Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-03-21 / 12. szám

4. oldal-2004. MÁRCIUS 21. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉG! A SAPARD program keretében ki­írták a „Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségé­nek védelme és megőrzése; a tevé­kenységek diverzifikálása, alterna­tív jövedelemszerzést biztosító gaz­dasági tevékenységek fejlesztése” című pályázatot. Pályázni lehet: védendő épületek, homlokzatok, szobrok, emlékmű­vek, templomok, kápolnák, temetők felújítására, feltárására, keresztek restaurálására, pótlására, állagmeg­óvására. Fontosabb feltételek: • pályázhat minden olyan telepü­lés, amelynek lakossága 10 000 fő alatti, • kérhető maximális összeg: 50 millió Ft, • minimális önrész: a teljes beru­házás 25%-a, • érvényes építési engedély vagy legalább igazolás arról, hogy a terveket az illetékes szakhatósá­gokhoz engedélyezésre benyúj­tották, • az illetékes jegyző igazolása ar­ról, hogy a beruházás összhang­ban van a településrendezési tervvel, • a kistérségi elnök nyilatkozata arról, hogy a fejlesztés illeszke­dik a kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiájához. Beadási határidő: folyamatos, de legkésőbb április vége. A teljes pályázati anyag letölthe­tő a www.sapard.fvm.hu internetes oldalról. Önrész-támogatási lehetőség! A Magyarországi Evangélikus Egy­ház segíteni kíván azon gyülekeze­teknek, amelyek pályázatot nyújta­nak be a SAPARD program kereté­ben templomfelújításra, egyéb épüle­tek felújítására, de a szükséges 25% önrészt csak részben tudják biztosíta­ni. Az önrésztámogatás igényléséhez formanyomtatvány nincs, azonban a kérvényhez szükséges csatolni a be­nyújtandó SAPARD-pályázati anyag másolatát. Az Országos Iroda segít­séget nyújt (pályázatíró céget java­sol) azon gyülekezetek részére, ame­lyek a pályázati anyag Összeállítását saját erőből nem tudják elvégezni. Az önrész-támogatási kéréseket folyamatosan fogadja a Gazdasági Osztály, és az elbírálás is folyama­tosan történik. A kérvény benyújtá­sának végső határideje április 15. A kérések elbírálásánál előnyt élvez­nek azon gyülekezetek, amelyek a 2003. évre támogatási kérést nyúj­tottak be az országos egyházhoz templomrenoválásra és -felújításra. A kérvényeket és pályázati anya­gokat a Magyarországi Evangélikus Egyház Gazdasági Osztályára kell beküldeni. Cím: 1085 Budapest, Üllői út 24. (További információ: Peskó Zsuzsa, 1/429-2030.) FELHÍVÁS Kérjük azon gyülekezeteket, ame­lyek pályázatot kívánnak benyújtani a SAPARD-program keretében, fel­tétlenül jelentkezzenek a Magyaror­szági Evangélikus Egyház Gazda­sági Osztályán az 1/429-2030-as telefonszámon a pályázat összeállí­tásához szükséges információkért (jelzálog, pénzügyi kimutatás, ön­rész igazolása)! EVANGÉLIKUSOK FIGYELMÉBE! Szeretettel kérjük, hogy adója 1%-áról rendelkezzék a Magyarországi Evangélikus Egyház javára. Egyházunk a befolyt összeget új templomok építésére, iskoláink és szeretetotthonaink felújítására és missziói munkára fordítja. Technikai számunk: 0035 Magyarként és keresztényként az egyesülő Európában Az Ökumenikus Tanulmányi Központ közgyűléséről Evangélikus Elet „Európa és a nemzet - a keresztények és az egyházak hídszerepe” címmel tar­tott előadást tlr. Szili Katalin március 11-én a Budapest-Fasori Evangélikus Gim­náziumban. Az Országgyűlés elnöke dr. Tóth Károly nyugalmazott református püspöknek, az Ökumenikus Tanulmányi Központ (ÖTK) elnökének a meghívá­sára érkezett a nagy múltú evangélikus oktatási intézménybe. Az ÖTK évi ren­des közgyűlése után következő referátumát mind a hazai, mind pedig a határon túli magyar egyházak képviselői nagy érdeklődéssel hallgatták. A tanácskozá­son egyházunkat - többek között - D. Szebik Imre elnök-püspök, Gáncs Péter püspök, valamint dr. Frenkl Róbert országos felügyelő képviselte. Visszatekintés A tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is a fasori gimnázium díszterme adott otthont az Ökumenikus Tanulmányi Központ közgyűlésének. Miután Brückner Ákos Előd atya, az ÖTK egyik alelnöke kö­szöntötte a jelenlévőket, dr. Szentpétery Péter kapta meg a szót. Hittudományi egyetemünk docense - aki egyben az Ökumenikus Tanulmányi Központ titkára is - a Bensheimi Felekezettudományi In­tézetről és az ott folyó munkáról számolt be. Mivel az intézmény anyagi okok mi­att nehéz helyzetbe került, Szentpétery Péter felszólalása végén határozati javas­lat elfogadására tett indítványt. Ennek ér­telmében a közgyűlés a köszönet szavai mellett azzal a kéréssel is fordul az illeté­kesekhez, hogy nagyon megfontoltan döntsenek e fontos intézet jövőjéről. A következő felszólaló - Kiss Emil, az ÖTK másik alelnöke - a Nemzeti Ci­vil Alapprogramról, azaz a civil szerve­zetek támogatásáról rendelkező jogsza­bályról beszélt. Ismertetésének egyik hangsúlyos pontja az egyházi hátterű egyesületek, szövetségek és alapítvá­nyok helyzetének kérdése volt. Mivel ezeket rendszerint az egyházakkal azo­nosítják, szinte automatikusan háttérbe szorulnak a pályázati rendszerben. Ez nagyon komoly problémát jelent, külö­nösen, ha arra gondolunk, hogy a mint­egy hatvanezer civil szervezet 12-15%- a keresztény kötődésű. A Nemzeti Civil Alapprogram a ké­sőbbiekben - az Ökumenikus Tanulmá­nyi Központ pénzügyi jelentése kapcsán is - szóba került, amikor dr. Tóth Károly elnök utalt arra, hogy ez év végén - az ökumenikus (anyagi) segítség megszű­nésével - az ÖTK-nak is a fenti jogsza­bály adta lehetőségeket kell majd kiak­náznia. A közgyűlés fel is hatalmazta a vezetőséget arra, hogy szükség esetén megtegye a kellő lépéseket. Lelket adni Európának Elnöki beszámolójában az elmúlt év sok fontos történése közül dr. Tóth Ká­roly kettőt emelt ki: az Európai Unió új alkotmányával kapcsolatos vitát, továb­bá az iraki háború eseményeit. Az ÖTK elnöke hangsúlyozta, hogy az egyesülő Európában nem lehet a gazdasági-poli­tikai fejlődés az egyedüli cél, hanem egyértelműen el kell,, hogy ismerjék a kontinens lelki-szellemi örökségét is. Évszázadok óta kísérletet tesznek arra - mondta -, hogy a felekezetek társa­dalmi szerepét illetően határt vonjanak az egyház és a mindenkori államhata­lom között. Pedig minden vallási jelen­ségnek megvannak a társadalmi-politi­kai vonatkozásai, és minden politikai áramlat mélyén ott rejtőznek a vallási gyökerek. Gondoljunk csak a kereszté­nyek „igazságos háborújára” vagy a fa­natikus iszlám megújulási mozgalmak híveire. Együtt - egymásért Mikor, ha nem most, az unióhoz való csatlakozás közeledtével beszélgessünk félelmeinkről? - tette fel a kérdést elő­adása elején dr. Szili Katalin. „Ma nem az a kérdés, hogy ez a nemzet Európá­hoz tartozik-e vagy sem, hanem az, hogy Magyarország Európa vezető nemzetévé válik-e vagy balkanizálódik” - emelte ki. Az Országgyűlés elnöke fontosnak tartja, hogy erősödjék a nemzettudat, hogy gyarapítsuk azt, ami a miénk. Lé­nyegesnek tekinti a határon túli magyar­sággal, valamint a hazai egyházakkal való együttműködést is. Együttesen kell, hogy elgondolkodjunk azon - hangsú­lyozta miként lehet értékeket közvetí­teni a mai, értékvesztett világban, és va­lamilyen módon hozzájárulni ahhoz, hogy megvalósuljon egy olyan „mentá­lis rendszerváltás” is, amely nem érték- vesztést jelent, hanem az értékek megőr­zését tűzi ki célul. Szili Katalin szerint napjainkban a politikát és a gazdaságot is a pénz hatá­rozza meg. Mintha háttérbe szorulna az a fontos kérdés: mi lesz az egyes ember­rel? Elengedhetetlen, hogy az egyház és az állam kéz a kézben haladjon a meg­kezdett történelmi úton, összefogva egy­mással, hiszen mind a ketten felelősek a másikért. „Bízom abban, hogy a Kárpát­medencében megszűnik az acsarkodás, és a húzóerő a szeretet lesz” - mondta Szili Katalin, az elmondottakhoz később még azt is hozzátéve: „Hiszek egy olyan társadalomban, ahol a nemzet gyarapo­dása és nem a saját gyarapodás lesz az elsődleges. Politikusként és hívő ember­ként is ezért kívánok dolgozni.” G. Zs. A díszterem asztalánál Paskai László bíboros, Tóth Károly elnök és D. Szebik Imre püspök hallgatja az Országgyűlés elnök asszonyát Fotó: Barta Imre WBMMWWMWWWWWiiBiiBryiiiii? t i n w r Közéleti kérdések kereszténydemokrata szemmel „Szomorú, hogy általában akkor esik szó a médiában az egyházakról, ha pénz­zel, a »papok pénzével« hozzák összefüggésbe őket, nem pedig hitéleti, értékadó tevékenységükkel kapcsolatban...” - jegyezte meg Balog Zoltán, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója azon a sajtótájékoztatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Keresztény Demokrata Fórum rendezett március 9-én, kedden délelőtt. A nagy médiaérdeklődéssel övezett alka­lom az ökumenikus imahéten elkezdett kerekasztalbeszélgetés-sorozat újabb ál­lomása volt. Apropóját ezúttal az adta, hogy az utóbbi hetek kampányszerű po­litikai megnyilvánulásai között markánsan jelent meg az egyház-finanszírozás újragondolásának kérdése - nem kis hullámokat keltve... A pár héttel ezelőtt nyílt belvárosi Krá­ter Könyvesház hangulatos, Wass Al­bertról elnevezett olvasótermében a „polgári oldal” egyházpolitika iránt el­kötelezett szakértői fejtették ki vélemé­nyüket. Balog Zoltán mellett felszólalt Semjén Zsolt országgyűlési képviselő, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallás­ügyi Bizottság alelnöke, a Keresztény- demokrata Néppárt (KDNP) elnöke, valamint Szászfalvi László országgyű­lési képviselő, az Emberi Jogi, Kisebb­ségi és Vallásügyi Bizottság elnöke, a Keresztény Demokrata Fórum (KDF) elnöke is. A sajtótájékoztató moderátorátorá- nak, Csallóközi Zoltán KDF-alelnöknek a bevezető szavai után elsőként Szász­falvi László - „civilben” református lel­kész - ismertette, mi is tartozik egyálta­lán a „hitéleti támogatások” körébe. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy az állami költségvetés négy nagy rovatából - mint például az ingatlanrendezési, a rekonstrukciós támogatás - csak egy ne­vezhető a szó szoros értelmében egyhá­zi támogatásnak, ám az sem feltétlenül közvetlenül a hitéletet támogatja. Arról a bizonyos „egyházak által szabadon felhasználható összeg”-ről van szó, me­lyet döntő többségében egyházi intéz­ményeik felújítására fordítanak az adófi­zetők által támogatásra érdemesített egyházak. Az 1%-os támogatási forma kapcsán azt kell látnunk, hogy az állam­polgárok utólagosan rendelkeznek adó­forintjaikról: arról döntenek, hogy a kincstárba már befolyt összeg hová ke­rüljön. A civil szervezeteknek átutalható 1% szintén utólagos rendelkezés a már befizetett adópénzek sorsáról. Semjén Zsolt arra mutatott rá, hogy bár helyes, hogy a személyi jövedelem- adót fizető polgárok nyilatkozhatnak adójukról, ám e metódusnak van egy gyenge pontja. Sokan megfeledkeznek ugyanis azokról az állampolgárokról, akik részt vesznek a hitéletben, de nem fizetnek személyi jövedelemadót (nyug­díjasok, diákok stb.)! Megdöbbentő, de ily módon a társadalom kétharmad része ki van zárva abból, hogy véleményt nyilvánítson. (A legutóbbi népszámlálá­si adatok szerint 7,5 millió ember ke­resztény kötődésű!) A polgári kormány ezen a renden úgy módosított, hogy — a népszámlálási adatokat figyelembe véve - állami kiegészítéssel „kipótolta” a be­folyt összeget. Ezt azonban a jelenlegi kormány - Semjén Zsolt szerint - tör­vénysértő módon megváltoztatta. A KDNP most konkrét, alkotmányos meg­oldást dolgozott ki: arra tett javaslatot, hogy az állami kiegészítés tekintetében minden egyház maga dönthessen arról, hogy a népszámlálási adatokat vagy a személyi jövedelemadót fizető tagok szá­mát vegyék figyelembe - aszerint, hogy számára melyik a kedvezőbb. A képvise­lő utalt arra is, hogy az SZDSZ által fel­vetett százalék-összevonás mind esz­mei, mind elvi okokból elfogadhatatlan, se jogi, se politikai relevanciája nincs. „Más kategória egy egyház, és más pél­dául a bélyeggyűjtők egyesülete...” - mondta a pártelnök. Balog Zoltán az egyház-finanszíro­zással kapcsolatban úgy fogalmazott: a kérdés „állatorvosi ló” módjára képezi le azt, ahogyan ma a közéletben közelí­tenek a történelmi, teológiai, filozófiai valósághoz... A főigazgató problémá­nak látja, hogy nincs folyamatos szak­mai párbeszéd a politikusok és az egyhá­zak képviselői között. 2002 tavasza óta semminemű koncepció nem készült, ám azt pozitívumnak tartja, hogy a történel­mi egyházak dialógust folytatnak egy­mással. Balog Zoltán szintén aláhúzta: az emberek fejében téves elképzelés él a „hitéleti támogatás” kifejezéssel kapcso­latban, hiszen a hitéleti tevékenységet 95%-ban a helyi közösségek - a hívek - finanszírozzák, nem pedig az állam. Az állami pénzek jellemzően az épületek fenntartására fordíttatnak. Konkrét pél­dát is említett: a Mátyás-templom fenn­tartása nem a katolikus hívek feladata, hiszen közös, nemzeti műemlékkin­csünkről van szó... A kerekasztal-beszélgetésen egy má­sik, nagy vihart kavart téma is napirend­re került: a Károli Gáspár Református Egyetemről eltanácsolt homoszexuális hallgató ügye. Semjén Zsolt megjegyez­te: az ominózus történetben nem a ho­moszexuálisok jogairól, hanem a vallás- szabadságról van szó! Az ugyanis er­kölcsteológiai szempont, hogy egy egy­ház mit tart bűnnek, és kit avat lelkésszé. Állami, miniszteri nyomással ennek el­döntésébe - a református egyház belső vitájába - beleavatkozni nem lehet, an­nál is kevésbé, mert maga az alkotmány rendelkezik arról, hogy az egyházak sza­badságát védelem illeti meg. De még a tudományos szabadságjogot is sérti a médiában folyó kampány: hasonló kér­désben csak az adott tudomány - tehát itt a teológia, a dogmatika, az etika stb. - művelői illetékesek döntést hozni. Mi lenne, ha miniszteri nyomásra mondjuk egy, a cölibátust nem vállaló kispapot is felszentelne a katolikus egyház?... Balog Zoltán - aki hivatását tekintve református lelkész - csak megerősíteni tudta a pártelnököt, hozzátéve: az egy­ház identitását sérti mindaz, ami ezen ügy kapcsán a médiában zajlik. Vélemé­nye szerint egy tisztán erkölcsteológiai kérdésben álságosak az antidiszkríminá- ciós elvek és az EU-csatlakozás érvei. Zárásként egy „témába vágó” friss in­formációval is szolgált a szövetség fő­igazgatója: a legújabb hirek szerint van rá esély, hogy a készülő EU-alkotmány- ban - ha nem is a preambulumban - rög­zítve lesz kontinensünk keresztény öröksége. Kőháti Dorottya Balról jobbra: Semjén Zsolt, Szászfalvi László, Balog Zoltán és Csallóközi Zoltán Fotó: Barta Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents