Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-02-09 / 6. szám
Evangélikus Élet 2003. FEBRUÁR 9. 7. oldal ) elen- és a a rabAmikor Izrael népe már egy ideje úton volt, a fáraó megbánta, hogy elengedte őket. Ezért nagy sereggel utánuk ment, hogy visszahozza őket. A nép csapdában volt: előttük a tenger, mögöttük a katonák. De az Úr csodát tett: a víz kettévált, az izraeliek pedig száraz lábbal keltek át. A fáraó hadserege vízbe fulladt. A nép előtt hosszú út áll, fontos a jó erőnlét. Egyszer fusd körbe az asztaltI ’ : Az izraeli nép a pusz38 tóban vándorolt. Az Úr minden reggel mannát (kenyeret) adott nekik az égből. Mindenkinek bőven jutott, de fáradságos munkával a földről kellett összeszedni. Ez időbe telt. Dobj még egyszer, és annyit lépj vissza, amennyit dobtál! Mózes a Sínai-hegyre 41 ment. Ott megkapta t- az Úrtól a 10 parancsolatot. Mondj el egy olyan parancsot a tízből, amit még a többiek nem mondtak. Ida nem tudsz mondani, lépj vissza két mezőt! Amíg Mózes a he44 gyen volt, a nép felszólította Áront, hogy készítsen nekik istent, aki majd vezeti őket. Ezért ösz- szegyűjtötték minden aranyukat és egy aranyborjút készítettek. Majd nagy ünnepséggel azt imádták. Ez nagyon rossz! Vissza a 31-es mezőre! Időközben Mózes 481 megöregedett. Tudta, hogy már nem sokáig fog élni. Ezért Józsuát nevezte ki utódjának. Addig nem mehetsz tovább, amíg a következő játékos utol nem ér téged. (Ha te vagy az utolsó, ez rád nem vonatkozik.) 120 éves volt Mózes, amikor meghalt. A nép már nagyon közel volt az ígéret földjéhez. Hogy te is előbb odaérj, lépj előre egy mezőt! y » V *
