Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-09-26 / 39. szám

2004. SZEPTEMBER 26. -11. oldal Evangélikus Élet Egyház k es Világháló Európai Keresztény Internet Konferencia Kolozsváron Rovatgazda: Babics Csaba és Bogdányi Gábor Az első Keresztény Internet Konferenciát (ECIC) 1996-ban Frankfurtban ren­dezték meg. Az ECIC szervezetét tíz európai ország egyházi küldöttei alakítot­ták meg a Keresztény Kommunikáció Világszövetsége támogatásával. Az ECIC IV. helyszíne Budapest volt. Európa keresztény kommunikációs szakemberei a helyszínválasztással ismerték el egyházunk informatikai tevékenységét és Bog­dányi Gábornak, az Internet Munkacsoport vezetőjének a hazai és nemzetközi keresztény kommunikáció területén végzett kimagasló elméleti és gyakorlati munkásságát. Az idén májusban a IX. konferenciára került sor az Erdélyi Re­formátus Egyházkerület szervezésében a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban. A résztvevők Dániából, Fehéroroszor­szágból, Franciaországból, Lengyelor­szágból, Magyarországról, Nagy-Britan- niából, Németországból, Olaszországból és Svájcból érkeztek. A Román Ortodox Egyházat Bogdan Ivanov, a görög kato- likusságot pedig Radu Cápán képviselte a konferencián. A rendezvény lehetősé­get biztosított a résztvevőknek a románi­ai magyar egyházak gazdag hitéletének, a református, az evangélikus és az unitá­rius egyház informatikai tevékenységé­nek a megismerésére is. Juha Kinanen ECIC-elnök megnyitóját követően Szabó Mihály, az Erdélyi Refor­mátus Egyházkerület Internet Munkacso­portjának vezetője köszöntötte a résztve­vőket. A közép-európai hétköznapokban kevésbé jártas résztvevők megismerked­hettek a térség történelmi, etnikai, gazda­sági és társadalmi viszonyaival. Kiss Ti­bor püspöki titkár Erdély és Románia tör­ténelmét mutatta be. Dr. Horváth István, a kolozsvári Babe$-Bolyai Tudományegye­tem tanára Demográfiai változások Ro­mániában 1990 után című előadásával vi­lágította meg az 1990-es forradalmat kö­vető társadalmi és gazdasági változásokat. Az Internet Technologies SRL ismertetést tartott az intemettechnológiák romániai helyzetéről. A Protestáns Teológiai Inté­zetben a kongresszus résztvevői láthatták, milyen körülmények között készülnek hi­vatásukra a jövendő evangélikus, refor­mátus és unitárius lelkészei, és megfigyel­hették, milyen nagy szerepet kap képzé­sükben a korszerű kommunikációs mód­szerek oktatása. Tom Brok, a Németországi Evangéli­kus Egyház Internet Munkacsoportjának vezetője előadásában hangsúlyozta a ma emberének jogát ahhoz, hogy a hit dol­gaiban feltett kérdéseire korrekt vála­szokat kaphasson az elektronikus média világából is. „Open Content for Open Society” - ez volt a konferencia vezér- gondolata, melynek magyar nyelvre való átültetése nem is egyszerű feladat. Az „open content” a jövő médiájának ígéretes fejlődési irányzata. Olyan, nem üzleti céllal készített tartalmakat jelöl, amelyek bárki által szabadon felhasznál­hatók. A készítő, a felhasználó így jelen­tősen javíthatja saját maga és mások kommunikációjának minőségét. A virtu­ális közösségek tartalomkészítők lehet­nek maguk is, de ilyen tartalmak publi- kus domainekről is letölthetők. Korunk kihívását elemezte Juna Kina­nen ECIC-elnök a „Ne(x)t generation and church” szekcióülésen. „A jövő nemzedéke és az egyház” meghatározás angol szójátékot is takar: másik olvasata „A netgeneráció és az egyház”. Juha Ki­nanen víziója az Isten és ember közötti kapcsolatról, az egyén és a keresztény közösség kapcsolatrendszerérői élénk vi­tát váltott ki. Katolikus és ortodox kül­döttek elutasították a virtuális közösséget mint keresztény közösségi létformát, míg protestáns jelenlévők számolnak e közösségi formációval, a már élő keresz­tény közösség egyik kiterjesztéseként. A konferencián mutatták be a B. Hudd és R. P. Reimann által szerkesztett, European Churches on the Internet: Challenges, Experiences and Visions (Európai egyházak az interneten: kihí­vások, tapasztalatok, víziók) című könyvet, amely az 1996 és 2003 közötti legkiválóbb ECIC-publikációkat tartal­mazza. Az új kiadványban Bogdányi Gábor egyik írása is olvasható. A http://www.ecic.org internetes cí­men található ECIC-honlapon is szere­pel a konferencia legfőbb üzenete: Euró­pa keresztény közösségei Krisztus taní­tásának mind hatékonyabb jelenlétét kí­vánják megvalósítani a világhálón. Dr. Léránt István Juha Kinanen, az Európai Keresztény Internet Konferencia elnöke megnyitja az ECIC IX. kongresszusát Kolozsvárott, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Bal oldalon Szabó Mihály, az Erdélyi Református Egyházkerület Internet Munkacsoportjának vezetője. Ahol nem sokallják az egész napos együttlétet A múlt vasárnap a csillaghegyi evangé­likus gyülekezet ismét megtartotta az összegyülekezés napját. A már hagyo­mányossá vált, egész napos rendezvé­nyen többek között istentiszteletet tar­tottak, és előadások hangzottak el, egyedülálló volta mégis elsősorban ab­ban mutatkozik meg, hogy a gyülekeze­ti kereteken túlmutatva, a környéken lakókat is megszólítja. „Aquincum után a síneknél balra, azu­tán megint balra a második kis utcában. Nem lehet eltéveszteni. Talán Mező utca, de a számot nem tudom” - magyarázza egy ismerős hezitálva, amikor a csillag- hegyi evangélikus templom holléte felől érdeklődöm. A kalandos kirándulás ap­ropója a csillaghegyi gyülekezet által szeptember 19-én megrendezett össze­gyülekezés napja. Késve érkezem a dél­utáni előadásra, már alig van hely, mégis sikerül leülnöm egy pad szélére. Összegyülekezés napja. Szokatlannak tűnhet egy gyülekezeti programot így el­nevezni, mégis nagyon jól összefoglalja ennek a közösségben eltöltött néhány órának az üzenetét. A havonta megren­dezésre kerülő gyülekezeti nap több célt is szolgál: amellett, hogy ajtót nyit Csil­laghegy egész közössége felé - meghíva őket egy színvonalas és értékes szelle­mi-lelki programra -, a gyülekezet egé­szének is lehetőséget nyújt a találkozás­ra. Nem kell szociológusnak lenni ah­hoz, hogy tudjuk, hogy a ma embere egyre kevésbé érzékeny a köz ügyei iránt, és életében a középpontot már nem a mi, hanem az ew jelenti. Ha lehet, a lakótelepi környezetben megélt hét­köznapok még inkább a befelé fordulás­ra, az el- és bezárkózásra szocializálják az embert. Ilyen feltételek között léte­zik, és mutat alternatívát a csillaghegyi evangélikus gyülekezet az összegyüle­kezés napjával, mind a kor, mind az ér­deklődési kör tekintetében széles réte­geknek ajánlva változatos programokat. A gyülekezet a kereszténységnek a mai világban betöltendő feladatát vállalja fel ezzel: kritikus gondolkodásra nevel. Az összegyülekezés napja valóban egy egész napra kínál programokat. Olyan alkalom ez, amelyen nem kell idegesen az órát kémlelni, feszengeni, hanem érdemes az egész napot rászánni a feltöltődésre. A reggeli istentisztelet után jut idő a közös ebédre, kávézásra, beszélgetésre. A színvonalas délutáni előadások általában komolyabb odafi­gyelést kívánnak meg a közönségtől - vallással, társadalommal, irodalommal kapcsolatos témák kerülnek elő. Szep­tember 19-én Bitó László, Bodor Pál, Szent-Iványi Ilona és Donáth László, a gyülekezet lelkésze beszélgetett hitről, bibliaértelmezésről, lélekről, életről és halálról. Jó volt látni, hogy a más-más háttérrel érkező író, vallásfilozófus és a két lelkész érdekesen, néha egymásnak ugyan tökéletesen ellentmondva, de mégis testvéri, emberi módon beszélget és vitázik. Az előadás és a beszélgetés után komolyzenei koncert és esti vecser- nye zárta a napot. A csillaghegyi gyülekezet a nyitott­ság, egymás elfogadása és megismerése jegyében minden érdeklődőt szeretettel vár a következő összegyülekezés napjá­ra is. M. A. Új főtitkár a Bibliatársulatok Világszövetségének élén A walesi Newportban augusztus 30-án fe­jeződött be a Bibliatársulatok Világszövet­ségének nagygyűlése. Ezen az új-zélandi George Barton személyében - aki foglal­kozását tekintve jogász - új főtitkárt válasz­tottak. Az adatok szerint jelenleg 600 bib­liafordítás van folyamatban világszerte. A Szentírást részben vagy egészben eddig 2355 nyelvre fordították le. 2003-ban a Bibliatársulatok Világszövetsége 431 millió teljes Szentírást és Újszövetséget vagy kü­lönböző bibliai részt adott ki. evél& Budapest, 1984 - Válasz egy hozzászólásra Az Evangélikus Élet szerkesztőségének kérésére még július közepén örömmel elvál­laltam egy „rövid megemlékezés” írását, bármilyen nehéz is volt rövidre fogni a mondandómat egy ilyen valóban egyháztörténelmi, hazai egyházunk számára új kor­szakot nyitó és sorsfordító eseményről. Sok, más úton hozzám érkezett visszhangja volt ennek az írásnak. Mindenesetre egyházi hetilapunk hasábjain erre az írásomra csak egyetlen választ tettek közzé: Isó Dorottyának és ifi. Zászkaliczky Pálnak, egy­házunk fiatalabb nemzedékéhez tartozó testvéreinknek az írását. Tele egyoldalú, bántó kritikai megjegyzésekkel. Mielőtt ezt tették, igazán felhívhattak és személye­sen is fölkereshettek volna minden kérdésükkel. Szívesen elmondtam volna nekik nemcsak a személyes emlékeimet, hanem azt is, hogy milyen hála, szeretet és elis­merés kísérte egy anyagiakban szegény, de lélekben gazdag kis kelet-európai egy­házban a negyvenéves vasfüggöny mögött annyi gond és szenvedés után ezt az első áttörést. És mennyi köszönet, hála és dicséret hangzott felénk azokban a hetekben az Evangélikus (Lutheránus) Világszövetség vezetői, nagy hírű előadói és a közbeeső vasárnapon az ezernél több hivatalos delegátus és külföldi vendég részéről - még sok évvel később is - mindarról, amit a megelőző ifjúsági világkonferencia, majd a két­hetes nagygyűlés jelentett számukra. Nagyon sajnálom, hogy ez a személyes találko­zás elmaradt, és most ugyancsak egy1 rövid írásban kell megkísérelnem, hogy vála­szoljak csak kritikai megjegyzéseikre. Mint írják, „a 20 évvel ezelőtti kötelező értelmezés megismétlése az, hogy Dóka Zoltán célja Káldy Zoltán elnökké választásának megakadályozása lett volna”. De eh­hez elég elolvasni az úgynevezett Nyílt levél teljes szövegét, igen éles hangú támadá­sát Káldy Zoltán „teológiai terrorja” és az annyiféleképpen, sokszor tévesen, sokszor igei-reformátori értelemben hirdetett és tanított diakóniai teológia ellen. Igaz, a le­vélnek a most előttem lévő példánya valóban július 10-én íródott Frankfurt közelében, és az előttem lévő szignált példány szerint már 11-én megérkezett Genfbe világszö­vetségünk vezetőihez. De maga a levél a világgyűlés elé és hazai egyházunk vezetői elé csak két nappal a választások előtt került. Addig előttem is ismeretlen volt. Ezért írtam megemlékezésemben is a későbbi érkezésről; nem esett viszont szó az ugyan­csak július 10-én írt és az Állami Egyházügyi Hivatalnak Dóka Zoltán részéről kül­dött leveléről sem akkor, sem a későbbi vitákban. Hogy a tévesen és egyoldalúan ér­telmezett diakóniai teológia viszont valóban egyházunk, lelkészeink és gyülekezete­ink által is elfogadott lett volna, ennek a leghatározottabban ellent kell mondanom. Erről nyilatkoztak egyébként ugyanígy a világgyűlés világszerte ismert teológusai, világszövetségünk vezetői (csak Hanselmann bajor püspököt idéztem), de a 112 gyü­lekezet vendégei is gyülekezeti lelkészeink képzése és hűséges szolgálata alapján. De még bántóbb volt egy másik mondat a hozzászólásban. „Szomorú - írják fia­tal testvéreink -, hogy hiányzik dr. Nagy Gyula írásából az állásfoglalás, hogy Dó­ka Zoltánnak a Nyílt levél valóságos tartalmát tekintve igazat ad-e vagy sem.” És ezt a szeretetlenség vádjával is összekapcsolják, mert Dóka Zoltánt mint hévízgyörki lelkészt említem. Nem gondolom, hogy szeretetlenséggel vádolna, aki csak egy ki­csit is közelebbről ismer. Az állásfoglalás, tehát az ítéletmondás hiányolása, hogy melyik félnek volt igaza ebben a súlyos, a későbbi évekre, sőt máig áthúzódó vitában, megfeledkezik Urunk, egyetlen igaz és örök Bíránk egyik döntően fontos igéjéről az ilyen esetekben. Mert egyedül ő ismeri nemcsak szavainkat és cselekedeteinket, hanem a mögöttük lévő szándékokat és indulatokat is. „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Mert amilyen íté­lettel ítéltek, olyannal ítéltettek: és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek. " (Mt 7,1-2) Ne feledkezzünk meg gyors és egyoldalú ítéletek, vádak és gyanúsítások kimondása vagy annak követelése közben nagy reformátorunknak a 3. parancsolathoz fűzött, annyiszor semmibe vett magyarázatáról sem! De legvégül hadd ajánljam fiatalabb és idősebb testvéreink figyelmébe azt a vég­leges ítéletalkotástól való tartózkodásra figyelmeztető, egyik legújabb, döntő értéke­lést is, amellyel világszövetségünknek az 50 éves évfordulóra közzétett, 1997-ben német és angol nyelven megjelent hatalmas kötete ír Káldy Zoltán személyéről és egyházi szolgálatáról: „Hogy mit jelentett ő egyháza, országa és az LVSZ számára, azt még átfogóan értékelni kell. Közben pedig reá is érvényes, hogy Káldy szemé­lyének és művének abban a sokoldalú és komplex időszakban, amelyben ő élt, igaz­ságot szolgáltassunk.” Ezt Jens Holger Schjorring dán teológus írja, aki a hatalmas kötetnek a világszövetség volt vezetőiről írt, átfogó értékelését - elsősorban a nyu­gati egyházakban élő teológusok forrásköteteiből - gondosan összeállította. (A né­met kiadás címe: Vom Weltbund zur Gemeinschaft. Geschichte des Lutherischen Weltbundes. Hannover, 1997. Az idézett szakasz Káldy Zoltánról a 416-417. lapon.) Dr. Nagy Gyula r Uj gyermekonkológiai centrum Szegeden Egy sikeres jótékonysági koncert eredménye Szeptember 18-án a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikáján ünnepélyes keretek között felavatták az új onkológiai centrumot. Az évente több mint nyolcvan gyermek gyógyulását szolgáló új osztály épületének kialakítását a Béres Alapítvány idén június 12-én tartott nagy sikerű jótékonysági koncertje tette lehetővé. Az avatáson megjelent Mádl Dalma is, aki a nemes célt a jótékonysági koncert fővédnökeként se­gítette. Az új centrumot Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök szentelte fel. Orgonazenés áhítat lesz a Deák téren szeptember 26-án, vasárnap 18 órakor. Orgonái Ament Lukács, közreműködik a Szent Márton Kamarakórus. A műsor­ban gregorián tételek, régi mesterek kórus- és orgonaművei hangzanak el. Dinnyés József daltulajdonos Balassi és Bocskai kora, hite és küzdelmei címmel a Baracskai Országos Büntetés-végrehajtá­si Intézet kápolnájában tártott koncertet az érdeklődő fogvatartottaknak. A beszél­getés során az előadóművész rámutatott, hogy Balassi korában sokkal nagyobb szegénység és sokkal több nyomorúság mellett is jól vizsgáztak eleink becsület­ből, hűségből és tisztességből. Az a meg­jegyzése pedig a börtönkápolnában külö­nösen is aktuális üzenetként hangzott, hogy a Bocskai által letelepített hajdúk között voltak korábban útonállásból, fosztogatásból élők is. Ez a tény arra buz­dít, hogy bármikor és bárkinek lehet újat kezdenie, „megtérnie” és megváltoznia.-i -n -r

Next

/
Thumbnails
Contents