Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-05-16 / 20. szám
4. oldal-2004. MÁJUS 16. Evangélikus Élet »A TE VILÁGOSSÁGOD ÁLTAL LÁTUNK VILÁGOSSÁGOT« (Zsolt 36,10)- ez az ige lesz a vezérgondolata annak a MÉDIAMISSZIÓS KONFERENCIÁNAK, amelyet az Evangélikus Missziói Központ az elmúlt évekhez hasonlóan az idén nyáron is megrendez. Az alkalmon keresztény rádió- és tévéműsorok készítői és hallgatók, illetve nézők találkozhatnak egymással. A szakmai kérdések és a közönség véleménye, elvárásai sokat segítenek mindazoknak, akik felelősséget éreznek a keresztény üzenet közvetítéséért. A média mint téma mellett szó lesz a misszió más területeiről is. Az idén is az a célunk, hogy lelkileg megújuljunk, elhívatásunkban erősödjünk, ötletekben gazdagodjunk. A konferencián szolgálatot vállalt Gáncs Péter püspök, Ittzés János püspök, Jenei Ottó kárpátaljai református lelkész, valamint norvég és finn testvéreink. A konferencia 2004. július 7-én estétől 10-én délig tart, helyszíne a piliscsabai Béthel Missziói Otthon. Részvételi díj: 4500 Ft. Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a jelentkezéseket június 15-ig fogadjuk el levélben vagy telefonon a következő címen: Evangélikus Missziói Központ, 1164 Budapest, Batthyány Ilona u. 38-40. Tel./fax: 1/400-3057. A missziói központ munkatársai Az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) legközelebbi összejövetele május 13-án, csütörtökön 16 órakor lesz a Kelenföldi Evangélikus Egyházközség tanácstermében (Budapest XI., Bocskai út 10.). Program 16.00: Áhítat (Bojtos Attila) 16.30: Küzdelem a leépülő (fogyó, pusztuló) gyülekezetekért. Előadók: Koczor Miklós, a Missziói Bizottság tagja, Böjtös Attila nem lelkészi gyülekezeti munkatárs (Sárbogárd). Júniusi alkalmunkon a Református Presbiteri Szövetség fog bemutatkozni. Vendégünk Mikó László, a szövetség missziói titkára lesz. Alkalmainkra minden testvérünket szeretettel várjuk! Az egyesület kiadványai - Tájoló, Hitből hitbe - a havi alkalmainkon megvásárolhatóak, illetve megrendelhetőek. Elérhetőség (levelezési cím): 1164 Budapest, Batthyány Ilona u. 38-40., telefon: 1/400-3057. Pályázat a 2004/2005. tanévre A Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola (8500 Pápa, Árok u. 12.) pályázatot hirdet a következő álláshelyre: 1 fő napközis nevelő. Elsősorban evangélikus vagy református jelentkezőket várunk. Előnyt jelent, ha a pályázónak a tanítói diploma mellett tanári végzettsége is van, illetve ha a tanítóképzőn valamelyik műveltségi területen (például angol, német, matematika, számítástechnika, testnevelés, evangélikus hittan) oklevelet szerzett. A pályázat beérkezésének határideje: 2004. május 28. Az állás elfoglalásának időpontja: 2004. augusztus 16. Részletes tájékoztatás az iskolától kérhető: Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola (8500 Pápa, Árok u. 12., tel.: 89/313-483). LUTHERÁNIA-JUBILEUM Lutheránia énekkarunk 100 éves jubileuma alkalmából május 15-én, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel a Deák téri evangélikus templomban ünnepi összejövetelt tartunk, amelyre szeretettel meghívjuk egykori tagjainkat. Az összejövetelen rövid hálaadást követően köszöntések hangzanak el, bemutatjuk a jubileum alkalmából készített könyvünket, majd állófogadás keretében lehetőség nyílik a régi ismerősökkel való beszélgetésre, az új kórustagokkal való megismerkedésre. A programban természetesen helyet kap az éneklés és a zenélés is. A másnapi 11 órás istentiszteleten mindazok részvételével szeretnénk szolgálni, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy ismét együtt énekeljenek velünk. Ehhez természetesen egy (nem túl hosszú) próbán is részt kell venniük, amelyen á bemutatandó darabot megtanuljuk (felelevenítjük). Az összejövetel szervezői Tisztelettel meghívjuk, szeretettel várjuk az Evangélikus Országos Múzeum ELSŐ MÚZEUMI MAJÁLISÁRA 2004. május 16-án 13.30-tól 18.00-ig az Insula Lutherana épületébe (Budapest V. Deák tér 4.). Folyamatos programok: • Egynapos tárlat a múzeumban • Evangélikus arcképcsarnok - játék felnőtteknek a kapualjban • „Én és a múzeum” - rajzverseny gyerekeknek az udvaron • Múzeumi totó - játék iskolásoknak az udvaron • Tárlatvezetés a múzeumban • Nyitva tart a Huszár Gál könyvesbolt • Pesti Polgár kávéház a nyugdíjasklubban A színpadon: • 13.30: Köszöntés, majd bemutatkozik a Pro Cultura Lutherana Alapítvány • 13.45: Táncház • 14.30: Creative Tuba Quartett • 15.00: Meseláda bábszínház • 15.30: „Fiit és költészet” - pódiumbeszélgetés. Résztvevők: Petrőczi Éva költő, Jeleníts István piarista tanár, Kovács Imre evangélikus lelkész, Szigethy Gábor irodalomtörténész. A beszélgetést Wiegmann Alfréd vezeti. Közreműködik Horváth Kálmán versmorrdó és Németh Kristóf színművész. • 16.45: Cédrus együttes • 17.30: Promise együttes a templomban-A majális ideje alatt a múzeumlátogatás ingyenes. Rossz idő esetén az udvari programok az első emeleti termekben lesznek. A nap végén, 18 órakor ifjúsági istentisztelet lesz a templomban. Igét hirdet Szabó Szilárd. Egyházkerületi kórustalálkozó Pápán A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerületben ebben az évben is megrendezték az - immár hagyományos - Cantate vasárnapi kórustalálkozót. Ezeken az alkalmakon az egyházkerület minden egyházmegyéje egy-egy énekkarral képviselteti magát. A celldömölki és kaposvári találkozó után ezúttal a pápai egyházközség temploma adott otthont az eseménynek. Idén a bakonycsemyei, a győr-nádorvárosi, a kőszegi, a somogy- vámosi és a veszprémi gyülekezet kórusa adott számot Istent dicsérő énektudásáról. Új elemmel gazdagodott a kórustalálkozó azáltal, hogy a bakonycsemyei, a kőszegi és a győri énekkar zenei kíséretet is hozott magával. A zsűri - Csapóné Bácsi Irén nyugalmazott zeneiskolai tanár, dr. Kamp Salamon karnagy, egyházzenei igazgató és Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző - ebben az évben a győr- nádorvárosi gyülekezet kórusának ítélte a Weltler Jenö-emlékplakettet. A találkozón megemlékeztek Nagy Dánielről, az oroszlányi gyülekezet napokban elhunyt egykori karnagyáról is - abban a reménységben, hogy ő az örökkévalóságban, már a színről színre látás örömével dicséri az Urat. Menyes Gyula „Eredményhirdetők'’ búiról jobbra: Koczor György pápai evangélikus lelkész, Szokolay Sándor, Csapóné Bácsi Irén és dr. Kamp Salamon zsűritagok, valamint Ittzés János püspök és Weltler János egyházkerületi felügyelő Hermannsburg, Németország. Huszonhárom egyedülálló személy, illetve házaspár él együtt egy 1976-ban alapított evangélikus közösségben, amely a bibliai Koinonia (közösség) nevet viseli. A tagok legtöbbje feladta a polgári foglalkozását: ima- és bibliaórákat tartanak, valamint ifjúságsegítő" munkát végeznek, táborokat szerveznek, Afrikában pedig részt vesznek az AIDS elleni küzdelemben. Életvitelük egyszerű; otthonukban közös a konyha, az ebédlő, a nappali és a könyvtár. Közös a tagok „kasszája” is - havi zsebpénzük személyenként 35 euró. Már 6-8 főből álló „fiókközösségeik” is működnek Göttin- genben, Heidelbergben és a dél-afrikai Mbathóban. Antwerpen, Belgium. Ebben a városban él Európa legnagyobb zsidó közössége, ugyanakkor itt a legerősebb a jobboldali radikális párt. Szinte hihetetlen, hogy most ez a két csoport kíván összefogni az ott élő nagyszámú arab közösség ellen. Az arabok a közel-keleti viszályt kívánják a városba importálni, és - többek között - az arab nyelv hivatalos elismertetését és egy külön arab negyed kijelölését kérik a várostól. Ökumenikus hírszőttes Moszkva, Oroszország. A murmanszki püspök áldásával jelent meg az „Új ortodox katolikusellenes káté”, amely a római egyházat „újpogány, antikrisztusi vallásnak” nevezi. A moszkvai ortodox egyházvezetés elítélte a kiadványt. Sri Lanka. A 18 milliós lélekszámú országban - ahol 8% a Krisztus-követők aránya - hét keresztény templomot gyújtottak már fel buddhisták bosszúból, mivel a keresztényeket tartják felelősnek egy buddhista' szerzetes haláláért. Az államelnöknő óv a további pusztítástól. Hat Phong. Vietnam. Hosszú évtizedek után a kommunista kormány először engedélyezte római katolikus kispapok felszentelését. Az északi egyházkerületben 11 fiatalt ordináltak. Röviddel az ünnepélyes aktus előtt a kormány nagyvonalúan hozzájárult további 22, a korábbi évek folyamán titokban felszentelt pap nyilvános működéséhez is. Az országban jelenleg mintegy 2600 pap szolgálhat, ugyanakkor további 1300 jelölt vár arra, hogy a kormány engedélyével felszenteljék. Forrás: Útitárs Szívvel, lélekkel, AIDS-szel... Odessza, 2004 áprilisa. Az 1794-ben alapított kikötőváros - egykor Kelet Párizsa - nyüzsgő nyomornegyedek rongyaiban jár. Az ottani német német gyülekezet az AIDS-szel kapcsolatos problémákkal foglalkozó egyházi konferenciának ad otthont, amelyen püspökök, szakértők és az ifjúsággal foglalkozó lelkészek vesznek részt. Az áhítatok visszatérő mondata reggel-este: „Urunk, csendben letesz- szük eléd mindazt, ami távol tart bennünket tőled s egymástól, mindazt, ami súlyos teherként nehezedik a vállunkra, és örömmel dicsérjük nevedet. Ámen.” A teher, amelyet ki-ki magával hozott a saját országából, tényleg súlyos: a HIV-fertőzöttek helyzete, kiúttalansága, illetve a mindezzel kapcsolatos európai stratégia. Ennél már csak az öröm, a dicséret - amely átsegít a döbbenetén, a bánaton, a lelkiismeret-fűrdaláson - a nehezebb. A teher először akkor könnyebbedik egy kissé, amikor huszonéves AIDS-be- tegek megköszönik, hogy az egyházak képviselői kíváncsiak rájuk, hogy eljöttek hozzájuk Ukrajnába, és beszéltek arról a reményteli álomról, hogy az egyház a jövőben másként viszonyul hozzájuk. Hiszen eddig leginkább önkéntesként, az egyházból „kinézve” segíthették társaikat, s közben hetenként legalább kétszer azoknak a temetésére jártak, akiknek nem volt pénzük a kezelések folytatására. Mi pedig - akik messze földről: Hollandiából, Svédországból, Szlovákiából vagy Magyarországról jöttünk - hallgatjuk a málladozó falú szobában, milyen nagy eredményeket értek el úgy, hogy összeadták azt, amijük nincs. Egy négygyermekes, AIDS-es anyát emeltek ki a hajléktalanságból; legkisebb, már HIV- fertőzéssel született gyermekének a kezeléséről közösen gondoskodnak. Az anyuka pedig megköszöni mindezt, és két mondatban elmeséli, mit tesz ő azért, hogy drogfüggő fiatalokat segítsen kikerülni a régi környezetükből, és közelebb vigye őket az élethez. Mindez könnyebb lenne, ha köztük lennének az evangélikus egyház önkéntes segítői, lelkészei. Egyházunk a 21. században új kihívás előtt áll. A HIV-vírus Isten teremtménye. Pont. Egyszerűen elkerülhető. Pont. Ezért talán hasonlít egy isteni próbatételhez: vajon hogyan reagál rá az egyház? Kész-e segíteni azokon, akiket a társadalom érinthetetlenként kivet magából? A leprát, amely miatt régebbi korokban sokan váltak számkivetetté, a világ legtöbb országában már legyőztük. A samáriaiak, az Ószövetség megvetett- jei sem élnek közöttünk. Meglátja-e hát az egyház az AIDS-betegekben korunk számkivetettjeit, akiket még a gyülekezetek is kitaszítanak maguk közül? A konferencián közösen próbáltuk értelmezni - az Ef 2,4-21; a Róm 14,7-19 és a Jn 4,7-30 szakaszt segítségül hívva -, hogy mit mond nekünk Isten szava az AIDS-szel kapcsolatban. Az előzőekhez még számos kérdés kapcsolódik. Kínál-e életet az egyház a melegeknek és a drogosoknak? Vagy a bűnnel együtt a bűnöst is kiutasítja? A múlt megmásíthatatlansága miatt elnézi- e, hogy emberek jelene és jövője ellehetetlenüljön? Jó néhány, AIDS-esekkel foglalkozó szakember megfogalmazta már, hogy ha az egyház nem lép oda ezekhez az emberekhez, akkor nem várhatja el, hogy a templom közelébe jöjjenek. Túl sok elutasításban volt eddig részük az egyház részéről. Végül álljon itt két olyan mozzanat a rendezvényről, amely jól megvilágítja az egyház két pólusát. Egy kiállítás megnyitóján vagyunk. A kiállítási terem hófehér, szárnyas ajtaja zárva, mellette a folyosón egy-két színes, életnagyságú fotó emberekről, hétköznapi élethelyzetekről. Alattuk nevek, a nevek mellett évszámok: egy vagy kettő. Az első évszám a fertőzés, a második a halál időpontját jelöli. Megrázó képek, tekintetek: anya a gyermekével, család, magányos öregek. Tekintetek. Beszédek. Feltárul az ajtó: a képek között, a terem közepén dúsan rakott asztal áll, rajta a legjobb falatok, italok, csemegék; körülötte népviseletbe öltözött pincérek sü- rögnek-forognak. És a falakon a képek. A következő helyszín egy úrvacsorái istentisztelet. Egy néni térdel az úrvacsoránál. Rajta leszakadt talpú, de szépen kifényezett ukrán tornacipő, egyik lábán a harisnya bokáig csúszott, mert leszakadt a gumija; otthonkában van, és szakadt fejkendőben, orrán régi szemüvegkeret - amelyből hiányzik az egyik üveg, és hiányzik az egyik szára is, így cukorspárga rögzíti a néni fején. Szóval egy néni az ünneplőjében, mellette pedig a Lutheránus Világszövetség képviselői térdelnek. Itt mindenki egyenlő. Bár már a megfogantatásunkkor sem voltunk azok, itt mégis mindenki azzá lesz. így térdeltünk mi is, arccal az örökkévalóság felé. Rozs-Nagy Szilvia és Lénárt Viktor t
