Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-09-19 / 38. szám
2004. SZEPTEMBER 19.-11. oldal Evangélikus Élet Üzmet az Ararátról rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla A teremtés megőrzése- civil kezdeményezésre A globális és helyi ökológiai rendszerek mind súlyosbodó sérülései, működésük ebből fakadó, nap mint nap tapasztalható zavarai - az, amit a szakemberek ösz- szességében ökológiai válságként szoktak emlegetni - egyre sürgetőbb feladat elé állítják az emberi társadalmat. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a válság természetének megértéséhez és a gondok orvoslásához nem elegendőek a technikai, jogi, gazdasági eszközök, hogy ennél mélyebbre kell ásnunk, és át kell gondolnunk az emberi társadalom belső struktúrájával, a szociális igazságossággal kapcsolatos elképzeléseinket, valamint az ember és a természeti környezet, a teremtett világ kapcsolatát illető felfogásunkat is. A környezeti krízis nem pusztán technikai kérdést, hanem legalább annyira erkölcsi válságot is jelent. Az erkölcs új dimenzióinak igényével a társadalom természetes módon fordul útmutatásért az egyházakhoz, arra várva, hogy a modem társadalom által felvetett, a mindennapjainkat is érintő morális kérdésekben az egyházak foglaljanak állást, fogalmazzák meg álláspontjukat. Az ökológia és a vallás ilyen összekapcsolása sokak számára szokatlannak tűnhet. Pedig az egyes egyházakon belül évtizedek óta mmd hangsúlyosabb szerepet kap a környezeti, ökológiai kérdésekkel való felelősségteljes szembenézés. Nemzetközi szinten nemcsak a környezeti krízis teológiai vonatkozásainak elemzése tölt meg könyvtárakat, de a különböző egyházak - abból a felismerésből kiindulva, hogy a hívő embereknek hitükből fakadó felelősségük van a teremtett világ megőrzésében - a mindennapok szintjén is egyre többet tesznek a környezeti problémák kiküszöbölése, megelőzése érdekében. Magyarországon ez a munka még csak a kezdeteknél tart. A hazai egyházak körében korántsem tapasztalható az a fajta intenzív munka, amely a nyugateurópai vagy tengerentúli egyházak ökológiai tevékenységét jellemzi. Ebben a helyzetben egy civil ökológiai szervezet, a Védegylet úttörő munkára vállalkozott: a hazai egyházak, papok, lelkészek, hívek figyelmének az ökológiai problémák felé való irányítására. A szervezeten belül működő vallás és ökológia munkacsoport évek óta igyekszik a maga eszközeivel hozzájárulni az ökológiai tudatosság növeléséhez az egyházakban. Az ökumenikus alapon működő munkacsoport festői természeti környezetben rendezett konferenciasorozattal igyekezett megteremteni azokat az alapokat, amelyekre támaszkodva partnerként hozzásegítheti az egyházakat a környezeti válságból fakadó feladatok színvonalas ellátásához. 2001 -ben Dobogókőn az ember és a teremtett világ kapcsolatának a teológiai aspektusairól beszélgetett számos hazai egyház és társadalmi szervezet mintegy ötven képviselője. A következő évben négy felekezet, illetve vallás (katolikus, református, evangélikus és zsidó) tagjai, teológusai, hivatalos képviselői és más érdeklődők vitatták meg a ná- dasdladányi Nádasdy-kastélyban, hogy milyen lehetőségek állnak az egyházak rendelkezésére a környezeti problémákkal szembeni gyakorlati fellépés során. A gyönyörű parkkal övezett épület mint helyszín és az azt működtető Nádasdy Alapítvány mint partner azóta állandó szereplői a Védegylet munkacsoportja által szervezett eseményeknek. Tavaly augusztusban egyházi ifjúsági vezetők vehettek részt a hit és az ökológia kapcsolatára, valamint a környezeti nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseire koncentráló képzésen. A munkacsoport folyamatosan újabb területek felé igyekszik megnyitni tevékenységét. A napokban jelenik meg a Védegylet kiadásában a csoport munkatársai által szerkesztett, válogatott és fordított hiánypótló kiadvány, amely öt egyháznak, illetve vallásnak (római katolikus, ortodox, református, evangélikus és zsidó) az ökológiai válság témakörében kibocsátott dokumentumaiból közöl válogatást magyar nyelven. Az egri Magyar Katolikus Rádió ősztől műsorsorozatot indít az ökológia és vallás témakörben a Védegylet munkacsoportjának részvételével. A további kiadványok tervei is készen vannak, és az egyházi sajtóval kialakított kapcsolatok erősödésével a remények szerint egyre gyakrabban jelenhetnek majd meg a témával foglalkozó írások, műsorok, valamint a munkacsoport tevékenységéről szóló beszámolók az egyházi médiában. A munkacsoport működése nyitott: minden, a téma iránt érdeklődő és tenni akaró ember bekapcsolódhat a munkába, vagy más módon támogathatja a csoport tevékenységét. Jávor Benedek (A Védegylet vallás és ökológia munka- csoportjának címe: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Tel: 1/269-1243; iroda@ved- egylet.hu, www.vedegylet.hu) Akiket nem lenne szabad elfelejteni... Gondolatok az Alzheimer-világnap alkalmából Az emlékezés képessége nagy kincs. Elraktározni, majd felidézni szép vagy fájó emlékeket, „belelapozni” életünk emlékkönyvébe, színeket, hangokat, illatokat, tájakat, embereket, hangulatokat előhívni a memóriából: Isten ajándéka. A mindennapok során talán nem is értékeljük eléggé, csak ha valamilyen tragédia, betegség, baleset megfoszt emlékezőképességünktől . A világon mintegy 18 millióan szenvednek Alzheimer-kórban, illetve más, feledékenységgel, emlékezetzavarral, szellemi leépüléssel (demenciával) járó betegségben. Szeptember 21-én, az AIz- heimer-világnapon őértük és hozzátartozóikért, ápolóikért, gondozóikért, a hihetetlenül nagy lelki-fizikai terhet viselő családokért mondanak imát világszerte. A világnap évenkénti megrendezését 1994-ben indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, és napjainkra már hatvannyolc ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. A hit minden élethelyzetben, minden életkorban a lelkierő és a vigasztalás forrása - de sokszorosan igaz ez idős, beteg embertársainkra, akik felé testvéri, keresztény szeretettel kell fordulnunk, hiszecez egyetemes küldetésünk. Viseljék bár kórházban vagy családi otthonban az öregség, betegség terhét, imádságunkra, együttérző támogatásunkra óriási szükségük van! Jézus példát adott nekünk, tanítványainak erre nézve, ahogyan a legkisebb, a legelesettebb, a legmagányosabb felé fordult szelíd szóval, irgalommal, vigasztalással. Ezen a világnapon adjunk hálát azért, hogy Istenünk emlékezőképességgél áldott meg - de ne feledkezzünk el azokról, akik betegségük, öregségük terhét cipelik. Imádkozzunk értük és családjukért, ápolóikért, gondozóikért! K. D. EBERES Az egészséges emberért 50 év felett is aktívan 50 év. Kerek évforduló. Sokaknak csak a születésnapjukon jut eszükbe, hogy hány évesek is valójában. Hiszen mindannyian tesszük a dolgunkat, munkába megyünk, gyereket nevelünk, éljük a mindennapjainkat, nem a napokat és éveket számlálgatjuk. A kerek évfordulókon azonban az emberek nagy többsége elgondolkodik. Mi is történt vele az elmúlt évek során? Mérleget készít arról, mik voltak a jó, illetve mik a rossz dolgok. Hogyan tovább? Ilyenkor elgondolkodnak az idő múlásán, és egy kicsit talán el is keserednek, hiszen ők nem is érzik magukat annyinak, amennyit a szigorú tények mutatnak. De miért is kellene elkeseredni? Hiszen ahogy a népszerű dalban is elhangzik: „Nem csak a húszéveseké a világ...” Az életük virágában lévő emberek előtt is számtalan feladat és kihívás áll még a munkahelyen és a magánéletben egyaránt. A munkahelyeken lépést kell tartani a fiatalabb kollégákkal, és a már meglévő tapasztalatokat folyamatos tanulással bővíteni kell. Útjukra kell bocsátani a szülői házból kiröppenő gyerekeket, akiket később is támogatni kell ügyes-bajos dolgaik intézésében. Idővel pedig jönnek az unokák, akikre a nagyszülő vigyáz, ha betegek; akiket kísérni kell óvodába, iskolába; meg kell tanítani őket biciklizni, horgászni, télen hóembert építeni és még rengeteg olyan dologra, amelyre esetleg a szülőknek nincsen idejük. Ott vannak a régi barátok is, akikkel mindig jó összejönni egy-egy kiadós beszélgetésre. Abban, hogy mindezeket jó erőnléttel bírják 50 év felett is, segítségükre lehet a Béres Gyógyszergyár Rt. kutatói által kifejlesztett, Actival 50+ multivitamin-filmtabletta is. Az Actival 50+, ahogy a neve is mutatja, az 50 év felettiek számára kifejlesztett korszerű készítmény, amely a szervezet mindennapi vitamin-, ásványianyag- és nyomelemszükségletének biztosításához ajánlott. Az Actival 50+ többek között olyan hatóanyagokat is tartalmaz, mint a ginseng, amely hozzájárul a szervezet fizikai és szellemi teljesítőképességének fenntartásához; a glükózamin, amely elősegíti az ízületek egészséges működését; a lutein, amely segíti a szem egészségének megőrzését, és a likopin, amely gátolja a szervezetben lezajló káros oxidációs folyamatokat, és így késlelteti az öregedést. így az Actival 50+ segíthet a fiatalos lendület megőrzésében, hiszen nem csak a húszéveseké a világ... Tanévkezdés Kodaikanalban A Kodaikanal Nemzetközi Iskolában (India) harmadik tanévünket új főigazgatóval, gazdasági vezetővel és igazgató lelkésszel kezdtük meg. Az idei tanév legfőbb feladata - természetesen a tanítás mellett - az iskola profiljának meghatározása, módosítása. Ez nagyon sok többletmunkával jár. Az a feladatunk, hogy megálljuk a helyünket - több mint százéves keresztény, multikulturális intézményként - a nemzetközi iskolák egyre nagyobb versenyében; meg kell találnunk, hogy miben tudunk valóban egyedit, különlegeset ajánlani. Azon dolgozunk, hogy erősítsük az iskola „di- akóniai” szemléletét diákjainkban és tanárainkban egyaránt; és hogy tudatosan szervezett programok segítségével az értékek iránti fogékonyságra neveljünk, személyiséget formáljunk. Tanévünk második hetében külön napot szántunk az egymással, önmagunk lelki egészségével és a környezetünkkel való „törődésre”. Angolul ezt a CARE betűszóval jelölik (a „Choices, Attitude and Responsibility for Everyone”, azaz „választás, szemlélet és felelősség mindenki számára” kifejezésből). Ezen a napon diákjaink változatos előadásokat hallgattak meg a politikai békefolyamatokat, a társadalmat, gazdaságot, környezetvédelmet érintő kérdésekről, illetve közösségépítő gyakorlatokban vettek részt aktívan, és mindezekre reflektáltak különböző - képzőművészeti, zenei - csoportokban. Ezenkívül saját maguk szerveztek előadásokat az őszinteség fontosságáról, egyes magatartásformákról (például másolás, puskázás), illetőleg az erőszakoskodás megfékezéséről. Szintén a CARE-program filozófiájára építve havonkénti programokat szervezünk, amelyekkel mindennek az elmélyítése, illetve a karakterformálás a célunk. Adja Isten, hogy diákjainkkal ne csak azt tudjuk elhitetni, hogy a Föld gömbölyű, hanem képesek legyünk ránevelni őket arra, hogy valóban felelősséget is érezzenek a tiszta kapcsolatok megóvásáért. Hálát adok Istennek, hogy ebben a programban nemcsak a projekt vezetőjeként, hanem az iskola lelkészeként, is úgy lehetek jelen a tanárok és diákok mindennapjaiban, hogy mindannyian ráébredjünk arra, mennyire fontos a lelki táplálék, a bennünket mozgató tűz is. Idei tanévkezdésünk sajnos nemcsak átvitt értelemben, hanem szó szerint is tüzesre sikeredett. Az Evangélikus Elet olvasói is hallhattak a dél-indiai kumbakonami iskolában történt tűzesetről, amely mindannyiunkat - tanárokat és diákokat - egyszerre megrázott és felrázott. A hír megrázott minket, és nem értettük, hogy 93 kisdiáknak miért kellett olyan rettenetes körülmények között meghalnia. A hír megrázott, és nem értettük, a tanárok hogyan eshettek annyira pánikba, hogy csak saját magukra tudtak gondolni, és a gyermekeket hátrahagyva elmenekültek. (Isten őrizzen meg attól, hogy mi magunk valaha ilyen helyzetbe kerüljünk!) A hír megrázott, és nem értettük, hogy a híradókban miért olyan családokat kell bemutatni, amelyek fájdalmukban azt a következtetést vonták le, hogy még életben maradt gyermekeiket nem küldik soha többet iskolába. A hír megrázta diákjainkat is, és néma csendben ülték végig a 93 gyertya meggyújtását az iskolánk által szervezett gyászistentisztelet keretében, A tűzeset híre megrázott és ugyanakkor felrázott. Felrázott, mert emberek ezrei álltak az iskola mellé, és vállaltak szolidaritást a gyászolókkal. Felrázott, mert diákjaink elmentek a Kodaikanal város által szervezett felvonulásra, jó néhány - iskolánk és a város között feszülő - ellentétet feloldva ezzel. Felrázott, mert hírt kaptunk olyan fiatalkorú áldozatról is, aki segíteni szeretett volna a kicsik lángok közül való menekülésében. Felrázott, mert többségükben gazdag, elkényeztetett diákjaink pénzgyűjtést szerveztek a mindössze néhány száz kilométerre lévő iskola javára és más olyan iskolák részére, amelyeket - a kumbakonami baleset után - pálmalevélből készült tetőik lecserélésére köteleztek. A tűzeset híre valóban felrázott bennünket, ugyanakkor az előttünk álló feladatok sokasága is úgy árasztott el minket, mint amilyen gyorsan a tűz terjedni tud. A tűz pusztíthat: megégethet, felégethet. De táplálhat is: éghet bennünk úgy, hogy az további munkára sarkalljon. Ezt a tüzet csak a Szentlélek adhatja. Ezzel a lobogó tűzzel tekintünk az új tanév elé. Isten áldja meg - immár Magyarországon is - a 2004/2005-ös tanévkezdést! Mesterházy Balázs lelkész, Kodaikanal International School (India) Gyújtsd össze népedet! Egész napos programmal ünnepeltek a Veszprém megyei evangélikus gyülekezetek szeptember 11-én, a Marcalgergelyiben tartott egyházmegyei gyülekezeti napon. Az egyházmegye számos közösségéből érkeztek testvérek, hogy Isten igéje köré. gyűlve együtt töltsék ezt a kissé szeles, mégis verőfényes napot. Reméljük, hogy nemcsak az őszi szél, hanem a Szentlélek szele is fújt. A nap programjai és eseményei evangélikus énekeskönyvünk 245. énekének kérései alapján követték egymást. „Töltsd be népedet, Szentlélek Isten!" - ezzel a fohásszal indult a nap áhítata, melyben Veress István missziói felelős ApCsel 2,1-13 alapján az egy akarat, egy közösség és egy óhajtás fontosságát hangsúlyozta a megosztottság, békétlenség hangjaival szemben. Gyakran kérdezzük mi is a Lélekkel kapcsolatban: „Mi akar ez lenni?”, de az Úr Lelke igazán csak közösségteremtő munkája nyomán ismerhető meg. A délelőtt további részében más-más program várt a különböző korosztályokhoz tartozókra: a gyermekek Licsauerné Gyenge Katalin vezetésével játékok és ügyességi feladatok formájában ismerkedhettek meg a Lélek gyümölcseivel; a kissé korosabbak pedig Koczor György előadásában hallhatták meg, miként teljesíti Isten a kérésünket: „Tisztítsd meg és gyújtsd össze népedet/” Az ígéreteit megtartó és beteljesítő Isten akarata ugyanis az, hogy közösségben éljünk vele és egymással. Mindezt azonban csak a Szentlélekjelenlétében tudjuk észrevenni. A Lélek munkája nyomán merül fel bennünk igazán tisztaságunk igénye és a közösség utáni vágy. A közösség építésében szerzett egyéni tapasztalatok és elképzelések egymással való megosztására az előadást követő kis csoportos beszélgetésekben nyílt lehetőség, majd a helyi gyülekezet vendégeiként ízletes ebéddel is gyarapodtunk a lelki táplálékok után. A délután közösen eltöltött szabadidőben lehetőségünk nyílt kipróbálni kézügyességünket rongy- és csuhébaba készítésében, megmozgatni táncos lábainkat a táncházban, és megrezegtetni hangszálainkat az énektanulásban. A nap végén aztán ismét az Úr házába gyűltünk, hogy a Finta Gergely orgonaművész által megszólaltatott orgona hangjait hallva elcsendesedjünk, s a zene révén Isten csodáira, a mögöttünk lévő nap örömeire gondolva hálát adjunk Istennek. Ördög Endre esperes ApCsel 2,37-47 alapján megszólaló záró áhítatában mindannyiunk kérését és óhaját fejezte ki: ,J3pítsd meg népedet, Szentlélek Isten!" Mert nem az emberi akaratban, nem a mi küzdésünkben és erőlködésünkben rejlik egy-egy közösség épülésének a titka, hanem egyedül a Szentlélek működésében. Minden közösség születésének csodáját csak tőle remélhetjük. Bizony, sokfelől érkeztünk erre az alkalomra, több gyülekezetben hallottuk meg a hívást és válaszoltunk rá megjelenésünkkel, de bízunk benne, hogy a Lélek nyomán megéreztük és megértettük: egy közösség tagjaiként vettünk búcsút egymástól a nap végén. Szabóné Nyitrai Márta
