Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-07-04 / 27. szám

2004. JÚLIUS 4.-11. oldal Evangélikus Élet Üzenet az Ararátról _______ ro vatgazda: Jerabek-Cserf.pes Csilla Népesség és környezet Az ENSZ július 11-ét népesedési világnappá nyilvánította, ugyanis a Föld lakos­sága 1987-bén ezen a napon érte el az ötmilliárd főt. Tizenkét évvel később, 1999. október 12-én a lélekszám túllépte a hatmilliárdot is. Vagyis korunkban a népesség növekedése világviszonylatban robbanásszerűen felgyorsult. Noé történetéből megtudjuk, hogy ami­kor az emberek kezdtek elszaporodni, a föld megtelt erőszakkal (lMóz 6,13). Ez korunkra még jellemzőbb; valójában a jelenlegi legnagyobb fenyegetés, az ökológiai válság is erőszak az élővilág, a gyengébb embercsoportok és a jövő ge­nerációk ellen. Konrad Lorenz Nobel- díjas osztrák viselkedéskutatónak Az emberiség nyolc halálos bűne című könyve szerint a túlnépesedés az első halálos bűn, amely agresszivitást kelt. De már Arisztotelész, Platón, Konfucius is figyelmeztetett arra, hogy a túlnépese­dés ökológiai pusztuláshoz, társadalmi zavarokhoz, háborúhoz vezet. A Húsvét-sziget példája jól mutatja, milyen következményekkel járhat a né­pesség túlzott mértékű elszaporodása. A szigeten - amelyet több ezer kilométer­nyi óceán választ el minden más száraz­földtől - évszázadokig virágzott egy civi­lizáció, ám amikor a lakosok túl sokan lettek, kipusztították az erdőket és az ál­latvilág nagy részét. A talaj az erózió kö­vetkeztében a tengerbe mosódott, az éle­lem és víz szűkössége miatt háborúk tör­tek ki. A sziget eltartóképessége a töredé­kére csökkent, így az új ökológiai egyen­súlyi állapot azáltal jött létre, hogy az emberek nagy része elpusztult. Daniel Quinn szerint az ember a túlné­pesedés miatt kényszerült földművelésre (Kr. e. 10000-12000 körül), mert a sok­kal kevesebb robottal járó gyűjtögetés, vadászat, legeltetés nem tudta eltartani a megnőtt népességet. A földműveléssel ugyan több embert lehetett élelmezni, de több embert is igényelt: több munkaerő­re és harcosra is volt szükség, hiszen a földet birtokolni és védeni kellett vetés­től aratásig. A népesedési, gazdasági és fegyverkezési verseny tehát egymást hajtja, és sokszor hatalmi, gazdasági, ka­tonai érdekek állnak a háttérben. Azonban míg számos ország népessé­ge rohamosan nő, addig - több fejlett ci­vilizációhoz hasonlóan - Magyarország lakóinak száma csökken. Miért érdekes itt a globális túlnépesedés? Nos, a Föld egyetlen globális faluvá vált: a kommu­nikáció, a közlekedés, a gazdaság, a kör­nyezetszennyezés, minden globális ha­tás befolyásolja mindennapi életünket. A túlnépesedés növeli a világjárványok kockázatát, a környezeti és gazdasági menekültek áradatát, a levegő és az óce­ánok szennyezőanyagainak mennyiségét és a konfliktusgócokat; ezek mindegyi­ke érinthet minket is. 1974-ben rendezték meg először az ENSZ népesedési világkonferenciáját. (Akkor közel négymilliárdnyian voltunk.) 1994-ben, Kairóban, a második konferen­cia alkalmával a részt vevő 187 ország újabb két évtizedre szóló akcióprogramot fogadott el. Ebben a hangsúly a nők okta­tására, jogaira és a családtervezés eszkö­zeinek elérhetőségére helyeződött. A szü­letésszám szabályozásában nem a kény­szerintézkedéseknek, hanem épp ellenke­zőleg, a nők jogainak, oktatásának és munkához jutásának van döntő szerepe. (A szegény országokban egy írástudatlan nőnek kétszer-háromszor annyi gyermeke születik, mint egy érettségizettnek.) Mit tehetünk mi magunk a túlnépese­dés ügyében? Például támogatást nyújtha­tunk a problémák enyhítésén munkálkodó szervezeteknek. Egyikük,, a Bocs Alapít­vány falusi szegény lányok iskoláztatását támogatja Indiában már 1977 óta. (Az or­szágban háromszor akkora a népsűrűség, mint Magyarországon, és évente újabb 16 millióval vannak többen.) A kis adomá­nyok is hatékonyan segíthetnek, hiszen egyhavi magyar minimálbér egy egész tanévre fedezi egy gyermek szállását, ét­kezését és oktatását a támogatásban része­sülő keresztény iskolákban. Az élet értelme nem az, hogy minél töb­bet fogyasszunk és birtokoljunk, nem is az országok, hadseregek, gazdaságok és né­pek nagysága. A keresztény ember az utá­na jövő generációk kérdését nagy felelős­ségérzettel, gondos felkészüléssel és előre­látással kezeli, hiszen ez nagy hatással van a társadalomra, az élővilágra és legfőkép­pen magára a születendő gyermek életére, hogy felnőve elmondhassa: jobb szülőket, kort, helyet nem is kívánhattam volna! Simonyi Gyula közgazdász, teológus, a Bocs Alapítvány elnöke (A témáról a www.bocs.hu internetes ol­dalon bővebben is olvashatnak.) Miss Boszi 2004 „Boszorkányok pedig nincsenek" - mondta ki egykor törvényében Könyves Kálmán (1095-1116), remélve, hogy ez­zel gátat vet a sokszor igencsak kegyet­len üldözéseknek. Napjaink boszorká­nyainak azonban nincs mitől tartaniuk. A magukat jósnőnek, mágusnak vagy egy­szerűen csak ártalmatlan „ boszi "-nak ti­tuláló embertársaink szövetségbe tömö­rülve foglalkozhatnak kártyavetéssel, jö­vendőmondással, rontáslevétellel és még ki tudja, mi minden mással. 1991-ben alakult egyesületük az internet tanúsága szerint mintegy kilencezer tagot számlál. Egy; a metróaluljáróban osztogatott hirdetési újságból pedig az is kiderül, hogy nemcsak csúf és gonosz boszorkák léteznek, hanem bűbájosak is. Ezt bizo­nyítandó június 26-ára Miss Boszi 2004 címmel szépségversenyt hirdettek. A fel­hívásból persze azt is megtudhatjuk, hogy a megmérettetésen valójában nem csupán a jelentkezők külseje számított, hanem az ezoterikus és okkult tudomá­nyokban való jártasságuk is. Egyenesen felszólították őket: „Ne feledd: fontos, hogy higgy az okkultizmusban!" Az eset elgondolkodtató. Vajon mit te­gyünk? Fogadjuk mély sóhajjal, csendes belenyugvással az ilyen jellegű kezde­ményezéseket, vagy felháborodottan til­takozzunk ellenük? Úgy gondolom, létezik egy harmadik lehetőség is. Igaz ugyan, hogy Pál apos­tol a test odaszánása és az okos isten- tisztelet kapcsán buzdít arra, hogy ne igazodjunk e világhoz (Róm 12,2), még­is talán - mintegy ellenpontként - a mai reklámtrendnek megfelelően meg lehet­ne hirdetni egy másik rendezvényt, mondjuk Jótét lelkek 2004 címmel. Ezen a megmérettetésen a lélekben rejlő érté­kek számítanának. A szervezők szívesen fogadnának mindenkit, korra és nemre való tekintet nélkül. Jöhetnének édes­anyák és nagymamák, betegeket ápoló orvosok és nővérek, rászorulókat segítő nagyobb cégek vagy éppen a sarki hen­tes, aki ugyanazért az összegért kicsit többet mér a kispénzű nyugdíjasnak és így tovább. Hogy látva lássa mindenki: nemcsak boszorkányok vannak ebben a nyugtalan, rohanó világban. G. Zs. A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület területén korábban szolgált vagy jelenleg ott lakó nyugdíjas lelkészeket - házastársaikkal együtt - június 26-án testvéri találkozóra hívta meg Ittzés János püspök. A győri egyházkerületi székházban tartott megbeszélésen az idős szolgatársak tájékoztatást kaptak egyházunk jelenlegi életéről, valamint kötetlen beszélgetés keretében oszthatták meg örömeiket és nehézségeiket a püspökkel. Az együttlét közös ebéddel zárult. Fotó: Menyes Gyula A Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium a 2004/2005-ös tanévre pályázatot hirdet általános iskolai évfolyamokra technika (fiúkhoz), gimnáziumi évfolyamokra magyar nyelv és irodalom szakos pedagógusállások betöltésére. Jelentkezni írásos pályázat és a végzettséget igazoló dokumentumok megküldésével kell. Lelkészi ajánlás szükséges. Cím: 2151 Főt, Vörösmarty tér 2. Tel./fax: 27/359-641. Mi van a fazékban és a tányéron? Isten az ízlelést és szaglást azért adta nekünk, hogy megóvjon bennünket a mérgező anyagoktól. Az ehető növé­nyek általában édeskés ízűek, a mérge­zők keserűek. Az íz feladata, hogy se­gítsen eldönteni, melyik élelmiszer ve­szélytelen. Hasonló szerepe van a szag­nak, az illatnak is. Azt, hogy az ízlelés és szaglás nem tanult ismeret, hanem eredendő, isteni adomány, a következő kísérlet bizonyítja. Ha a „tudatlan” cse­csemő száját édes ízű anyaggal kenjük be, akkor azt nyalogatja, de ha keserű­vel, akkor - sírással, fíntorgással - a nemtetszését fejezi ki. Vajon bízhatunk- e ezen ősi „ösztönben” ma is? Sajnos nemmel kell felelnünk: az élelmiszerve­gyészek Jóvoltából” a kellemes íz, illat csalóka lehet. Nézzünk egy hagyományos magyar konyhát, úgy hatvan évvel ezelőttről. Gyerekkoromban édesanyám így szólt hozzám: „Eredj ki a kertbe, hozzál be két szál sárgarépát, petrezselyemgyökeret, krumplit, nézd meg, tojtak-e a tyúkok, és hozzál be tojást is. Ma csirkeaprólék-le- ves és rántott csirke lesz sült krumplival. Láthatod, már megkopasztottam a csir­két.” Ez akkor természetes volt, viszont ma már kuriózumnak számít. A mai gyerekeknek az ételről való gondolkodását a következő eset szem­lélteti. Az anyuka lisztet, margarint, tejet stb. kevert össze egy tálban. A kisfia megkérdezte: „Mit csinálsz, anyu?” „Tésztát sütök, csemegének jó lesz.” A gyerek visszakérdez: „És azért sütsz, mert lusta voltál lemenni a közeli cuk­rászdába?” A ma háziasszonya a kert és az udvar természetes táplálékai helyett sokszor a „zacskós levest”, a fóliacsomagolású félkész „húspogácsákat” stb. fogyasztja családjával. Nem is szólva a gyorsétter­mek hamburgereiről és egyéb kínálatá­ról. Pedig a „tyúkhúsleves csigatésztá­val” elnevezésű zacskós készítmény 4 személyre csak két gramm szárított tyúkhúst tartalmaz granulátum formájá­ban. Ez nem több, mint hét gramm ere­deti „nedves tyúkhús”. Persze ebből a világon egyetlen szakács sem tudna négy tárgyér levest varázsolni. A leves- poripar képes erre egy gramm „aromá­val”, amely a levesnek a (gyári) tyúkle- vesízét állítja elő. A gyári marhahúslevesben literenként 2,3 gramm marhazsiradék, 0,64 g húski­vonat, jódozott só, aroma, ízfokozó nát- riumglutamát, továbbá E631 és E627 mesterséges adalék található. Tehát egy húsleveskészítmény - az ízen kívül - szinte semmi tápértékkel nem bír. Vi­szont a propaganda, a viszonylagos ol­csóság és a gyors elkészíthetőség sikert arat a fogyasztók körében. íme, egy kis reklámversike: Tudja már a kisgyerek is, Fűszer a levesben az íz, Szalad is menten a Gretchen Leveskonzervvel a kezében. Nincs ez másképpen a töltelékes hen­tesáruknál sem. Például a Z „húsgyár” virslijének összetétele: egy kis sertés­húsban és vízben elkevert húspép, bőr­ke, karragén, polifoszfát, szójafehérje, nátrium-laktát, étkezési keményítő, pi- rofoszfát, antioxidáns és nátrium-nitrit. íme, a valaha csak színhúsból készült virsli helyett ezt esszük. De nézzünk mást, például az eper­fagylaltot, eperjoghurtot vagy eperdesz- szertet. A világ összes epertermése nem lenne elegendő még az amerikai „eper­termékek” 5%-ához sem. Akkor hogyan lehet azt a töménytelen mennyiségű eperizű terméket előállítani? Egyszerű a válasz: mesterséges ízekkel. így a B. King eperturmixában az eperízt amil- acetát, amil-butirát, amil-valerianát és még további 45-féle, hasonlóan cifra ne­vű vegyület elegye adja. Ez teszi eper­ízűvé a készítményt, azaz semmi köze az eperhez, az íz kivételével. Miért írtam azt a bevezetőben, hogy az íz ma már nem egyértelműen jelzi a veszélyt? Nos, néha a jó (mesterséges) íz ellenére „mér­gezés” következhet be. Ennek bizonyí­tására álljon itt néhány példa. Egy kétéves kisfiú rózsaszín csoma­golású cukorkát kapott. Néhány perccel azután, hogy elkezdte szopogatni, arca, ajka felduzzadt, torka piros lett, nyelési és légzési nehézségei támadtak. A kór­házban a cukorkára gyanakodtak. Meg­állapították, hogy citromsavat, glicerin- stearat-monoesztert, eperpirosat, cukrot, málnaaromát, lecitint és egy Hyfoama nevű anyagot - semleges ízű növényi proteinport (fehérjét) - tartalmaz. Az al­lergiateszt kimutatta, hogy ez utóbbi a bűnös. Az anyag a buta-gluten-protein- ből kalcium-hidroxid hatására keletke­zik, és gluten-polipeptidek keveréke. Kiderült az is, hogy az eredeti gluten- proteintől semmi baja a gyermeknek, hi­szen valamennyi gabonafélét, a zab- és kukoricapelyhet nyugodtan fogyaszthat­ta, azaz az eredeti termékre nem allergi­ás. Az átalakított formájára azonban már igen. Ezért a jövőben a gyermeknek ke­rülnie kell a nugát, a karamella, a gumi­mackó stb. fogyasztását, mert a Hyfoa­ma mindegyikben megtalálható. Egy másik eset tragédiával végződött. A 17 éves Sarah Kedding 1993 októberé­ben a London melletti Ash városkában meghalt allergiás anafilaxiás sokk követ­keztében. Ugyanis a gyorsétkezdében cit­romtortát evett, amely elenyésző mennyi­ségben mogyorót is tartalmazott - bár ez sehol nem volt feltüntetve -, s erre ő al­lergiás volt. Az anafilaxiás allergiás sokk néha egészen csekély mennyiségű - akár már néhány molekulányi - anyag hatásá­ra is bekövetkezik az arra érzékenyeknél. Mint láttuk, a természetes anyagokkal szemben is lehet valaki allergiásán érzé­keny. Régóta ismert a liszt-, tej-, hal- stb. érzékeny gyermek, felnőtt. Nekik kerülniük kell ezeket az ételeket. Ehhez viszont tudniuk kell, hogy az adott élel­miszer-készítmény számukra allergén anyagot tartalmaz. Egy hároméves kislányt például, aki halallergiában szenvedett, a szülők óvtak a halas ételektől. Amikor egy citromos kekszet kezdett el rágcsálni a gyermek, nem aggódtak. Akkor viszont kétségbe­estek, amikor néhány másodperc múlva megduzzadtak a nyálkahártyái, és kiüté­sek borították el a testét. A kórházi vizs­gálat halallergiát mutatott ki. Megvizs­gálták a kekszet: hal ugyan nem volt ben­ne, de „teljes tojás” igen. A tyúkokat pe­dig halliszttel etették. A „halallergén” a tyúkon változatlanul áthaladva épségben bejutott a tojásba, majd a keksz tésztájá­ba kerülve, a sütést is kibírva okozta az allergiát. De ne csak az ételeket, az ízeket vegyük górcső alá. Nézzük, hogyan állunk az illa­tokkal! A kellemetlen szag (romlott étel, ürülék) arra figyelmeztet, hogy kerüljük az érintkezést ezekkel az anyagokkal. Ne fe­ledjük el, hogy a kellemes illatoknak is van hátulütőjük. Ugyanis az egyes illatoknak más-más a biológiái és pszichológiai hatá­suk. Lássunk néhány példát! A biokémiai kutató illatrészlege példá­ul olyan szagokat kínál, amelyek a bol­tokban a vevőt vásárlásra ösztönzik. A vállalatok megfelelő illatosítással javítani tudnak a munkamorálon. A légkondicio­nálókban használt, tudatosan nem érzé­kelhető, enyhén manipulativ adalékokból olyan illatok állíthatók elő, amelyek a pszichére hatnak (például bosszúság és harag ellen citromfű, irigység ellen rózsa­illat, depresszió, melankólia ellen lehelet­nyi bazsalikom, bánatra majoránna). A fogyasztó, a vevő bizalmát fokozni lehet, ha a boltba levendulaillatot fújnak, míg a kamilla hipnotizálóan hat. íme, így lehet az illattal - amely legtöbbször mestersé­ges - manipulálni az embereket. E kis írással az volt a célom, hogy az élelmiszerek és adalékaik allergizáló ha­tására felhívjam nemcsak az olvasók, hanem az orvosok figyelmét is. Ennek felismerése és az idejében alkalmazott szakszerű beavatkozás elősegíti a mi­előbbi gyógyulást. Dr. Kiss A. Sándor (Orosházi Harangszó, 2004. február)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents