Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-12-14 / 50. szám

10. oldal 2003. DECEMBER 14.

Evangélikus Elet

Az Evangélikus Élet hasábjain hét évvel ezelőtt huszonhárom héten át egy-egv evangélikus templomot mutattunk be olvasóinknak. Sorozatunkat 1996. október 20-án azzal fejeztem be, hogy „elfogytak a budapesti evangélikus templomok - búcsúzik a krónikás”. Azóta ezen ismertetők alapján elkészültek a több nyelvre lefordított, bekeretezett és a templomok falain olvasható, illusztrált szövegek is - sőt két örömteli esemény kapcsán frissíteni is kellett a leírásokon: miután a Fasorban Róth Miksa eredeti rajzai alapján pótolták a háborúban elpusztult ablakokat, illetve azt követően, hogy a Deák téren felszerelték a harangjátékot. A krónikás, a Városvédő Egyesület Templomtörténeti Csoportjának (azóta Podmaniczky-díjjal kitüntetett) tagja most ismét örömmel jelentkezik, hogy két akkoriban elmulasztott feladatot pótoljon, és egy időközben felépült új templomot is bemutasson.

BUDAPESTI EVANGÉLIKUS

TEMPLOMOK

A Budahegyvidéki evangélikus templom

Budahegyvidéken - az akkor I., ma XII. kerületben - még nem volt evangélikus gyülekezet, amikor 1934-ben az ott élő néhány buzgó evangélikus család megalakította a Templomépítő Egyesületet. Tizenöt esztendőn át „hontalan” volt a fejlődő egyházközség: az istentiszteleteket iskolákban, a helyi református imaházban, kórházi kápolnában tartották, majd a Böszörményi út 3. szám alatt kibéreltek egy helyiséget, ahová a lelkészi hivatal költözött. Itt már bibliaórákat is szervezett az alapító lelkész, Danhauser László. Bár a templomépítésre gyűjtött pénzt elvitte a háborút követő infláció, a négy év múlva ismét összegyűlt pénzből a Tartsay Vilmos utcában vásároltak ingatlant, mely 49 esztendőn át megbecsült és szeretett helyszíne lehetett a rendszeres istentiszteleteknek, bibliaóráknak.

Az 1990-es rendszerváltozást követően az akkori budavári esperes,' majd püspök, D. Szebik Imre biztatására került sor a templomépítés megszervezésére. A kerületi önkormányzat támogatásával és a kárpótlási törvény segítségével az egyház telket és egy teljes felújításra váró lakóépületet kapott, hogy ott és abból templom, gyülekezeti központ és lelkészlakás létesüljön. A templom tervezésével Benczúr László Ybl-díjas építészt bízták meg. Kivitelezője a Confector Mérnök Iroda Kft. volt. Az alapkövet 1998-ban tették le, a hajlék és a központ felszente- lési ünnepét 2001. április 7-én tartották. Az új központ a kerület egészét gazdagítja: a hagyományos egyházi programokon túl helyt ad hangversenyeknek, előadásoknak, kulturális és külföldi testvér-gyü- lekezeti rendezvényeknek.

A templom és a központ árnyas, fákkal övezett területen helyezkedik el. A vörös klinkertéglás épületet oszlopos díszfal köti össze a több mint húsz méter magas, különálló harangtoronnyal. A harangtoronyba a korábbi kápolna harangja került, melyet a gyülekezet hűséges tagjáról, a méltatlanul meghurcolt D. Ordass Lajos püspökről neveztek el. A bejáratnál réztábla mutatja, hogy az épületegyüttes 2002-ben építőipari nívódíjat nyert el.

Mielőtt a templomtérbe lépünk, az úgynevezett „szélfogóban” Ordass Lajos arcképével márvány emléktábla hirdeti: „Ennek a gyülekezetnek volt éveken át tagja a mártír sorsú püspök, aki rehabilitálása után - 1956 október 14-én először itt hirdette Isten igéjét a felkínált kegyelemről”.

A főbejárat előteréből nyílik a gyülekezeti terem, a teakonyha, a lelkészi hivatal és a többi helyiség. A templom és a gyülekezeti terem közötti, teljes szélességében elhúzható mozgófallal a terület - széksorokkal - nyolcvan fővel növelhető. A templombelső íves boltozató, 16 x 14 m-es terem, 160 ülőhelyet biztosító padsorral. Az oltár a főbejárattal szemben áll, előtte a padlóba építve az eredeti alapkövet látjuk elhelyezésének keltével. Fölötte a falon oltárképként Gál Endre iparművész kilenc képből álló színes ólomüvegablak-sorozata az Atyát, a Fiút és a Szentlelket megjelenítve a teremtés, megváltás, megszentelés hármasságára emlékeztet. Balra a szószék, jobbra a kereszt alakú keresztelőké látható, mely a zöld színű, süllyesztett tömör üvegtálbetéttel szintén Gál Endre alkotása. A belsőépítészeti alkotások kővel, téglával kombinált vörösfenyőből készültek.

Az oldalhajó terem hátsó falán a ke- resztút terrakottaképeit Polgár Ildikó keramikusművész alkotta. A karzaton 17 regiszteres, 2 manuálos, mechanikus rendszerű orgona áll, melyet Gálos Miklós egyházzenész tervei alapján a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra készített, és 2002. május 26-án szentelt fel D. Szebik Imre püspök. Kovács Mária

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 2003. december 14.

1., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. (zenés áhítat) Balicza Iván;

t

ll„ Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Blázy Árpád; II., Modori u. 6. de. fél 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. Fodor Viktor; Csillaghegv-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; du. 5. Horváth-Hegyi Olivér: Óbuda. III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) _____ Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás;

V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Geröfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 5. szerctetvcndégség; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 6. adventi koncert; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Smidéliusz András; Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Joób Máté; de. 11. (úrv.) Joób Máté; du. 6. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor; XI., Magyar tudósok krt. 3. (Egyetemi Lelkészség) du. 6. (úrv.) Rozs-Nagy Szilvia; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Kendeh György; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 10. (úrv.) Tamásy Tamás; Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Juhos utca 28. (kistemplom) de. 10. Bolla Árpád; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. (úrv.) dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Kosa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 57. de. 10. (úrv.) Endrefly Géza;

ADVENT 3. VASÁRNAPJÁN a liturgikus szín: lila. A vasárnap lekciója: 1 Kor 4,1-5; az igehirdetés alapigéje: Jn 10,30-42. HETI ÉNEKEK: 140, 136.

Összeállította: Tóth-Szöllős Mihály

Gyógyulást a házasságnak címmel tartott az EBBE (Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület) sokakat megmozgató csendesnapot november 29-én Ke- lenföldön.

Győri János Sámuel bevezető áhítatában Ez 47,6-12 alapján a prófétai szó mai szükségességéről és időszerűségéről beszélt. Bizony szükség van Isten igéjére akkor, amikor manapság egy porszívót egy szopó csécsemővel lehet reklámozni...

A címben szereplő mondatot Pálhe- gyi Ferenc pszichológustól hallottuk. A házasságban nem az eroszra (az erotikus szeretetre), nem a fíliára (a hasonlóságon alapuló vonzalomra), hanem az agapéra, a mindent elfogadó, megbocsátó szeretetre van szükségünk. A magyar nyelvben a szeretet szó ezek között nem tud különbséget tenni.

Az ismert előadó a keresztény házasságot a Hegyi beszédből ismert, sziklára épült házhoz hasonlította, ahol a szikla alap az Isten szeretete, a falak pedig az önállósulás, a szülőkről való leválás és a

házastársunkhoz való ragaszkodás. Mindezekre a tetőt a házasságban megélt szexualitás adja. Ha ezek a tartópillérek stabilak, akkor fújhatnak oldalról a szelek (a kísértések), megmarad a házasság. Ha az építkezést a tetővel kezdjük, akkor megbillen az épület. A keresztény házasságban mindig hárman vagyunk, a harmadik az Úr. Isten szeretete burokként véd minket, kegyelméből tudjuk szeretni a társunkat. Ne számolgassuk házastársunk mulasztásait, nekünk sokkal többet engedett el Urunk - hangsúlyozta Pálhegyi Ferenc.

Az ebéd utáni beszélgetésben több bizonyságtétel és gondolat elhangzott. Hallottunk nagy mélységből Isten segítségével visszahozott házasságról, a családoknak a párkereső fiatalokhoz való különböző hozzáállásáról, a (sokszor a szülők által támogatott) gyermekkori szexualitás veszélyeiről. Arról, hogy a Sátánnak sok ötlete van arra, hogy mivel rontson meg egy házasságot, de Istennek még a Sátánnál is több van arra, hogy miként mentse meg. Szóba került az

egyedülállók helyzete, illetve az, hogy jó volna valamilyen fórumot létesíteni nekik. Ennek kapcsán beszélt egy diakonissza testvér a régi énekeskönyv „Szerelmes Jézus, vajon mit vétettél” című éneke segítségével történt elhívásáról. Azt is hallhattuk, hogy a házasság két alapvető sarokpontja a megbocsátás és a békességkeresés, de vajon mindig eleget tudunk-e tenni ennek? Sokszor nem is gondoljuk, hogy testi és lelki bajok esetén az ige gyó- gyítóbb hatású lehet, mint a szokásos terápiák - mondta egy orvos testvérünk.

Számomra nagyon frappáns megfogalmazás volt Pálhegyi Feri bácsitól, hogy a házasság nem az ígéret földje, hanem inkább a pusztai vándorláshoz hasonló. Boldogok lehetünk, ha 40 évig együtt vándorolhatunk társunkkal.

A csendesnap Zászkaliczky Péter bensőséges úrvacsorái istentiszteletével ért véget, ahol ismét a megbocsátás került elő. A nap „slágere” a 481. ének volt: „Mily boldog ház, hol befogadtak téged, mi Urunk Jézus, te legjobb barát...”

Mády Rezsőné

Vincellérszeminárium az imaházban

Kiskőrösön és környékén valamikor szinte minden család a mezőgazdaságból élt, vagy jövedelemkiegészítésként szőlőtermeléssel foglalkozott. Manapság egyre kevesebb az erős hitűek száma. Közülük is sokan összeroppannak az uniós csatlakozás következtében rájuk váró feladatok súlya alatt. Lupták György kiskőrösi lelkész szívén viseli a gyülekezetéhez tartozó emberek sorsát. Látja szenvedésüket, átérzi problémájukat. S mivel ő nem foglalkozik szőlőtermeléssel és borászattal, de ismeri az Iniciativa Protestáns Vállalkozói Egyesület sikereit, úgy döntött: elhívja Kiskőrösre a szervezet képviselőit, hogy adják át tapasztalataikat. Beszéljenek a magyar szőlőtermelők és borászok előtt álló feladatokról, ismertessék meg őket a buktatókkal, de villantsák fel előttük a siker fényét is.

Immáron harmadik alkalommal adott otthont a kiskőrösi és a németországi szőlőtermelők és borászok találkozójának az evangélikus imaház. Idén a kiskőrösi gazdákon kívül Izsákról, Soltvad- kertről és Tabdiból is érkeztek termelők a szemináriumra. Az alkalom azt a célt szolgálta, hogy a résztvevők tájékoztatást kaphassanak a német vendégektől arról, hogy a szőlősgazdák miként tudnak együttműködni az unióbeli fennmaradás érdekében.

Dr. Hartmut Töter német agrárközgazdász és mezőgazdasági vállalkozó példákat sorolt fel az érdeklődőknek arról, hogy miként teheti eredményessé az összefogás a piacra jutást. Kiemelte, hogy a siker titka a társulás, s még rajzos példákkal is illusztrálta, hogy mennyivel olcsóbb, kifizetődőbb akár csak a földek közös megművelése, mint a teljesen önálló gazdálkodás. - A gyengék erőssége az egységben rejlik, hiszen csak a legerősebb lehet hatalmas önmagában, az, akinek nyomába sem érhet a konkurencia. De mindenki nem lehet a legerősebb. A többieknek az összefogásban rejlik az ereje - mondta Töter úr.

Dr. Franz Michel szőlész és borász, a síkvidéki szőlőtermelés szakértője arról beszélt, hogy a szőlőtermelést

hogyan lehet szabályozni a társulás keretein belül, és egyáltalán miért van szükség a bortermelés mennyiségének

szabályozására. Arról is szót ejtett, hogy honnan kaphatnak segítséget a szőlőtermelők és a borászok. Külön felhívta a figyelmet arra. hogy az átállás nem lesz könnyű, de kitartó munkával megvalósítható. Ebéd után a német és a magyar szőlész-borász szakemberek tapasztalatcseréjére került sor.

Péter elindult a vízen Jézus hívó szavára. Amikor azonban az erős szélre figyelve megijedt, eszébe jutott, hogy milyen mély a víz alatta, és süllyedni kezdett. Jézus kinyújtotta feléje segítő kezét, és ezt mondta: „Kicsinyhitű, miért kételkedtél? ” Mi mindannyian Péterek vagyunk. Végezzük a dolgunkat, miközben igyekszünk megtanulni járni a vízen. Péternek sikerült - ahogy nekünk is sikerülhet. Pusztán arra kell csak figyelnünk, hogy ne hagyjuk kicsúszni a lábunk alól a talajt. Ne féljünk az

előttünk álló feladatoktól, ne hagyjuk, hogy a félelem beköltözzön a szívünkbe. Ne nézzünk a hullámokba, mert akkor megrettenthet bennünket a fekete mélység. Csak egyenesen előre szabad tekintenünk, Jézusban bízva.

Boda Zsuzsa (Kiskőrös)

A budavári Schütz kórus és kamarazenekar v

2003. december 14-én, vasárnap 18 órakor ADVENTI ZENÉS ÁHÍTATOT tart a budavári evangélikus templomban. Közreműködik: Bakó Zsuzsanna és Ferenczy Zsolt (ének), Bán István (orgona). Vezényel: Csorba István karnagy.

Igét hirdet: Balicza Iván lelkész.

Műsoron: Schütz, Bach, Händel, Liszt, Brahms, Stern, Sulyok, Kodály és Bárdos ének- és orgonaművei. /

Adventi orgonazenés áhítatsorozat a budavári evangélikus templomban

December 16. (kedd) 18.30 Koloss István (a Szent István- bazilika orgonaművésze)

Igét hirdetnek a budavári lelkészek.

A belépés díjtalan. Adományokat az orgona felújítására szeretettel fogadunk.

Az orgonakoncertek előtt 18.00 órától közös adventi énektanulást tartunk Csorba István karnagy vezetésével.

Szakács Tamás felvétele