Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-03-07 / 10. szám
Evangélikus Elet 2004. MÁRCIUS 7. - 3. oldal Aszódi véleménycsere r Felügyelők és lelkészek találkozója az Északi Egyházkerületben Az összetartozás megélése, egymás gondolatainak megismerése, ugyanazon ügy több oldalról való körbejárása egy egyházkerületen belül úgy lehetséges, ha egy helyen lehetőleg minél nagyobb számban összegyülekezünk, és minél többen megszólalunk. Hiszen ki ne tanulhatna mások véleményéből, élet- és egyházfelfogásából? A nyitottság, az egymásra figyelés nemcsak fontos, de elengedhetetlenül szükséges is közösségeinkben. A hasonló vagy esetleg ugyanabban a tisztségben munkálkodó ugyanis olyasmit is láthat, amire én eddig még nem figyeltem fel, olyasmit is megkérdezhet, amihez nekem nincsen bátorságom... Az aszódi gyülekezet kényelmes és tágas nagytermében február 28-án, szombaton ezt a nyitottságot és sokszínűséget élhette át az Északi Egyházkerület közel száz lelkésze és felügyelője, gyülekezeti küldötte. Az alkalom Del re János áhítatával kezdődött. A házigazda esperes Mt 5,37 alapján az egyházban történő világos állásfoglalásra hívta fel a résztvevők figyelmét. A jelenlévők személyes bemutatkozását követően D. Szebik Imre püspök „Az istentiszteleti rend megújításának lehetőségei és szempontjai” címmel tartott előadást, melyet megbeszélés követett. Egyházunk elnök-püspöke kitért azokra a kérdésekre is, melyek nemcsak az északi kerületet, hanem egész egyházunkat foglalkoztatják: Miért van szükség új Agendára? A régihez képest miben tér el az új istentiszteleti rend? Az ebéd előtti egy órában hét, a kerületben szolgáló felügyelő (dr. Győri József, dr. Garády Péter, dr. Bárdossy Tamás, Fischlné dr. Horváth Anna, dr. Breuer Katalin, dr. Meskó László, Benczúr László) fogalmazta meg a lelkészekkel, a gyülekezetekkel, az egyházmegyékkel, az egyházkerülettel, az Országos Egyházzal, a zsinattal és a társadalomban tanúsított magatartással kapcsolatos elvárásait. A délutáni fórumon D. Szebik Imre püspök, Benczúr László kerületi felügyelő, Bozorády Zoltán, Detre János, Veczán Pál, Szabó András esperes, Helf- rich Péter, az Ingatlanrendezési és -nyilvántartási Osztály vezetője, valamint dr. Benkő Ingrid jogtanácsos válaszolt a feltett kérdésekre. A találkozó a lelkészek hozzászólásaival folytatódott: Győrfy Mihály nyírsző- lősi, Thuránszky István béri, Szabó András vanyarci és Blázy Árpád kelenföldi lelkész mondta el a gyülekezeti felügyelőkről, a közös munkáról, az együtt végzett szolgálatokról alkotott véleményét és tapasztalatait. A szombati alkalom Bozorády Zoltán áhítatával záródott. A Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye esperese ÍJn 4,16 alapján bizonyságot téve vallotta: „Semmiféle magyarázat nincs arra, hogy Jézushoz tartozom. Ragaszkodom Jézushoz, mert ismerem Isten szeretetét. Csak azt tudom mondani: Köszönöm.” Az Északi Egyházkerülethez tartozó egyházközségek lelkészei és gyülekezeti tagjai legközelebb május 22-én, a kerületi missziós napon találkoznak Szolnokon! Horváth-Hegyi Olivér Kerületi nap Keszthelyen Ebben az esztendőben február 28-án került sor az immár hagyományos egyházkerületi napra a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerületben. Ezúttal a keszthelyi gyülekezet adott otthont a találkozónak. A nap programját az új liturgiatervezet tanulmányozása adta meg. A mintegy kétszáz főt megmozgató alkalom úrvacsorái istentisztelettel kezdődött, melyen Ittzés János püspök szolgált. Ezt követően Fehér Károly nyugalmazott lelkész, Bence Gábor kántor, tanár - mindketten a Liturgiái Bizottság tagjai -, valamint dr. Reuss András teológiai tanár és Szemerei János esperes ismertette az új liturgiával kapcsolatos álláspontját. A délután folyamán - fórum jelleggel - a résztvevők is bekapcsolódhattak a véleménynyilvánításba. Menyes Gyula felvétele Böjti bajor áldozatkészség Bejegyzés a város aranykönyvébe. Gáncs Péter mögött (balról jobbra) a memmingeni főpolgármester, dr. Holzinger, Baranyi Mária magyar főkonzul (München) és Ernst Öffner püspök (Augsburg) áll A Bajor Tartományi Egyházban idén is ünnepi istentisztelettel nyitották meg február 29-én a böjti gyűjtési akciót. A zsúfolásig megtelt memmingeri Szent Márton- templomban a Magyarországi Evangélikus Egyházat képviselő Gáncs Péter püspök hirdette az igét. Mint mondotta, a szívekben a vasfüggöny csak lassan számolható fel. Az Európai Unióhoz való csatlakozás ebbe az irányba tett helyes lépés, ám a fogyasztói társadalom a kommunizmusnál is nagyobb fenyegetést jelent. „Már most megmutatkozik, hogy az emberek - azáltal, hogy az anyagiakra összpontosítanak - nemcsak Istent veszítették el, hanem vele együtt a munka és a pihenés ritmusát is, és életükben nincs többé különbség a hétköznapok és a vasárnap között. A keresztényeknek Mesterükről kell példát venniük, és ellent kell állniuk a kísértéseknek” - hangsúlyozta Gáncs Péter. Ebben az esztendőben a Bajor Tartományi Egyház böjti gyűjtési akciója a „ Gyülekezetépítés az egyesülő Európában” nevet kapta. Ennek keretében tizenöt közép-, illetve kelet-európai egyház támogatását tervezik, és többek között a telekgerendási evangélikus szabadidő- és missziói központ megvalósulásához kívánnak segítséget nyújtani. Ulrich Zenker Tehetségkutatás, tehetséggondozás A tehetség áldás és átok is lehet. Kegyelem és teher. ígéret, esély a tehetség, amelyet beváltani annak a felelőssége, aki valamilyen területen - a művészetben, tudományban, sportban - átlagon felüli képességekkel bír. Mert a tehetség csak lehetőség. A beválás a rendkívüli adottságok egyik ismérve - talán a legfontosabb közülük. Annak bizonyítéka, hogy valóban tehetség született, aki immár igazolta talentumát. De ehhez feltételek is kellenek. Család, barátok, iskola, társadalom, szűkebb és tágabb környezet. Tetszetős, de alapjaiban hibás az a nézet, hogy a tehetség mindig utat tör magának, mindig érvényesül. Sajnos éppen a magyar történelem, a magyar sors bizonyítja azt, hogy értő környezet, szakszerű tehetséggondozás híján tehetségeinknek legfeljebb húsz százaléka tud élni a kapott talentummal, nyolcvan százalékuk elveszik. Az is jellemző, hogy a legkiválóbbak közül számosán külföldre kellett, hogy távozzanak tehetségük kibontakoztatása érdekében. Minden Nobel-díjas magyar tudós külföldön hunyt el, idegen földben pihen. Ma is fenyeget az agyelszívás néven ismertté vált jelenség: a legjobbak hazájukat elhagyva olyan országokba mennek, ahol több a lehetőség, nagyobb az erkölcsi és az anyagi megbecsülés. Ez főleg akkor egyértelműen negatív jelenség, ha általánossá válik, ha szinte el kell menniük a tehetségeseknek ahhoz, hogy talentumuk kibontakozzék. Bizonyos mértékig természetes, hogy a tudomány, a művészet, a sport nemzetközi, de a folyamat nem lehet egyirányú, illetve tehetségeink nagyobb része elsősorban minket kell, hogy gazdagítson. Ide tartozik a nemzeti nyelv és kultúra ápolásának a kérdése is, amely különösen jelentős hangsúlyt kap a globalizálódó világban. Fontos a felzárkóztatás - valójában ez az első lépcsőfok ezt követi a tehetségkutatás, majd a tehetséggondozás. Nyilvánvaló, hogy nem minden tehetség születik jómódú, a gyerekekre fokozottan figyelő értelmiségi családban. A felzárkóztatás azt célozza, hogy - megfelelő programok segítségével - a szerényebb háttérrel és emiatt kevesebb eséllyel induló, eleve hátrányos helyzetű fiatalokról is kiderülhessen tehetségük, illetve hogy legyen lehetőségük ennek kibontakoztatására. Ebben már a tehetséggondozó programok is segítségükre vannak. Mindez ízelítő volt a dunántúli egyházi iskolák - Bonyhádon rendezett - tehetség- gondozó konferenciájának gazdag gondolati anyagából. A hazai egyházi iskoláknak és kollégiumoknak rendkívül jelentősek a tradícióik a magyar művelődéstörténetben. Van tehát hová visszanyúlni, van miből, és van mire építkezni. Túl kell lépni, túl kell jutni az elmúlt fél évszázadon, az egyházi iskolák erőszakos megszüntetésének az időszakán, egyben a szürkeség, az egyenlősdi, a nyájszellem. a tehetséggondozás háttérbe szondásának az időszakán. Az újjáépült, megerősödött egyházi iskolarendszer nemes feladata a tudatos tehetséggondozás. Az egyházi iskoláknak nem elit intézményeknek kell lenniük: a szerényebb képességű diákoknak is helyük van iskoláinkban, hiszen közöttük is vannak támogatásra érdemesek. Am az egyházi iskolák programjában különösen fontos szerepet kell kapnia az elitképzésnek, a tehetséggondozásnak is. Ez csak kiváló tanárokkal valósítható meg. Olyan tanáregyéniségekre van szükség iskoláinkban, akik alkalmasak erre a feladatra. Több előadásban is elhangzott - másokéval együtt - a fasori gimnázium egykori matematikatanárának, Rácz Lászlónak a neve, aki többek között az informatika jelen kori forradalmát megalapozó Neumann Jánosnak és a Nobel-díjas Wigner Jenőnek a tanára volt. Ez utóbbi a díj átvételekor tartott beszéde második mondatában tanárának mondott köszönetét. Nemrég jelent meg egy írás a Nature című nemzetközi tudományos szakfolyóiratban, mely azt taglalta, hogy a huszadik század Budapesten született. Az atomfizikától az informatikáig, a pszichoanalízistől a filmművészetig a tudományos és kulturális élet számos területén tevékenykedtek Budapestről érkezett nagy - a világot előrevivő - egyéniségek. Jelentős figyelmet kapott a tehetséggondozással foglalkozó konferencián a kollégiumok ügye. Az egyházi iskolák tradíciói a kollégiumi nevelés területén különösen erősek. A tehetség beváltása, a terhelések elviselése erős személyiséget igényel. Ezért is fontos az egyházi iskolarendszer újjáépítésével együtt a kollégiumi hálózat tartalmas megújítása. Ma. amikor az oktatás mellett a nevelés java része is az iskolára hárul, ennek az igen nehéz - egyedül végezve majdhogynem reménytelen - feladatának csak szilárd kollégiumi háttérrel tehet eleget. Ismeretes, hogy bonyhádi iskolánk, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium részt vesz az Arany János felzárkóztató és tehetséggondozó programban, amelynek szintén alapvető eleme a kollégiumi életforma. így hát közvetlenek e téren is tapasztalataink, ezért is érthető, hogy éppen Bonyhád vállalkozott e fontos tanácskozás megrendezésére. A sok disszonáns hang, a társadalmat megosztó manipulációk, az igénytelenségre, az ösztönök szintjére apelláló médiumok időszakában a konferencia egészséges üzenetet közvetített. Üzenetet arról, hogy az egyházi iskolák ma is vállalják, képviselik azt az Istenre figyelő, a hitből táplálkozó, nyitott, befogadó, autonóm szellemiséget, amely a tehetségek beérésének, az alkotó egyéniségek színre lépésének a záloga. A múlt magasra emelte a mércét. Frenkl Róbert Evangélikus kezekbe(n) A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület győri székházában március 1-jén ünnepélyes keretek között írták alá azt a megállapodást, amely szerint a Szombathelyen lévő Vas Megyei Egészségügyi Gyermekotthon és Idősek Otthona április 1-jétől egyházunk szeretetintézményeként folytatja tovább munkáját. A dokumentumot Markó Péter, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Ittzés János püspök látta el kézjegyével. (Az eseményről következő lapszámunkban részletesen beszámolunk.) Menyes Gyula felvétele
