Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-01-18 / 3. szám

Evangélikus Elet 2004. JANUÁR 18. 11. oldal Válaszd a Magort! I[zenei az rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla A megújuló energiaforrások szerepe a környezetvédelemben Egyre gyakrabban, egyre több helyen hallhatunk a megújuló energiaforrá­sokról, közvetve rovatunk hasábjain is többször előkerült már e téma. Sze­retnénk részletesebben is bemutatni ezeket a lehetőségeket. Az energia-előállítás szoros kapcso­latban áll a környezetvédelemmel. Az energiatermelés és -felhasználás szinte összes formája környezethasználattal jár. A fosszilis energiahordozók hasz­nálatával az évmilliók során megkötött szén-dioxid-mennyiséget égetjük el mintegy másfél évszázad alatt. Az ipa­rosodás következtében 25%-kal nőtt a szén-dioxid koncentrációja, ami az üvegházhatást fokozza, azaz melege­dést okoz, melynek súlyos következ­ményei lehetnek. ( A sarki jég olvadásá­val a tengerszint emelkedik, és száraz­földi területeket önt el, ugyanakkor egyre több terület válik csapadékban szegénnyé. A tengeráramlatok megvál­tozása szintén beláthatatlan következ­ményekkel járhat.) Az energiaszektor a kén-dioxid kibocsátásának legjelentő­sebb, a nitrogén-oxidok és a por, vala­mint a szén-dioxid kibocsátásának szá­mottevő forrása. A megújuló energiaforrások jellemző­je, hogy emberi léptékkel mérve ésszerű gazdálkodás esetén nem fogynak el. Ha felhasználásuk mértéke növekedne, an­nak számos kedvező hatása lenne, pél­dául javulna a környezet minősége, és takarékosabban bánhatnánk a hagyomá­nyos energiahordozókkal. A megújuló energiaforrások közül igen nagy mérté­kű a biomassza felhasználása (világát­lagban a felhasznált energia 14%-át, a fejlődő országokban 35%-át biomassza felhasználásával nyerik). A megújuló energiaforrások alkalmazásának egyér­telmű előnye az üvegházgázokkülö­nösen a szén-dioxid - kibocsátásának csökkenése. Ennek mértéke függ attól, hogy milyen típusú megújuló energia- forrás milyen hagyományos (fosszilis) energiaforrást helyettesít, de valamennyi esetben számottevő a csökkenés. Ezen­kívül felhasználásuk során általában egyáltalán nem, vagy jóval kisebb mér­tékben bocsátanak ki káros anyagokat. A kölcsönös segítséget és a szolgála­tot igyekeznek megvalósítani a soltvadkerti evangélikus gyülekezet­ben, melynek fenntartásában immár 14. éve működik a 884. számú Hunyadi Já­nos Cserkészcsapat. A jelenleg 60 fős csapat kétharmada evangélikus fiata­lokból áll. A tél a „beltéri” foglalkozások idősza­ka, noha ilyenkor is havonta vannak ki­rándulások. A közelmúlt hagyományos eseménye volt a nyitott cserkészest. (Er­re a szülők mellett barátokat is meg lehe­tett invitálni.) A nyári tábor eseményei­nek diavetítéssel történt megidézése után daltanulás következett, majd ki-ki nyere­ményjátékokon próbálhatta ki ügyessé­gét, tehetségét. A sólisztgyurma és a pa­pírdíszek készítése külön asztaloknál folyt, és a legkisebbeknek (3-4 évesek­nek) is jól ment. Az egyik sarokban hasaltak a verseny­zők. Ez volt a helyszíne a papírszánkózás nevű versenynek. Három papírszánkót kellett minél messzebbre elfújni - jókat derülhettünk a versenyzőkön. Az esti ipiapacs a templomkertben in­kább a nagyobbak kedvence volt, nem csoda, hogy alig akartak bejönni. Gon­doljunk csak bele: bújócska sötétben, rá­adásul ipiapacs!... Aki fázott, mehetett az öltözőversenyre. Itt adott időn belül a legtöbb ruhát kellett magukra ölteniük a versenyzőknek. Az estet Szávay László parancsnok áhítata zárta le. És aki azt gondolja, hogy ezután mindenki „illa berek”, az téved. A teremtakarításra és a rendrakás­ra több mint tíz cserkész „teljesen termé­szetes módon” maradt ott - ahogy évek óta szokás. Záró mondat: talán hihetetlen, de cserkészetre nem is járó gyerekek SMS- ben hívták egymást erre a programra - ők tudják, miért... K. L. Az atomenergiával ellentétben itt nincs radioaktív hulladék, melynek tárolását évezredekre kell megoldani. Ismernünk kell azonban a hátrányos tulajdonságo­kat is. Gondatlan tervezés esetén az al­ternatív energiaforrások is veszélyeztet­hetik természeti kincseinket, például egy vízerőmű értékes élőhelyeket tehet tönk­re. Az is igaz, hogy a megújuló energia- források hasznosításához szükséges be­rendezések (napelem, szélturbina) gyár­tásához, telepítéséhez legtöbbször fosz- szilis energiát használunk fel, de ez egy­szeri alkalom, és mértéke általában elha­nyagolható. A fizikai hátrányok közül megemlíthető a zaj, valamint a tájképrombolás, de ezek a problémák a fosszilis energiahordozók ki­termelésénél szintén jelentkeznek. Sajnos sokszor alaptalanul eltúlozzák a hátrányok jelentőségét. A szélerőmű­vek esetében gyakran említik, hogy na­gyon sok madarat csapnak el a szélcsa­varok. Megfigyelések szerint viszont egymás melletti szélturbinák sorozata 1 km hosszan annyi madarat pusztít el, mint az 1 km autópálya-szakaszon köz­lekedő autók, és egytizedét annak, amennyit 1 km magasfeszültségű veze­ték elpusztít. A turbinák üzemelésük so­rán viszont semmilyen szennyező anya­got nem bocsátanak ki. A hagyományos energiaforrásokat a megújuló energiaforrások még nem, vagy csak igen nagy költségek árán ké­pesek az élet minden területén helyette­síteni, ezért nagy hangsúlyt kapnak az energiatakarékos megoldások is, mint például a lakások, házak gondos hőszi­getelése, vagy akár a tömegközlekedés, mellyel sokszor gyorsabban, gondtala­nabbá és olcsóbban elérhetjük célunkat, mint autóval. A megújuló energiaforrások alkalma­zásának lehetőségei és korlátái orszá­gonként jelentősen különböznek egy­mástól. Hasznosításukat, elterjedésüket és felhasználási területeiket elsősorban versenyképességük, azaz gazdasági szempontok határozzák meg. Például egyes országokban a leszorított benzin­árak, a tömegközlekedés fejletlensége és az autók konstrukciója miatt az üzem­anyagot nagy mennyiségben pazarolják, pedig már jó ideje tudjuk, hogy a kőolaj­mezők nem kimeríthetetlenek. A jelen­legi energiafelhasználás hátterét biztosí­tó fosszilis energiaforrások előrejelzések szerint pár évtized alatt kimerülnek. Ezért az energiaellátásban a megújuló, újratermelődő energiaforrásokról általá­ban elmondható, hogy jelentőségük és szerepük egyre inkább növekszik. Elő­nyeik környezetvédelmi szempontból felbecsülhetetlenek, és a hátrányok gon­dos tervezéssel, illetve üzemeltetéssel minimálisra csökkenthetők. Ragályi Péter Közeledik 2004 májusa, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk időpont­ja. Mindnyájunk érdeke, hogy kisvál­lalkozóink ne menjenek tönkre, hogy ne engedjük elsorvadni a magyar élel­miszeripart, mezőgazdaságot, ne vál­junk a külföldi tőke nagy piacává. Eh­hez le kell szoknunk a négy évtizedes beidegződésről, mely szerint az a jó, ami külföldi. Ma már ez nem is igaz, sok a kitűnő magyar áru, csak tudato­san keresni kell, észre kell venni, meg kell vásárolni. Ha nő irántuk a biza­lom, még több, még jobb lesz a kínálat. Két mozgalom indult el a termelők, vállalkozók megmentésére: Éliás Tiboré („Válaszd a magyart!”) és Usztics Má­tyásé („Szeretem, mert Magor”). Két olyan kezdeményezés, amely minden személyes érdek nélkül vállalt egy or­szágos fontosságú feladatot, ezért sokkal több nyilvánosságot, tőlünk több támo­gatást érdemel, mint amennyit eddig ka­pott. Sürgősen! Közösen talán felmutat­hatunk valami eredményt még május 1 -je előtt. Éliás Tibor valamennyi igazoltan ma­gyar árut kis piros-fehér-zöld zászlóval jelöl, rajta alul-fölül a (levédett!) szö­veg: Válaszd a magyart! Már tudjuk, nem elég az 599-es kód, mert az csak azt jelzi, hogy magyar munkaerő működött közre (például csomagolta). Magyar áru az, amelyet Magyarországon bejegyzett cég gyártott, tulajdonosa itt adózik, a profitot itt költi el. Ezzel az emblémával bárhol bármit vásárolunk, biztos, hogy hazai. Az első Portéka Hungarika minta­bolt a Magyarok Házában (Budapest V, Semmelweis utca 1-3.) nyílt meg, itt mutatkozhatnak be a gyártók, a vevők pedig kétezerféle termékből választhat­nak, sok esetben olcsóbban, mint akár a bevásárlóközpontok akcióiban. Remél­hetőleg vidéken is mielőbb megnyílnak a Portéka boltok. Minél több vállalkozó jelentkezik minél gyorsabban, annál biz­tosabb az eredmény, vagyis saját jövő­jük. A termelők bekerülnek egy számí­tógépes rendszerbe, amelyben kategóri­ák szerint nyilvántartják őket. Innen a boltok lekérhetik a szükséges informáci­ókat. (További felvilágosítás kérhető munkanapokon 9-től 5-ig a Bp. V, Kos­suth Lajos u. 14-16. alatti irodában. Tel.: 486-0336; a vállalkozók, készítők, gyártók hívják a (30) 330-1670 számot.) Usztics Mátyás pecsét alakú márkajel­zése Nimród fiát, a magyarok ősét, Ma­gor királyfit, a harcost ábrázolja, „Szere­tem, mert Magor” szöveggel. Ezzel jelö­lik a különböző kategóriákban kiválasz­tott, szakemberek által igazoltan kiváló minőségű termékeket. Például a Magor- kenyér egy hét múlva se morzsái, a már­is népszerű Magor keserű 28-féle gyógy- fűből készült, elfogadható áron. A szalá­mi és más élelmiszer tartósítószert nem tartalmaz. Az élelmiszereken túl is bővül a termékek köre. Sok magyar termék mi­nősége jobb, mint az importáltaké. Több nemzetközi arany-, ezüstérmes magyar bor, pálinka létezik, amelyről nem is tu­dunk, pedig jobb a méregdrága külföldi­eknél. De előállítóik nem tudnak a multi­nacionális láncok üzleteibe bekerülni (a paprikások, pékek sem), mert nem tudják a többmilliós belépési díjat, a reklám- költséget, az akciós veszteségeket megfi­zetni, az áru ellenértékét pedig csak hó­napok múlva kapják meg! Ugyanakkor előfordulhat, hogy az ál­talunk vásárolt élelmiszerekből éppen az hiányzik, amiért vásároljuk őket! A „reg­geli ital”-ra már rá se merik írni, hogy tej, miközben a magyar termelők kiváló teje megmarad. Ha ez nem így lenne, akkor 30 ezer gazdát megmenthetnénk a belső piacon. Nem kell importálni. Van elég magyar áru! A világhírű magyar bú­zát pedig ne engedjük kivinni, mert ízte­len, negyedosztályú kenyér jön vissza belőle, állományjavítókkal „dúsítva”. Bi­zonyos növények esetében génkezelést alkalmaznak, amellyel új, hibrid fajtákat hoznak létre, hogy minél kisebb területen minél nagyobb legyen a hozam. Még nem is tudjuk, milyen betegségek forrása lehet az ilyen génkezelt és más módon manipulált élelmiszerek fogyasz­tása. Sok országból a génkezelt élelmi­szert már kitiltották - nálunk most kezd elterjedni. A Magor védjegy védelmet nyújt a terméknek és a fogyasztónak egyáránt. Orvosok, agrármérnökök és más szak­emberek mondtak igent rá. Kolbász, pezsgő, pálinka: mind adalékmentes. 147-féle Magor-termék kapható már. Közöttük hétféle olaj - de reklámjuk, pi­acuk alig van. Továbbá konyakmeggy és más édesipari termékek, hatéves alma­pálinka, kilencféle híres bor, tojásos (nem sárga festékes!) házitészta, hetven- féle háztartási tennék, arcvizek stb. A multicégek nem kapnak mindebből, a Portéka üzletek természetesen igen. Magyar építők jelentkeztek, hogy 1-2 év alatt felépítenek egy húszezer négy­zetméteres Magor-áruházat, amelyben talán már műszaki cikkek, ruházati és papíráruk is kaphatóak lesznek. A fő cél, hogy kistermelőinket, kisvállalkozóin­kat piachoz segítsék, mégpedig a nagy- kereskedők közbeiktatása nélkül. A ter­melőt közvetlenül kötik össze a kereske­dőkkel, és a Magor biztosítja, hogy a fel­vásárló ott és akkor készpénzben kifize­ti a terméket. A Magor-áruk saját boltjaikon kívül (minden kerületben van olyan üzlet, amely kizárólag Magor-árut kínál) a háromezer üzletet működtető, 100%-ig magyar tulajdonban lévő CBA boltháló­zat egyes üzleteiben is megtalálhatók. A Balaton-felvidékről 17 üzlet kapcsoló­dott be a hálózatba, és határon túlról is jelentkeztek boltok. Külföldről is érdek­lődnek. A mozgalom erősödik. Egyes családi vállalkozások már felvettek segí­tőket, mert nő a kereslet! Információ kérhető telefonon a (20) 204-4204, a (20) 204-4205 és a (70) 389-1611 számokon. Külföldön természetes a saját termék védelme és támogatása. Ausztriában pél­dául „A” betűvel jelölik az osztrák árut, Angliában „Buy British!” a felhívás. Ne engedjük, hogy nálunk a hasonló moz­galmakat a szokásos jobb-bal politikai viták gátolják. Közös az érdek - mind­nyájunknak össze kell fognunk. Sürgő­sen, elszántan és kitartóan... Kovács Mária MAGOR-BOLTOK Budapest: 1., Országház u. 8. 11., Szilágyi Erzsébet fasor 121. 111., Lajos u. 107 (Éden) V., Galamb u. 7. V., Károlyi Mihály u. 17. (Heródek ajándékbolt) IX., Bakáts u. 1-3. XL, Bercsényi u. 20. (Mézeskalácsbolt) XL, Eszék u. 7/b. XII., Kiss János altábornagy u. 21. Budaörs: Károlyi Mihály út 68-70. Kecskemét: Arany János u. 3. Siófok: Koch Róbert u. 14/a Székesfehérvár: Kertalja u. 41/a Cserkészélet a gyülekezetben Káté a határon túlra - adományozó vonal 06-81-330-220* Egy hívás - és valakit megajándékozott. A hívás díja 400 Ft + áfa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents