Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-12-14 / 50. szám
A TARTALOMBÓL~ Lelkészhiány vagy lelkészfelesleg? Antall József halálának évfordulójára Legemlékezetesebb ünnepem Az Úr érkezését várva... Dilemmák egy keresztség kapcsán Advent második vasárnapján délután hafőrái kezdette! jótékonysági koncertre került sor a Deák téri evangélikus templomban. Mint arról már lapunk múlt heti számában is beszámoltunk, a Déli Egyházkerület vezetőjét a november máso- dikai televíziós istentisztelet-közvetítés után kereste meg Iványi Tamás, a parlamenti képviselőkből álló Szená-torok kórus vezetője azzal a kéréssel, hogy a Brass in the Five fúvószenekarral szívesen adnának jótékonysági hangversenyt a Deák téri templomban, melynek bevételét a Magyar Vöröskereszt Madridi úti hajléktalanszállójának javára ajánlanák fel. A rendhagyó koncerten egy rövid darabbal az intézmény színjátszó csoportja is bemutatkozott. Mintegy háromszázan gyűltek össze az ország templomában, hogy előbb kapjanak, majd ajándékozzanak: adományaikkal hozzájáruljanak a hajléktalanok nehéz körülményeinek enyhítéséhez. Az esemény üzenet értékű: arról tanúskodik, hogy egyházunk nyitni szeretne a fedél nélkül maradt emberek felé. „Örömmel, reménnyel és szorongással érkeztem” - kezdte igehirdetését Gáncs Péter püspök, majd így folytatta: „Ritkán adatik meg egy igehirdető számára, hogy prédikációjának gyümölcse rövid idő alatt beérik, és ez örömmel tölt el.” Reménységünk lehet, hogy nem csak egy kampányfogás résztvevői lehetünk, hanem elkezdődhet az érdemi munka: ki kell tárnunk eddig bezárt templomkapuinkat, vonzóvá kell tennünk zárkózott közösségeinket, és láthatóvá kell tennünk mindenki számára azt, aki minden élet forrása - mondta Gáncs Péter, majd hozzáfűzte: egy ilyen jótékonysági est természetesen nem oldja meg a hajléktalanok összes problémáját, hiszen azok nem csupán anyagi természetűek. Az igehirdetést követően a Szenátorok énekkar előadásában több egyházi kórusművet hallhattak a jelenlévők, majd a hajléktalanokból álló AHA színjátszó csoport következett Dickens Karácsonyi énekének bemutatásával. Füsti Molnár Sándor, a kis társulat vezetője az előadás után elmondta: soha nem játszottak még templomban. Kérdésemre, hogy milyen érzésekkel távozik, röviden így válaszolt: „Megható volt közel vinni a szereplőket Istenhez... Ez mindenkinek jó, a színjátszók és a nézők egyaránt gazdagodhattak az est alatt. Hiszem, hogy nincs olyan ember, akiből ne lehetne kihozni a benne lakozó jó tulajdonságokat, mindenkiben ott rejlik a pálfordu- lás lehetősége.” Talán sokan furcsállják e rendhagyó kezdeményezést, és nem értik pontosan a mögötte meghúzódó szándékot. A szérvezők azonban bíznak benne, hogy egyre több evangélikus közösség érzi majd kötelességének a bajba jutott emberek megsegítését. Hiszen nem erőnket meghaladó feladatról van szó. Valljuk be őszintén: sokszor kényelmünkön, nemtörődömségünkön múlik, hogy a már használaton kívüli ruha, cipő, meleg takaró évekig porosodik a padláson. Az, ami nekünk már felesleges, sokszor életbevágóan fontos lehet egy rászoruló számára. Persze könnyű ilyenkor kifogásokat keresni: túl kis egyház vagyunk ehhez... A hajléktalanok összes problémáját természetesen nem tudjuk megoldani, de talán nem is ez a feladatunk, Urunk nem ezt fogja számon kérni rajtunk. Ám jogosan ítél meg minket, ha különféle kifogások mögé bújva semmit sem teszünk annak érdekében, hogy másokon segítsünk. Ott, ahol tudunk, azokkal az eszközökkel, amelyek rendelkezésünkre állnak, azokon az embereken, akiknek szükségük van ránk. Mindezt égy olyan valaki nevében tehetjük, aki „fedél nélkül”, egy istállóban látta meg a napvilágot, akinek nem akadt hely Betlehemben... Nem „társadalmi kötelességünket” teljesítjük, és nem is csupán lelkiismeretünk megnyugtatásáról van tehát szó: amikor hajléktalan testvéreinken segítünk, a szeretet parancsának engedelmeskedünk. Szabó Szilárd „Huszonöt év alatt huszonkétszer költöztem” - mutatkozott be az Evangélikus Nők Klubjának december 6- i, évzáró alkalmán az előadó. Mielőtt e kijelentést félreértené a kedves olvasó, sietek megnyugtatni: Anett Ford egyáltalán nem egy nyughatatlan lélek. Szíve mélyén nagyon is vágyódik az állandóságra. Isten azonban más életutat szánt neki... Anett Ford kanadai misszionárius szülők gyermekeként Indiában született. Tízéves koráig élt az ázsiai országban, majd elkezdődött negyed évszázados vándorlása. Előbb szüleivel kelt útra, később pedig - miután elvégezte a teológiát - a férjével együtt vágtak neki az újabb és újabb szolgálati területeknek- Isten hívásának engedelmeskedve. Anett hét esztendeje érkezett családjával Magyarországra. (Folytatás a 3. oldalon) I—/ehet, a véletlen is közrejátszott abban, hogy az egyházi elnökség legutóbbi ülésén éppen az Építészeti és Egyház- művészeti, valamint az Ifjúsági Bizottság tevékenysége került napirendre. Mégis ennek erős szimbolikus jelentőséget is tulajdoníthatunk. Égető kérdéssé vált az épületdiagnosztika, illetve annak a közel ezerszáz épületnek (templomok, parókiák, gyülekezeti házak, iskolák, intézmények...), köztük számos műemléknek a jövője, melyekben zajlik az életünk. Fontosak az épületek, fontos az infrastruktúra állapota, de az egyház jövőjét tekintve különösen lényeges az ifjúsági munka: ettől is függ, hogy elnéptelenednek-e a templomok, a gyülekezeti alkalmak, vagy a megújulás, a dinamikus fejlődés válik jellemzővé. A tanácskozáson Pintér Győző bizottsági elnök, Mekota Ervin, az Építési Osztály vezetője, Nagy Tamás és Vincze Csaba bizottsági tagok képviselték az Építészeti és Egyházművészeti Bizottságot. A rendszerváltozást követő temp- lomépítési-felújítási hullámban egyházunk is örvendetesen részt vett. Mára azonban - talán azért, mert tovább tartott az épületállomány öregedése, illetve számos felújításra szoruló épületet kaptunk vissza az ingatlanrendezés kapcsán - a gondok kerültek előtérbe. A legnagyobb nehézséget az ingatlanállomány érték- vesztése okozza. Ennek megállítása csupán folyamatos, tervszerű karbantartással, felújítással lehetséges. Az ehhez szükséges források azonban csak szerény részben - a reálisan becsült igények 20- 33 százalékában - állnak rendelkezésre. Súlyosbítja a képet - és valójában itt van elsősorban lehetőség a javításra hogy a pénzügyi támogatások felhasználásában a tapasztalatok szerint nem mindig érvényesült az egyház érdeke. Az építkezések egy részénél nem is volt szerződés, több esetben a szerződés hiányosságai jelentkeztek, amikor a nem megfelelő kivitelezést kellett volna kijavítani. Az elnökség határozata szerint a jövőben csak megfelelő szerződéssel rendelkező építkezéshez, felújításhoz lehet egyházi támogatást igényelni vagy elnyerni. Miután a támogatási források jelentős része állami forrásokból származik, a szerződésekben az állam által megkövetelt feltételeket is figyelembe kell venni, illetve a támogatást nyújtóval is szerződni kell, ez utóbbinak ellenőrzési lehetőséget biztosítva. T A ovábbi, immár stratégiai feladat a gazdálkodási szemlélet érvényesítése gyülekezeti szinten és országosan egyaránt. El kell döntenünk, hogy mely épületek szükségesek hosszú távon, melyeket kell felújítani, hol kell újat építeni, illetve - ha ez olykor fájdalmas döntést is jelent - mely épületek eladása, netán lebontása indokolt, hiszen a működési költségek is jelentősek. A bizottság elnöke hangsúlyozta: fontos tájékoztatni arról is a gyülekezeteket, hogy egy döntés, támogatás előkészítése legalább egy esztendőt igényel. Ennek az ütemnek a figyelembevételével lehet tervezni, illetve támogatásért folyamodni. Az ifjúsági munka tárgyalásánál Lénárt Viktor, az Ifjúsági és Gyermekosztály megbízott vezetője, valamint Balog Eszter, Joób Réka, Király Attila munkatársak vettek részt az ülésen. A közösség - amelynek munkájában Rozs-Nagy Szilvia is közreműködött - a közelmúltban felmérést végzett az egyházi ifjúsági munkáról. A csoport tagjai a kutatás során szerzett eddigi felismeréseikről számoltak be az elnökség előtt. A legmeghökkentőbb tapasztalatuk az volt, hogy sok helyen - főleg a szórványgyülekezetekben - egyáltalán nem lehet ifjúsági munkáról beszélni, mivel nincsenek fiatalok az egyházközségben. A 254 gyülekezet közül mindössze 158-ban regisztráltak valamilyen ifjúsági munkát. A konfirmandusok száma évenként megközelíti a kétezret. Száznegyvenhét lelkész és huszonkilenc nem lelkész végez ifjúsági munkát egyházunkban. Ezek a legfontosabb - eddig kiértékelt - adatok. Sok gyülekezetben gondot okoz a konfirmált fiataloknak a gyülekezeti életbe való bevonása. Ennek egyik oka az, hogy az esetek többségében e feladattal magára marad a lelkész! Többen arról számoltak be, meghaladja erőiket a középiskolás fiatalok egyéb programjaival - különórák, túlterheltség, vonzó helyi ifjúság alkalmak stb. - való vetélkedés. Jellemző a fiatalok és a szülők érdektelensége is. Sok helyen csak a nagyünnepi események nyújtanak lehetőséget a fiatalok bevonására. lekedvezőbb a helyzet a gyennek-bib- liaköri munkában, ezért is fontos növelni a konfirmandus korosztályok megtartása érdekében tett erőfeszítéseinket. Ebben segíthetnek a pozitív tapasztalatok, illetve az ifjúsági munkát eredményesen végző lelkészek javaslatai. Fontos az infrastruktúrafejlesztés, az eszközbeszerzés - videomagnó, számítógép, videokamera stb. -, amelyekre nem csak egyházi forrásból lehet pályázni. A segédanyagok, óravázlatok elkészítése már kifejezetten egyházi feladat, ebben az induló ifjúsági lap is jelentős segítséget nyújt majd a tervek szerint. A vezetőképzés is reális igény, ez is szerepel a programban. A felmérés legfontosabb felismerése, hogy meg kell állítani, illetve meg kell fordítani azt a trendet, amely az egyházi ifjúság fogyását jelenti. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy äz ifjúsági munka, az iljúsági misszió központjai az iskolák, a gyülekezetek, a képzések, a konferenciák, de ezek mellett a legalapvetőbb jézu- si forma a személyes találkozás. Ezért is szükségesek a már néhány helyen eredményesen működő kisközösségek, ahol a fiatalok felelősséget vállalnak egymásért, az evangéliumért, a keresőkért. Lényeges, hogy legyenek az ifjúsági munka iránt elkötelezett lelkész és nem lelkész ifjúsági vezetőink, és a motiváltság mellett fontos a felkészültség is. Ezt jól tudják az egyházi ifjúsági munka felelősei, ezért rendeznek március elején kétnapos konferenciát Békéscsabán az ifjúsági misszió munkatársai számára. És persze azért, hogy legyenek gyülekezetek a jövőben is - a reménység szerint megújuló, megszépülő egyházi épületekben. Frenkl Róbert Jótékonysági hangverseny a Deák téri evangélikus templomban AkiuJ-fe még OTÉmáirdMKB v 1