Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-01-05 / 1. szám

6. oldal 2003. JANUÁR 5. Evangélikus Élet MEGHÍVÓ Az ökumenikus imahét országos megnyitó isten- tiszteletére 2003. január 19-én (vasárnap) 18.30 órakor kerül sor a budapesti Szent István-bazilikában. Az igehirdetés szolgálatát dr. Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek , és Ittzés János evangélikus püspök végzi. Az ünnepi istentisztelet liturgiájában az Öku­menikus Tanács tagegyházainak vezetői szolgálnak. Az országos megnyitó istentiszteletre minden érdeklődőt hív a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa. öKumEniKüs A IV. ökumenikus imahét tematikája, bibliai (Magyarországon az idén január 19-26. között kerül sor - a Magyart ELSŐ NAP Ez a kincsünk cserépedényben van (2Kor 4,7) REMÉNYSÉG Olvassuk még: lMóz (Tér) 15,1-7-Nefélj, Ábrám, én védőpajzsod vagyok: jutalmad igen nagy lesz. Zsolt 16 - Én Uram vagy Te. Téged semmi nem szárnyal túl. Zsid 9,8-12 - Jézus Krisztus az eljövendő javak fő­papja. Lk 24,13-35 - Azt reméltük, hogy ő váltja meg Izraelt. ELMÉLKEDJÜNK EGYÜTT! Ábrahám Isten ígéretébe helyezi bizalmát. Maga mögött hagyja eddigi biztos és nyugodt életét, hogy elmenjen az ígért földre. Családjával együtt idegen­né válik: bevándorló lesz annak érdekében, hogy fájdalmas, de mégis gyümölcsöző és felszabadító folyamat eredményeképpen letelepedjen Kánaán földjén. Az emmausi vándoroknak vissza kellett térni ré­gi otthonukba, hogy újra megkapják a Krisztus kö­vetésére ösztönző indítást, ami már előzőleg elvitte őket Jézus Keresztjéhez. Most újra hallják Jézus ta­nítását „Mózesról és a prófétákról”. Aggódó szívük­ben helyreáll a bizalom és a szeretet, ami a nekik adott isteni kincs jele, és reménységük alapja. Ez minden keresztény közös reménysége: ez ugyan nem emeli ki őket az élet harcaiból, de belső nyuga­lommal és bizalommal erősíti őket küzdelmeikben. Otthonunk és hazánk elhagyása vagy a mások, idegenek felé való odafordulás igazi találkozásokra és együtt növekedésre vezethet. Ennek eredménye­képpen lehetséges „nyitott szívet” felajánlani az Úr­nak, ami képes befogadni azokat az ajándékokat, amelyeket csak másokkal együtt birtokolhatunk. Ez a nagy, nyitott szív emberségünk cserépedénye, mely önmagában por és sár marad. Ez gyenge és szánalmas az Úrtól nyert kincsek mellett, melyek egyre nagyobbra növekednek bennünk. Krisztus követőinek kötelessége, hogy ezt a feltá­madott Krisztus arcán felragyogó kincset együtt ad­ják tudtul a világnak. Azzal mutathatják meg ezt a közös örökséget, ha az életben megbékélt közösség­ként élnek és jelennek meg. IMÁDKOZZUNK! Atyánk, gyengeségeink ellenére bennünket a re­ménység és Fiad hűséges tanítványainak tanúivá tettél. Igaz vágyunk, hogy az Ő győzelmének hite­les tanúi és bizonyságai legyünk kétkedő és szenve­dő világunkban. Kincsünket cserépedényekben hordjuk. Közben félünk, hogy a szenvedések és go­noszság láttára elhajlunk. Néha Jézus szavainak ere­jében is kételkedünk, aki azt kéri, hogy „mindnyá­jan egyek legyenek”. Állíts helyre minket annak a dicsőségének ismeretére, ami Krisztus arcán ra­gyog, hogy tetteink, odaszánásunk és egész életünk hirdesse a világnak: Te élsz és cselekszel közöttünk. MÁSODIK NAP Mindenfelől szorongatnak minket, de össze nem zúz­nak (2Kor 4,8) HIT Olvassuk mée: 2Móz (Kiv) 5,6-17 - Meg kell nehezíteni a nép mun­káját. Zsolt 128 — Bizony kezed munkáját eszed. Zsid 11,13-27 - Jobb haza után vágyódtak. Mt 2,14-15 - József felkelt, fogta a gyermeket és anyját, és Egyiptomba ment. ELMÉLKEDJÜNK EGYÜTT! A most véget ért évszázad különféle politikai, társa­dalmi, kulturális és gazdasági elnyomással volt tele. Napjaink óriási mértékű népvádorlásai ezekhez a té­nyékhez szorosan kapcsolódnak. Menekültek hagy­ják el otthonukat, hogy üldözésektől vagy éhségtől megszabadulva emberibb életet élhessenek. Olyan lehetőségeket keresnek, amit otthon nem kapnak meg. Mások politikai és gazdasági elnyomás alól keresnek szabadulást. Mikor eljutnak valahova, gyakran elnyomásban van részük, mint annak idején a zsidóknak is Egyiptomban. A menekült ember szenved. El kell hagynia ottho­nát és rokonait, hogy teljesen más kultúrában, más társadalmi viszonyok között építse újra életét. A me­nekült közömbös emberekkel és kegyetlen helyzetek­kel találja magát szemben, melyekben döbbenetesen láthatóvá válik a bűn, ami a menekülések fő oka. A hazulról való eltávozás azonban hitbeli döntés is lehet. így hagyta el Ábrahám az ígéret földjéért ősei otthonát. így vezette ki Mózes népét a rabszolgaság­ból. Jézus, Mária és József is azért menekültek Egyiptomba, hogy a gyermek életét megmentsék He- ródes gonoszságától. Napjainkban - csakúgy, mint a múltban, veszedelmek között - Isten mutatja meg ne­künk az életre vezető utat. Üldözést szenvedve, de kétségbe nem esve sok ember Istenben való hitéből nyeri az erőt, hogy erő­sen megálljon sokféle - faji, nemi, kulturális, nyelvi vagy vagyoni helyzetből következő - hátrányos meg­különböztetéssel szemben. Az elvándorlás gyakran jár „ökumenikus” követ­kezményekkel. Különféle egyházak tagjai találkoz­nak. Helyzetük arra vezeti őket, hogy új erővel keres­sék egységüket. Bizonyos mértékben mindannyian úton járók vagyunk a Földön. Zarándokok vagyunk a mennyei atyai ház felé. Egyházaink számára ez a helyzet ugyancsak ösztönzést jelent arra, hogy együtt jáijanak az egység felé vezető úton, melyet maga az Úr nyitott meg számunkra. IMÁDKOZZUNK! Istenünk, Atyánk, akinek Fia menekült volt Egyip­tomban! Kérünk, járj együtt napjaink menekültjei­vel. Add, hogy a Szentlélek ihlessen minden embe­ri szívet, hogy a válaszfalak ledőljenek, a gyanak­vások feloldódjanak, és a gyűlölködések megszűn­jenek. Add, hogy Szentlelked leheljen új erőt egyházaid­ba az egység útján járva. Segíts lebontani válaszfala­inkat, hogy együtt haladjunk az igazság és a béke út­ján, a mi Urunk a Jézus Krisztus által. Ámen! HARMADIK NAP Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben (2Kor 4,10) KRISZTUS KÉPÉRE Olvassuk míg: lMóz (Tér) 1,26-27 - Isten saját képére teremtette őket, férjinek és nőnek. Zsolt 45 - Isten felkent téged. lTim 6,11-16 - Tartsd meg a parancsolatot szeplő­telenül és feddhetetlenül. Mt 5,14-15 - Ti vagytok a világ világossága. ELMÉLKEDJÜNK EGYÜTT! Az emberi személyiség magában hordozza - töre­dezve bár -, hogy Isten képére és hasonlóságára te­remtetett. Ez olyan jel, ami elromlott, összetört, de sem a bűn, sem a gyengeség, sem az elnyomás tel­jesen el nem pusztította. Ez a titokzatos igazság lel­ki növekedésre való állandó kihívást jelent, hogy el­jusson az ember Krisztushoz. Krisztus benne lakik minden követőjében: teste, lelke és értelme az övé. Ezért az a hivatása, hogy minden élethelyzetben megmutassa a benne élő Krisztust. Minden keresztény meg van híva, hogy az evangélium iránti engedelmességben éljen az Úr újraeljöveteléig. Ez a tanúskodás a teljes emberrel történik. A száza­dok során különféle egyházak tagjai mártíriumot szen­vedtek vagy szenvednek, mikor hűségesen arról tanús­kodnak, hogy Krisztusnak való engedelmességük éle­tük szerves és központi része. Gyakran a menekülés is része mártíriumuknak. Minden esetben a keresztény elhívás az, hogy Krisztus hasonlatosságára átformál­va, Krisztus életét saját életében felmutassa. „Én vagyok a világ világossága.” „Ti vagytok a világ világossága.” Ennek a világosságnak fel kell ragyogni az igazság, a szeretet, az együttérzés cse­lekedeteiben, hogy azok Isten szabadító kegyelmé­nek üzenetét hordozzák. Ez tesz férfiakat és nőket alkalmassá arra, hogy megdicsőítsék Istent, aki minden ember üdvösségét ■akarja. Mindez az egyházak számára azt jelenti, hogy se­gítsenek saját kultúrájuknak azon vonásait felszá­molni, melyek a többieknek ártanak, és megfosztják emberi méltóságuktól a földgolyó lakosságának te­kintélyes részét. Ez vonatkozik a menekültekre is. Népeket és országokat olyan bűnök szakítják el egymástól, vagy fordítják egymással szembe, ame­lyek az egyházak közti szakadásban is szerepet ját­szanak. Ebből az is következik, hogy az egyházon be­lüli egység keresése elválaszthatatlan a világban jelen lévő válaszfalak lebontásáért folytatott küzdelemtől. IMÁDKOZZUNK! Minden szeretet Istene! Minden élet hatalmas Terem­tője! Bátoríts bennünket, hogy embertársainkat - akik ugyancsak képedre és hasonlatosságodra terem­tettek - testvéreinknek tekinthessük. Erősíts meg bennünket, hatalmazz fel és indíts arra, hogy minde­neket átölelő szereteted engedelmes tanúi lehessünk. Minden szeretet Istene! Imádkozunk, hogy tanúsko­dásunk előmozdítsa egyházaink egységét, hogy együtt tudjuk az egész emberiséget a felebarátért és a teremtett világért való felelősségre hívni. Ámen! NEGYEDIK NAP Jézus élete is legyen látható halandó testünkben (2Kor 4,11) AZ EMBERI ÉLET MÉLTÓSÁGA Olvassuk még: Ezsd 1,1-4-Aki közületek népéhez tartozik, menjen vele az Istene! Zsolt 50 - Az egek hirdetik igazságát. Róm 6,6-14 - Eltek az Istennek, Jézus Krisztusban. Mk 9,33-37 - Ha valaki első akar lenni, legyen a leg­utolsó, mindenkinek a szolgája. ELMÉLKEDJÜNK EGYÜTT! Néha az élet nagyon nehéz. Emberek gyakran kerül nek megalázó körülmények közé. Vannak, akik na gyón nehezen hordozzák életüket, kétségbeesés é; félelem állapotába kerülnek. Jézus arra hív bennünket, hogy az élet kihívásai az ő országának törvényei és igényei szerint vállal juk. Népe között való jelenléte mindannyiunkat em kötelez. Feltámadásának ereje felszabadít bennün két a halálfélelem kísértésétől. Ha tudatában va gyünk közöttünk való valóságos - feltámadott, de : megaláztatás és a kirekesztetés jeleit magán hordo zó — jelenlétének, képesek leszünk megérteni a ki esik és kirekesztettek jelenlétének fontosságát. H azt hittük volna, hogy egyszerű halászok kevésb képesek a hit tanítására, mint a vallás doktorai, soh nem hallottuk volna az apostolok vagy a Názáret Ács üzenetét. Ez a felismerés arra indít bennünket, hogy na gyón komolyan kérdőjelezzük meg olyan társadal mák értékeit, amelyek emberek kirekesztésére, va lamint fizikai és lelki szükségletek figyelmen kivi hagyására épülnek. Saját társadalmunkban folytatott küzdelmünkbe gyakran úgy érezzük, hogy fáradozásunk hiábavalc és egyedül vagyunk. Nem szabad azonban felac nunk a bátorságot és a reményt. Isten más gyerme kei is velünk együtt szolgálnak az emberi élet mé! tóságának fenntartásáért, így lehet láthatóvá Jézu élete a saját halandó egzisztenciánkban. Az egyház hivatása az, hogy felmutassa a sötétséf ben is ragyogó világosságot. A világ megosztottság! it figyelembe véve különösen életfontosságú a n egységért folytatott küzdelmünk. Együtt kaptunk elh vást arra, hogy a feltámadás erejét láthatóvá tegyül hogy a világ hitre jusson. Háborúkkal és mindenfél szenvedéssel szembesülve, amikor sokan csak e vili gi hatalomért küzdenek, és egyenetlenséget szítánál nekünk nem szabad elmenekülni, hanem Krisztus ve zetése alatt oda kell szánni magunkat a körülménye megváltozásáért folytatott küzdelemre. IMÁDKOZZUNK! Ó, Isten! Reád bízzuk magunkat, mert a te erődbe van minden bizodalmunk. Csendesíts el bennünkí testben és lélekben. Jöjj szívünkbe, és napi feladatain között taníts értékelni és elfogadni a megújulás erői melyeket Te kínálsz nekünk. Ó, Isten! Nyisd meg számunkra az egység útjál Fogd kezünket, és vezess az országodba vezeti úton, hogy a reménység tanúi lehessünk. Krisztu halált legyőző feltámadása szabadítson meg minké minden kétségbeeséstől. Ó, Isten! Benned reménykedünk, add nekünl Szentlelkedet, az igazság, a bátorság és az erő Lel két, hogy továbbmehessünk az egyház látható egy sége felé vezető úton a mi Urunk Jézus Krisztus ál tál. Ámen! < >

Next

/
Thumbnails
Contents