Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-05-09 / 19. szám
4. oldal - 2004. MÁJUS 9. Evangélikus Élet ev Tízéves a Tessedik Sámuel Anya- és Gyermekotthon Sok gyermek úgy nő fel, hogy életének első, gondoskodást, szeretetet igénylő szakasza fájdalmasan szomorúan telik. Sokan sohasem tapasztalják meg a biztonságot, az odafigyelést, a feltétel nélküli elfogadást, nem ismerik a „fészek melegét”. Hányatott sorsú, férj nélküli édesanyák - hányatott sorsú, apák nélküli gyermekek. Szívszaggató és megindító, ha rájuk gondolunk. Egyházi szeretetintézmények egész sora található szerte az országban: idősotthonok, fogyatékos embereket ápoló intézetek, mozgássérülteket gondozó házak, hajléktalanokat segítő hajlékok. Roszík Gábor lelkész azonban több mint tíz évvel ezelőtt felfedezte, hogy a fiatal leányanyák és csecsemőik sorsával szinte senki sem törődik. Kezdeményezése nyomán a dinamikusan fejlődő Gödöllő városában kapott helyet a Tessedik Sámuel Anya- és Gyermek- otthon, amely harminc édesanya és gyermeke számára kínál megoldást a nehéz helyzetben. A tízéves jubileum alkalmából április 28-án az otthon mellett egy újabb épületet is felszentelhettek. A mintegy 60 millió forintos beruházás összesen hat lakást foglal magába. A szentelés liturgiájában részt vett D. Szebik Imre, az Északi Egyházkerület püspöke, Roszík Gábor igazgató lelkész, Albert Gábor, a gödöllői gyülekezet lelkipásztora, illetve Deme Zoltán, a Szarvas-újtemplomi Szeretetintézmények igazgató lelkésze is. D. Szebik Imre Jer 31,31-34 alapján tartott igehirdetésében kiemelte, hogy az Istentől kapott élet továbbadása, védelmezése és gondozása minden édesanya feladata. Ez az otthon annyival tud többet nyújtani más, állami intézményekhez képest, amennyit Isten igéje, az evangélium és Jézus megismertetése jelent. A püspök megköszönte az édesanyáknak, hogy a nehéz körülmények ellenére is vállalták gyermekeiket, az otthon vezetőinek és munkatársainak pedig azt, hogy szeretettel és hozzáértéssel biztosítanak átmeneti menedéket ezeknek a családoknak. Az istentisztelet keretében a leányanyák egy szál virággal és verssel köszönték meg a vezetők - köztük Roszík Agnes intézményvezető - szeretetét. Ezt követően D. Szebik Imre és Roszík Gábor egy-egy igeverssel áldotta meg az édesanyákat, Isten jelenlétét és segítségét kérve további életükre (képünkön). Az új otthonok építésének megvalósulásában fontos szerepet játszott az osztrák nagykövet felesége, Margareta Birbaum, aki a Budapesten Akkreditált Diplomaták Feleségeinek Szervezete képviseletében férjével együtt meg is jelent az ünnepségen. Az új épület - az otthonvezetők és -lakók hálájának és elismerésének jeleként - a Margaréta nevet viseli. A jubileumi ünnepséghez kapcsolódóan az anyaotthonban megnyitották Szekeres Erzsébet gödöllői textilművész kiállítását is. Horváth-Hegyi Olivér Tíz esztendeje indult újra a tábori lelkészi szolgálat Ünnepi állománygyűléssel emlékeztek április 27- én a tábori lelkészi szolgálat újraindulásának tizedik évfordulójára. A Protestáns Tábori Püspökségen tartott összejövetelen D. Szebik Imre evangélikus elnök-püspök áhítata után a résztvevők az aktuális kérdésekről tárgyaltak. Ezt követően Csuka Tamás protestáns tábori püspök, dandártábornok adott áttekintést a szolgálat elmúlt évtizedéről. Tíz évvel ezelőtt, 1994. április 20-án írták alá azt a kormányhatározatot, amely az 1951. március 1-jé- vel megszűnt tábori lelkészség újraindításáról rendelkezett. A nyugalomba vonulása előtt álló Csuka Tamás - aki 1999 óta tölti be a tábori püspöki tisztet - beszámolójából kiderült, azóta sem zökkenő- mentes az egyházak hadseregben végzett szolgálata. Elmondása szerint már 1994 és 1998 között bizonytalanná vált a seregben végzett munkájuk. Az akkori kormány mindent megtett annak érdekében, hogy megszűnjön a protestáns, illetve a katolikus egyház ezen tevékenysége. Ezt követően stabilizálódott a helyzet, ám most ismét nehéz helyzetbe kerültek. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága ez év március 10-én foglalkozott a tábori lelkészi szolgálat kérdésével, március 24-én pedig Bölcskei Gusztáv, a református zsinat elnöke és D. Szebik Imre tett látogatást Iváncsik Imre államtitkárnál a Honvédelmi Minisztériumban. Ez utóbbi megbeszélésen a tá- borilelkész-állomány összlétszámát negyven főben határozták meg. Egy néhány nappal később keltezett levél szerint - melyet Pintér Mihály ezredes, evangélikus lelkész, a Protestáns Tábori Püspökség hivatalvezetője kapott kézhez - ezt a számot huszonnyolcra kívánják csökkenteni... „Komoly problémát jelent a vallásos, spirituális értékek hiánya a katonák között, éppen ezért nagyon fontos mind a katolikus, mind a protestáns lelkészek hadseregben végzett szolgálata. Az egyházak és a Honvédelmi Minisztérium közötti megállapodás változhat ugyan, de ehhez mindkét fél kölcsönös beleegyezése szükséges” - hangsúlyozta D. Szebik Imre. Pintér Mihály ezredes arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a Protestáns Tábori Püspökség nevében levélben fordult Iváncsik Imre államtitkárhoz. Reméli, hogy sikerül tisztázni a protestáns tábori lelkészek helyzetét, és a továbbiakban is a jelenlegi szinten marad fenn és működik ez a fontos, sokak által igényelt szolgálat. Gazdag Zsuzsanna A protestantizmus születésnapja Egy lépéssel közelebb a „titkok titkához” A Biblia Szövetség meghívására hazánkba látogatott dr. Carsten Peter Thiede nemzetközi hírű teológus- és történészprofesszor, archeológus, aki három magyarországi helyszínen (Budapesten, Debrecenben és Sárospatakon) számolt be legfrissebb kutatási eredményeiről. A fővárosi eseményre lapunk is meghívást kapott. A neves professzor három előadását - melyet az Evangélikus Hit- tudományi Egyetemen habilitált dr. Bulla Péter újszövetséges teológus tolmácsolt - április 27-én a Ráday Kollégium dísztermében hallhattuk. Istentiszteletek keretében emlékeztek meg április 19-én Speyerben a protestantizmus születésének 475. évfordulójáról. 1529-ben a speyeri birodalmi gyűlésen tizennégy német fejedelemség és városállam szállt szembe V Károly német-római császárral, aki a katolikus vallást az egész birodalomban kötelezővé akarta tenni. A tiltakozók - a protestánsok - megtagadták, hogy állami hatóságok írják elő, mit kell a keresztényeknek hinniük. Luther Márton követőit és a Rómától elszakadt más egyházakat ezen esemény óta nevezik protestánsoknak. A vallás- és lelkiismereti szabadság a protestánsok szellemi öröksége, akik a Szentírást tekintik hitük egyedüli zsinórmértékének. Forrás: ÖTK Carsten Peter Thiede 1952-ben született Berlinben. Tanulmányait Berlinben, Genfben, Oxford- ban és Cambridge-ben végezte. Jelenleg az oxfordi, genfi, bázeli, beer-shevai egyetemen oktat, Rómában és Izraelben pedig archeológiái ásatásokat vezet. 1997-től a holt-tengeri tekercsek kutatásának egyik tanácsadója az Izraeli Archeológiái Intézetnél. Nevéhez fűződik az úgynevezett „Jézuspapirusz” megtalálása. Jelenleg a Jézus korabeli Emmaus régészeti feltárását vezeti. A láthatatlan epszilon története Első előadása Az evangéliumok történeti hitelessége az úgynevezett „Jézus-papiruszok" szerint címet viselte. Az újszövetségi iratok vagy papirusz- és pergamentekercsek, vagy a középkorra datálható iratok formájában maradtak ránk. Mintegy hatezer ilyen kéziratról tudunk. Közülük természetesen a Krisztus utáni első vagy második századból való, az eseményekhez időben legközelebb álló feljegyzések a legértékesebbek. Mind a 27 újszövetségi iratból legalább egy olyat őriznek a világon, amely Kr. u. 313 (Nagy Konstantinusz uralkodása) előtt lett írásba foglalva! Ez óriási dolog, ha - mint Thiede professzor utalt rá - arra gondolunk: az ókori klasszikusoktól adott esetben csak több száz évvel későbbi keltezésű kéziratok maradtak ránk. Mégsem kérdőjelezi meg senki például Tacitus létét vagy munkásságát... Az Újszövetséget azonban „faggatják”, hitelességét, a benne leírtakat - főként Jézus életét, halálát és feltámadását - szkeptikusan kezelik, amíg a tudomány minden kétséget kizáróan nem „bizonyítja” az állítások valódiságát... Tudnunk kell azonban, hogy egyetlen eredeti, tehát a bibliai szerző - például Máté vagy Lukács - által írt kézirat sem maradt fenn a szent iratokból, ezért a másolatok azonosítása, datálása komoly és izgalmas feladat. Thiede professzor diaképekkel bizonyította tézisét: az öt, Máté evangéliumának 26. fejezetéből származó, görög nyelven írott töredék - az Oxfordban őrzött és már mintegy száz éve ismert „Jézus-papirusz” - Krisztus után legkésőbb 66-ra datálható. A professzort egy szabad szemmel nem, csak lézerrel megjeleníthető „epszilon” (nagy E) középső szára vezette el erre a felismerésre: egy Kr. u. 66. június 27-én keletkezett irattal tökéletesen egyezett az írásképe... Thiede professzornak tehát más ókori - tehát nem bibliai tárgyú - kéziratok (például kódexek) segítségével sikerült új időponthoz kötnie Máté evangéliumát. Ebben természetesen a modem kémiai, technikai, digitális és lézereszközök is segítségére voltak. Felismerésének forradalmi jelentősége abban áll, hogy Kr. u. 70 (a jeruzsálemi templom lerombolása) előtti időpontra, 66-ra teszi a töredékek keletkezését. Ebből az következik, hogy az eredeti irat néhány évvel korábbi lehet. A kutatók ilyen korai dátumra azelőtt gondolni sem mertek! Miért fontos e történelmi „mérföldkő” elé helyezni az iratot? Azért, mert akkor Jézusnak a város és a templom pusztulásáról szóló jövendölései nem későbbi, utólagos rögzítései a már megtörtént eseményeknek, hanem a Megváltó prófétai szavai, amelyek pontról pontra beteljesedtek! Hallatlanul izgalmas tehát, hogy milyen következtetést von le egy tudós, hogy az új felismerések fényében mer-e régebbi előítéleteket elvetni és eddig ismeretlen tudományos eredményeket megfogalmazni. Az egyik titok nyitja: a titkár A második előadásban - Péter leveleinek vizsgálata az újabb szövegkritikai kutatások alapján - arra a kérdésre adta meg a választ a professzor, hogy mi lehet a magyarázata annak az eltérésnek, amely Péter első és második levelének szókészlete, stílusa, nyelvtana között a laikusok számára is jól megfigyelhető. Lehet- e egyazon szerző műve e két levél? Ha nem, akkor vajon legalább az egyiküket írhatta-e Simon Péter? (Az első századokban számos irat, levél, evangélium látott napvilágot a tizenkét elhívott tanítvány neve alatt, a szerzők ugyanis így kívántak tekintélyt adni irataiknak. A legismertebb ilyen mű Tamás evangéliuma.) Az óegyház is mérlegre tette, melyik irat tekinthető hitelesnek, és melyik eredete bizonytalan. Origenész is foglalkozott a fenti problémával. Thiede professzor érvelése egyszerű és meggyőző: egy datálható idézés eldöntheti egy irat keletkezésének idejét. S mivel a második péteri levél esetében van ilyen korai időkből származó, Római Kelementől való idézés, a levélnek 96, de lehet, hogy már 70 előtt ismertnek kellett lennie Rómában. A kétféle stílusra is logikusnak tűnő magyarázata van Thiede-nek: olvassuk csak el lPt 5,12-t: „Szilvánusz által (...) röviden írtam... ” Tehát a leírt gondolatok a tanítványtól, de a stílus, a szavak a Péter mellett „titkárként”, azaz társszerzőként dolgozó Szilvá- nusztól származnak. S a legdöntőbb érv, amely előtt fejet kell hajtanunk: ha az első nemzedékek is felismerték a problémát, de a Péter neve alatt kiadott többi irat közül ezt a kettőt hitelesítették, akkor el kell fogadnunk, hogy Jézus tanítványának szavait őrzi a Szentírás. Menjünk Emmausba! Végezetül a professzor egy nagyon izgalmas képzeletbeli utazásra invitálta hallgatóságát: Jeruzsálemtől hatvan futamnyira (11 km), egy Emmaus nevű faluba. A Biblia történetisége a legújabb archeológiái kutatások fényében című záró előadásában ugyanis legfrissebb archeológiái kutatásairól számolt be, nevezetesen arról, hogy hogyan sikerült azonosítania a Lukács 24-ből ismert Emmaust, ahová a két gyászoló tanítvány mellé a halottnak hitt Megváltó szegődik útitársul. Sok kételkedő bibliaolvasó szájából elhangzott már a mondat: „Akkor hiszek majd, ha mindezt a régészet is alátámasztja. ..” Ezt a szkeptikus megfogalmazást a professzor másként látja: nézete szerint a régészet nem úr, hanem szolga, amelynek feladata a források - a szövegek - kiszolgálása, alátámasztása. Persze minden leletet körültekintően kell kezelnünk. Még emlékszünk az egy évvel ezelőtti tudományos szenzációra, a „Jézus-bizonyítékra”: a „Jakab, József fia, Jézus testvére” feliratú csontládára. Azóta - mutatott rá Thiede - kiderült, hogy hamisítványról volt szó. (Zárójelben hozzátette: kétezer év múlva vajon egy „Károly, Fülöp fia, András testvére” felirat bizonyítaná-e az angol trónörökös létét...?) Szerencsére számtalan olyan hiteles régészeti lelet van, amely a szent iratokban leírt személyeket és eseményeket kézzelfoghatóvá teszi. Lényeges azonban, hogy mindig az Újszövetség irányából kell elindulni a leletek felé: azon kell lemérni, hogy hite- lesek-e, és nem fordítva! Az archeológia segít, ám nem bizonyít - hangzott el a régész szájából. Emmausra visszatérve megtudtuk, hogy Jézus korában négy települést is ismertek ezen a néven. Lukács azonban egy falut említ, és hangsúlyozza, hogy a hely hatvan futamnyimra volt Jeruzsálemtől - tehát a precíz, pontos evangélista szinte „súg”: oda mentek, „abba” az Emmausba. Josephus Flavius leírja, hogy Vespasianus kiszolgált katonákat telepített le a környéken. Településük neve mindmáig megmaradt: Colonia - Kolonije. A hely aJózs 18,26-ban található Mócá- val azonos - gondolta Thiede -, és elképzelését már az első ásatások sikerrel koronázták. Megtalálta a falut, a jeruzsálemi zsidó előkelők egykori „villaparkját”, melynek feltárásán jelenleg is dolgoznak munkatársai. Nincs izgalmasabb dolog tehát, mint a Biblia tanulmányozása, a Szentírás világában való elmélyülés. Isten Igéjének minden sora, minden apró megjegyzése titkokat rejt, így kétezer év távlatából is bőven van még kutatni- valónk. Mózeshez hasonlóan mi is csak levetett saruval állhatunk meg Isten és az ő igéje előtt. Kőháti Dorottya Múzeumi majális a Deák téren A múzeumok világnapja alkalmából - az ország más múzeumaihoz hasonlóan - az Evangélikus Országos Múzeum is majálist rendez. Időpontja: 2004. május 16., 13.30-tól 18 óráig. Helyszíne: a Deák téri templom és udvara (eső esetén az emeleti termek). Változatos programokat kínálunk felnőtteknek és gyerekeknek: egynapos tárlat, evangélikus arcképcsarnok, játék, versenyek, pódiumbeszélgetés hitről és költészetről, bábszínház, zene, kávéház. A templomban 18 órakor ifjúsági istentisztelet lesz. (A részletes programot lapunk jövő heti számában, illetve a lelkészi hivatalokban olvashatják.)
