Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-04-20 / 16. szám
10. oldal 2003. ÁPRILIS 20. Evangélikus Élet „ ... nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak. ” (Mt 28,8) Gondolatok a kapcsolótábla mellett - egy papgyerek húsvétja Szegény az eklézsia, maga harangoz a pap. Ha pedig a lelkész nem ér rá, mert például egy óra múlva az Úr oltára előtt kell állnia, a lelkészgyerekre hárul ez a nemes feladat. Istentisztelet előtt pontosan hatvan perccel követem a szokott útvonalat - a fürdőszobától a kétajtónyira lévő gyülekezeti helyiségbe -, hogy rutinos mozdulattal felkattintsam a kapcsolót, és ezzel működésbe hozzam templomunk kilencvenéves harangját. így működik a gépezet vasárnapról vasárnapra, ünnepnapról ünnepnapra immár vagy másfél évtizede. Hogy számomra mi ez? Hivatás? Munka? Néha úgy tűnik, hogy csak egy rövid intermezzo, az ünnepnapok megszokott eleme, mely ugyanúgy hozzátartozik a vasárnap reggelekhez, mint a forró citromos tea és a vajas kenyér. Húsvétvasámap sem felejtem el kötelességemet. Mielőtt a reggelizőasztalhoz ülnék, még fejemben a pár perce megszakadt álom képkockáival, papucsban és félig begombolt ingben lépek a kapcsolótáblához. Szokott módon megkeresem a megfelelő gombot, s ahogyan már több százszor megtettem, most is felkapcsolom. Egy kattanás. Pár másodperc csönd. Majd lassan, méltóságteljesen beindul a gépezet. Szinte látom magam előtt a templomtoronyban erőlködő villanymotort, mely idővel lendületbe hozza a többmázsás harangot. Először halkan, óvatosan megkondul egyszer, majd belekezd a muzsikába. A szokás szerinti kétnapos némaság után végre lekerül a nagyharang szájáról a lakat! Ebben a pillanatban a tavaszi napfény beköszön az ablakon, jelezve, hogy itt a tavasz, az új élet, a húsvét, a feltámadás. Némán állok, és hallgatom a zenét. Miközben kitörlöm a szememből az álmot, magamban hálát adok Istennek, hogy itt lehetek. Hogy napokig tartó némaság, nagypéntek és nagyszombat, végzetesnek tűnő halál és a sírbolt csendje után egy egész falunak én adhatom tovább egy piciny - megszokottá vált - mozdulattal a jó hírt, hogy van feltámadás. László Jenő Csaba ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 2003. április 17. I., Bécsi kapu tér du. 6. (úrv.) D. Szebik Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé du. 5. (úrv.) Herzog Csaba; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. du. 6. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. du. 5. (úrv.) Hafenscher Károly (ifj.); Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér du. 6. (úrv.) Nepp Éva; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. du. 6. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. du. 6. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. du. 6. (úrv.) Szirmai Zoltán (teológusok passiója); VIII., Karácsony S. u. 31-33. du. 6. (úrv.) Kertész Géza; IX., Gát utcai római katolikus templom du. fél 5. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. du. 6. (úrv.) Smidéliusz András; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. du. 6. (úrv.) Blázy Árpád; Budahegyvidék, XII., Kékgolyó u. 17. du. fél 7. (úrv.) Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. du. 6. (úrv.) Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. du. 6. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér du. 5. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Juhos utca 28. (kistemplom) du. 6. (úrv.) Veperdi Zoltán; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. du. 6. (úrv.) Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér du. 6. Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. du. 6. (úrv.) Kosa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. du. 6. (úrv.) Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. du. 6. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. du. 6. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér du. 6. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. du. 6. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 57. du. 6. (úrv.) Endreffy Géza. NAGYCSÜTÖRTÖK ÜNNEPÉN a liturgikus szín: fehér. Az ünnep lekciója: Jn 13,1-17; az igehirdetés alapigéje: Jer 31,31-34. ÉNEKEK: 304, 303. A Szentírás és értelmezése Híradás az EBBE áprilisi üléséről Ifj. dr. Fabiny Tibor EBBE-elnök, D. Takácsné Kovácsházi Zelma és Széli Bulcsú - miután felálltak a kerékasztaltól... Az EBBE (Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület) áprilisi kerekasztal- beszélgetése a Biblia értelmezésével foglalkozott. Kupi Zoltán Zsolt 43,1-4 alapján tartott áhítata után D. Takácsné Kovácsházi Zelma nyugdíjas lelkész, hittudományi egyetemünk óraadó tanára és Szél! Bulcsú kispesti lelkész fejtette ki a kérdéssel kapcsolatos nézeteit. D. Takácsné Kovácsházi Zelma így fogalmazta meg azt a képet, amely fiatalkorában alakult ki benne a Biblia értelmezéséről; események történtek, szavak hangzottak el - a leírás másodlagos volt, amelyet aktualitások, esetlegességek befolyásoltak. A hitvallások tanulmányozásából pedig azt szűrte le, hogy a Biblia központi mondanivalója Krisztus, a kegyelem, a hit és a szeretetben való szolgálat. Az elvilágiasodással szembesülve igyekezett megszólítani az elvilá- giasodott embert, megpróbálta érthetővé tenni számára a Biblia üzenetét. Ehhez érteni kell a Bibliát, annak nyelvét és kultúráját is, korát és környezetét; egyúttal a jelenkor embereit is - hogy azt a valóságot, amiről a Biblia a maga nyelvén szól, megszólaltathassuk azon a nyelven, amin az emberek ma értenek és beszélnek. A kinyilatkoztatás mindig együtt van az emberrel, az „edénnyel”, akin keresztül célba jut. A kalcedoni hitvallás Krisztus két természetéről szóló tételéhez hasonlóan így fogalmazhatunk: a Bibliában az isteni kinyilatkoztatás és ennek a befogadó edény adta formája elválaszthatatlanul együtt van. Ezért, ha a befogadó edényt tanulmányozzuk, akkor az közelebb visz az esszenciálisán istenihez. Széli Bulcsú szerint a fő kérdés az, hogyan értelmezzük a Szentírást. A tekintélyellenes világban a keresztények széthúzása akkor szűnik meg, ha mindnyájunk számára a valóságos mérték és tekintély a Biblia lesz. „A teljes írás Istentől ihletett” (2Tim 3,16) - amit az emberek leírtak, az Istentől származik. Isten eközben önálló személyiségként bánt az írókkal. A Szentírás tehát amellett, hogy Isten kinyilatkoztatása, emberek szava is. A Biblia értelmezésében a mai korban elsősorban két főbb irányzat nyert teret: a történetkritikai módszer és az evangéliumi, ezen belül az evangelikál megközelítés. A kritikai módszereket lehet használni, de tudnunk kell: minden magyarázati módszer egy bizonyos előfeltételezésből indul ki, amelyet meg kell vizsgálnunk. A Szentíráson kívül nincs más bizonyosság, ezért exegézisünket a Bibliával kell megalapoznunk, máskülönben írásmagyarázatunk félrecsúszhat. Az evangélikus hermeneutikának a reformátori alapelveket mindvégig szem előtt kell tartania, s mindezeken túl alázattal el kell fogadnia olyan dolgokat is, amelyeket az Isten nélküli tudomány nem tud akceptálni. Szakács Tamás Hetedik parancsolat Minden kérés, kérdés, felszólítás és tiltás mögött ott bujkál egy ki nem mondott állítás is. A „ne lopj!” parancsolat azt feltételezi, hogy létezik tulajdon. Ellopni ugyanis csak azt lehet, ami valakié. Az pedig, hogy valami valakié, azt jelenti, hogy valamely anyagi természetű dolog - élelem, természetben fellelhető vagy ember által megmunkált tárgy, illetve az ezek egymás közti kicserélésekor közbeiktatott fizetőeszköz meghatározott mennyisége - kizárólagosan hozzárendelődik egy bizonyos személyhez. Tudjuk, hogy „enyém, tied mennyi lármát szüle” az emberiség történetében. A felvilágosodás korától fogva különösen is sokan bírálták a magántulajdon létét. Jean-Jacques Rousseau csupán egyike azon gondolkodóknak, akik úgy vélik, hogy az az ember indította el a mai társadalmi egyenlőtlenségekhez, háborúkhoz és az egymás elnyomásához vezető igazságtalan folyamatot, akinek először volt mersze kimondani egy darab földről, hogy „ez az enyém”. Ehhez a feltételezéshez persze egy viszonylag romantikus, némiképp naivan optimista emberképre van szükség. Rousseau komolyan gondolta, hogy a feltételezett ősállapotunkban még ártatlanok és önzetlenek voltunk. Mindenünk közös volt, és senki nem tört a másik életére. Kissé mosolyogtató elképzelés ez. Habár úgy is felfoghatnánk, mint a bibliai teremtéstörténet és bűneset sajátos átfogalmazását. Mindenesetre Isten, amikor a parancsolatokat adja, már egy bűnös emberiséggel kell, hogy számoljon. A parancsokra már eleve azért van szükség, mert az ember - megromlott természetétől fogva - immár nem hajlamos Isten tetszése szerint élni. Az Úr tehát hallgatólagosan törvényesíti a megannyi lármát és veszekedést szülő tulajdonviszonyokat. Igen, tudomásul kell vennünk, hogy van, ami az enyém, azaz én rendelkezem fölötte, és van, ami másé, ahhoz pedig nem nyúlhatok. Egyenes út vezet innen az emberek közti egyre nagyobb különbségek kialakulásához. Némelyek meggazdagodnak, feleslegeket halmoznak fel, mások pedig még azt is nélkülözni kényszerülnek, ami az alapvető létfenntartásukhoz szükséges. Akkor aztán a vagyonnal rendelkező embernek módjában áll kihasználni a szegény ember kiszolgáltatottságát. Némi alamizsnáért cserébe igénybe veszi annak munkaerejét, sőt mintegy személyes tulajdonaként bánik embertársával. Kialakul a rabszolgaság, majd a történelmileg ebből következő feudalizmus, később a tudományostechnikai fejlődésnek köszönhetően egy új társadalmi berendezkedés, amelyben a szélsőségeket a nagytőkések és az általuk kizsákmányolt munkásosztály testesíti meg. Kezdődhet hát a történelem vége! Marx sajnos ma időszerűbb, mint valaha! Ezt akarta az Isten? Bizony pironkodva lapozhatjuk történelemkönyveinket. Jézus nevében ugyanis szinte minden létező igazságtalanságot és képtelen ideológiára épült társadalmi rendet megpróbáltak már igazolni eleink. Pál apostolra és Lutherre is bőséggel hivatkozhattak érveik alátámasztásához. Kérdés azonban, valóban jól értették-e őket. S most nem csupán Pálra, Lutherre vagy Jézusra gondolok, hanem egy náluk sokkal korábbi személyre: Mózesre. A tulajdon szentségéről szóló törvények mellett ugyanis igen bőséges és jól kidolgozott anyagot találunk a Biblia első öt könyvében a szegények, jövevények, idegenek, árvák, özvegyek és eladósodottak szociális biztonsága védelmében. Ezek a törvények éppen olyan komolyak, szigorúak és következetesek, mint azok, amelyek a birtokolt javak sérthetetlenségéről szólnak. Csupán egy példa 2Móz 22,24—26-ból: ..Ha pénzt adsz kölcsön a népemből való szegény embernek, ne légy neki uzsorása, ne vessetek ki rá uzsorát! Ha zálogba vetted embertársad felsőruháját, naplementéig add vissza neki! Mert egyetlen takarója, testének ruhája az. Miben háljon? Bizony, ha hozzám kiált segítségért, meghallgatom, mert én kegyelmes vagyok." Ez bizony azt is jelenti, hogy a tehetősebb embernek nem csupán a vagyona nagyobb, hanem a felelőssége is. Lopásnak pedig nemcsak az minősül, ha valaki őt megkárosítja, hanem az is, ha ő nem gyakorolja a nagyobb vagyonával együtt járó kötelességeit. Az uzsora bizony lopás. És lopás volt az is, ha nem adta vissza éjszakára a zálogba vett felsőruhát. Lopás volt, ha valaki a rabszolgát nem szabadította fel, és a zálogba vett családi birtokot nem szolgáltatta vissza az elengedés évében. Lopás a bér visszatartása és megkurtítása. Lopás a másik ember idejével és türelmével való visszaélés, a trehányan végzett munka és az indokoltnál magasabb ár. Ám hogy egyháziasak is legyünk kissé: lopás az adakozásban tanúsított szűkmarkúság, de lopás a rossz prédikáció is. Ne tagadd meg embertársadtól azt, amit az Úr neki szánt, és ne vedd el tőle azt, ami nem a tiéd! Mert mindez lopás. Akkor is, ha világi jogszabályok és törvények precíz betartásával történt. Mert a legnagyobb gazemberségeket a törvényesség látszatával követik el az emberek. Annál súlyosabb lesz az ítéletük. Te viszont, aki élni akarsz, ne lopj! Bartha István BUDAPESTEN, 2003. ÁPRILIS 18. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Zászkaliczky Pál; II., Modori u. 6. de. fél 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Görög Tibor- Muntag Ildikó; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; du. 6. (pas- sióolv.) Nepp Éva; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Geröfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) dr. Harmati Béla; du. 5. (passióolv.) Zászkaliczky Péter; du. 6. Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. 8. (úrv.) Kézdy Péter; de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 6. Szirmai Zoltán (J. Walter: Máté-passió); Vili., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Kertész Géza; Vili., Rákóczi út 57/b de. 9. (szlovák) id. Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; du. 4. teológusok passiója; Vili., Vajda P. u. 33. de. 9. (úrv.) Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom du. fél 5. (passió) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Smidéliusz András; du. 6. (passióolv.); Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Győri Tamás; de. 11. (úrv.) Győri Tamás; du. 6. Szeverényi János; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Szeverényi János; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bácskai Károly; du. fél 7. (passió) Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Kendeh György; du. 6. (passióolv.); Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; du. 6. (passióolv.) Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér du. 5. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; du. 6. (passióolv.); Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere II. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; du. 6. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány 1. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; du. 6. Győri Gábor; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII., Péceii út 146. de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Eszlényi Ákos; du. fél 7. teológusok passiója; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Kosa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; du. 6. (úrv.) Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; du. 6. (passióolv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; du. 6. passióolvasás; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; du. 6. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 57. du. 6. (úrv.) Endreffy Géza. NAGYPÉNTEK ÜNNEPÉN a liturgikus szín: fekete. Az ünnep lekciója: Jn 19,16—30; az igehirdetés alapigéje: 4Móz 21,4-9. ÉNEKEK: 200, 370. BUDAPESTEN, 2003. ÁPRILIS 20. I., Bécsi kapu tér reggpl f (hajnali) Bence Imre-Balicza Iván; de. 9. (úiv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) D. Szebik Imre; du. 6. (kantátazenés) Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Herzog Csaba; II., Modori u. 6. de. fél 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. Fodor Viktor; Csillaghegy- Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Donáth László; Óbuda. III., Dévai Bíró M. térde. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Ta- más; V., Deák tér 4. reggel 5. (hajnali) Cselovszky Ferenc; de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Péter; de. 11. (úrv.) dr. Harmati Béla (kantátás); de. 11. (gyermek) Gerőfi Gyuláné; du. 6. Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. reggel 5. (hajnali) Kézdy Péter; de. fél 10. (családi) Lukáts Miklós; de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 6. Kézdy Péter; Vili.. Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Matus Klára; VIII., Rákóczi út 57/b de. 9. (szlovák) id. Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Matus Klára; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. (úrv.) Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom reggel 5. (hajnali) Szabó Julianna; de. 11. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. reggel fél 5. (hajnali) Smidéliusz András; de. fél 11. (úrv.) Smidéliusz András; X., Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szeverényi János; de. 11. (úrv.) Szeverényi János; du. 6. Győri Tamás; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Győri Tamás; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10- (úrv.) Kendeh György; XIII. Frangepán u. 43. de. fél 9. (úrv.) Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceii út 146. de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kosa László; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. (úrv.) Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 57. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza. HÚSVÉT ÜNNEPÉN a liturgikus szín: fehér. Az ünnep lekciója: Mk 16,1-8; az igehirdetés alapigéje: Jón 2,3—10. ENEKEK: 215, 216. BUDAPESTEN, 2003. ÁPRILIS 21. L, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Horváth-Hegyi Olivér (kantátazenés); II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Zászkaliczky Pál; II., Modori u. 6. de. fél 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Bozóky Éva; Óbuda. III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Nepp Éva; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du. 6. Balog Eszter; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Kézdy Péter; du. 6. Bajuszné Orodán Krisztina; VIII., Rákóczi út 57/b de. 9. (szlovák) id. Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Smidéliusz András; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) Blázy Árpád; du. 2. (finn) Joób Máté; du. 6. Schulek Mátyás; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Schulek Mátyás; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. Wagner Szilárd; XIII.; Kassák Lajos u. 22. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely. XV., Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. de. 10. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. (úrv.) Böröcz Enikő; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII., Péceii út 146. de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoskeresztúr, XV1L, Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Kosa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. (úrv.) Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuelné; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 57. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza. HÚSVÉT 2. NAPJÁN a liturgikus szín: fehér. Az ünnep lekciója: Lk 24,13-35; az igehirdetés alapigéje: Ézs 52,7-10. ÉNEKEK: 221, 259. Összeállította: tszm