Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-02-29 / 9. szám

2004. FEBRUÁR 29. - 7. oldal Evangélikus Élet Lengyelország első lelkésznője Az SZDSZ kitart az egyházak finanszírozását érintő törvényjavaslata mellett A szabad demokraták két héten belül benyújtják a parlamentnek az egyházak finanszírozását is érintő javaslatukat, amelynek értelmében a személyi jöve­delemadó felajánlható kétszer egy százalékát ösz- szevonnák, hogy a polgárok szabadon dönthesse­nek arról, milyen szervezeteket kívánnak támogatni - közölte Kuncze Gábor múlt csütörtökön Tapol­cán. „A hitélet legyen a hívők magánügye, s azt ne az állami költségvetésből finanszírozzuk” - tette hozzá az SZDSZ elnöke, aki annak alkalmából tar­tott sajtótájékoztatót a Veszprém megyei települé­sen, hogy a városban liberális klub alakult. Azzal kapcsolatban, hogy az egyházak vitatják a szabad demokraták javaslatát, Kuncze Gábor el­mondta, ők viszont azt érzékelik, hogy az emberek „nagyon is egyetértenek vele”. A kormánypárti politikus hangsúlyozta azt is, hogy az egyházak műemlék épületeinek fenntartá­sához természetesen hozzá kell járulnia a költség- vetésnek. (MTI) Megkezdte szolgálatát Lengyelország első felava­tott lelkésznője. Az egyháztörténeti jelentőségű ese­mény 2003. szeptember 7-én zajlott. Ekkor ordinál- ták a 43 esztendős református Wiera Jelineket a len­gyelországi Zelówban. A lengyelországi református egyház rendjét 1991-ben változtatták meg abból a A folyamatos bibliaolvasás új világrekordját állítot­ta fel a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tarto­mány egyik protestáns gyülekezete. A háromszáz résztvevőnek köszönhetően az eddigi, 111 órás re­kord 241 órára növekedett. Ennél az „olvasási ma- ratonnál” egymás után háromszor olvasták fel meg­szakítás nélkül a teljes Szentírást. célból, hogy a női lelkészek szolgálatba állítása is lehetővé váljon. A mintegy százezer tagot számláló lengyelorszá­gi evangélikus egyház - mint mondják, az „ökume­nikus klímára” való tekintettel - kritikusan szemlé­li a történteket. (Glaube und Heimat) A rekordkísérletnél sem a gyorsaságot, sem az esetleges olvasási hibákat nem vették figyelembe. A „versenyzők” húszpercenként váltották egy­mást. Tíz nap és 67 perc után Olaf Latzel lelkész volt az utolsó ebben a nagyon is komolyan gon­dolt Játékban”. (Glaube und Heimat) Magánügy? A folyamatos bibliaolvasás rekordja A törökök félelmetes uralkodója, II. Mohamed szultán hatalmas sereg élén megérkezik Nándorfehérvár alá. Konstantinápoly meghódítójának százötvenezer főnyi seregével, háromszáz ágyújával és kétszáz hajójával szemben mindössze hétezer várvédő áll készenlétben. Tudják, hogy kilátástalan a helyzetük, ezért remény­kedve várják Hunyadi János és Kapisztrán János fel­mentő hadait. Június vége van az Úr 1456. esztende­jében, amikor is Európa-szerte (III. Calixtus pápa rendeletére) már javában zúg a déli harangszó, amely a keresztény fegyverek győzelméért fohászkodó imára figyelmeztet. Hunyadi János hadvezér nagyon várja, hogy az Alföldet bejáró Kapisztrán barát összetoborzott ke­resztes hada is az ő zászlaja alá sorakozzon. Sürge­tő a dolog, mert a szultán szépen halad az ostrom előkészületeivel, és hajóival Zimony fölött elzárja a Dunát. Hunyadi János Keve várának egyik tornyá­ból türelmetlenül fürkészi a messzeséget. Azután meglátja a közeledő Kapisztrán Jánost. Lesiet a várudvarra, megöleli a betérő, fáradt szerzetest, majd megkérdezi tőle:- Mondd csak, drága barátom, hol van a sere­ged? A hetvenesztendős, lánglelkű Kapisztrán széttárt karokkal szomorúan feleli:- Nincs seregem. Mindent megtettem, ami csak erőmből tellett. Buzdítottam, lelkesítettem az embe­reket. Kértem őket, fogjanak fegyvert a hitetlenek ellen, és kövessék a magasra tartott keresztet. Mondtam nekik, hogy most a keresztény Európa és hitünk fennmaradása forog kockán.- Mire ők? - kérdezi izgatottan Hunyadi.- Mire ők azt felelték, hogy a hit magánügy, és hazamentek.- Nem értem - csóválja fejét a nagy hadvezér. - Miért mondták ezt az emberek?- Azért, mert ezt hallották a neoliberális prédiká­toroktól.- Soha nem hallottam ezekről a prédikátorokról. Vajon honnan keveredtek ide?- Állítólag a huszonegyedik század elejéről. Azt is hirdetik, hogy óvakodni kell a vallási, a nemzeti minőség esztelen felmagasztalásától. Az esztelen felmagasztalók ugyanis veszélyesek, mert képesek az összefogásra, hitük, nemzetük, nyelvük és kultú­rájuk védelmére.- És ez baj? - hitetlenkedik Hunyadi János.- Szerintük igen, mivel ez a felfogás nem modern, nem fér össze az oszthatatlan emberi méltósággal és a másság korlátlan tiszteletével. Hunyadi nagyot sóhajt, de nem csügged. Néhány nappal később bátran vezeti kis seregét a török el­len. Ereje csekély. Nem tudja felmenteni Nándorfe­hérvárt. A török sereg beveszi az erődítményt, majd akadálytalanul nyomul az ország belseje felé. Magyarország védtelenné válik. A lakosság nagy része magáévá teszi az új prédikátorok néze­teit, és az ország hamarosan eltűnik a történelem süllyesztőjében. Mivel pedig eltűnik, a későbbiek­ben már nincs szüksége sem a Rákóczi-féle, sem az 1848-49-es szabadságküzdelmekre és persze az 1956-os szabadságharcra sem, amely éppen Ka­pisztrán Szent János halálának ötszázadik évfordu­lóján tört volna ki. Bezzeg ha a hit nem lett volna magánügy, és a de­rék magyarok Hunyadi vezérletével megvédelmez­ték volna hazájukat és a keresztény Európát, akkor ma a magyarországi sajtóban nyomon lehetne kö­vetni. hogy egy izgága pártocska miként érez meg­megújuló kényszert arra, hogy bizarr törvényjavas­lataival a történelmi egyházakat és a hívő embere­ket regulázza. Bánó Attila A kelet-indiai Orisza államban hindu fanatikusok hét, keresztény hitre áttért nő haját kopaszra nyír­ták, miután nem voltak hajlandók visszatérni a hindu közösségbe. A helyi rendőrség hétfői jelentése szerint az eset a múlt héten történt Dzsagatszinghpur járás­ban, Kilipala faluban. A nők családja - a hindu többségű falu akarata ellenére - hét éve tért át a kereszténységre. A hatóságok állítólag nem vet­tek tudomást azokról a fenyegetésekről és zakla­tásokról, amelyeknek ezek a nők ki voltak téve az elmúlt évek során. Indiában gyakoriak a vallási feszültségek, fő­ként az áttérések miatt. Hindu politikai-vallási csoportok azzal vádolnak keresztény misszioná­riusokat, hogy erőszakkal térítenek. 1999-ben Orisza államban elevenen égették meg az egyik ausztrál misszionáriust és két fiát. Egy hindu szélsőségest e gyilkosságokért halálra ítéltek. (MTI) Már több mint 50 millió muzulmán él Európában Európában - beleértve Oroszországot is - ez idő szerint kereken 52 millió muzulmán él. A német- országi Iszlám Archívum Központi Intézete (Zentralinstitut Islam-Archiv) szerint a „keresz­tény Európában” évente mintegy 6,5 százalékkal növekszik az iszlám vallásúak száma. Ha ez így folytatódik tovább, tíz év múlva 87 millió muzulmán élhet Európában, és ezzel az iszlám a katolicizmus után a második legnépe­sebb vallás lehet a kontinensen. A népességi adatokat lebontva az derül ki, hogy orosz területen 25 millió muzulmán él, vi­szont nem tudni pontosan, hogy ebből mennyi az európai. Törökország európai területein 5,7 millióra te­hető a muzulmánok száma. Nyugat-Európában Franciaországban él a leg­több - mintegy 5 millió - muzulmán. Legna­gyobb részük az egykori afrikai gyarmatokról származik, és az ország össznépességének 8,5 százalékát teszik ki. Az intézet szerint Németországban 3,2 millió muzulmán él; ez nagyjából az össznépesség 3,9 százalékának felel meg. Míg azonban Franciaor­szágban a muzulmánok nagy része francia állam­polgár, addig Németországban közülük mindösz- sze 780 ezren rendelkeznek német állampolgár­sággal. Kétmillióan törökök, 220 ezren egykori jugoszlávok, és kétszázezren valamelyik arab or­szág útlevelével érkeztek az országba. Ausztriában a 2001. évi népszámlálás adatai szerint az országban élő 339 ezer muzulmán kö­zül mintegy 96 ezer osztrák állampolgár, a többi túlnyomórészt török. Franciaország után Ausztria a második helyen áll az Európai Unió tagállamai között a muzulmán lakosságnak az össznépesség- hez viszonyított arányát (4,2 százalék) tekintve. A muzulmánok aránya Szlovéniában 1 és 2,4 százalék között ingadozik. Magyarországon mintegy negyvenezer, Csehországban pedig húszezer muzulmán él. Az intézet adatai szerint Svájcban háromszáz- ezer, Nagy-Britanniában kétmillió, Belgiumban 350 ezer a muzulmánok száma. Hollandiában a lakosság 3, Olaszországban és Spanyolországban egyaránt 1,7, a skandináv országokban, valamint Írországban, Portugáliában és Lengyelországban ennél is kisebb a muzulmán lakosság aránya. Az Európai Unió tagállamai közül Franciaor­szágban, Luxemburgban, Belgiumban, Ausztriá­ban, Olaszországban, Spanyolországban és Por­tugáliában az iszlám vallás megelőzte a katoliciz­mus mögött hagyományosan második helyet el­foglaló protestantizmust. Az EU-tagállam Görögországban, továbbá Bulgáriában, Macedóniában és Szerbiában az isz­lám vallás a második helyen áll az ortodox mö­gött. Végül muzulmán többségű a lakosság Albá­niában, Bosznia-Hercegovinában és Törökor­szágban is. (MTI) Szelíd motorosok Szinte mindenki ismer valakit, aki a motorozás ko­rántsem veszélytelen szenvedélyének hódolva lelte halálát, vagy egy baleset következtében kerekes székbe került. A németországi Schwäbisch Hall környékén körülbelül tíz évvel ezelőtt sok sérültet és halottat követelt ez a kockázatos hobbi. Ekkor ül­tek össze a motorosok és a rendőrség képviselői, és arra jutottak, hogy jó lenne, ha a motorosoknak is­tentiszteleteket rendeznének. A „szezon” április végén kezdődik, és szeptem­ber 28-ig tart. Ezeket a különleges alkalmakat minden évben a motoro­sok, a rendőrök, vala­mint a helyi lelkész, Siegfried Eberhard szer­vezik. * * * Werner Berr huszon­négy esztendővel ezelőtt Jagsthausen közelében tartott első ízben motoros istentiszteletet. „A hetve­nes években három »főbűn« létezett: a dohányzás, a tánc és a motorozás” - meséli Berr, majd így foly­tatja: „De hogy Isten is ilyen kicsinyes lenne, azt nem tudtam elképzelni.” Berr, aki az „Elops - Közös élet Jézus követésé­ben” nevet viselő egyesület tagja, soha nem akart olyan rendezvényt szervezni, amely csupán csak a motorok körül forog. Mint mondja: „A motorozás az egyik legjobb dolog a világon, de a lényeg az evangélium.” Az első istentiszteletre százötvenen jöttek el. A nyári hónapok első vasárnapjain tízszer annyian voltak jelen. * * * Ma már egész Németország területén vannak ilyen alkalmak. A Morosok Isten vezetése alatt (Biker under Gods Command) nevű társaság minden év nyarán rendez egy partit Blaubeuren közelében, utána pedig istentisztele­tet tartanak. * * * Todtnauban Max Kroger 2003. június 1-jén azzal a szándékkal lépett fel, hogy a jövőben Krisztus mennybemenetele nap­ján motoros istentisztelet legyen a fekete-erdei vá­roska piacán. Az ötlet onnan ered, hogy Kroger egyszer ellátogatott a hí­res hamburgi istentiszteletek egyikére, ahol június közepén évente 25 000 motoros találkozik. A Todt­nauban tartott első motoros istentiszteleten kétszá­zan voltak jelen. „Nagy az érdeklődés - vélekedik Kroger -, hiszen végül is minden motorosnak szük­sége van egy őrzőangyalra.” (Az Evangelisches Gemeindeblatt für Württemberg cikke nyomán) Hova kerül a befizetett adó? Az az 1%, amellyel a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat javára rendelkezik, pontosan oda. Ahová Ön szánja: rászoruló embereken, szegény sorsú családokon, szenvedélybetegeken és hajléktalanokon, háborús árva gyermekeken, katasztrófahelyzetbe került embereken segíthet. Odaadóan. Köszönjük! Velünk egy jobb világért! Csatlakozzon hozzánk! RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL A kedvezményezett adószáma: 1 9 í i 6: 19: 2 7] fi] |4 3 A kedvezményezett neve: MAGYAR ÖKUMENIKUS SZERETETSZOLGÁLAT Fontos! Kéijük, a rendelkező nyilatkozatot egy hasonló méretű, postai szabványboritékba helyezze el. A borítékra pontosan írja rá nevét, lakcímét és adóazonosító jelét, majd tegye bele adóbevallásának borítékjába, vagy adja át könyvelőjének.

Next

/
Thumbnails
Contents