Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-09-12 / 37. szám

Fotó: Bottá Dénes 20 04. SZEPTEMBER 12.-5. oldal Evangélikus Élet Izrael szent földje- a Wesselényi utcában Jiddis, angol, német szó keveredik a magyarral. A több nyelven zajló be­szélgetésekben egy kedvező megjegy­zést minden bizonnyal az időjárás is kap, megérdemelten: az idén is kegyes volt a zsidó nyári fesztivál látogatóihoz. A műfajilag sokszínű, zsidók és nem zsidók, magyarok, európaiak és tengeren­túliak által évek óta , jegyzett” kulturális rendezvénysorozat immár elmaradhatat­lan része a nyár utolsó és az ősz első he­tének a fővárosban és több vidéki hely­színen. Sorrendben a hetedik alkalommal szinte tapintható: a méltóságteljes, mo­numentális épület árnyékában vagyunk - a világ legnagyobb neológ zsinagógá­jának hátsó, színes mozaikablakain megcsillan a napfény. A park bejáratánál megtermett fiatal férfiak a posztoló rendőrökkel beszélgetnek, fekete póló­jukon felirat: tűzszerész. A látvány ve­gyes érzéseket kelt magyarban és külföl­diben egyaránt: jó, hogy így „vigyáznak ránk”, de miféle világban élünk, ahol a gonosszal mindig, mindenhol számol­nunk kell?\ A parkbéli ezüstfánál meg­nyi utcában. A Szochnut Hajehudit, ma­gyarul Zsidó Ügynökség, a világ legna­gyobb zsidó szervezete a „kiutaztató”: aki belelép a tálcányi homokba, lefotóz- tathatja magát, sőt oklevelet is kap róla, hogy augusztus 29. és szeptember 5. kö­zött Izraelben járt. A vállalkozó szelle­műek egy kérdőívet kitöltve a valóság­ban is ellátogathatnak Izraelbe: a főnye­remény egy szentföldi utazás. E sorok írója is nekiveselkedett a feladatnak, ab­ban a reményben, hogy igazi útibeszá­molót is írhat majd az olvasóknak... rendezték meg a zsidó nyári fesztivált au­gusztus 29-e és szeptember 5-e között a Budapesti Zsidó Hitközség Idegenforgal­mi és Kulturális Központja rendezésében tradicionális - mint a Dohány utcai zsina­góga - és „profán” - mint például az Örökmozgó filmmúzeum - helyszíneken az ünnep és az emlékezés jegyében. Kettős érzésvilág - öröm és gyász - szólalt meg Zoltai Gusztáv, a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója megnyitóbeszédében. Öröm afelett, hogy ismét megünnepelhetjük a zsidó kultúra ünnepét, az európai zsidó kultúra napját, de bánat, mert ez az év a magyarországi holokauszt 60. évfordu­lóját is jelzi - tette hozzá a Mazsihisz vezető tisztviselője. Az egyhetes rendezvény programso­rozatából kiemelkedtek a dedikálások­kal, könyvbemutatókkal egybekötött könyvnapok - az eseménynek idén a Wesselényi utcai Wallenberg emlékpark adott otthont. Az öröm és a bánat itt állva azonban már tovatűnik a jelen - a szomorúfüz levelibe vésett neveket, ha­lálozási dátumokat betűzgetem. Szakrá­lis helyen vagyunk: pár méterre, bent, a zsinagóga körül sírkövek alatt nyugsza­nak a holtak, a kicsi színpadról klezmer- zene szól. „Jó, hogy itt, az emlékpark­ban vagyunk, hogy idejönnek az embe­rek, de mást mond az ész és mást a szív...” - felel hogylétére vonatkozó kérdésemre kedves zsidó ismerősöm. A könyv népe tehát ünnepel: köny­vekkel, kiállításokkal, komolyzenei és színházi előadásokkal, Latabár- és Herzl-filmhéttel, kántorkoncerttel, kiál­lításokkal, hazai és nemzetközi híressé­gekkel, mint Marton Éva, Varnus Xavér, Tokody Ilona. A könyvkiadók az egyhe­tes rendezvénysorozatra időzítik kötete­ik megjelentetését. Igaz, 2004-ben a ho- lokauszt-évforduló kapcsán sorra jelen­tek meg kordokumentumok. A zsinagóga falának tövében, kis fa­rekeszben talpalatnyi homok: egy darab­ka Izrael szent földjéből itt, a Wesselé­A fesztivál két érdekességet tartoga­tott még. Az egyik, hogy „Óvás!" cím­mel utcai fotókiállítást tekinthettek meg a járókelők a Dohány utcai zsinagóga ár­kádjai alatt. Az oszlopsor közé helyezett hatalmas, fekete-fehér képeken a régi zsidó negyed utcái, házai, boltosai, tova­tűnt mindennapjai. A kiállítás célja rá­mutatni a negyed építészeti és kulturális értékeire, és megóvni, ami még megma­radt, de sajnos pusztulóbán van. A másik ugyanennek a folytatása: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által jegyzett ,Rejtett kincsek című füzetecske, amely a gettóba, a régi pesti zsidónegyedbe invi­tál egy sétára. Oda, ahol ,. sejteni és tud­ni lehet, hogy volt egy másik élet, hogy innen sok embert hurcoltak el táborokba, és hogy helyben is nagy mészárlások tör­téntek... " (Konrád György ajánlása) A nyár végi nap melege marasztaló, bú­csúzóul még veszek egy flódnit a kijárat­nál, a híres zsidó cukrászcsaládnál. Sha­lom, legyen békesség mindannyiunkkal. Kőháti Dorottya Déli harangszó ezúttal Kondorosról Szeptember 13. és 19. között minden dél­ben a kondorosi evangélikus templom Adám-harangja szól a Kossuth rádióban. Kondoros Békés megyében fekszik, Budapesttől 184 kilométerre délkeletre. A nagyközség neve először 1229-ben szerepel a Váradi Regestrumban. A bé­kési plébániához tartozó település nevét akkor Cundorosnak írták. A falu a tatárjáráskor elpusztult, majd amikor 1403-ban a macsói bán, Maróthi János megkapta a gyulai uradalmat, Kondoros már templomos településként szerepelt az oklevelekben. A törökök szintén nagy pusztítást vittek végbe a községben, olyannyira, hogy az 1700-as évekig jó legelőjéről tartották számon Nagy-Kondoros-pusztát. A falut 1875-ben telepítették újra. Első lakói szarvasi és békéscsabai tó­tok voltak. A település alapítóinak egyike Petrovics István. Petőfi Sándor öccse volt. A kondorosi evangélikus gyülekezet 1887-ben alakult. Áchim Ádám főesperes 200 hold földet adományozott a helybeli lutheránusoknak. A hívek elő­ször egy tágas imaházat építettek, majd a felekezet tanyáján égetett egymillió téglából 1904-ben felépült a neobarokk templom. A kondorosi templom 50 méter ma­gas tornyában négy harang lakik. A dél­időben megszólaló 7 mázsa 85 kilós ha­rangot Áchim Ádám szarvasi főesperes tiszteletére Thury János műhelyében öntötték 1927-ben. (Rtv Részletes, 2004/38.) PÁLYÁZAT A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma ösztöndíjat alapított olyan evangélikus pedagógu­sok számára, akik közoktatási vezetői szakirányú másoddiplomás képzésen vesznek részt. Az ösztöndíj fedezi a hallgató tandíját. Az ösztöndíjat pályázattal lehet el­nyerni. A pályázatnak tartalmaznia kell a jelölt önéletrajzát, hitelesített diploma­másolatát, igazgatói ajánlást, lelkészi ajánlást, a felsőoktatási intézmény iga­zolását arról, hogy beiratkozott hallga­tó, valamint a befizetett tandíjról szóló csekk másolatát. A pályázat benyújtásának határ­ideje: szeptember 20. Cím: Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási Osztály, Mihályi Zoltánná osztályvezető, 1085 Buda­pest, Üllői út 24. Tudni kell szeretni! Szeretni kell - szól Isten parancsa. Igen, de az ember sokszor rosszul szeret. Csu­pa szeretetből többször olyat teszünk, amivel másnak kárt okozunk. A nagy­szülő szeretetből tömi meg unokáját édességgel, aki azután a hasát fájlalja. A pár éves gyerek szeretetből segít felöl­töztetni egyedül kishúgát, akin azután esetleg fordítva lesz a kisszoknya. Per­sze ennél sokkal nagyobb károkat okoz­hatunk, ha a segítséget nem megfelelően nyújtjuk. Okosan kell szeretnünk min­denkit és minden esetben. Erre az okos szeretetre, az értő, fi­gyelmes szeretetre jó példa az egy éve megjelent bibliai olvasókönyv, a Ke­resztfa titka tündököl. A szerzőpáros - Magassy Katalin és id. Magassy Sán- dorj - hosszú évek tapasztalatai alap­ján állította össze öt évre szóló olva­só- és hittankönyvét. A könyvet csa­ládoknak is ajánlják, de a szerzők el­sősorban szórványhelyzetben levő gyülekezetekben szolgáló lelkészek­nek, hitoktatóknak akartak segítséget nyújtani munkájukkal. A könyv hitoktatásban való maximá­lis hasznosíthatóságát tűzte ki célul a Dunántúli Egyházkerület Katechetikai Munkacsoportja, amely az ötéves anyaghoz öt munkafüzetet állítottössze. így az egészen apró gyerekektől a ka­maszkorba lépő ifjakig minden korosz­tály talál magának kedvére való felada­tot, keresztrejtvényt, színeznivalót, fej­törőt, készíthet különböző maketteket, játékokat. Mindezt olyan jól sikerült megoldaniuk, hogy a hittanórák - gye­rekszemmel nézve - izgalmas játékká váltak. Az örök tartalmat, a bibliai törté­neteket szöveghű tolmácsolással, de „gyereknyelvre” lefordítva adhatják át az oktatók csemetéiknek, tanulóiknak. Emellett pedig bevezethetik őket egyhá­zunk ismeretébe, alapeseményeibe (ke- resztség, istentisztelet, ünnepek stb.). Nagy segítséget jelentenek a történetis­mertetések végén levő összegző kérdé­sek és válaszok, amelyek biztosítják a teológiai kérdésekben való eligazodást. A könyvet kézbe venni is öröm. Gyö­nyörű, színes borítója vonzza a gyerme­kek tekintetét. A könyvben található igényes grafikákat a gyermekek saját kedvükre kiszínezhetik. A szerkesztők ezzel azt akarták elérni (az olvasókönyv és munkafüzet-sorozathoz készült Út­mutató tanúsága szerint), hogy az alko­tás élménye által a könyvet jobban meg­becsüljék, mivel abban „nekik is részük volt”. A sorozat ára is nagyon kedvez­ményes, hiszen profit nélkül készülő ki­adványokról van szó. Meleg szívvel ajánlom mindenkinek ezt a sorozatot, amely minden gyüleke­zetben és családban jól használható. Is­ten adjon erőt a munkacsoportnak ha­sonló kiadványok elkészítéséhez! És ahogy a szerzők írták az ajánlásuk vé­gén, úgy kívánom én is mindenkinek: „Legyen Isten áldása a gyermekek kö­zött végzett szolgálatokon!” Tudjunk okosan szeretni! e-gaz VI,«­KÖESCTffl TITKfi tündököl I A kiadvány megvásárolható, illetve megrendelhető a Veszprémi Evangélikus Lelkészi Hivatalban, Isó Dorottyánál (8200 Veszprém, Kossuth u. 4., tel.: 88/421-618, e-mail: iso@infomax.hu), vagy a Kemeneshőgyészi Evangélikus Lelkészi Hivatalban, Schermann Gábornál (8516 Kemeneshőgyész, Ady u. 23., tel.: 89/346-538; 20/8242-764, e-mail: gabor.schermann@lutheran.hu). Árak: Bibliai olvasókönyv (5 éves anyag): 950 Ft (10 példány rendelése fölött 900 Ft/db) Munkafüzet L: 300 Ft; Munkafüzet 2.: 300 Ft; Munkafüzet 3.: 300 Ft; Mun­kafüzet 4.: 480 Ft; Munkafüzet 5.: 480 Ft; Útmutató a sorozathoz: 300 Ft. Művészeti estek az ökumené jegyében Az idén szeptemberben második alka­lommal tartanak kulturális rendez­vénysorozatot Budakeszin, a Rom­kert Teátrumban és a református gyülekezet Kálvin termében. A hit és kultúra párbeszéde szellemé­ben, az ökumené jegyében megálmodott színházi, zenei és irodalmi estek kapasz­kodót nyújthatnak, bizalmat, szerető kö­zösséget teremthetnek mai, minden érté­ket megkérdőjelező világunkban. A rendezvénysorozat szeptember 14. (kedd) és 18. (szombat) között minden este két helyszínen zajlik: 18.30-kor a református gyülekezet Kálvin termében (Budakeszi, Fő utca 159.), 20.30-kor pe­dig a katolikus templom melletti Rom­kert szabadtéri színpadán (Fő utca 192.) kezdődnek az előadások. A különböző műfajú estek során a kö­zönség többek között Pápai Erika, Ka- utzky Armand, Sztankay István és O. Szabó István színművésszel találkozhat. A Simon Kiadó bemutatja kedves régi­módi meséskönyveit. Meghallgathatjuk Ady Endre verseit Szántai Tamás lebi­lincselő tolmácsolásában, majd Vizy Márton dalai és a Caritas Collectio ka­marazenekar muzsikája csendül fel, néptáncestünkön pedig fellép a Budai Babszemek gyermektáncegyüttes és a Kertész táncegylet. A Teátrum szándékaink szerint az ér­tékteremtés helye lehet, ahol visszakap­hatjuk az igazságba vetett hitünket, ahol a játék derűt, szépséget és reményt köz­vetít. A programokról bővebb információt a www.romkertteatrum.tk címen kaphat­nak az érdeklődők. Adrian Plass hazánkban ad elő és dedikál ú| könyvének megjelenése al­kalmából szeptember 25-én 18.30-kor a Kelenföldi Evangéliumi Gyülekezetben (Bp. XI., Etele út 55.), szeptember 26-án 16 órakor Debrecenben, a Híd Kávézóban (Mik­lós u. 18.), szeptember 27-én 17.30-kor a Budapesti Műszaki Egyetem K épületének alagsorának 26-os termében. Infó: www.harmat.hu f *

Next

/
Thumbnails
Contents