Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-02-16 / 7. szám
2003. FEBRUÁR 16. 3. oldal Evangélikus Élet Az esztendő leghidegebb évszakában került sor Székesfehérváron az evangélikus templom sisakjának renoválására. A befejezett munkálatok végeztével, február 9-én a gyülekezet hálaadó ünnepi istentiszteletet tartott. „Amikor novemberben a daru leemelte a toronysisakot a templom mellé, mintha azt fejezte volna ki, hogy Isten szeretete egészen a földig ér. Lejött közénk, itt van közöttünk Jézus Krisztusban. És miközben a megszépült épületrész visszakerült a helyére, az égre emelte tekintetünket” - ezzel a gondolattal kezdte köszöntőjét Bencze András esperes, amikor a hálaadó istentiszteleten örömét fejezte ki az elvégzett munkálatokkal kapcsolatban. Az 1932-ben - Sándy Gyula által tervezett - templom tornya a Székelyföld stílusát hordozza magán, és a fötorony mellett négy ún. fiatorony is található rajta. Az épületet 1996-ban renoválták, de a szűkös anyagi lehetőségek miatt a toronyrészt csak 2000-ben tudták felújítani. A torony sisak bádogozását az elmúlt esztendőre - a templom megépítésének 70. évfordulójára - tervezték, de a leemelés után derült ki, hogy a belső fa tartószerkezetet a korrózió miatt teljesen ki kell cserélni. Az előzményeket és a felújítás történetét Kiss László, a munkálatok vezetője ismertette az ünnepségen. Az igehirdetés szolgálatát Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke végezte, aki a vasárnap igéje, 5Móz 18,15-20 alapján az igazi próféta eljöveteléről szólt. Mózesnél csak jövendölést olvashatunk, de húsvét óta nincs többé titok. Nem az Ószövetség kiemelkedő alakjaiban, nem is Keresztelő Jánosban, hanem Jézusban jött el közénk a legnagyobb próféta. Ami nem őrá irányítja figyelmünket, bizodal- munkat, azzal nem szabad foglalkoznunk. Nincs időnk törődni vele. Ezért drága számunkra a templom, ezért örülünk megújult sisakjának, amely Isten trónusa felé mutat. Hiszen mi együgyű emberek vagyunk. Kincsünk, vagyonunk, bizalmunk és életünk nincs senki másban, csak egyedül a Feltámadottban. Őérte fontos a templom, ahol összegyűlhetünk, egymást erősíthetjük, bátoríthatjuk. Itt ad Jézus életünknek mélységet, távlatot, hitet. Egyedül érte van az egyház, a gyülekezet. Ne szűnjünk meg róla és vele beszélgetni! De vajon ilyen egyszerű lenne minden? Látjuk és tudjuk, hogy Isten népének története tele van kísértéssel. A magunk hitének megingása, a látszatbékesség keresése, a reálpolitika megalkuvása lenne a mi utunk? Azért van Székesfehérváron is gyülekezeti közösség, hogy Jézusra mutassunk. Hiszen eljött a megjövendölt próféta! Jézus azt mondta, hogy nem jó vele összeütközésbe kerülni. O az a sarokkő, amelybe veszélyes belebotlani, és az is tragédia, *ha ráhull valakire. Isten igéjével nem lehet alkudozni. Adjon nekünk Urunk alázatot és bölcsességet, hogy valóban együgyűek tudjunk lenni. Egy ügyet szolgáljunk, azt a Jézust, akire a torony is irányítja figyelmünket, aki az életben is elég, és a reménységben való halálra is elegendő. Az igehirdetés után Falussy Ferencné felügyelő köszöntötte, majd a felújítás anyagi körülményeiről is tájékoztatta a megjelent vendégeket. Szavaiból megtudhattuk, hogy 15,1 millió forintba került a teljes beruházás. Az önkormányzat 1,5 milliós, illetve a minisztérium 800 ezer forintos hozzájárulása mellett az országos egyház 4,3 millió forinttal támogatta a munkálatokat. A gyülekezet tagjai az alapítványi segítségen túl 2 millió forinttal járultak hozzá templomtornyuk megújulásához. A hiányzó 6 millió forintot a gyülekezet pénztárából előlegezték meg, ami azt jelenti, hogy - bár befejezettnek nyilvánítható a felújítás - továbbra is várják az adományokat. Az ünnepségen jelen volt az egykori templomépítő lelkész - Irányi Kamill - rokonsága is. A gyülekezet örömében osztozott és köszöntőt mondott War- wasovszky Tihamér polgármester és Takács Nándor római katolikus megyéspüspök. Heikki Koivisto, a finn Komi város testvérgyülekezetének lelkésze egy csillagot ábrázoló hímzett térítőt adott át ajándékként. Balsai István országgyűlési képviselő köszöntőjében arra utalt, hogy a megújult templom az elmúlt évtizedekben sokszor volt a politika útjában. Jó volt együtt lenni ezen a vasárnapon és hálát adni a megmaradásért, á megújulásért. Menyes Gyula Isten szeretete egészen a földig ér Gályarabok emléktáblája a sárvári vár falán Talán kevesen tudják, hogy a pozsonyi vésztörvényszék által gályarabságra ítélt lelkészek közül 15 (8 evangélikus és 7 református) 1674-75 fordulóján a sárvári börtönben raboskodott. A helybeli evangélikus és református gyülekezetek február 9-én közös hálaadó istentiszteleten emlékeztek meg róluk s mindazokról a prédikátorokról, akik megszabadulhattak a borzalmas szenvedések közül. Ezt követően a résztvevők a Nádasdy-vár udvarán megkoszorúzták a gályarabok emléktábláját, melyet éppen 10 évvel ezelőtt, 1993-ban állított a hálás utókor. A fogva tartott prédikátorok a várbörtönben embertelen körülményeket és kínzásokat éltek át. Lábukat állandóan kalodába zárták, kezeiket megbilincselték, és még a nyakukat is összeláncolták. Közülük Svetzki András, egy Nyitra vármegyei ágostai hitvallású egyházközség lelkésze itt halt meg. Körülbelül 46 éves volt, és már betegen érkezett ide. A feljegyzések szerint nagy türelemmel és szent béketűréssel viselte fogságának kellemetlenségeit. Ő maga már sem énekelni, sem hangosan imádkozni nem tudott gyengesége miatt, ezért a többieket kérte, hogy bátorítsák kegyes énekekkel, és mondják fel előtte az írás válogatott részeit. Betegsége egyre inkább elhatalmasodott rajta, s a vár börtönének mélyén bilincsekbe verten 1675. január 6-án, vízkereszt ünnepén lelkét alázatosan Istennek . ajánlotta. Társai még életében a 88. zsoltár soraival erősítették, és ugyanezen szavakkal vettek tőle búcsút is. A megmaradt sárvári és kapuvári rabokat idővel szintén a nápolyi gályák felé hajtották. Amikor a végső útszakaszon jártak, egy hirtelen támadt vihar miatt visszafordultak velük. így Bukkari börtönébe kerültek, és szenvedéseik ott folytatódtak, sokan meg is haltak közülük. A protestáns rendek nemzetközi összefogása és Ruyter holland admirális 1676. február 11-i győztes felvonulása hozta meg a várva várt szabadulást a még életben levőknek. E csodás megmenekülés 327. évfordulójáról emlékeztek a közös istentiszteleten, melynek idén a református templom adott otthont. Gyarmati István evangélikus lelkész 5Móz 18,15-20 alapján tartott igehirdetésében kiemelte: gályarab prédikátorainkat is az Úr szolgái - prófétái - között tudhatjuk, akik annyi megpróbáltatás ellenére is állhatatosak maradtak Krisztus-hitükben. Ha ünnepnek nem is igazán nevezhető ez a nap - mint vérzivataros történelmünk sok más hasonló napja -, de bizonyságtételre mindenképpen alkalmas. A sárvári vár falán látható két babérkoszorú, mely a hithősök neveit övezi, azt hirdeti az arra járóknak, hogy Krisztus dicsősége megjelenik e világban, és Őt üdvösséges követni. Gyarmati István A magyarországi történelmi keresztény egyházak vezetőinek nyilatkozata a státustörvényről A magyarországi történelmi keresztény egyházak vezetői emlékeztetnek arra, hogy az Európai Unió alaptörvényei elismerik a nemzeti identitás megőrzésének fontosságát. A nemzetek többsége külön odafigyeléssel igyekszik törődni mindazokkal, akiket saját nemzetéhez tartozónak ismer el. Teszi ezt akkor is, ha ezek az emberek az államhatárokon kívül élnek, mert a velük való kapcsolatok folyamatos erősítését mindenkori feladatának tekinti. Egy esztendővel ezelőtt, a státustőrvény életbe lépésekor kifejeztük azt az örömünket, hogy a határon túli magyarság szorosabban kötődhet a magyar nemzethez, és élvezheti az anyaország által nyújtott előnyöket. Most ismételten felhívjuk népünk felelős vezetőinek a figyelmét, hogy a határainkon kívül élő magyarság érdekeinek képviseletét tekintsék kötelességüknek, és igyekezzenek Magyarországhoz való szorosabb kötődésüket előmozdítani. A magunk részéről kérjük a kedvezménytörvény eredeti célkitűzéseinek megőrzését, és kifejezzük azon véleményünket, hogy - a szomszédos országok nemzeti szuverenitásának tiszteletben tartása mellett - kötelességünk magyar honfitársaink segítése. Budapest, 2003. február 4. Dr. Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Or. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának ielkészi elnöke D. Szebik Imre püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Hatályba lépett a szociális törvénycsomag Az Országgyűlés február 4-én 195 igen szavazattal, 121 nem ellenében, 3 tartózkodással ismét elfogadta az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot. Az öt törvényt érintő módosítások a kihirdetés után három nappal léptek életbe. Mint ismeretes, Mádl Ferenc köztársasági elnök december 23-án megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a törvénycsomagot, mert álláspontja szerint annak életbelépése hátrányosan érintené azokat, akik egyházi szociális intézményben kívánják igénybe venni a szociális alapellátásokat. Az Országgyűlés Hivatalának szakértője még az államfő intézkedését követően elmondta: az Országgyűlés nem köteles változtatni a normaszövegen, és amennyiben módosítás nélkül fogadják el, a köztársasági elnöknek második körben ki kell hirdetnie a törvényt. A többség nem fogadta el Harrach Péter (Fidesz) módosító javaslatait, amelyekről a frakció kérésére szavazott az Országgyűlés. A hatálybalépésre vonatkozó előterjesztői módosító javaslatot ugyanakkor a képviselők nagy többsége támogatta. Ennek értelmében január elsejéig visszamenőlegesen kapják meg az érintettek a módosítás által érintett pénzbeni juttatásokat. A zárószavazás előtt a vitában elhangzottakra reagálva Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter kijelentette: mindent megtesznek annak érdekében, hogy az érintettek körében csökkentsék a módosításokkal kapcsolatos félelmeket, eloszlassák gyanakvásukat. Leszögezte: a módosítás nem korlátozza az egyházak intézményes szolgáltatási jogát, és javul a finanszírozás is. Visszautasította, hogy a kormányzatot bármiféle hátsó szándék vezette volna akkor, amikor a szociális tárgyú törvényeket egy csomagban módosította. Csehák Judit kijelentette: azt akarták, hogy a módosítások egységesen január elsején léphessenek életbe, és ne kelljen az öt törvényt külön-külön változtatni. Egyházvezetők megbeszélése a kancelláriaminiszterrel Két fő témakörben, a 2003. évi állami költségvetés egyházügyi részével kapcsolatos kérdésekről, valamint Magyarország EU-csatlakozásáról folytattak megbeszélést a három hazai történelmi egyház, illetőleg a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetői Kiss Elemér kancelláriaminiszterrel február 6-án a Parlamentben. Az eszmecserén egyházunkat D. Szebik Imre elnök-püspök és Frenkl Róbert országos felügyelő képviselte. A találkozó utáni sajtótájékoztatón Kiss Elemér elmondta, hogy a költség- vetés terén minden kérdésben megállapodtak: a Miniszterelnöki Hivatal tíz napon belül kidolgozza a költségvetési tételek részletes lebontását, illetve az egyes egyházakra eső részeket, s így az erre vonatkozó megállapodásokat két héten belül megköthetik. Kiss Elemér a megbeszélésen kifejezésre juttatta: a kormány egyházpolitikáját legfőképpen az egyházak függetlenségét minden oldalról támogató tevékenység jellemzi. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány és az egyházak kölcsönösen fontosnak tartják az EU-csatlakozást, teljes egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy „itt nem egy kormány, hanem egy ország ügyéről van szó”. Mint mondta: az egyházak híveik körében ezt az elvet érvényesítik, egyes felekezetek püspöki pásztorlevelet is kibocsátanak e célból. A miniszter ismételten javasolta egy munkacsoport létrehozását az egyházügyi titkárság, illetve az egyházak képviselőinek bevonásával a mindenkori aktuális kérdésekben történő egyeztetés céljából. Reményei szerint ez a munkacsoport március elején megkezdheti működését, bár a részvételről még nem minden egyház nyilatkozott. A kancelláriaminiszter elmondta, „egy kis kritikát” kaptak azzal kapcsolatban, hogy a kormány kommunikációjában nem jelennek meg az egyházak státusával kapcsolatos kérdésekre adandó válaszok. Elismerte, ez valóban hiányosság. Azt mondta javasolni fogja, hogy a jövőben ez a szempont is szerepeljen tájékoztató tevékenységükben. Kiss Elemér a szociális törvény elfogadása körüli polémiák miatt a csaknem két órán át tartó megbeszélésen azt kérte az egyházak vezetőitől: azonnal jelezzék, ha bármilyen vita alakulna ki az ön- kormányzatokkal az egyházak szociális alapellátási tevékenysége körül, hogy az ügyet rövid úton rendezhessék. A találkozón Frenkl Róbert felvetette, hogy a NATO-csatlakozás előtt rendezett parlamenti egyházügyi naphoz hasonlóan az EU-népszavazást megelőzően is célszerű volna egy ilyen napot tartani. Kiss Elemér közölte: tájékoztatja erről a kormányt, és javasolni fogja az egyházi nap megrendezését. A kancelláriaminiszter az MTI kérdése nyomán beszámolt arról, hogy rendszeressé kívánják tenni a kormány és az egyházak párbeszédét, amelyben fontos szerepet szánnak a létrehozandó munka- csoportnak.- Azt mondhatom, nem merültek fel vitás kérdések - összegezte a megbeszélésről tartott beszámolóját Kiss Elemér. (MTI-összefoglaló)
