Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-07-11 / 28. szám
6. oldal -2004. JÚLIUS 11. Evangélikus Élet Negyedszázados a Kaláka folkfesztivál Kettős évfordulót ünnepel ezen a nyáron a Kaláka együttes. Immár harmincöt éve muzsikálnak együtt a zenekar tagjai, és huszonötödik születésnapját ünnepli ezekben a napokban Kelet-Közép-Európa legrégibb népzenei fesztiválja, a Kaláka folkfesztivál. „Ha nyár, akkor Kaláka!” - kiálthatnak fel Miskolc és Diósgyőr lakói az évről évre egyre több látogatót vonzó fesztivál közeledtével. A szervezők idén is kitettek magukért: már csak a kettős évforduló miatt is igyekeznek még több színvonalas műsorral megörvendeztetni a borsodi megyeszékhelyre érkezőket. A főszerep - külföldi és hazai sztárelöadók jóvoltából - természetesen a muzsikáé, de július 7. és 12. között színházi előadás, táncház, továbbá kiállítások és változatos gyerekprogram is várja az érdeklődőket. A Ghymes együttes (Szlovákia), Miqueu Montanaro (Franciaország), a Budapest Klezmer Band, a Sebő együttes, a Muzsikás együttes és a Zurgó csupán néhány név a fesztiválon fellépő zenei formációk közül. A rendezvénysorozat már rég nem korlátozódik a diósgyőri várra, idén a Miskolci Nemzeti Színház, a Herman Ottó Múzeum, a Városháza díszudvara, a zsinagóga, a belvárosi evangélikus templom, az avasi műemlék református templom és a minorita templom iratkozott fel a helyszínek sorába. A belvárosi evangélikus templomban július 11-én 11 órától az ökumenikus isten- tisztelet, délután 15 órától pedig a jótékonysági hangverseny az a szintén hagyományosnak számító „kiegészítő rendezvény”, amely a muzsika nyelvén vall a szervezők elkötelezettségéről... A névadó együttes és a Kaláka folkfesztivál alapítói, Gryllus Dániel és Vilmos (Sebestyén Márta és a házigazda kántor, Raguczki Gábor közreműködésével) június 8-án egyébként Sumonyi Zoltán átiratában az általuk megzenésített Tizenöt zsoltárt is műsorra tűzték a miskolci zsinagógában. A minorita templomban fellépő művészek a koncerten gyűjtött adományokkal kívánnak hozzájárulni ahhoz a munkához, amelyet Teréz anya nővérei végeznek. A Szeretet Misszionáriusai női szerzetesrend tagjai a világon mindenütt, így Magyar- országon is a rászorulók megsegítésén fáradoznak. „Kaláka jubileum - 25 éves a Kaláka folkfesztivál, 35 éves a Kaláka együttes” címen a Herman Ottó Múzeumban kiállítás nyílik, a jubileum megpecsételéseként pedig a Magyar Posta alkalmi postahivatalt működtet a várban, hogy a küldeményeket erre az alkalomra készített bélyegzővel láthassa el. Bach-koncert-ajánlat 25 tétel — A H-moll mise RANCÍA Hugenották és katarok nyomában Bach müvei közül a H-moil mise az egyik legnagyobb szabású mű, vetekszik a Máté-passióval. Egy hagyományos mise öt részből áll, ez azonban kereken huszonötből. Ennek is van természetesen Kyriéje, Glóriája, Credója, Sanctusa és Agnus Deije, de itt egy tétel szinte akkora, mint egy egész mise. Vajon mi indíthatta Bachot arra, hogy ilyen óriási tételeket komponáljon: egy közel kétórányi terjedelmű teljes latin misét, amelynek előadására a lipcsei protestáns istentiszteleten reménye se lehetett? A mű első két tétele 1733-ban készült, amikor is Bach beadta kérvényét a drezdai udvarhoz az udvari komponista cím elnyerésére. A mise első két tételét mellékelte kérvényéhez. Mivel a drezdai udvar katolikus volt, Bach joggal számíthatott művének előadására, ebben azonban csalódnia kellett. Az is biztos, hogy a másik három tételt sem szólaltatták meg soha életében. A Bach-kutatók mindenféle feltételezésekbe bocsátkoztak a H-moll mise keletkezésének körülményeiről: Schering például arra jutott, hogy Bach a Credót és az Agnus Deit a krakkói király, III. Ágost megkoronázására komponálta, merthogy akkoriban a szász király egyben Lengyelország királya is volt. Itt van tehát 25 zeneszám, ebből 16 nagyszabású kórustétel, hat ária és három duett. A mise legnagyobb részét tehát a kórustételek alkotják, már-már kantátamiséről van szó, csak éppen nincs benne korái és recitativo. Huszonöt zeneszám, amelyekben minden megtalálható: gyászos hangulatú Kyrie, féktelenül, repesve ujjongó Gloria, óriási Credo, fényes Sanctus s a megnyugvást, lelki békét hozó Agnus Dei. így joggal várható, hogy a Mátyástemplomi hangverseny lesz a nyár egyik legemlékezetesebb koncertélménye. Bach: H-moll mise Mátyás-templom, július 16.. 20 óra. A Mendelssohn Kamarazenekar és a Nemzeti Énekkar koncertje. Vezényel: Antal Mátyás. Az európai protestánsok között a francia hugenottáknak jutott a megpróbáltatásokkal - vallásháborúkkal és üldözésekkel - leginkább teli sors. A történetükkel való megismerkedés számunkra is fontos, hiszen az ellen- reformáció a magyar protestantizmus történetén is mély nyomot hagyott. Az Európai Protestáns Gyűjtemények idei, április 28-tól május 2-ig tartó találkozójának színhelye a Franciaország délnyugati részén - Toulouse-tól délre, a Pireneusok lábánál - található Carla- Bayle település volt. A terület a francia hugenották történetének egyik fontos színhelye; erre számos történelmi és építészeti emlék utal. A festői szépségű település nehezen megközelíthető, védekezésre alkalmas helyen, egy kiemelkedő dombon épült, fallal övezve. A találkozó százhúsz résztvevőjének nagy része franciaországi protestáns gyűjtemények képviselője volt; mintegy húszán érkeztek más európai országokból (Németországból, Belgiumból, Hollandiából, Csehországból, Svájcból, Spanyolországból). Magyarországról négyen vettünk részt az eseményen: a debreceni református gyűjtemények részéről G. Szabó Botond és Kovács Teo- fil, a budapesti evangélikus gyűjteményektől pedig Harmati Béla László múzeumigazgató és e sorok írója. A találkozó egyik fő témájaként a község nagy szülöttének az életművével ismerkedtünk meg. Pierre Bayle-t (1647-1706), a francia klasszicizmus jelentős alakját a vallási és ideológiai tolerancia egyik korai hirdetőjeként a felvilágosodás előfutárai között tartják számon. Több szakavatott előadás világította meg a neves francia filozófus és encik- lopédista'életét, amely a francia protestantizmus történetéhez hasonlóan fordulatos volt. Bayle a helyi lelkészcsaládból származott, iskoláit Toulouse-ban és Genfben végezte. 1675-től a sedan-i református főiskolán tanított, majd annak bezárása után a protestánsok üldözése miatt a vallási türelméről nevezetes Hollandiában keresett menedéket. Rotterdamban telepedett le, ott alkotta európai jelentőségű életművét. írásaiban foglalkozott a francia reformátusok történetével, levelezett kora neves tudósaival, sőt európai igényű értelmiségi folyóiratot is kiadott (Nouvelles de la République des Lettres). Talán legismertebb müve azonban a több hatalmas kötetből álló kritikai történeti lexikona (Dictionnaire histori- que et critique), amely az 1696-ben napvilágot látott első kiadása után Rotterdamban több kiadásban is megjelent. A művet Európa-szerte a jelentős személyiségek, országok bemutatásának történeti kritikával kommentált gazdag tárházaként forgatták és ismerték. Bayle szülőhelye 1889-ben vette fel neves szülötte nevét (Carla-Bayle). A tudós szülőházában 1989-ben holland közreműködéssel élményszerű életrajzi múzeum nyílt. A kollokvium során több előadás ismertette meg a résztvevőket Franciaország e félreeső, de festői tájékának, Ari- ége megyének, azon belül elsősorban a hugenottáknak a helyi történetével. A hugenották Franciaország nyugati és déli részén voltak erősek. Az 1572. évi Szent Bertalan-éj jelezte véres vallásháborúk első fejezetét a volt hugenotta, katolikus hitre tért IV. Henrik által kiadott, kompromisszumot jelentő nantes-i edik- tum (1598) zárta le. IV. Henrik halála után azonban újraéledtek az ellentétek. A 17. században a katolikus államhatalom katonai eszközökkel törte meg a hugenotta ellenállást, egymás után foglalva el megerősített helyeiket. XIV. Lajos 1685-ben visszavonta a nantes-i ediktu- mot, megvonva ezzel a hugenották szabad vallásgyakorlatának jogát. A minden addigit felülmúló üldözés miatt a hugenották tömegesen kényszerültek emigrálni Európa különböző országaiba. Alkalmunk nyílt ellátogatni Ariége megye székhelyére, a szűk völgyben fekvő, festői Foix városába, annak is romantikus lovagvárra emlékeztető, három toronnyal büszkélkedő várába. A megyei levéltárban megnéztük a hugenottákra vonatkozó iratkiállítást. Több olyan községet is meglátogattunk, amely a vallásháborúk során a hugenották fontos bázisaként szolgált. Ilyen volt például a Mazéres nevű városka, amely egyike a mesterségesen kialakított, sakktáblaszerű alaprajzzal rendelkező és véd- művekkel ellátott - a 13. században elterjedt - úgynevezett „bastide”-oknak. A Calmont nevű községben több protestáns imaház, úgynevetett „temple” is található. Az egyikben a francia protestánsok történetét bemutató kiállítást nézhettünk meg. A reformáció e sokat szenvedett követőinek a tudatában mélyen benne él az elszenvedett megpróbáltatások emléke. Talán a legnagyobb élményt azonban a 13. századi neves európai eretnek- mozgalom, a katarok végső menedékhelyeként szolgáló Montségur meglátogatása jelentette. A dualista elveket hirdető (a Balkánon elterjedt bogumilok- kal rokon nézeteket valló) katarok - akiknek a neve görögül azt jelenti: „tiszták” - mozgalma a 12-13. században terjedt el a mai Dél-Franciaország- ban (albigensek néven is ismerik őket). E területen - Langudoc, Provance, Foix vidékén - virágzott a gazdaság; a művelt lakosság pedig - amely az akkor még élő helyi nyelvet, az okcitánt beszélte - a földközi-tengeri kereskedelem miatt nyitott volt az új eszmékre. Ez elősegítette a katarok mozgalmának gyors terjedését, amely ellenezte a középkori egyház gazdagságát és elvilági- asodását. A hatalmának csúcspontján levő katolikus egyház feje, III. Ince pápa 1208-ban keresztes hadjáratot hirdetett a számára veszedelmessé váló eretnekség kiirtására. Az 13. század első felében zajló véres és könyörtelen harcok során keveredtek a vallási és hatalmi motívumok: a katarok felszámolásán kívül a főleg északfrancia lovagokból álló sereget a zsákmány és a birtokok iránti vágy hajtotta. A délfrancia területek (Toulouse, Carcassone) Franciaországhoz való csatolása elleni küzdelem a ka- tar mozgalomnak a regionális ellenállás jellegét is kölcsönözte. A Pireneusok sziklás területén található Montségur vára a katar ellenállás és tragédia jelképévé vált: majdnem egy évig - 1243-1244 között - védték az ostromlókkal szemben. A vár eleste után 225, hitét megtagadni nem hajlandó katari élve égettek el. A hátborzongató és titokzatos történet azóta is foglalkoztatja a történelmi és írói fantáziát. A kollokvium során felvetődtek az európai protestantizmus általános kérdései is. Egymás történelmének, országainak, régióinak, emlékhelyeinek megismerése elősegíti a közös protestáns identitás kialakulását. A protestánsokat sújtó véres vallásháborúk és a sok szenvedést okozó üldözések kialakították az egymás iránti szolidaritást. Az üldözött- ség rávezethet a türelem - legyen az vallási vagy általános emberi - igazának a felismerésére. Ezen erények megőrzése és továbbadása a protestánsok közös feladata Európában. Czenthe Miklós (A szerző az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója) Az Exit finn gospelzenekar magyarországi nyári koncertkörútjának menetrendje július 23., péntek Szélrózsa, Tata július 25., vasárnap Pilis július 26., hétfő Budapest július 27., kedd Balatonszárszó július 28., szerda Sopron július 29., csütörtök Répcelak július 30., péntek Kőszeg 21.00: nagyszínpad 17.00: a Beleznay-Nyáry-kastély udvara (Fővárosi Önkormányzat Általános Iskola és Diákotthoni 19.00: budavári evangélikus templom, Bécsi kapu tér 19.00: Evangélikus Országos Konferencia- és Missziói Otthon 19.00: evangélikus templom 19.00: evangélikus templom 18.00: evangélikus templom
