Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-06-06 / 23. szám
Fotó: Rigó Tibor 2004 . JÚNIUS 6.-7. oldal Evangélikus Élet zületett Balassi Bálint Fejedelmi ajándék Balassagyarmatnak „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje...” - vajon ki tudott a magyar lírában fenségesebben szólni a tavaszidőről, a természet és ezzel együtt az ember megújulásáról, mint Gyarmathy Balassa Bálint? Épp ezért érthetünk egyet dr. Herényi Ferenc irodalomtörténésszel, aki köszöntő szavaiban elmondta, hogy - így pünkösd táján - fejedelmibb ajándékkal nem is lephette volna meg a várost Réti Zoltán festőművész, mint a település nevének előtagját adó Balassi Bálinthoz kötődő akvarellsorozatával. A harmincegy nagyméretű kép a reneszánsz poéta vitézi, szerelmes és istenes költészetéhez egyaránt kötődik. A kiállított alkotások nem tematikus sorrendben szerepelnek - Balassi sokrétű személyiségének más-más arculatát villantják fel. A tárlatnak otthont adó intézmény, a Madách Imre Városi Könyvtár igazgatónője, Oroszlánná Mészáros Agnes a bemutatón arról szólt, hogy a napokban 81. életévét betöltő művész a tárlattal ajándékot nyújtott át városának - s nem is akármilyet. A reneszánsz hangulatát megidéző zene és ének - mellyel Kanyó András, Kanyoné Réti Emőke és Csábi István örvendeztette meg a nagyszámú érdeklődőt -, valamint a Varga Réka által elmondott Balassi-vers méltó keretet adott a megnyitónak és az irodalomtörténész szavainak. Négyszáztíz éve egy magyar katonatiszt költő módjára haldokolt, hiszen utolsó napjaiban még lefordította az 51. zsoltárt - jegyezte meg Kerényi Ferenc, majd hozzátette, hogy Balassi valószínűsíthetően sosem járt ősei földjén, Gyarmaton. Egyszerre tudunk sokat és keveset a költőről. Száz költeményének ciklusba rendezése máig tudományos vita tárgya. A metszet, melynek alapján ábrázolták, szintén a múlt homályába vész. Minden, amit tudunk róla, véletlenszerű - hangzott el a megnyitóbeszédben. Az irodalomtörténész Arany Jánost idézte: „A tudós jobban tudja, a művész jobban érzi.” S valóban: Réti Zoltán kitölti műveivel az adatok hézagait, megpróbálja megfejteni az életművet. A tudomány utólag mindig igazolta a festőművészt: Madách-illusztrációinak kozmikussága, Komjáthy Jenő belső konfliktusai mesterien tükröződnek a Réti-akvarelleken. S persze mindig ott kísért a varázslatos nógrádi táj a háttérben... A könyvtár szimbolikus helyszínévé vált e szép munkáknak. A festmények alatti rövid idézetek a keresésre, a versek új ráolvasására invitálnak. Szellemi, intellektuális kalandban van részünk Réti Zoltánnak köszönhetően - tette hozzá Kerényi Ferenc. A művek alkotója arról szólt, hogy Balassi a kor zenéjét és táncművészetét is egyesítette magában. A „szent anyagról”, az akvarellről - melynek időtállósága például Dürer ötszáz éves munkái esetében is bizonyítható - pedig ekképp vélekedett Réti Zoltán: „Finom papír, finom festék és finom ecset kell hozzá, a festő már nem is számít.” No persze, mi tudjuk, hogy a mondat utolsó felének épp az ellenkezője igaz. Mert vitathatatlan, hogy Réti Zoltán nagy művésze az akvarellnek. A festő külön szólt a „Bocsásd meg, Úristen” címet viselő képeiről: a kereszt előtt imádkozó és a kereszttől elforduló, a végtelenbe tekintő költőről. Mindkét műről sugárzik a megbánás mélysége. Réti Zoltán, aki nyolc évtizede él a „nagy szerelemben”, a nógrádi tájak bűvöletében, olyan művekhez készített sorozatokat, melyeknek alkotói szintén e tájon éltek. „Szeretném, ha képeimen át a mi csodálatos nógrádi világunk szépséges, de sokszor fájdalmas múltja - Balassi Bálint kora és költészete - a mai nézőt, diákot és felnőttet egyaránt megérintené” - vallja a festő. S mi lehet ennél szebb kívánság 2004 tavaszán, Balassi Bálint születésének négyszázötvenedik évében a Balassák ősi földjén...? Szabó Andrea Úrra vágyik, lelke békéjét akarja megtalálni, tékozló fiúként nem mentegeti magát. A különböző jelzőkkel - erőszakos, romantikusan ellágyuló, mégis dicsekvő és így tovább - illetett Balassi Bálint megmaradt keresztény hitében. Ezen az sem változtatott, hogy élete utolsó évtizedében - egyházjogi utat keresve második házassága érvénytelenítéséhez - római katolikus hitre tért. Fény és árnyék egyaránt jellemző az írásaira. (Nemcsak költeményeit ismerjük, hanem színdarabot, „comediát”, részben tanító jellegű iskolajátékot is olvashatunk tőle.) A már említett kérdést, hogy pius vagy impius volt-e, reformátor őseink kifejezésével oldhatjuk fel. Luther például használta a „bűnösök megigazítása” helyett az „istentelenek megigazítása” (iustificatio impii) kifejezést, hiszen a bűn nemcsak erkölcsi vagy jogi kategória, hanem mindenekelőtt teológiai. Az Ágostai hitvallásban is olvassuk: „Mi mindnyájan Isten félelme és Isten iránti bizalom nélkül születünk.” A kegyelem csodája, hogy Isten az istentelen embert, valójában ellenségét is szereti és megigazítja. A reneszánsz ember Nem csodáljuk, hogy pártoskodó, három részre szakadt országának a társadalmában élve Balassi sok tekintetben ingadozó, zavaros erkölcsű ember volt. Benne a késői reneszánsz emberét ismerjük meg, aki sok nyelven olvas és beszél. Latinul jól ért, németül már otthon megtanult, lengyelül, csehül és törökül tárgyalóképes. Ismeri, néhol utánozza kora párizsi újlatin költőit, máskor - mivel olaszul is tud - északolasz költők stílusát és hangját veszi át. Anyanyelvén egy szenvedő és szenvelgő író képzeletét és kifejezéseit használja. Nyomtatásban először csak vallásos versei jelentek meg, a katonaéletről és a szerelemről szóló költeményeit kéziratban őrizték meg, illetve tetjesztették, néhányat szinte népdalszerűen énekeltek. Nyomtatott formában ezeket csak a 19. században adták ki. Elsőként megjelent nyomtatott műve, a Beteg lelkeknek való fiives ker- tecske (1562) három kiadást ért meg. Az újonnan felfedezett, sokoldalú Balassi Bálint olvasásra, tanulmányozásra méltó, nem szégyelljük, de nem is dicsekszünk vele, hanem Isten irgalmába ajánljuk, értékeit megbecsüljük, illúziók nélkül olvassuk, abban a hitben, hogy Isten a bűnösnek és istentelennek látszó embert is megigazíthatja. Id. Hafenscher Károly EGY KÖNYÖRGÉS [UNS IST EIN] KLEINES KIND ETC. NÓTÁJÁRA Nincs már hová lennem, kegyelmes Istenem, Mert körülvett éngem szörnyű veszedelem. Segedelmem, légy mellettem, ne hagyj megszégyenednem! Vagy ha azt akarod, hogy tűrjem ostorod, Csak rút szégyentől ódd fejemet, ha bántod, Halálomot inkább elhozd, hogynem rútíts orcámot! Áldj meg vitézséggel, az jó hírrel, névvel, Hogy szép tisztességgel mindent végezzek el, Öltöztess fel fegyvereddel, jó ésszel, bátor szívvel! Ne gyalázzon éngem kevély ellenségem, Te légy, Uram, vélem, jótévő Istenem, Nagy szégyenem ne viseljem tovább, s ne hágyj elesnem! Kiért dicsérhessen lelkem mindenképpen, Hogy mindenek ellen megtartottál épen, Áldott Isten, hála légyen néked örökké, Amen. Jótékonysági koncert a daganatos betegekért A Béres Alapítvány jótékonysági koncertet rendez június 12-én a Zeneakadémián a Szegedi Gyermekgyógyászati Klinika új onkológiai részlegének kialakítására. A Széchenyi-díjas feltaláló, dr. Béres József és a Béres Rt. által több mint tíz éve létrehozott alapítvány az est teljes bevételét a Szegeden kezelt daganatos gyermekek életkörülményeinek javítására fordítja. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a fellépő művészek - közöttük Zandra McMaster ír operaénekesnő - a teljes honoráriumukat felajánlották ajótékony célra. A várhatóan 15 millió forintos koncertbevétel lehetővé teszi a már régóta tervezett új kórházrészleg kialakítását. Ebben 10-14 fős kórtermek helyett 1-2 ágyas, külön fürdőszobás helyiségek állnának a betegek rendelkezésére. A koncert nemcsak karitatív szempontból ígérkezik egyedülálló eseménynek, hanem a zenei kínálat is kivételes lesz. A koncert fővédnöke Mád! Dalma asszony, aki személyes munkájával is támogatja az ügyet. Az alkalomra bárki vehet jegyet, de azok is adakozhatnak, aki nem tudnak részt venni a rendezvényen. Jegyek a Béres Alapítványnál, illetve a Zeneakadémiajegypénztárában kaphatók. A Béres Alapítvány jótékonysági koncertje 2004, június 12. szombat 19^ a Zeneakadémia Nagytermében * Közreműködik: A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA Külföldi vendégművész: Zandra McMaster operaénekesnő Vezényel: Kovács László Műsor: Kovács Zoltán: Adagíetto Georges Bizet Carmen - részietek az operából Friedrich Flotow: Márta - Rózsadal Bednch Smetana Moldva - szimfonikus költemény Kodály Zoltán: Marosszéki táncok A koncert fővédnöke: Mád! Dalma, a Magyar Köztársaság Elnökének hitvese A Béres Alapítvány a koncert bevételének teljes összegét a Szegedi Gyermekgyógyászati Klinika új Onkológiai Részlegének felépítésére fordítja. A közreműködő művészek honoráriumuk teljes összegét felajánlották a jótékonysági célra. Adományával Ön is segíthet! Számlaszám: OTP 11703006-20056326 Belépők igényelhetők 20 000 Ft értékben a Béres Alapítványnál (tel.: 430-5518 vagy hubayandrea© beres.hu) MagyarRádióJ^ ¥2 BÉRES A daganatos betegekért
