Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-06-20 / 25. szám
2004. JÚNIUS 20.-9. oldal Evangélikus Élet Szenvedélyekről a Biblia tükrében Ami nem konzerválható .....vétkesek közt cinkos aki néma. " (B abits Mihály: Jónás könyve) „A bor csúfolódóvá tesz, a részegítő ital lármássá, senki sem bölcs, aki attól tántorog ” - mondja a Példabeszédek könyve (20,1). Nem új tehát az angol orvosi lap, a Lancet 2004. március 27-i számának vezércikkében reflektorfénybe helyezett, összehangolt akcióra indító probléma, de a közölt adatsor megdöbbentő. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint ugyanis 2000- ben 2 milliárd alkoholfogyasztó, 1,3 milliárd dohányos, 185 millió pszicho- aktívdrog-használó volt a Földön. Az első helyen tehát az alkohol szerepelt, amely az angolok kedvelt rekreációs drogja, és amely a legtöbb ember számára nem okoz problémát, sőt némi kedvező hatása is van az egészségre (ennek ellenére nem megalapozott absz- tinens személyt egészségügyi indokkal alkoholfogyasztásra buzdítani!). Egyre növekszik azonban a fogyasztott meny- nyiség, és a világ fejlett részében az alkohol a vezető oka a férfiak rokkantságának (a nőknél csupán a tizedik helyen áll). A fejlődő világban a rokkantság negyedik leggyakoribb előidézője az alkohol. A WHO megállapítása szerint a társadalom összes szektorában jelentkezik az alkoholfogyasztás káros hatása. Az alkoholizálás sok betegség, baleset, erőszak, egészségkárosodás direkt okozója, vagy azok alapját képezi. A fiatalok különösen hajlamosak a túlzott mértékű alkoholfogyasztásra. Angliában 5,9 millióra becsülik a nagyivókat (azokat, akik a lerészegedésig isznak). Ezeknek az embereknek a többsége 25 év alatti! A következményeket jól ismerjük: emelkedik a balesetek, az alkoholmérgezés, az erőszakos cselekmények, a nem tervezett vagy kockázatos szexuális kapcsolatok, a másnapi munkaképtelenség gyakorisága, ezek következményeként pedig nőnek a sürgősségi egészségügyi részlegek költségei. A nagyivás nem csupán angol jelenség: az USA-ban a 21 év alattiak körében is vészes növekedést észleltek. Hasonló ok miatt Ausztrália Queensland tartományában alkoholfogyasztási korlátozásokat vezettek be. Az angol kormányzat stratégiája a nagyivókat és a krónikus alkoholistákat próbálja befolyásolni, míg az Orvosi Akadémia és az Orvosi Kollégium az egész lakosság körében kívánja csökkenteni a fogyasztást. A közlemény a koordinált, anyagi forrásokkal támogatott egészségügyi intézkedések szükségességét hangsúlyozza. Magyarországon az egyházak régóta foglalkoznak az alkoholbetegekkel. A meghökkentő adatok arról tanúskodnak, hogy szükség van az erőfeszítéseikre. A fentiek arra is figyelmeztetnek, hogy elsősorban a fiatalok nevelése hozhat eredményeket. A Biblia gazdag forrást kínál ehhez: „Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Lélekkel. ” (Ef 5,18) Pál apostol tanításának tudatosulnia kellene minden fiatalban: „Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává. ” (lKor 6,12) Természetesen a kormányzat és más társadalmi szervezetek akciói elengedhetetlenek a veszélyes tendenciák megállításához. A Példabeszédek másik tanítása további üzenetet rejt az egészségmegőrzés terén: „Ne tarts a bor mellett dőzsölökkel, se a falánk húsevőkkel. ” (23,20) A Lancet idei, korábbi vezércikke fel is teszi a kérdést: ki viseli az elhízási járvány költségeit? A fogyasztói társadalom sajátosságainak következtében újabb megdöbbentő számok, figyelmeztetések, vezércikkek sora várható. Remélhetőleg azonban olyanok is lesznek, akik Jakab apostol tanítását is figyelembe veszik: „ Testvéreim, mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de cselekedetei nincsenek? ” (Jak 2,14) Dr. B. L. Az okkultizmus csapdája „A nagymamám babonás légkörben nevelt. Ma is félek, hogy baj történik velem, ha tizenharmadika péntekre esik, vagy ha fekete macska fut át előttem az úton. Bevallom, szívesen olvasgatom a női magazinok horoszkópjait, és voltam már jósnőnél is. Mamuska néhány hónapja meghalt, és a temetésén nagyon megszólított az igehirdetés. Azóta már többször is voltam istentiszteleten. A napokban egy spiritiszta szeánszra hívtak, ahol beszélhetnék a nagyi szellemével. Szeretném tudni, hogy a halottidézés nem veszélyes-e?” Kedves Viktória! Szokásomtól eltérően minden bevezetés nélkül szeretnék választ adni a kérdésére: a halottidézés (spiritizmus), a csillagjóslás (asztrológia), a varázslás (mágia) és a babonákban való hit életveszélyes, mert mind az okkultizmus területéhez tartozik. Az egyedül igaz és élő Istennek a Szentírásban kinyilatkoztatott szava szerint az okkult praktikák mindenféle formájának a gyakorlása súlyos bűn! „Ne legyen közietek (...) varázslást űző, se jelmagyarázó, kuruzsló vagy igéző! Ne legyen átokmondó, se szellem idéző, se jövendőmondó, se halottakról tudakozódó. Mert utálatos az Úr előtt mindaz, aki ilyet cselekszik. " (5Móz 18,10-12) És ezek után nyomban hálát adok az Úr Jézusnak, hogy Szemléikével máris munkálkodik az ön szívében, hiszen mielőtt engedett volna a sötétség fejedelmének, levelében megkeresett! Elgondolkoztató, hogy éppen a szeretett, de sajnos az okkult örökséggel önt megkötöző nagymamájának a temetésén érte el lelkét a gyógyulás és szabadulás drága evangéliuma. Hiszen az Isten igéje fogja megnyitni a szemeit az Isten igazságára, de ehhez nyíltan meg kell vallania, hogy szakítani akar az okkultizmus minden formájával, és könyörögnie kell a Megváltó szabadításá- ért. Viktória! Egyedül nem tud megszabadulni a babonák bűvöletéből, a javas- asszonyok, spiritiszták és csillagjósok veszedelmes, homályos és félelmet keltő, titokzatos világából, mert az ilyen jellegű tanok mögött a sátán áll. Aki pedig megnyitja a lelkét és a szellemét az okkultizmus előtt, az felveszi a kapcsolatot a sötét erők démonaival. Az úgynevezett „felvilágosult európai ember” a sátán és a démonikus erők létezését a hiedelmek tárgykörébe utalta, sőt száműzte az általa primitívnek ítélt középkorba. A „hazugság atyjának” (Jn 8,44) nagymértékben kedvezett ez a felfogás, EvÉlet-LELKI SEGÉLY hiszen így inkognitóban végezhette és végezheti kárhozatos munkáját. Úgyhogy nem árt, ha leleplezzük személyét és gyalázatos tervét, amellyel igyekszik meghiúsítani Isten lélekmentö elhatározását, vagyis azt, hogy Jézus minden elveszett bárányt az akol biztonságába terelhessen. A „világ fejedelme” (Jn 12,31) eredetileg kerub volt, de saját vélt szépségétől és bölcsességétől felfuvalkodva Isten fölé akarta helyezni önmagát. Isten akaratából ezért levettetett a földre, tartózkodási helye a föld körüli légtér lett. Mint az Isten ellen lázadó birodalom zsarnoka az egész világot gonosz szorításában tartja (vö. Jób 1,6; Zak 3,1; Ézs 14,13; Ef2,2; Mt 12,26; ÍJn 5,19). A sátán végső, pokoli célja, hogy megszerezze azt, ami egyedül Istené (1 Kor 10,20), és próbálkozását számtalan gonosz angyal, démoni lény támogatja (Jel 12,4). Jó, ha tisztában vagyunk hát azzal, hogy igenis létezik egy láthatatlan és tisztátalan szellemvilág (Ef 6,12), és a velük való érintkezés rombolja az ember testét, lelkét és szellemét. Az okkult tudományok művelése közben pedig kapcsolat jön létre az ember és e között a szellemvilág között. A spiritiszta szeánszokon egy médiumon, azaz közvetítőn keresztül démonok beszélnek. Semmi esélye sem lenne kedves levélírónknak arra, hogy elhunyt nagymamájával kommunikáljon, ellenben a gonosz, „kezdettől fogva emberölő” hatalom (Jn 8,44) befolyása alá kerülhetne. Természetesen le kell szögeznünk, hogy minden ördögi tevékenység ellenére Jézus Krisztus fog uralkodni, mert ő kereszthalálával legyőzte a sátánt, és minden ellensége a lába alá lesz vetve (Zsolt 110,1 és Jel 11,15). Sőt a sátánra és angyalaira az örök tűz és gyötrelem vár (Mt 25,41; Jel 20.1-3). De addig az „ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, hogy kit nyeljen el” (lPét 5,8). És bizony józanul, Jézus erejével, a hit szilárdságával minden támadási fronton ellent kell állnunk neki. A nagy „üldöző” kizárólag úgy hátrál meg, ha azt tapasztalja, hogy az örökkévaló Isten akaratának engedelmeskedünk, hiszen tudja, hogy minden döntő szó az Úré. Ha a Szentlélek temploma a testünk, ha a feltámadt Krisztust magasztalja a nyelvünk és az életünk, akkor a Belzebubnak nincs hatalma felettünk. Kedves Viktória! Az embert minden gyötri, ami ismeretlen. Ez az ismeretlenség ott van a halál mögött, de még az Isten-kép mögött is, amíg nem találkozunk az élő Jézussal. Az ember kívánja az örökkévalóság, az érzékelésen túli világ távlatait, de veszélyes mezsgyére lép, ha az út, amelyen mindennek keresésére indul, nem Jézus Krisztus. Napjainkban Magyarországon félelmetesen terjednek az okkult tanok. Politikusok, művészek, a közélet szereplői hivatásbeli és magánéleti döntéseik előtt jósokhoz fordulnak. A bűnügyi rendőrség látnoki erők segítségét kéri egyes bűntények megoldásához. A gyermekek körében nem csillapul a „Harry Potter- láz” - varázskártyákat gyűjtenek, horrorfilmek szögezik őket a televízió képernyői elé, képzeletüket gonosz manók és halálba vivő sárkányok szörnyfigurái népesítik be, és félnek, rossz álmok szorongatják őket, mert nincs békességük. Sajnos a gonosz szellemvilággal való érintkezés miatt a neurózis mindenféle fajtája megtalálható az emberek körében. Mindezekből egyetlen módon gyógyulhatunk ki: ha a keresztfa oltárához elhozzuk bűneinket, és Jézus vérének oltalma alá állunk. Mert „azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa" (ÍJn 3,8b). Viktória, kérem, olvassa el a következő igéket, mélyüljön el bennük, és imádkozó szív-, vei fogadja be tanításukat: Un 4,4; Zsolt 44,3-8; Zsid 2,14; lPét 5,8-9. Fényt, félelem nélküli boldog életet, üdvbizonyosságot, benső harmóniát keres? Merítsen az élet vizének forrásából, „ amely ragyogó, mint a kristály, s az Isten és a Bárány trónusából ered" (Jel 22,1). A személyes lelkigondozás lehetőségét felajánlva üdvözli: Szókéné Bakay Beatrix Leveleiket „Lelki segély” jeligével várjuk szerkesztőségünk címére. Kérjük, jelezzék, hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a levelükre adott válasz lapunkban is megjelenjen. Nagyszerű dolog, hogy a mélyhűtőből vagy a befőttes üvegből bármikor „felidézhetjük" a nyári gyümölcsök ízét. Ma már bőséges a kínálat, és nem szorítkozik csupán a föld terményeire. A számítástechnika révén múltbeli képeket, hangokat is „megidézhetünk". Milyen kár, hogy az egészséget, a jó időjárást vagy a szabadságot nem lehet tartósítani! Vannak dolgok, amelyek éppen azáltal vesznek el, hogy meg akarjuk őrizni őket... A két ember közötti szeretetnek például mindig szüksége van új impulzusokra ahhoz, hogy ne ,,romoljon meg”. A házasságban nem elég a szép mézeshetekre emlékezni. Vannak, akik egy szeretetotthonban „ megőrzik ” és gondos ápolókra bízzák a szüleiket, de fájó sebek nyílnak a szívekben, ha elfelejtik meglátogatni őket - azaz ha nem gyakorolják a nem konzerválható szeretetet. Az Isten iránti bizalmat is naponta meg kell tapasztalni, igazság- és szere- tettartalmát naponta át kell élni. Van, aki gondosan megőrzi keresztelési, konfirmációi, sőt esketési emléklapját is a könyvespolcon porosodó Bibliája mélyén. de nem él az Igével, nem merít belőle erőt hite számára. Az emléklapok így nem Isten szeretetének jelei lesznek, hanem csak igazolások. A talentumokról szóló példázat (Mt 25,14-30) - időszerűségével, aktuális mondanivalójával - világossá teszi ma is, hogy még Istentől kapott ajándékainkat sem konzerválhatjuk. Mert ahogyan a szülő a gyermekét nem csupán megőrzésre kapta, hanem a szeretetközösség megélésére - úgy minden kapott talentumunknak ezt kell szolgálnia. Azok, akik nem bíznak Istenben - akik kérlelhetetlen számon kérőnek és nem szerető Atyának tartják őt -, csak megtartani akarják a kapottakat. De annak a gyülekezetnek, amely csak a „ szintet akarja tartani", csak megőrizni akarja a „ tant, a dogmát ”, ám nem munkálkodik a jövőért, a fiatalok, az idősek hitéért, fájdalmas meglepetésben lehet része: „Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van!” (Mt 25,28) Csak a kamatozó keresztény életnek van jövője! És az nem konzerválható. Szimon János Mint minden évben, idén is bibliai témájú rajzokat készítettek tanévzárójukra a budafoki evangélikus hittanosok és vasárnapi iskolások. A gyülekezeti teremben kiállított munkákat ezúttal az egyházközség egyik rajz szakos tanárnője - Kárpát Emilné - értékelte. A kedves alkotásokban egészen karácsonyig gyönyörködhetnek a hívek. (Egri Erzsébet 4. osztályos tanuló rajzát Noé története ihlette.) HETI ÚTRAVALÓ Krisztus mondja: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11.28) Szentháromság ünnepe után a második héten az Útmutató reggeli igéiben nagy vacsorákra, hálaáldozati lakomákra szóló meghívásokat olvashatunk, amelyek mind előképei a mennyei örömvacsorának. Jézus hívása kétezer éve szüntelenül hangzik felénk, nem mondhatjuk tehát, hogy nem kaptuk meg a meghívót! „Boldog az, aki Isten országának vendége. " (Lk 14,15) Csak meghívottak vagyunk, vagy résztvevői is az utolsó idők nagy vacsorájának (azaz az örök életnek), amely már el is kezdődött? A zsidókból és a pogányokból lett keresztények egyformán teljes jogú tagjai Krisztus gyülekezetének. A Lélek által ő a sarokköve Isten hajlékának. A Szentháromság Isten gyermekei ezért,, többé nem idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek” (Ef 2,19). Az Atya a vacsora órájában elküldte Fiát a meghívottakhoz: „Jöjjetek, mert már minden készen van!" (Lk 14,17) Ne mentegetőzzünk! A bölcsesség így hívogat házszentelőjére: „Jöjjetek, egyetek kenyeremből, és igyatok fűszerezett boromból'f...) A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme" (Péld 9,5.10). Mózes gyilkol, és elmenekül Midján földjére. Ott megitatja Reuél papju- hait, aki ezért ezt mondja leányainak: „Hívjátok ide, és egyék velünk!" (2Móz 2,20) S Mózes elfogadta a vacsorameghívást......Egyszer Anna fölkelt, miután ettek és ittak Silóban ” (1 Sám 1,9) az ünnepi áldozati lakomán, és fiúgyermekért kö- nyörgött az Úrhoz. Fiát, Sámuelt hálából az Úrnak ajánlotta fel. Sokáig Erzsébetnek sem volt gyermeke, ám Isten meghallgatta férje, Zakariás pap könyörgését. Keresztelő János születésnapjának emlékünnepén - Jézus születése előtt hat hónappal - Zakariás énekéből az utolsó ószövetségi próféta küldetéséről így olvasunk: „ Te pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétája leszel, mert az Úr előtt jársz, hogy előkészítsd az ő útjait, hogy megtanítsd népét az üdvösség ismeretére, bűneik bocsánata által. ” (Lk 1,76-77) A feltámadott Krisztus országának első „lakója” az a gonosztevő, aki magát a jogosan kapott méltó ítélet alatt lévőnek tartja, de mégis merészen azt kéri az ártatlantól: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba. ” A Király válasza minden bűnbánó bűnösnek szól: „Ma velem leszel a paradicsomban. " (Lk 23,42-43) Az Éden kertjéből kiűzetett bűnös ember Jézus vére által megtisztulva immár bűntelenül visszatérhet az Istennel való tökéletes szeretetkapcsolatba! A hozzá való hazatérésről Jeremiás így jövendölt: „ (...) az Úr megszabadította népét, Izrael maradékát! (...). Olyan lesz a lelkűk, mint az öntözött kert, nem hervadoznak többé. (...) Örömet szerzek nekik. (...) népem pedig jóllakik javaimmal. " (Jer 31,7.12-14) „Már elmegyek az örömbe, / Paradicsomnak kertjébe, / a boldogultak helyére.” (EÉ 508,1) Garai András---------------------T---------;--------f---------------------------------------------Ev angélikus Elet - Eled. Eled? elő lapunkra!
