Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-05-02 / 18. szám
4. oldal - 2004. MÁJUS 2. Evangélikus Élet Deli harangszó A jövő héten minden délben a bonyhádi evangélikus templom harangja szól a Kossuth rádióban. Bonyhád a Tolnai-Hegyhát és a Mecsek között elterülő Völgység városa. Nevét az erdélyi Gyula fejedelem fiairól kapta. A hódoltság idején elnéptelenedett, és csak a Rákóczi-szabadságharcot lezáró 1715-ös pozsonyi országgyűlés után népesedett be újra olyan német telepesekkel, akik eredetileg Temesvár környékére indultak. Perczel József ezekben az években fogadta birtokára a környék kereskedelmét fellendítő zsidóságot. A cseh süvegboltozattal épült, késő barokk evangélikus templomot 1800. augusztus 20-án szentelték fel. A város szülötte Perczel Mór, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc honvéd tábornoka. Itt írta első verseit a Perczel család házitanítója, Vörösmarty Mihály. Híres evangélikus gimnáziumának diákja volt többek között Illyés Gyula, Lotz János nyelvészprofesszor, Ordass Lajos, a mártírsorsú evangélikus püspök. 1944-ben ezerháromszáz zsidót hurcoltak él; 1945-ben 2400 német ajkú családot telepítettek ki Bonyhádról. Helyettük 510 család érkezett Bukovinából, Erdélyből, Bácskából és a Felvidékről. A bonyhádi evangélikus templom 3 mázsa 50 kilós harangja Weinbert Péter pécsi mester műhelyében készült 1821- ben. A délidőben megszólaló harang siratja az elhurcoltakat, a kitelepítetteteket, és emlékezésre hívja az élőket. Teológusok találkoztak A közép-európai protestáns teológiai hallgatók szimpóziumát azért hívták életre a szervezők, hogy a szomszédos országok teológusai találkozhassanak egymással, és eszmét cserélhessenek azokról a tudományos kérdésekről, amelyek a kortársaikat foglalkoztatják. Az immár második alkalommal megrendezett konferencián - amelyre a nagyhéten került sor Pozsonyban - a résztvevők német vagy angol nyelven tartottak rövid előadást szakdolgozati témájukról. A találkozón hittudományi egyetemünket Hulej Enikő és Kovács Áron képviselte. A háromnapos konferencia gerincét a tudományos diskurzusok alkották, amelyek a teológia valamennyi területét érintették. Különböző ó- és újszövetségi igék kerültek a figyelem középpontjába, megelevenedtek fontos egyháztörténeti alakok és események, valamint a gyakorlati teológia aktuális kérdései is; egy- egy érdekes téma megvitatása pedig a szünetekben folytatódott kisebb - önkéntes - csoportokban. A zsúfolt program mellett lehetőség nyílt a pozsonyi hallgatókkal való találkozásra, illetve az intézmény életébe és működésébe való bepillantásra is. A konferenciának otthont adó Comenius Egyetem Evangélikus Teológiai Kara ugyanis - a hazai teológiával ellentétben - nem önálló intézmény, hanem az állami egyetem része, ezért a nagyhéten sem szünetelt az oktatás. A találkozón elsősorban magyar hallgatók vettek részt: a két evangélikus diák mellett a sárospataki, debreceni, szegedi, budapesti, erdélyi református teológiáról is érkeztek hallgatók, valamint bécsi, prágai és a pozsonyi evangélikus teológusok is csatlakoztak hozzájuk. A szimpózium szervezője, Igor Kiss (Pozsony), illetve vezetői, Wolfgang Wischmeyer (Bécs) és Günther Gass- mann (Genf) professzorok kifejezték reményüket, hogy a résztvevők között a jövőben is megmarad a kapcsolat, és ezáltal a szomszédos teológiai karok között szorosabbá válik az együttműködés. Hangsúlyozták a személyes találkozások és a teológiai viták fontosságát, hiszen a hallgatók egymás hite és tudása által olyan tapasztalatokra tehetnek szert, amelyeket tanulmányaikban és szolgálatukban is hasznosíthatnak. II. E. Ráj ár a rúd az egyházakra? Az egyházakra az európai parlamenti választások közeledtével újra rájár a rúd- mondta dr. Szabó István református püspök a Dunamelléki Református Egyházkerület pénteki közgyűlésén Budapesten. Hozzátette: a választási időszak közeledtével,, lassan már megszokjuk, hogy valamilyen módon - többnyire negatívan - kampánytémává leszünk ”. A püspök közölte: két évvel ezelőtt, az országgyűlési választások idején ifjú baloldali „figyelőbrigádok” járták a templomokat, jegyzetelték a prédikációkat, ma pedig az európai parlamenti képviselőjelöltek némelyike nyilatkozik arról: az lesz a dolguk Brüsszelben, hogy megvédjék Európát a keresztény befolyástól. Szabó István arra kért mindenkit, hogy ennek ellenére ne tartózkodjon majd a részvételtől az európai parla-~ menti választáson, hanem fontolja meg, melyik listára szavaz: az adott listán szereplő jelöltek valóban készek és képesek-e Magyarország és a kereszténység érdekében Brüsszelben is eljárni. Kérte azt is, hogy a támadásokat fogadják méltósággal, még helyi szinten se bocsátkozzanak méltatlan vagdalkozásokba. A közgyűlés felkérte a Magyarországi Református Egyház zsinatát, hogy a választásokkal kapcsolatban fogalmazzon meg állásfoglalást az egyház tagjai számára, amelyben felhívja a figyelmet az esemény jelentőségére, és arra, hogy a hívek olyan jelöltekre adják a szavazatukat, akik Magyarország és a református egyház érdekeit messzemenőleg készek képviselni az Európai Unió parlamentjében. A nyolcvankét regisztrált megjelenttel tanácskozó testület egyik résztvevője felszólalásában konkrétabb útmutatást, a Fidesz nevesítését hiányolta. Szabó István válaszában leszögezte, hogy egyházi rendezvényen nem lehet politikai kampányt folytatni, egyúttal magánvéleménynek nevezte a felszólalást. Mint hozzátette: nem kíván többet mondani annál, hogy a szavazáskor mérlegeljék és fontolják meg a választási esélyeket és a választás tétjét. A püspök kitért arra: egy református, de nem dunamelléki lelkész nemrégiben egy kereskedelmi rádió hullámain az egyházi szertartás méltóságát megalázva ..úgymond keresztelt", Szabó István kiemelte: tudja, óriási a kísértés, hogy mindinkább kilépjenek a nyilvánosság elé, de arra kér mindenkit, az egyházi alkalmak méltóságát, tisztességét, szentségét mindenáron őrizze meg. A közgyűlés ennek nyomán határozatban hívta fel a lelkipásztorokat és az egyháztagokat arra, hogy az egyházi szolgálat jogrendjét és méltóságát őrizzék meg, ne engedjenek a tömeg és a kereskedelmi médiumok azon kísértésének, amely az istentiszteleti szolgálatot kiszakítaná az egyházi közegből, és „ olcsó látványossággá ” tenné. (MTI) EGYESÍTŐ HIT AZ EGYESÜLŐ EURÓPÁBAN Ortodox keresztény egyházi napok A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) határozata értelmében április 24-25-én immár másodszor rendezték meg az ortodox keresztény egyházi napokat. A különféle kulturális programokat és lelki alkalmakat kínáló rendezvénynek ezúttal két település, Budapest és Gyula adott otthont. A szombat esti központi ünnepségre - melyen részt vettek a magyarországi egyházak vezetői, valamint a romániai egyházi, politikai és kulturális élet kimagasló tisztségviselői is - lapunk is meghívást kapott. A BM Duna Palota színháztermében tartott eseményen egyházunkat D. Szebik Imre elnök-püspök képviselte. A jellegükben leginkább a protestáns napok rendezvénysorozatához hasonlító alkalmak célja a szervezők szándéka szerint az, hogy a hazai ortodox egyházakat minél szélesebb körben megismertessék. Tavaly májusban ezért hívták életre az ortodox egyházi napokat. Az eseménynek akkor - szentendrei központjában - a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye adott otthont. Ebben az esztendőben a házigazda szerepét a Magyarországi Román Ortodox Egyház vette át, amint arról Görög Tibor, a MEÖT főtitkára tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az április 24-ei ünnepségen elsőként Sofronie püspök, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye vezetője mondta el megnyitó beszédét, majd a Román Ortodox Egyház vezetőjének, Teoctist pátriárkának az üzenetét tolmácsolták a jelenlévőknek. A gyulai Pro Musica kórus előadása után Mircea Geoana román külügyminiszter személyesen mondott köszönetét a szervezőknek az ünnepi alkalom előkészítéséért, lebonyolításáért, külön kiemelve a MEÖT áldozatos munkáját. „Az egyesülő Európában a hitnek összekapcsolnia kell, nem szétválasztania” - hangsúlyozta a külügyminiszter, utalva arra, hogy több mint ezer éve a hit majdnem szétválasztotta az európaiakat. Az egyesülő Európa azonban reménységünk szerint véget vet majd ennek a szétválasztásnak. Mircea Geoana népe és kormánya jókívánságait is átadta a napokon belül uniós taggá váló Magyar- országnak, majd kifejezte abbéli reményét, hogy a két nép jelképes kézfogása - amely ma már valóság a NATO-ban - az Európai Unióban is mihamarabb megtörténik. „A magyar és a román nép közötti történelmi kibéküléshez szükség van az egyházakra is” - zárta szavait a külügyminiszter. Mircea Geoana román külügyminiszter A Magyar Köztársaság kormánya részéről dr. Gulyás Kálmán, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára köszöntötte a megjelenteket. Feltette a kérdést: mit viszünk magunkkal az Európai Unióba? A válasz sokféle lehet, de a legfontosabb így fogalmazható meg: elsősorban embereket! Ezért különösen is szükséges a kisebbségek védelme, egymás vallásának, kultúrájának ápolása, tiszteletben tartása, támogatása - hangsúlyozta az államtitkár. Dr. Márkus Mihály püspök, a Magyar- országi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke szintén rámutatott a kultúrák, civilizációk közeledésének alapvető fontosságára, hiszen - mint mondta - a törésvonalak háborúk kiindulópontjai lehetnek, amint az már többször bebizonyosodott a történelem során. A püspök köszöntő szavai után „A nyugati és a keleti keresztény hagyományok ekkléziológiai találkozásai a 15-16. századi Moldvában - a román ortodoxia dialóguskészsége és nyitása a többi egyház felé” címmel dr. Mihai Sa- saujan, az aradi Aurel Vlaicu Egyetem Ortodox Teológiai Karának rektora tartott előadást. A mintegy másfél órás ünnepi est végén a Nagyváradi Állami Egyetem Zeneművészeti Karának Camerata Felix kórusa igazi művészi és lelki élménnyel ajándékozta meg a második ortodox egyházi napok közönségét. Kőháti Dorottya A Német Szövetségi Köztársaság elnöke, dr. Johannes Rau és felesége április 20-22. közötti magyarországi látogatása alkalmából a Kempinski Hotelben fogadta a történelmi egyházak vezetőit, köztük D. Szebik Imrét, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökét. Az államelnök tájékozódott a magyarországi történelmi egyházak jelenlegi helyzetéről és a társadalomban betöltött szolgálatáról. Johannes Rau kifejezte örömét, hogy a német és a magyar egyházak között szoros az együttműködés, az egyházak vezetői pedig megköszönték a német keresztény egyházak erkölcsi és anyagi támogatását. A csaknem egyórás megbeszélést követően Szebik Imre a Magyar Távirati Irodának nyilatkozva elmondta: a találkozón szó volt arról is, mennyire nyilvánítanak véleményt az egyházak a különböző társadalmi kérdésekben. Az idén nyugdíjba vonuló Johannes Raunak - államfői minőségében - ez volt az utolsó hivatalos látogatása. Az elkötelezett protestáns keresztényként élő Johannes Rau életére Isten gazdag áldását kérjük. Horváth-Hegyi Olivér felvétele Horváth-Hegyi Olivér felvételei A német államelnök Magyarországon
