Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-03-28 / 13. szám
Barta Imre felvétele 200 4. MÁRCIUS 28. - 3. oldal Evangélikus Élet Lelkészek házastársainak csendesnapja BESZÉLGETÉS A MINISZTERNÉL Egyházunk rendszeres tavaszi programjai közé tartozik a papnék csendesnapja, melynek megrendezésére ebben az évben március 20-án került sor a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban. Az alkalom idén több újdonsággal is szolgált az odalátogatók számára. Már a megnevezésében is változás történt, hiszen a meghívó „lelkészek házastársainak találkozójára” szólt, jelezvén azt, hogy ez a nap nemcsak a papnéknak, hanem a lelkésznők férjeinek is lelki feitöitődést kíván nyújtani. Az alkalmat Smidéliusz Gábor Deák téri lelkész áhítata nyitotta meg. A 46. zsoltár 11. verse alapján arra irányította a tekinteteket, hogy a rohanó, háborgó, terrorral küszködő világunkban a kusza emberi kapcsolatok mellett szükség van arra a csendre, megnyugvásra, melyet Urunk Jézus Krisztusban adott nekünk. A lelkész imájában azt kérte, hogy az Istentől kapott megerősítés ne öncélú legyen, hanem hogy az a közösségben, az egyházban és a világban is hasznosulhasson. Az áhítatot követő köszöntésében D. Szebik Imre elnök-püspök kiemelte, hogy lelkészeinkre sok kísértés, gond nehezedik, ezért különösen fontos, hogy a házastársuk biztosítani tudja azt a csendes szigetet, ahol a lelkészcsalád együtt hordozhatja a szolgálatok terheit. Gáncs Péterné, a Déli Egyházkerület, Ittzés Jánosné, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület és Szebik Imréné, az Északi Egyházkerület püspöknéi érdekes beszámolókban adtak hírt a kerületekben történt fontosabb, örömként megélt vagy a nehézségek miatt odafigyelést érdemlő eseményekről. A csendesnap vendége volt Christa Kunz nyugdíjas hitoktató, papné is, aki Németországból hozta el a bajor papnék üdvözletét. A délelőtti előadást Lénárt Viktor lelkész tartotta a gyülekezeti munkában alkalmazható dramatikus módszerekről. Interaktív, a jelenlévőket megmozgató, tartalmas előadásában rámutatott arra, hogy az ősi szöveg megjelenítése, a bibliai történetek drámai játékkal történő feldolgozása segíti a Szentírás megértését, új utat mutat az ige feltárásához. Példaként a nap vezérigéjének választott, „ ha a búzaszem nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz” (Jn 12,24) igét játszatta el” az újdonságokra fogékony, vállalkozó kedvű résztvevőkkel. Az ebédet követő csoportos elcsende- sedések az istentiszteletre való felkészülést szolgálták. Ez ugyanis idén szintén új formákkal bővült, melyeknek az volt a céljuk, hogy mindenki aktív részese legyen a záróalkalomnak. Az énekkari és taizés csoport lelki énekekkel, míg mások imádsággal, bizonyságtétellel, dekoráció készítésével működtek közre az istentiszteleten, melynek igen megható és felemelő pillanata volt az, amikor a résztvevők az elmúlt évben hazaköltözött lelkészek és lelkészfeleségek emlékére gyertyát gyújtottak. Az alkalom úrvacsorával és áldással zárult. A lelki feltöltődés, a tájékozódás mellett ez a csendesnap a rég nem látott kedves ismerősök, testvérek találkozására is lehetőséget kínál, így a személyes bánatokról, örömökről is szó esik. A találkozó egyik emlékezetes pillanata volt, amikor a mintegy nyolcvan jelenlévő énekkel köszöntötte a születésnapját ünneplő Táborszky Lászlónét, a nyugalmazott békéscsabai esperes feleségét. A csendesnap vezérigéjéhez kapcsolódóan búcsúzáskor személyes ajándékként mindenki egy virágcserépbe ültetett búzaszemet kapott, mely arra emlékeztetett, hogy a növényekhez hasonlóan lelki életünk életben tartásához, fejlődéshez is táplálékra van szükség. Endreffy Angéla Egyházkerületi elnökségi találkozó és presbiteri ülés Szegeden Gyülekezeti látogatás Csorváson és Gerendáson A Déli Egyházkerület öt egyházmegyéjének elnökségei találkoztak egymással és a kerület elnökségével március 19- én Szegeden. A mintegy kétórás tanácskozáson részletesen megvitatták a kerület legfontosabb ügyeit, és szó esett a közeljövőben megoldásra váró feladatokról is. Ezután került sor a Déli Egyházkerület presbiteri ülésére. Az ülésen elfogadták a kerület püspökének, Gáncs Péternek, illetve felügyelőjének, Szemerei Zoltánnak a jelentését, majd Kendeh György, a Diakóniai Bizottság elnöke számolt be egyházunk diakóniai munkájáról. A presbiteri ülés után a püspök találkozott a gyülekezet ifjúságával, a szegedi ifisekkel. Diaképes előadásában Jézus passiójára irányította a fiatalok figyelmét, együttgondolkodásra, meditálásra kérve őket. Másnap, szombaton Gáncs Péter a Gerendás-Csorvási Társult Evangélikus Egyházközségbe látogatott, hogy egy- egy szeretetvendégség keretében találkozzon a gyülekezetek tagjaival, tartva magát ahhoz az ígéretéhez, hogy nemcsak az ünnepeken lesz jelen a hívek között, hanem a kevésbé eseménydús alkalmakon is. Csorváson és Gerendáson egyaránt jó volt együtt tölteni néhány órát a közösség tagjaival, jó volt ismerkedni, a gyülekezetépítési tervekről hallani. A hétvége lehetőséget adott arra is, hogy a püspök jobban megismerje fiatal szolgatársát, Nemes Judit segédlel- késznőt és férjét, Füzesi Kornélt, akik ősz óta szolgálnak az egyházközségben. Vasárnap Gáncs Péter mindkét gyülekezetben igehirdetéssel szolgált, kiemelve a közösség, az egymással és Jézussal való koinónia éltető fontosságát. Szabó Szilárd (Olvasóink az eseményekről készült fotókat megtekinthetik a del.lutheran.hu internetes címen.) Szeretetvendégség - ír áldással A kicsiny kiskunhalasi evangélikus gyülekezet Szilády Áron utcai imaházában látta vendégül Varga Gyöngyi budapesti evangélikus lelkészt, teológiánk adjunktusát. Mint Hegyi Emőke, a gyülekezetét gondozó hitoktató elmondta, ebben az évben ez már a második szeretetvendégségük, amelyen a hívek sütemény és tea mellett beszélgetnek el egy-egy témáról. Varga Gyöngyi előadásának - melyet diameditációval színesített - a témája az áldás volt. A képek, a zene és a Márai-szövegek együttese valóban megteremtette az áldott tavasz hangulatát a mintegy harmincfős hallgatóságban. Az előadó gitárral kísért énekeket is tanított a gyülekezetnek; ezeket aztán idősek és fiatalok együtt énekelték. A záróáldást Varga Gyöngyi az ír őskeresztény hagyományokból idézte: „Az Úr legyen előtted, hogy a jó utat mutassa neked! Az Úr legyen mögötted, hogy megvédjen a gonosz csel vetésétől! Az Úr legyen alattad, hogy felfogjon, ha leesel! Az Úr legyen benned, hogy megvigasztaljon, ha szomorú vagy! Az Úr legyen melletted, hogy támogassa minden lépésedet! Az Úr legyen fölötted, hogy megáldjon téged! így áldjon meg minket a mindenható Úristen ma, holnap és minden időben! Ámen.” K. L. A rendszerváltozás után megszokottá vált - minden kormányzati ciklusban így volt -, hogy különböző szintű állami vezetők találkoznak, konzultálnak az egyházak képviselőivel. Ebbe a sorba illeszkedett bele a történelmi egyházak vezetőinek legutóbbi látogatása Kiss Péter kancelláriaminiszternél. (Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt két kormányzati ciklusban rendszeresen a Miniszterelnöki Hivatalban zajlottak e megbeszélések. Ezeket készítik elő, illetve egészítik ki a tárcákkal folytatott szakmai konzultációk az oktatás, a szociális szféra, az egészségügy stb. kérdéseiről.) A miniszterelnökkel, illetve a köztársasági elnökkel való esetenkénti találkozók inkább reprezentatív jellegűek, bár egy-egy aktuális, fontos kérdés megvitatására mindig lehetőséget nyújtanak. A legutóbbi találkozón egyházunkat D. Szebik Imre elnök-püspök és e sorok írója képviselte. A beszélgetésen jelen volt Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár is. Ezúttal hazánk küszöbönálló európai uniós csatlakozásának a kérdései voltak a középpontban - vagy talán precízebb úgy fogalmazni, hogy a különböző témák tárgyalását az határozta meg, hogy Magyarország néhány hét múlva az Európai Unió tagja lesz. A miniszter megköszönte, hogy minden történelmi egyház az uniós népszavazáson való részvételre buzdította tagjait; ez feltétlenül szerepet játszott a referendum sikerében. Ugyanez a kérés a június 13- án esedékes európai uniós parlamenti választásokkal kapcsolatban is. Arról természetesen mindenki maga dönt - hasonlóan a hazai választásokhoz -, hogy milyen politikai erő képviselőit látná szívesen az Európai Parlamentben. Közismert, hogy ebben a testületben nem országok, hanem pártok képviselői foglalnak helyet, csakúgy, mint a nemzeti parlamentekben. A kérdés tehát az, hogy Magyarország - összesen huszonnégy helyünk van - hány konzervatív (fide- szes, MDF-es), hány szocialista (MSZP- s) és hány liberális (SZDSZ-es) képviselőt küld a választási eredmények alapján az Európai Parlamentbe. Ugyanakkor minden képviselő evidens kötelessége a nemzeti érdek figyelembevétele, összehangolása saját politikai álláspontjával; adott esetben pedig - ha a nemzeti érdek úgy kívánja - felül is kell emelkednie a politikai különbségeken. E téren kedvezőek az eddigi tapasztalatok, hiszen már hosszabb ideje dolgoznak magyar szakpolitikusok az európai testületekben, a néppárti, a liberális és a szocialista frakciókban, és többnyire együtt tudtak működni, ha a magyar érdek érvényesítéséről volt szó. Szép lenne, ha a jövőben is ez válna jellemzővé. És talán az európai szinten kibontakozó konszenzusok, a jó együttműködés kedvezően hatna vissza a hektikus magyar belpolitikára, legalábbis mérsékelné az indulatokat. De többre, valódi kooperációkra is szükség lenné. A miniszter kifejtette, hogy józanul kell látni: eddig minden szabad választás kormányváltást eredményezett. Márpedig vannak olyan ügyek - ilyen például az egészségügy megújítása -, melyekben minden megoldás átível egy kormányzati cikluson. Ezért is csak olyan elképzeléseknek lehet realitásuk, amelyekben egyetértés alakul ki a politikai erők között. Ennek érdekében - a jó értelemben vett politikafelettiség, az ezt lehetővé tevő légkör kialakításáért - sokat tehetnek az egyházak is. Valójában erről szól uniós csatlakozásunk is. Arról a reményről, hogy javulni fog az emberek életminősége. Ehhez az is szükséges, hogy alkalmassá váljunk a már 2007-ig is jelentős támogatások - ezermilliárd forintnál nagyobb összeg - fogadására. Tanulási folyamatban vagyunk; ebben - jelesül a Sapard-prog- ramban - egyházi közösségek is részt vesznek. Az igazán komoly pénzek pedig a 2007-et követő ciklusban várhatók, így lehetővé válik az elmaradt kistérségek, illetve régiók felzárkóztatása. Szóba kerültek további időszerű kérdések is. így az egyházaknak az esélyegyenlőségi törvény módosítására irányuló törekvése, melynek érdekében alkotmánybírósági beadvány is született. A miniszter elmondta, hogy a kormány tiszteletben tartja az egyházak világnézeti autonómiáját. - Az egyházi vezetők nem a törvény diszkriminációellenességét kívánják csorbítani: egyetértenek azzal, hogy neme, vallása, származása, bőrének színe miatt senki nem kerülhet hátrányos helyzetbe. Ám a saját intézményrendszerben lehetséges és szükséges a pozitív diszkrimináció: például az egyházi iskolák tanárainak alkalmazásakor vagy éppen a diákok felvételekor. Nyugodt szívvel képviseltük ezt az álláspontot, hiszen iskoláink nyitott, ökumenikus szellemisége közismert; de például az egyházi törvény megkívánja, hogy az intézmény vezetője, az iskola igazgatója evangélikus legyen. Ehhez ragaszkodunk. Több elképzelés van arra nézve, hogyan lehetne a 2011-ig végrehajtandó ingatlanrendezési törvény határidejét előbbre hozni, a folyamatot korábban lezárni. Ez egyaránt érdeke az államnak, az egyházaknak és az önkormányzatoknak. Keresik a megoldás lehetőségét, mert az állami költségvetés nem tud a törvényi kötelezettségnél többet vállalni. Szükségszerűen szóba kerültek gazdasági kérdések is, de örvendetes volt, hogy nem csak ezek határozták meg a beszélgetést. Állami oldalról kinyilvánították: nincs szándék az egyházak működését elősegítő finanszírozás megváltoztatására, sem a technikákat, sem az összegszerűséget tekintve. Ugyanakkor nyitottak olyan változtatásra, amely a működés zavartalansága és a támogatás szintjének megtartása mellett növeli az egyházak mozgásterét, függetlenségét. Az egyházi vezetők - utalva az éppen a tárgyalást megelőző napokban az egyházakhoz érkezett miniszterelnöki levélre - deklarálták szolidaritásukat a fokozott takarékosságra kényszerült kormányzattal és a társadalommal. Az egyházaknál nincsenek szabad pénzek, igen feszes a gazdálkodás, nagy teher a rossz állapotban lévő épületegyüttes, infrastruktúra karbantartása, de az adott keretek között a takarékosság, a célszerűség a meghatározó. A tanácskozás jó légköre egyfelől az egyházi vezetők egészséges, ökumenikus együttműködéséről, szellemiségéről tanúskodott, másfelől az állam és az egyház kiegyensúlyozott, korrekt kapcsolatát igazolta. Mindkettőt értékként kell elfogadni és megőrizni. Frenkl Róbert Az evangélikus egyetemi lelkész. Rozs Nagy Szilvia és a református zsinat ifjúsági tanácsosa. Odor Balázs is (képünkön) részt vett a „Szabadegyetemi esték” március 18-ai kerekasztal-beszélgetésén, melyen az utóbbi hónapok - egyházainkat is érintő - társadalmi konfliktusai kerültek terítékre az Ökumenikus Tanács lágymányosi épületében. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület által szervezett sorozat első alkalmán - katolikus részről - Horányi Özséb egyetemi tanár, a Pax Romana elnöke fejtette ki gondolatait. Barta Imre felvétele f f
