Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-02-16 / 7. szám

2003. FEBRUÁR 16. 11. oldal Evangélikus Élet Az Intelligens Egyház Munkacsoport rovata. Rovatgazda: Babics Csaba Jó tíz évvel ezelőtt aligha gondoltuk vol­na, hogy a következő évek milyen nagy technikai változást - sőt forradalmat - hoznak életünkbe. 1990-ben még nem volt minden lelké- szi hivatalban telefon, néhány helyen ké­zi kapcsolású távkészülék működött. Napjainkban a számítógép természetes kelléke minden munkahelynek, és magá­tól értetődő munkaeszköze a lelkésznek is. A kérdés nem elvi, sokkal inkább gya­korlati, gazdasági természetű. Van-e fe­dezete az egyházközségnek, országos egyházunknak a készülék megvásárlásá­ra? Kérdezhetjük, miért e nagy sietség? Elődeink jól ellátták feladataikat, pedig nem állt rendelkezésükre a modem tech­nika változatos arzenálja. Ezt a tényt egyikünk sem vonhatja kétségbe. Érdemes azonban visszapillantani a múltba. A reformáció hajnalán, a könyv- nyomtatás guttenbergi felfedezését kö­vetően tudós atyáink igénybe vették ko­ruk legmodernebb technikai eszközét, és Wittenberg ontotta a teológiai könyvek sokaságát az olvasni vágyó nagyközön­ség örömére. A szellemi csata, amely a régi és új gondolkodás hívei között zaj­lott, biztosan a könyvek terjedése során dőlt el. Nemcsak német földön, de ha­zánkban is voltak lelkes hívei a könyv- nyomtatásnak a reformátorok között. Elég, ha ezen a helyen Huszár Gál nevé­re emlékeztetjük az Olvasót, aki hátán hordta házi könyvnyomtatóját, egyik vá­rosból a másikba vándorolva. Bornemi­sza Péter több száz kötetes könyvkiadá­sa a kor kimagasló kincsei közé tartozik. Nem kevésbé állt a modem kor másik találmánya, az újságírás mellé evangéli­kus egyházunk néhány kiváló lelkésze. Bél Mátyás pozsonyi lelkész az első latin nyelvű újság, a Nova Posoniensia szer­kesztője és kiadója volt. Ráth Mátyás győri lelkészünk pedig az első magyar nyelvű újságot, a Magyar Hírmondót ad­ta ki. Egyik sajtótermékből sem hiány­zott az evangéliumi gondolkodás és a keresztény életszemlélet. A következő újdonságra a 20. századig kellett várnia az egyház népének. A rádió elterjedése lehetővé tette az istentisztele­tek közvetítését. Talán nem mondhatjuk véletlennek, hogy az első magyarországi rádiós istentiszteletet a Bécsi kapu térről sugározták. Ezt követően rendszeresen hallhatóak voltak a Magyar Rádióban a budavári evangélikus gyülekezet vasárna­pi és ünnepi alkalmai. Nem kisebb esemény volt az első te­levíziós istentisztelet sem. Az ateista vi­lágnézetet hivatalból terjesztő televízió 1984-ben közvetítette a Lutheránus Vi­lágszövetség budapesti nagygyűlésének nyitó-istentiszteletét. Ezzel létjogosult­ságot nyerhetett a keresztény hit és er­kölcs a nyilvánosság előtt. így érkeztünk el a 90-es évek elejére, amikor egyre többet hallhattunk a számí­tógépek technikai bravúrjairól, aztán a zseniális lehetőségek világa tárult fel előttünk az e-mail és az Internet elterje­désével. Tudás alapú új korszakról be­szélnek tudósaink. Lelkészeink pedig számítógépen nyomtatják igehirdetései­ket, letöltik az újabb cikkeket, kompute­ren tartják nyilván a gyülekezet tagjait, végzik a könyvelést, és írják leveleiket szerte a nagyvilágba. Amikor meghallottam, hogy egykori professzorom túl a nyolcvanon ismerke­dett meg a számítógép használatának rej­telmeivel, magam is hozzákezdtem e „csodagép” kezelési technikájának elsajá­tításához. Ma már bátran gyakorlom meg­szerzett tudásomat, s belátom annak elő­nyét, mit jelent, ha a világhálón otthonosan mozog, olvas az információra éhes modem kori ember. Megismerheti általa a Biblia igéjét éppúgy, mint a lélek­építő, hiterősítő egyéb írásokat is. Legyen a Teremtő kezében áldott eszköz a kom­puter, az e-mail, az Internet sokak hitre jutásában, boldogságuk, boldogító párjuk, éltük és üdvösségük megtalálásában! D. Szebik Imre A rendhagyó események gyakran lelassít­ják az időt, kinagyítják, láthatóvá teszik a mindennapos dolgokat. Egy zuhanás pil­lanata alatt az ember az egész esemény­sort végig tudja gondolni, bár a baleset ezzel sem válik elkerülhetővé. Kivételes pillanatokban a rohanás lelassulhat, a fel­színes nézés látássá nemesülhet. Pár évvel ezelőtt egy derült őszi regge­len iskolába menet egy utcaseprőt pillan­tottam meg. Néztem, ahogyan unottan söprögette a hűvös-langyos október tarka avarját, s lelkemet rajta felejtettem. Körü­lötte a nyugodtan csipegető galamboknak eszükben sem volt közeledtemre elreb­benni, s én egy örökkévalóságig tartó pil­lanatra elfelejtettem, hogy az ezredvég nagyvárosi útjait rovom. Szavakban meg nem fogalmazódott áhítatot éreztem, ami azóta is (és bizonyára addig is) elő­elővesz, ha úton vagyok. Ezek örök pilla­natok lettek a szívemben. Akkor úgy éreztem: lehet, hogy az ut­caseprő nem tudja, de az egyik legáldot- tabb munka az övé. Folyamatos kapcso­latban van a teremtett világ isteni rendjével, változatosságával. Van-e, aki tarkábbnak láthatja az őszt, jobban fázhat télen, jogosabban várhatja a tavaszt nála? Övé a hajnal, az ébredő város. Tekin­tete kíséri iskolába a gyermekeket, mun­kába az embereket. A környék kutyái ba­rátai lehetnek, s talán a madarakat is a nevükön ismeri, szólítja. Bár természetjárásra ritkán nyílik al­kalmam, de Isten szabad ege annak min­den áldásával (hóval-hővel) gyakran kí­sér, ha úti célomat gyalogosan közelítem meg. (Lassabb ugyan, mint járművön, de sokszor biztosabb, mint bekerülni az au­tók és buszok rengetegébe, tülekedni, KANON „Boldog, aki az Úr törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről el­mélkedik éjjel-nappal... ” bedugulni, türelmetlenkedni.) Szállásom Budán, életem nagy része Pesten lévén szoros barátság fűz a Lánchídhoz, me­lyen sokszor árusok ismerős mosolya üdvözöl, s hazafelé bandukolva a budai Vár hívogat. Köszönő viszonyban va­gyok az alagúttal és a Margit híddal is. A Duna nekem csobog, ismerem a hegyek, s a Duna-parti fák millió színét, ahogy a napszak, évszak, ahogy az élet és a világ változik, és néha megleshetem titkukat. Nem órákat töltök el így, hanem végtele­nül sok időtlen pillanatot. S így kezdem megérteni, hogy Istennél hogy lehet ezer esztendő egyetlen pilla­nat, hogy lehet, hogy Nála nincs idő. Ő, aki mindent teremtett, mindenen rajta­hagyta az Egy Teremtő kézjegyét. A vál­tozatlannak tűnő hegyek vonulata eleve­nedik meg a felettük úszó felhők örökké változó alakjában éppúgy, mint a lábai előtt csobogó, hömpölygő, áradó Duna egykor kék hullámaiban. Mindahányban egyazon forma végtelen variációja sejlik fel. Istennél egyszerre van jelen minden variáció, az Övéből nyílik meg nekünk egy-egy változat, ahogy az élet hozza, ahogy Ő küldi. Madár- (vagy inkább Lánchíd-) távlatból a hegyoldal erdőnyi fáinak lombozata (télen ága-boga) is örök egy variáció éppúgy, mint a levelek ere­zete a közeli szemlélőnek. Megannyi ujj­lenyomata a Teremtésnek, s mindez egy­szerre, egyetlen pillanatba sűrítve. Ám ebben a pillanatban nemcsak a min­den, de a mindenkor is benne van. Míg én utamra indulok, keletebbre már leteszik a munkát, s ugyanabban az órában a „Kelő Nap Országában” a természet nagy fúga­kezdetét várják, hogy a szólamok egyre nyugatabbra haladva, fokozatosan belépve felépítsék az örök kánont, mely állandósá­gával nyújt biztonságot a végtelen variáci­ók gyönyörű tarkaságában. A kánon állandó, a lépték változó. Nap- és évszakok egymásutánja világunk más­más országában, kontinensén, földtekén követik egymást. A legnagyobb, számunk­ra legfontosabb lépték: amint a nemzedé­kek váltják egymást. Az ember élete Isten pillanata. Most születők követik a távozó­ban lévőket, miközben az „Élet” című fúga mindenkinél más-más résznél tart, változó hangnemekben, változó tempóban. Míg szívünkben friss gyászt hordozunk, egy kisgyermek mosolyog ránk az úton, s e ket­tő fájdalmas ellentétét sokszor a könnyek is alig tudják feloldani. „Az idő a legjobb orvos” - hallható gyakran a közhely, de mi az idő? Azt hi­szem: zene, amelynek metruma, ritmusa időfüggő, de az a dallama is - hangok egymásutánja. Isten egyetlen pillanatá­ban egyszerre minden benne van. Mi­ként az eső utáni aszfalt piszkos tócsájá­ban látszik a szakadozó felhők mögötti tiszta kék ég, úgy tűnik elő a pillanat ál­dott sűrűje mögül Isten, akiben ez a sok szólam, tarka variációk örök-egyszerre jelen vannak. Ő segítsen minél mélyebben átélni és megérteni, tisztelni és áldani, szeretni ezt a végtelen és egyetemes Harmóniát. Kemény Ágnes (Megjelent a Hang 1995. júniusi számában) Az Evangélikus Nők Klubja következő rendezvényét 2003. február 15-én, szombaton 10 órai kezdettel tarja az Országos Egyházi Iroda í. emeleti nagytermében. (Bp. IX.. Üllői út 24.) Ez alkalommal dr. Harmati Béla püspök tart előadást „Tizenöt nehéz év - pályám emlékezete” címmel. Sok szeretettel hív és vár — nemre való tekintet nélkül - minden kedves testvért a Női Misszió Osztálya! BIBLIAI ÉLMÉNYMÚZEUM NYÍLT NÉMETORSZÁGBAN Bibliai élménymúzeumba (Bibelhaus Erlebnismuseum) látogathatnak az érdeklődök a németor­szági Frankfurt am Main-ban. Ebben az új és érdekes intézményben, amely január 19-én nyílt, nem érvényesül a „Mindent a szemnek, semmit a kéznek!”-elve, a vendégek minden kiállított tárgyat nyugodtan megérinthetnek. Lehetőség van arra, hogy ki-ki elmerüljön a Biblia világá­ba: úgy zenéljen, mint ahogy azt Dávid király idején is tették, belépjen „Ábrahám sátrába” vagy egy olyan csónakba, mint amilyennel Jézus utazott a Genezáreti-tavon. A szervezők a kiállítás ötletét modem észak-amerikai múzeumoktól vették át. (Forrás: Glaube und Heimat) A Protestáns Missziói Tanulmányi Intézet 4 napos vallás-, ill. egyházszociológia előadássorozatot hirdet. Előadó: dr. Tomka Miklós vallásszociológus, ideje: 2003. március 7-8., illetve április 4-5. Helyszín: Protestáns Missziói Tanulmányi Intézet, 1091 Budapest, Kálvin tér 7., II. emelet. Az előadáson való részvétel díja: 2500 Ft/nap. Érdeklődni lehet: Rohn Hildánál a 06-1-216-20-54-es telefonszámon. & Meghívó Szeretettel hívjuk aktív és nyugdíjas papné testvéreinket az idei esztendő papnécsendesnapjára, melyet 2003. március 29-én, 9.30 órai kezdettel tartunk a Deák Téri Evangélikus Gimnázium dísztermében. A rendezvényen dr. Kopp Mária, a SOTE Magatartástudományi Intézetének vezetője tart előadást Hitünk és egészségünk címmel. Az alkalommal kapcsolatos további információkat lapunk március 16-i számában tesszük közzé. jf A Baptista Teológiai Akadémia felvételt hirdet az 2003/2004-es tanévre hittudományi karára Nappali tagozaton teológiai és kántor szakra, valamint levelező tagozaton teoló­giai szakra olyan megtért fiatalok számára, akik legalább két éve valamelyik gyü­lekezet aktív tagjai, és elhivatást éreznek a szolgálatra. A teológiai szakra jelentke­zők három szakirány közül választhatnak: a lelkipásztori szakirányon 10 féléves a képzés (csak nappali tagozaton), a szociális munkás, illetve a missziói szakirányon 8 féléves. A missziói szakirányon tanulók három képzési terv közül választhatnak: bibliakör-vezető, ifjúsági munkás, evangélizációs munkatárs specializáció. Jelentkezési határidő: 2003. március 21. (péntek) Jelentkezési lap a BTA Tanulmányi Osztályától (1068 Budapest, Benczúr u. 31., tel.: 342-7534/113) kérhető felbélyegzett válaszboríték ellenében. Ugyanitt adnak bővebb felvilágosítást a különböző képzésekről. Dr. Almási Tibor főigazgató Pályázati felhívás iskolaigazgatói állásra I Az Orosházi Evangélikus Egyházközség presbitériuma pályázatot hirdet oktatá- ® si intézménye: az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium igazga- | tói állásának betöltésére, a 2003. augusztus 01-jével kezdődő 6 éves időszakra. | Képzési és egyéb feltételek:- pedagógusi végzettség a közoktatásról szóló 1993. évi törvény alapján, il­letve a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézménjuj^i, szóló törvényének megfelelően,- 10 éves pedagógusi gyakorlat,- hitét gyakorló, konfirmált, evangélikus vallású pedagógus. A pályázatnak tartalmaznia kell:- a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását,- önéletrajzot, szakmai önéletrajzot,- szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket. A pályázathoz mellékelni kell lelkészi ajánlást. A pályázat beküldési határideje:- Az Okt. Közlönyben történő megjelenéstől számított 30 nap. A pályázatot a következő címre kelI küldeni: Orosházi Evangélikus Egyházközség Ribár János esperes, igazgató lelkész 5900 Orosháza, Thék E. u. 2. KÉRJÜK, TÁMOGASSA A BETHESDA KÓRHÁZ ALAPÍTVÁNYT 2003-ban az intenzív- és égési osztályra kerülő gyermekek gyógyításának, valamint a diakóniai, karitatív munka feltételeit kívánjuk tovább javítani. ADÓSZÁM: 18042539-1-42 A Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség szeretettel várja híveit és barátait 2002. február 16-án a békásmegyeri evangélikus templomban az összegyülekezés napjára. Délelőtt 10 órakor istentisztelet úrvacsoraosztással, igét hirdet Donáth László lelkész. 12 órakor közös ebédre hívunk mindenkit. 13.30-kor László Attila (gitár) és Berkes Balázs (nagybőgő) muzsikál. 14.15-kor „A MINDENSÉG INKARNÁCIÓJA” címmel vendégeink, Benczúr László, Golda János, Nagy Tamás, Pazár Béla építőművészek beszélgetnek arról, létezik-e ma evangélikus templomépítészet Magyarországon. Délután 4 órakor vecsernyét tartunk. Ezen a napon zárjuk be Papp Oszkár festőművész templomi tárlatát. Az alkalomra a belépés ingyenes, önkéntes adományaikat jó szívvel fogadjuk. Cím: 1038 Budapest, Mező u. 12., tel.: 368-6118. Evangélikus Élet - Éled. Éled? Fizessen elő lapunkra!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents