Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-03-28 / 13. szám

2004. MÁRCIUS 28.-11. oldal Evangélikus Élet Üzenet az Aiarátról __ ro vatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla „Merj tiszta forrásból” Március 22. - a víz világnapja Talán a legtöbben úgy vagyunk a víz­zel, mint az egészségünkkel. Amíg minden rendben van, addig nem na­gyon beszélünk róla - természetesnek tekintjük. Természetes, hogy megen­gedjük a vízcsapot, természetes, hogy iszunk egy pohár vizet, és megmossuk a kezünket. A víz valódi értékét csak akkor fogjuk fel, ha éppen fogytán van, vagy kétes a tisztasága. A víz „közvetítésével” a Biblia számos üze­nete is megelevenedik számunkra. A víz látszólag korlátlan mennyiség­ben áll rendelkezésünkre, hiszen a Föld felszínének közel háromnegyed részét borítja. Azonban a hozzáférhető és hasz­nosítható édesvízkészlet alig éri el az összes víz 0,03%-át. Ennek a víz- mennyiségnek a kimerülését két oldalról is veszély fenyegeti, hiszen a víz mindig is kettős szerepet játszott az ember életé­ben. Az ivás, a tisztálkodás és a külön­böző termelési feladatok végrehajtása mellett egyben a szenny elvezetésére is használjuk. Egy városlakó ember 250-300 liter vizet használ el naponta, a növényeknek egy kilogramm szárazanyag felépítésé­hez 150-1000 liter vízre van szükségük. A lakosság életmódjának változása mindenkor hatással van a víz minőségé­re. Az utóbbi évtizedekben a szintetikus mosószerek alkalmazása hozott jelentős változást a városi szennyvizek összeté­telében. Ehhez járul hozzá az is, hogy a szennyvíz nagy része tisztítatlanul jut a természetes vízfolyásokba. A vízkészletek állapota a szakembe­reket gondolkodásra és cselekvésre késztette. Felismerték, hogy mennyiségi és minőségi javulás - amely egyben a szociális jólét és a gazdasági termelés alapja is - csak az emberiség összefogá­sával érhető el. Ezért az ENSZ javaslatá­ra március 22-ét a víz világnapjává nyil­vánították. Természetesen a problémá­kat nem elegendő évente egy napon or­vosolni. A nap célja az, hogy minél szé­lesebb körű tájékoztatást adjon a lakos­ság számára a vízzel kapcsolatos tudni­valókról, és tudatos cselekvésre késztes­se az embereket. Az idei világnap központi témája a „Víz és katasztrófa” volt. így a 125 év­vel ezelőtti nagy szegedi árvízre emlé­kezve az idei rendezvénysorozat köz­ponti helyszíne Szeged városa lett. Szá­mos település csatlakozott idén is a kü­lönféle programokhoz. Mindegyik ren­dezvény üzenete ez volt: „A víz fontos. Felelős vagy érte.” A víz mint.az élet feltétele a Bibliá­ban is kiemelt fontosságú. Palesztina egyes részei ugyanis nem bővelkedtek csapadékban, és a területet keletről és délről is sivatag határolta, ezért az eső­nek és a különböző forrásvidékeknek igen lényeges szerepük volt. A víz hatá­rozta meg az állatállomány nagyságát, s ez sokszor összetűzésekhez vezetett. Az Éden termékeny földjét a belőle kiáradó négy folyó is jelzi (lMóz 2,10-14), a vizek bősége pedig az ígéret földjének áldásai közé tartozik. A pusztai vándor­lás során Isten azzal is kifejezte a vá­lasztott nép iránti hűségét, hogy többször is ellátta őket vízzel (2Móz 15,22-27, Zsolt 78,15-20). Izrael népe az aszályt Isten figyelmeztető bünteté­seként értelmezte. A víz üzenete számos hasonlatban és metaforában is megjelenik. Nemrég ol­vastam a Dunával kapcsolatban: „...azt gondoltuk, hogy egy folyó. Pedig nem az, hanem információs csatorna.” Per­sze a kettő azért inkább kiegészíti egy­mást. Számos bibliai példát említhe­tünk itt is, melyek közül most csak néhányat emelek ki. E példákban a víz és a szomjúság képe lelki életünk prob­lémáinak megoldásához nyújt útmuta­tást. Ilyen a boldog ember, aki „olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja ” (Zsolt 1,3), mert folyamatosan kapja az éltető ned­vességet. Jézus olyan vizet kínál a sa- máriai asszonynak, amely után nem szomjazik meg többé (Jn 4,10-14). Na­gyon fontos kép a többször is előkerülő élő víz, amelynek az az alapja, hogy egyes helyeken a vizet ciszternákban tárolták. Az ott lévő víz minősége egé­szen más volt, mint a friss forrás vagy patak vizéé. Nekünk az élő vízre van szükségünk, melynek forrásához Jézus Krisztus, a jó pásztor vezethet minket. Azonban nem feledkezhetünk meg ar­ról sem, hogy Isten Úr a víz fölött is. Ne­künk, mint a teremtés gondnokainak, egyik legfontosabb feladatunk az éltető vízkészletek és források tisztaságának megőrzése és javítása - saját magunk és az egész teremtett világ fennmaradása érdekében. JCsCs r Áldjad, én lelkem, az Urat! Nagy Tibor lelkész köszöntése 90. születésnapján Mészáros Pista bácsi hetente egy délelőtt együtt muzsikált édesapámmal. Pista bá­csi csellózott. Nem tudom, ki volt az öre­gebb, Pista bácsi vagy a csellója. Emlék­szem tekintetére: tiszteletreméltó, mégis vidám szeme ragyogott. Emiatt jutott most eszembe. Fliszen ugyanezt a tekin­tet fedeztem fel Nagy Tibor szemében is, amikor legutóbb nála jártam. Tibor bácsi elődöm volt a székesfehér­vári gyülekezetben. Negyvennégy évet szolgált hűségesen abban a közösségben, amelynek Gáncs Aladár és Irányi Kamill után a lelkésze lett. A háború elején ke­rült Székesfehérvárra, végigszolgálta a frontokat, az ötvenes évek ellenséges és sokakat hűtlenné tévő idejét, iskolai be­hatásokat intézett el, vagy munkahelyet szerzett többeknek, szorított helyzetben is templomszerető, úrvacsorából élő gyü­lekezetei vezetett. Gondoskodó tanácsai és következetes hozzáállása segítségével kezdtem el én is lelkészi szolgálatomat. Eleinte kevésbé, később egyre inkább észrevettem: lelkészi munkámban kita­posott úton járok - az ő nyomdokában. Csoda-e hát, hogy most, amikor szüle­tésnapján újra találkoztunk, meghatott­ságunkban csak kerestük a szavakat? Csoda-e hát, ha e kis írással is őt szeret­ném köszönteni, neki szeretnék örömöt szerezni 90. születésnapján, azt kívánva, hogy a mustármagból nőtt fán, az Isten országának lombjai között ő is s mi is valamennyien fészket, biztonságot, ott­hont találjunk? A köszöntéssel nem vagyok egyedül: fia, menye, unokája mellett szeretettel gratulált neki D. Szebik Imre püspök is a 103. zsoltár első verseivel: „Áldjad, én lelkem, az Urat!" Áldjad, én lelkem, az Urat azokért a jótéteményekért, amelye­ket Nagy Tibor bácsinak adott, s ame­lyeket rajta keresztül reánk árasztott! Szeretettel: Bencze András (Székesfehérvár) PÁLYÁZATI LEHETŐSÉG! A Sapard-program keretében kiírták a „Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tár­gyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése; a tevékenységek diverzi­fikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fej­lesztése” című pályázatot. Pályázni lehet: védendő épületek, homlokzatok, szobrok, emlékművek, templomok, kápolnák, temetők felújítá­sára, feltárására, keresztek restaurálásá­ra, pótlására, állagmegóvására. Fontosabb feltételek: • a kistérségi elnök nyilatkozata arról, hogy a fejlesztés illeszkedik a kistér­ség agrárstruktúra- és vidékfejleszté­si stratégiájához. Beadási határidő: folyamatos, de leg­később április vége. A teljes pályázati anyag letölthető a www.sapard.fvm.hu internetes oldalról. Önrész-támogatási lehetőség! A Magyarországi Evangélikus Egyház segíteni kíván azon gyülekezeteknek, amelyek pályázatot nyújtanak be a Sapard-program keretében templomfel­lyamatosan fogadja a Gazdasági Osz­tály, és az elbírálás is folyamatosan tör­ténik. A kérvény benyújtásának végső határideje április 15. A kérések elbírálá­sánál előnyt élveznek azon gyülekeze­tek, amelyek a 2003. évre támogatási kérést nyújtottak be az országos egyház­hoz templomrenoválásra és -felújításra. A kérvényeket és pályázati anyago­kat a Magyarországi Evangélikus Egy­ház Gazdasági Osztályára kell bekülde­ni. Cím: 1085 Budapest, Üllői út 24. (További információ: Peskó Zsuzsa, 1/429-2030.) FELHÍVÁS Kérjük azon gyülekezeteket, ame­lyek pályázatot kívánnak benyújtani a Sapard-program keretében, fel­tétlenül jelentkezzenek a Magyaror­szági Evangélikus Egyház Gazda­sági Osztályán az 1/429-2030-as telefonszámon, a pályázat összeál­lításához szükséges információkért (jelzálog, pénzügyi kimutatás, ön­rész igazolása)! • pályázhat minden olyan település, amelynek lakossága 10 000 fő alatti, • kérhető maximális összeg: 50 MFt, • minimális önrész: a teljes beruházás 25%-a, • érvényes építési engedély vagy leg­alább igazolás arról, hogy a terveket az illetékes szakhatóságokhoz enge­délyezésre benyújtották, • az illetékes jegyző igazolása arról, hogy a beruházás összhangban van a településrendezési tervvel. újításra, egyéb épületek felújítására, de a szükséges 25% önrészt csak részben tud­ják biztosítani. Az önrésztámogatás igényléséhez formanyomtatvány nincs, azonban a kérvényhez szükséges csatol­ni a benyújtandó Sapard-pályázati anyag másolatát. Az Országos Iroda segítséget nyújt (pályázatíró céget javasol) azon gyülekezetek részére, amelyek a pályá­zati anyag összeállítását saját erőből nem tudják elvégezni. Az önrész-támogatási kéréseket fo­„Már a nap távol testvért ébreszt...” Tótkomlóson a nők ökumenikus világimanapja rendezvényének ebben az évben is az evangélikus gyülekezet imaterme adott otthont. A szervezés feladatait Balogh And­rás lelkész vállalta. Az összejövetelre katolikus, baptista, református, evangélikus hívek érkeztek Tót­komlósról és Mezőhegyesről. A felolvasásokat ők, az igehirdetés szolgálatát László- né Házi Magdolna pusztaföldvári lelkész, espereshelyettes végezte. Igehirdetése kö­zéppontjában a hívők örök kérdése fogalmazódott meg: Hol van az Isten? Isten, maga a Szeretet, bennünk és közöttünk járt ezen az estén. A lelkésznő veze­tésével együtt imádkoztunk a panamai gyülekezetek nőtagjaival. Hálaadással köszön­tük meg a vallásszabadságot, gyermekeink jó életlehetőségeit, országaink szépségét, örömöt adó gazdag élővilágát, a szép vidékeket, a sokszínű kultúrát, az építőmunká­sok áldozatkészségét. Tudjuk, hogy a bajok nem múlnak el a sok szomorúságtól, a feltörő sóhajoktól, jajszótól, ám az ima és a hálaadás segít az elviselésükben. Isten se­gítségét kértük a távolban élő panamai nőtársaknak ahhoz is, hogy az élet minden te­rületén: az iskolában, a munkahelyeken, áz egyházban, a társadalomban tudjanak ten­ni az esélyegyenlőségért. A közös imádkozás befejeztével a komlósiak gyülekezeti énekkara szolgált Baloghné Szemerei Mária lelkész vezetésével. ■ Igazán örömmel készülünk minden esztendőben az imanapot követő szeretetven- dégségre, amely ezúttal sem maradhatott el. Végezetül a Panamáról szóló vetítést nézhettük meg, hálát adva az ökumenéért, amelynek segítségével a hívők végre te­hettek valamit egymásért és másokért. Stirbiczné D. Katalin presbiter (Tótkomlós) Életének 93. évében, 2004. március 9-én hazatért Teremtőjéhez özv. dr. Kiss Bélá- né sz. Füzessy Irén nyugalmazott csemátfalui lelkipásztor, Románia első evangé­likus lelkésznője, aki 1912. február 25-én született Kolozsváron. Református teo­lógiai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1933-tól a hosszúfalui reformá­tus gyülekezetben szolgált lelkészként. Saját gyülekezetének gondozása mellett kisegítő szolgálatot végzett férje, dr. Kiss Béla csemátfalui evangélikus lelkész ol­dalán, és tanári állást töltött be a helyi gimnáziumban. Férje korai halálát követő­en a Csemátfalui Evangélikus Egyházközség presbitériumának határozott kérésé­re ő lett a gyülekezet lelkésze. Híveit 37 éven keresztül hűségesen pásztorolta, és erősítette hitben, reménységben és szeretetben. Tette mindezt a legnehezebb idők­ben. Családi életét és gyülekezeti szolgálatát Pál apostol szavai jellemezték: ,, Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek. ” (Fii 4,4) SZEMÉLYES TÖRTÉNELEM Hatvan évvel ezelőtt is volt ökumené Sztehlo Gábor, a gyermekmentő akció vezetője fasori káplán korából ismert engem, az ifjúsági Luther-kör elnökét. 1944-ben fiatal tanárnőként bízott meg a Bogár utcai otthon vezetésével. Egy csodálatos, a gyermekek számára berendezett villában, a Vö­röskereszt védelme alatt éltünk. Mi voltunk azok, akik „helytálltak a legsúlyosabb veszedelemben”, és már akkor megvetették a majdani Gaudiopolis szellemi alapjait (vö. Sztehlo Gábor: Isten kezében, 68. o.). Ám a Bogár u. 29., a Rózsadomb legkiemelkedőbb pontja hamarosan a legveszé­lyesebb területté vált (bár az egyik gyermek naplójának tanúsága szerint míg kinn há­ború, addig benn pámacsata dúlt). 1945. január 3-án éjjel három óra alatt kellett új fedél alá juttatnom a hadszíntérré váló Rózsadomb legmagasabb pontjáról a rám bí­zott 53 gyermeket. Új lakhelyünk a Sztehlo család háza lett. Amikor minden veszedelemből kijutva egy csodálatos, napsugaras februári napon a Lorántffy út - Fillér utca sarkán lévő pincemenedékből az új otthonba, a Pasaréti út 92.-be vezettük át Sztehlo Gáborral a vidám gyereksereget, útközben egy temetési menettel találkoztunk szembe. A temetést vezető pap, Kapisztrán atya boldogan kö­szöntött engem - Simontornyáról, néném falujából ismertük egymást. Ő akkor a pa­saréti templom plébánosa volt. Felajánlotta, hogy segíteni fog nekem. Erre kitárult Sztehlo karja, és boldogan ölelte meg egymást a ferences csuha és a Luther-kabát. íme, volt ökumené hatvan évvel ezelőtt is! Kapisztrán atya segített is, amikor varróeszközzel, cérnával meglátogattam. Mikor pedig a gyermekotthon a Völgy utcába költözött át, én pedig az anya- és csecsemő- otthon vezetőjeként az előző helyen maradtam, lelki erőt is adtak a vele folytatott be­szélgetések. Bartosné Stiasny Éva gyémántdiplomás tanár A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium 2004. szeptemberi kezdéssel törté­nelem szakos tanárokat keres egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Lehetséges szakpárosítások: magyar, angol, francia, földrajz. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent az evangélikus egyházhoz tartozás, tudo­mányos munka, jeles vagy jó oklevél, idegennyelv-tudás (állami nyelvvizsga). A pályázathoz csatolni kell:- kézzel írt hagyományos önéletrajzot,- a tanári elképzelések összefoglalását kb. 1 gépelt oldalon,- a diploma hiteles fénymásolatát,- protestáns pályázók esetén a konfirmációi, katolikusoknál a bérmálkozási emléklap fénymásolatát,- lelkészi ajánlást,- a nyelvvizsga-bizonyítvány hiteles másolatát. A pályázatokat a gimnázium címére (Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, 1071 Budapest, Városligeti fasor 17-21.) kell beküldeni 2004. április 30-ig. Örömmel tudatjuk tisztelt olvasóinkkal, hogy a Balatonszárszói Evangélikus Missziói Otthon június 1-jétől újra fogadja a pihenni vágyókat és a konferenci­ák résztvevőit. A megújult épületegyüttes télen-nyáron lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra. Egyéni pihenési lehetőséget biztosítunk a főszezonban (július 1. és augusztus 20. között). A főszezon előtt és után pedig mind egyéni pihenésre, mind konfe­renciák tartására is van lehetőség. Üdülési díjak és kategóriák: (Ft/fő/nap) Lelkészek (és házastársaik): 2000 14 év alatti gyermekeik: 1000 Egyházi alkalmazottak (és házastársaik): 3000 14 év alatti gyermekeik: 1500 Nem egyházi alkalmazottak: 6000 14 év alatti gyermekeik: 3000 Hároméves korig ingyenes a részvétel. Az üdülési díjak tartalmazzák a napi há­romszori étkezést és a szállásköltséget, viszont nem tartalmazzák az idegenfor­galmi adót. Jelentkezni a 30/289-8781-es telefonszámon Végh Szabolcs megbízott intéz­ményvezetőnél lehet. A jelentkezéseket írásban is kérjük megküldeni a 8624 Ba­latonszárszó, Jókai u. 41. címre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents