscher Károly tollából született egy évvel ezelőtt. Isten gyermekeiként „az élet hírnökei és munkásai” vagyunk, Isten minket a „teremtett világ gondnokaivá” tett. A problémákat először saját magunknak kell megértenünk - azért fontos a tájékozódás, a tanulás, hogy meg tudjuk különböztetni az értékeset a selejttől, a hegyet a vakondtúrástól, az igazi gondokat a reklámokban felbukkanóktól -, hogy meg tudjuk keresni a lehetséges válaszokat, s azokat meg is tudjuk osztani másokkal. Az élet hírnökei vagy a teremtés gondnokai megfelelő ismeretek, készségek és képességek, valamint hit nélkül aligha lehetünk. Mi ezt a felszólítást kaptuk: „Ne aggódjatok a holnapért. ’’ (Mt 6,34) Mi mégis aggódunk - hiszen világunk tele van hiánnyal és bizonytalansággal. Amit tehetünk (és amit tennünk is kell!), hogy a gazda gondosságával őrizzük mindazt, ami ránk bízatott. Egy világi, kétségkívül realista elgondolás szerint „mivel nincs kezünkben az alapvető problémák megoldásának kulcsa, nincs más lehetőség, mint szüntelenül keresni azt” (Gro Harlem Brundtland). Azonban nem kell támpont vagy iránytű nélkül keresgélnünk, hiszen van egy biztos pont, ahonnan így szól az ígéret: „Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el. "(Mk 13,31) Jézus szava úr a bizonytalanságunk, kételkedésünk, kishitűségünk felett. Igen, a föld elmúlik, de nem mindegy, hogyan... A teremtett világ védelme nem egyfajta keresztény hobbi, „mert éppen nincs jobb dolgunk”, hanem mindannyiunk személyes felelőssége, küldetése. Mára már bizonyossá vált, hogy a Földön végbemenő környezeti változások jelentős része (az éghajlatváltozás, az ózonréteg vékonyodása, a biológiai sokféleség csökkenése, a fajok eltűnése) az emberi civilizáció számlájára írható. A világszerte folytatott környezetvédelmi akciók, intézkedések nem eredménytelenek. Például az úgynevezett montreali jegyzőkönyv (42 ország írta alá 1987-ben) előírta a hűtőgépekben, dezodorokban használt freonok gyártásának fokozatos csökkentését, 2005-re pedig az ózonrétegre veszélyes összes gáz gyártásának beszüntetését. Az intézkedés eredményeként 2010 és 2015 között várhatóan stabilizálódik az ózonpajzs állapota - azaz az ózonréteg további vékonyodása megállítható (lásd dr. Kerényi Attila: Környezettan, 2003). Ez az eredmény biztató, de nem elegendő. Fontos, hogy az egyházak nyíltan felvállalva, a keresztény értékek közt számon tartva beszéljenek a teremtés védelméről, buzdítsanak erre, és ami a legfontosabb: mutassanak példát ezen a téren is. Benkovics Sándor Jutalomút az angyalok városába Kevés diáknak teljesülhet ily rövid idő alatt az álma. Nekem megadatott, hogy eljuthassak az álmok hazájába, az Amerikai Egyesült Államokba. Egy sikeres pályázat révén - melyet a Keresztény Iskolák Nemzetközi Szervezete (ÁCSI) írt ki - január 2. és 6. között részt vehettem egy Los Angelesben tartott konferencián. A fiatalok számára rendezett tanácskozás alapkérdése az volt, hogy menynyire befolyásolja életünket a média, valamint az, hogy milyen módon tudjuk megőrizni kultúránkat és annak értékeit. A közép-európai régiót két román, egy szlovák, egy lengyel fiatal, illetve e sorok írója (aki az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium 12. osztályos tanulója) képviselte az eszmecserén. Az Impact 2004 konferencia résztvevői elsősorban amerikai diákok voltak, de egy kínai küldöttség és a mi közép-európai csoportunk is meghívást kapott a tanácskozásra. Házigazdáink példás vendégszeretettel fogadtak minket. Igen meglepett, hogy az egyik amerikai szponzor, aki utazási költségeinket fedezte, külön megköszönte nekünk, hogy támogatását elfogadtuk, és elmentünk a konferenciára. Ez alatt a néhány nap alatt neves amerikai szakemberek tolmácsolásában - egyebek mellett - arról hallhattunk, hogy miként befolyásolja a média az emberi gondolkodást, hogyan manipulálja az információkat, hogy a modem kor eszközei miként válhatnak a jó és a rossz közvetítőivé. Igazi élmény volt számunkra, amikor az előadók a mozifilmek hatásait elemezték. Külön kitértek a jó nevű amerikai színész, Mel Gibson új filmjére (The Passion of Christ), amely hihetetlen erővel jeleníti meg Jézus szenvedéseit. Ez az alkotás példát adhat arra, hogy miként lehet a 21. század emberéhez eljuttatni a kereszténység legfőbb üzenetét. Persze a Sony Stúdióban járva azt is tudatosították bennünk, hogy a filmipar adta lehetőségekkel lehet jól élni, de visszaélni is. Azzal a meggyőződéssel érkeztem haza, hogy a negatív dolgokon lehet és kell változtatni. Hogyan segíthet ebben a hit és a vallás? Nem könnyű kérdés, de az olyan találkozások, mint amilyen a Los Angeles-i is volt, erősítik az emberben azt a tudatot, hogy küldetése van, és azt teljesítenie kell. HÍRE A kirándulók missziói összejövetelén, 2004. február 8-án 16 órakor a zuglói református templom mögötti imateremben (Budapest XIV., Limanova tér 11.) „Evangélizáció és szociális segítség” címmel tartanak előadást a Kelet-Euró- pa Misszió munkatársai. MAGATARTÁSKULTÚRA. „Ép testben ép lélek? Ki vagyok én? A gyermek-, ifjú-, éretlen felnőtt-, érett felnőttkor” címmel Levente Péter önképző társas lény tart előadást az Evangélikus Értelmiségi Műhely szervezésében február 18-án 18 órai kezdettel a Deák Téri Evangélikus Gimnázium dísztermében (Budapest V., Sütő utca L). Az előadást bevezeti dr. Reuss András egyetemi tanár. A győri Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium pályázatot hirdet 1 fő számítástechnika-bármely szakos középiskolai tanári álláshelyre. Az állás a második félévtől betölthető. Bővebb felvilágosítást az intézmény ad személyesen vagy telefonon.. Cím: Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, 9025 Győr, Péterfy S. u. 2. Tel.: 96/329-987. EVANGÉLIKUSOK FIGYELMÉBE! Szeretettel kérjük, hogy’ adója 1%-áról rendelkezzék a Magyarországi Evangélikus Egyház javára. Egyházunk a befolyt összeget új templomok építésére, iskoláink és szeretetotthonaink felújítására és missziói munkára fordítja. Technikai számunk: 0035 evél&levé Tiltakozzunk, protestáljunk! Úgy látszik, az Evangélikus Élet valóban azt szeretné, hogy „lutyik” legyünk. Olyan egyház, ahol minden következmény nélkül maradhat, ahol mindent „megmagyaráznak”, bizonytalanná tesznek, ahol minden megtörténhet. Legalábbis erről árulkodik a január 18-ai szám 8. oldalán szereplő három cikk, melyet a szerkesztőbizottság tagjai írtak. Az első írás végén ezt az elbizonytalanító mondatot olvassuk: ,,Számomra már csak az a kérdés, hogy kikre gondolt a műsorvezető, amikor elmondta azt az ominózus mondatot... ’’ Számunkra viszont világos és egyértelmű az a mondat, amely a Tilos Rádióban elhangzott: „Kiirtanám az összes keresztényt. ” A második cikk írójajól látja, hogy tudatosan össze akarják ugratni a jóakaratú, de könnyen befolyásolható embereket. A szélsőségek saját hasznukra akarják fordítani a keresztények mozdulását. Ezen ne csodálkozzunk, hanem tudatosítsuk! De ebből nem az következik, hogy maradjunk tétlenek, hanem hogy bölcsen, körültekintően mozduljunk. Végül a harmadik hozzászólásban a letűnt idők mellébeszélő érvelése köszön visz- sza: „(...) ez a történet nem rólunk szól. Sokkal inkább a politikai kereszténységnek nevezhető társadalmi jelenségről. " Ordass bebörtönzése idején ez így hangzott: nem az egyházakat üldözik, hanem az egyházi köntösbe bújtatott ellenforradalmárokat. Végül megkapjuk á jézusi gondolatot, hogy a passzivitásunkat, tétlenségünket ne érezzük tehernek: „az vesse rá az első követ, aki még nem vétkezett". Vajon Bonhoef- fer, Niemöller, Ordass Lajos, Sztehlo Gábor, Raoul Wallenberg vagy a dachaui tábor (ahol Hitler az ellenálló papokat megsemmisítette) 1360 keresztény/keresztyén papja mind félreértette ezt a bibliai helyet, amikor mozdultak, tiltakoztak, és vállalták a halált is? Evangélikusnak lenni nem azt jelenti, hogy egyben tétleneknek is kell lennünk! Példaképeink másként forgatták a Bibliát. Sok evangélikust nemcsak a fenti mondat zavar, hanem jogosan az is, hogy a Tilos Rádióban (olykor más médiában is) olyan trágár és mocskos beszéd folyik, amelyet sem iskoláinkban, sem családjainkban nem tűrhetünk el. Stílusukat meg is „ideologi- zálják”. Ez a „polgárpukkasztó” stílus, amelyet a szabadság jegyében terjesztenek. A családi békét romboló, a közéletben elfogadhatatlan trágár beszéd és viselkedés megbotránkoztató. Szerintem ezt ne tegyék közpénzen és közfrekvencián a rádióban! (Ráadásul a Tilos Rádió egy keresztény hangvételű adó elől nyerte el ezt a frekvenciát, majd később „toleranciadíjjal” jutalmazták.) Mit mondjunk az ilyen beszédet utánzó serdülőinknek a családban és az iskolában, amikor azt válaszolják: a rádióban hallottuk..., X politikus mondta...?! Szülői, polgári és keresztény kötelességünk, hogy a trágárság, a gyűlölködés ellen fellépjünk! Jézus szava így szól: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket. " (Mk 10,14) „Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tenger mélyébe vetik. Jaj a világnak a botránkozások miatt! ” (Mt 18,6-7) Már „hallom” a gúnyos ellenvetést: az egyház inkvizíciós hivatalt akar és a cenzúra bevezetését. Nem, hanem öntudatos polgárokat, akik tudják és vallják, hogy ők bizony cenzúrázhatják még a trágár beszédet is a botránymédiában. Hogyan? 1. Mindenki menjen el szavazni a választások idején! Olyan pártra, szervezetre ne adjuk a szavazatunkat, amely megengedi az ilyen stílust és a hazudozást. Figyeljük meg jól már most, hogyan reagálnak a pártok a Tilos Rádió ügyére, és ennek megfelelően voksoljunk ezen a nyáron és majd 2006-ban is! Olyan politikai erőkre szavazzunk, amelyekben a keresztény értékek fellelhetők, és ahol gyakorolják is azokat! így ki lehet szavazni a parlamentből a nem odavalókat. 2. Segítsük leveleinkkel, aláírásunkkal azokat a tiltakozókat, akik valamilyen igazságtalanság ellen lépnek fel. 3. Ne hagyjuk szótlanul a közéletben feltűnő visszásságokat. Kérjünk segítséget a többi polgártól, hogy kérésünk vagy tiltakozásunk nyomosabb legyen. De hát ez már politizálás! Igen, de nem pártpolitika, hanem a jó segítése. A politikától való elhatárolódás viszont az ügyeskedőket segíti, mert ők nem maradnak távol a politikától. (Például megakadályozták a jelenlétükkel, hogy egy keresztény értékeket képviselő rádió induljon Budapesten a Tilos Rádió helyett.) Érdemes Lutherre is figyelnünk. A Nagy kátéban a Ne ölj! parancsolat magyarázatában ezt írja: „(...) nemcsak az vétkezik ez ellen a parancsolat ellen, aki rosszat tesz, hanem az is, aki tudna jót tenni felebarátjával, megvédhetné, megóvhatná és megmenthetné őt (...), de nem teszi meg. (...) Az sem fog segíteni rajtad, ha azzal mented magadat, hogy nem járultál hozzá semmiféle segítséggel, sem tanáccsal, sem cselekedettel... ” Ne gondoljuk, hogy Svájc, Németország, Ausztria jóléte véletlenül alakult ki. Az elmúlt évtizedek alatt ők kiszavazták a parlamentből azokat, akik csupán a maguk vagy csak egy adott társadalmi réteg hasznát nézték. Tudatosan érvériyesítették a keresztény értékeket, egymás segítését, a jövő építését az ifjúság támogatásán keresztül. Most ezt mi is megtehetjük! Nem a régi idők passzív szemlélője vagy a mai idők hőzöngője, hanem a gondolkodó, jót szolgáló, imádkozva cselekvő ember az evangélikus. Missura Tibor (Budapest) Tisztelt főszerkesztő' úr! Örömmel olvastam Gazdag Zsuzsanna cikkét mind az Evangélikus Életben, mind a baptista Békehímökben alapítványunkról, az énekesi munkámról és a keresztény festők októberi találkozójáról. Az'üzenet nagyon időszerű: Isten a 21. században a művészeket és a művészeteket is fel akarja használni arra, hogy embereket érjen el. Szeretném az olvasók figyelmébe ajánlani következő művészeti jellegű programunkat, a Crescendo con Spirito konferenciát, melyet február 6. és 8. között az L, Szilágyi Dezső téri református templom gyülekezeti termében rendezünk meg. A péntek-szombati lelki alkalom a komolyzenészeknek szól: gondolatébresztő előadások, műhelymunka, panelbeszélgetés és dicsőítés szerepel a programban. A vasárnap 15 órakor kezdődő „kreatív istentisztelet” viszont minden művészetre érzékeny és Istent kereső ember előtt nyitva áll. Szeretnénk egyrészt, ha minél több zenész kapna elhívást arra, hogy gyülekezetében és a művészi pályán is Istent közvetítse az emberek felé, másrészt hogy minél több zenekedvelő ember gazdagodna a vasárnapi alkalom által. Üdvözlettel: Timothy Bentch (Budapest) A Magyar Bibliatársulat Alapítvány (adószáma: 19700739-2-43) Istennek hálát adva tudatja, hogy a javára 2003-ban folyósított 149 170 Ft összegből (a 2002. évi 1%-os személyijövedelemadó-felajánlásból) a protestáns egyházak cigánymissziós munkáját támogatja Bibliák adományozásával. Az alapítvány köszönetét mond mindazoknak, akik mindezt lehetővé tették felajánlásukkal. Kérjük, támogassák 1%-os felajánlásaikkal továbbra is az Ige terjesztését. Ebben az évben is kérjük, támogassa a személyi jövedelemadója egy százalékával az Ökumenikus Tanulmányi Központ munkáját, amely azon fáradozik, hogy a Krisztus-hívők ökumenikus lélekben, a felekezeteken felülemelkedő türelemmel ,. igyekezzenek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével... ", és bizonyságtételükben hirdetik, hogy .....egy az Istene és Atyja mindeneknek’’ (Ef 4,3-6). Iste n megáldja a jókedvű adakozókat! Adószámunk: 18008223-1-43 Kenéz Anikó
