Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-10-05 / 40. szám
Evangélikus Elet 2003. OKTÓBER 5. 3. oldal Esperes a Bakony mélyén A bakonys/entlás/.lói templom renoválása miatt Bakonytamásiban iktatták be hivatalába szeptember 27-én Ördög Endrét, a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye megválasztott esperesét. Mivel az ünnepségnek helyet adó település is szolgálati területéhez tartozik, a bakonytamásiak joggal lehettek büszkék arra, hogy - Tatay Sámuel után - az egyházmegye gyülekezetei ismét az ő lelkipásztoruknak szavaztak bizalmat. A z ünnepi istentisztelet igei szolgálatát Ittzés János püspök végezte, aki az iktatás meghívóján olvasható bibliai szakasz, Jn 15,5.9 alapján hirdette Isten igéjét. Hangsúlyozta, hogy egyre bonyolultabbá váló világunkban az emberek egyszerűségre törekednek. A „modellgyártás” korában élünk. A szavainkban is érezhető ez a törekvés, pedig igazán csak egyre van szükségünk: az egyház Urára, Jézusra, mert csak érte, általa és benne él az egyház. Szüntelenül meg kell kérdeznünk magunktól, hogy őt képviseljük-e még szolgálatunkban, miközben az anyagiakon vitatkozunk, vagy éppen az igazi közösséget keressük az egyházban. Ápolt kapcsolatra van szükségünk vele és egymással is, miképpen a szőlővesz- szők is csupán a szőlőtőn keresztül maradnak kapcsolatban egymással. Kétkedni sok mindenben lehet, de Jézusban soha nem kételkedhetünk! Az igehirdetés után Koczor György espereshelyettes - Görög Zoltán, az egyházmegye rangidős lelkésze, valamint Schermann Gábor lelkész közreműködésével - iktatta be hivatalába Ördög Endrét. Az ünnepi közgyűlésen elsőként Kiss Attila egyházmegyei felügyelő köszöntötte elnöktársát, majd felkérte székfoglaló beszédének megtartására. A beiktatott esperes kiemelt fontosságúnak tartja szolgálatában azt, hogy az egyházi törvények megfelelő medret szabjanak a lelki életnek, ugyanakkor a kettő együtt tegye elevenné, vonzóvá, egyszersmind küldetését betöltő közösséggé egyházmegyéjét. Lényegesnek tekinti az átláthatóságot, korrektséget, testvériséget is. „Könyörgésem egy csupán: hogy soha ne feledkezzem meg, akár csak egy percre is arról, amit a beiktatási meghívóra kiírt jézusi szó hirdet: nélkülem semmit nem tudtok cselekedni. Kegyelmet csak tőle nyerhetünk, egymásnak testvérei csak általa lehetünk, megújulást, életet, jövőt csak benne hirdethetünk. Kegyelmének koldusaként, életem minden dolgát az ő kezébe téve kezdem meg esperesi szolgálatomat” - fejezte be székfoglalóját Ördög Endre. A közgyűlés köszöntőinek sorában elsőként Koczor György espereshelyettes kért szót, aki elmondta, hogy közel féléves helyettesítés után féltő szeretettel, ugyanakkor örömmel adja át az esperesi hivatalt szolgatársának. Jankovits Béla az egyházkerület espereseinek köszöntését hozta, majd dr. Huszár Pál adjunktus tett utalást a bakonytamásiak bevezetőben említett büszkeségére. A testvéregyházak nevében Horváth István kanonok köszöntötte az új esperest. Végezetül Ittzés János püspök kért szót. A Nyugati (Dunántúli ) Egyházkerület vezetője az esperesi hivatal fontosságáról beszélt (a diktatúra évtizedei után a zsinat úgy döntött, hogy megerősíti az egyházmegyék szerepét az egyházi hierarchiában), és reménységét fejezte ki, hogy Ördög Endre személyében olyan taggal egészült ki az esperesi kar, akiben mind a gyülekezetek, mind pedig az Országos Egyház alkalmas munkatársat kap. Menyes Gyula Nyugatról Délre „Fatalin Helga beiktatásával a Nyugati Egyházkerület ugyan »gyengült«, mi viszont erősödtünk. Isten hozta Délen!” -összegezte mondandóját Szemerei Zoltán, a Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelője múlt szombaton Dombóváron, a lelkésznő beiktatását követő ünnepi közgyűlésen. A büki és szakonyi gyülekezetek volt lelki- pásztorának nem volt könnyű dolga, mikor meghozta döntését: elfogadja a Dombóvár- Kaposszekcső-Csikóstöttös Társult Evangélikus Egyházközség meghívását. Bizony nem volt egyszerű eljönnie egykori gyülekezeteiből, ahová a teológia elvégzése után egy évvel még segédlelkészként került, hiszen az ott eltöltött tizenegy esztendő közösen átélt örömei és próbatételei szoros szálakat alakítottak ki közte és a rábízott hívek között. Érthető, hogy ők is nehéz szívvel engedték el pásztorukat, akihez mindig mindenben bizalommal fordulhattak. Az iktatásra érkező két autóbusznyi küldöttség a döntést kicsit szomorú szívvel fogadva ekképpen búcsúzott: „Kedves Helga! Mindig haza várunk!” Ám az új gyülekezetek is hasonló szeretettel várták Fatalin Helga érkezését. A csikóstöttösi gyülekezet több évtizedes. Istenbe vetett bizodalommal lijtte: az 1977- ben megüresedett parókiának egyszer újra lesz állandó lakója. (Ez részben már megvalósult Erdélyi Csaba segédldkész közel kétéves, 2003 nyaráig tartó szolgálatával.) A három - szerény lélekszámú, de jogilag önálló - tolna-baranyai gyülekezet a kárpótlások idején jól sáfárkodott a visszaigényelt hét iskolaépület után kapott pénzzel. Dombóváron gyülekezeti házat építettek, Csikóstöttösön parókiát újítottak, Kaposszekcsőn pedig - külső segítséggel - egy 78 fős bentlakásos szeretetotthont építenek, sőt egy második lelkészi állás anyagi hátterét is biztositják a már meglévő lelkészi státus mellett. (Ez utóbbit 1996 óta Aradi András tölti be.) Gáncs Péter püspök igehirdetésében az alkalmat kettős örömünnepnek nevezte, hiszen ezúttal „áldozatos nyájak” lelnek jó pásztorra, amellett hogy a pásztorra is nyitott szívű hívek bízatnak. A példaadó rövidségü közgyűlésen Fatalin Helga a következőképpen vallott Isten csodálatos útjairól: „Pécsi barátaimat látogatva a vonatból mindig megcsodáltam egy domb tetején álló kis fehér templomot. Sohasem gondoltam volna, hogy valaha én fogok ott szolgálni. Az Úristen ezt is megadta.” Boda Zsuzsa Szabó Szilárd felvétele Régi-új paródia Gyönkön A gyönki parókia szentelésére múlt szombaton került sor Krähling Dániel tolna-baranyai esperes szolgálatával. A szabadtéri alkalmat hálaadó istentisztelet követte, amelyen Gáncs Péter püspök hirdette Isten igéjét az egybegyűlteknek. „Bármilyen ügyesen is rakhatjuk mi egymásra a köveket, az igazi építést - fizikai és lelki értelemben egyaránt - Isten végzi” - hangsúlyozta a déli kerület püspöke. Jó volt látni, hogy a gyönki gyülekezet nem egyedül ünnepelt, hanem örömükben osztoztak a Tolna-Baranyai Egyházmegye lelkészei is. Az istentiszteletet közgyűlés követte, amelyen példás tömörséggel hangzottak el a köszöntések, gratulációk. Az alkalom a fehér asztalok mellett folytatódott, a jó hangulatú szeretetvendégség kiváló alkalmat teremtett az egymással való találkozásra, ünneplésre és hálaadásra. Szabó Szilárd A gyönki gyülekezet 1896-ban épült barátságos parókiája több mint egy évszázadon keresztül szolgált az itt élő lelkészcsaládok otthonául. Az egyház- község vezetősége tavaly nyáron úgy döntött, hogy a felújítás helyett inkább az építkezést választja: lebontja a sokat szolgált, régi épületet, és egy új, korszerű paplakot emel a helyén. A munkálatok 2002 szeptemberében kezdődtek, Lemle Zoltánná szakszerű felügyelete mellett. Az új parókia - a gyülekezet és a lelkészcsalád nagy örömére - idén májusra, a kitűzött határidőre elkészült. Beke Mátyás, az egyházközség lelkipásztora feleségével és két gyermekével az építkezés hónapjai alatt háromszor költözött, így nem csoda, hogy nagy volt mindnyájuk öröme, amikor beköltözhettek „régi-új” otthonukba. Az új papiak annyiban „régi”, hogy megőrizték hagyományos alakját. Kérdésemre Beke Mátyás elmondta: azért ragaszkodtak äz „L” alakú alaprajzhoz, mert bevált, ,jól lakható”, hiszen gyakorlatilag két különálló részre osztja a lakást, ami nem utolsó szempont, ha a család nyugalomra, csendre vágyik. Az egyház jövőképe Felügyelők országos konferenciája Révfülöpön Ebben az évben is megtartjuk a felügyelők országos konferenciáját a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban, 2003. november 7—9-ig. Jelentkezni írásban lehet Némethné Nyögéri Julianna igazgatónál a központ címén (8253 Révfülöp, Füredi út 1.). A november eleji révfülöpi felügyelői konferencia immár hagyományossá vált egyházunkban. Sikerét jelzi, hogy az egyházkerületek is felismerték a nem lelkészek szolgálatát elősegítő esemény fontosságát, és programjaikban megjelent a felügyelők rendszeres találkozási lehetősége. Régen meghaladott az a leegyszerűsítő gondolkodás, hogy a lelkész a gyülekezet lelki épüléséért felelős, míg a „világi” terhek a felügyelőre nehezednek. Lelkész és presbitérium, kitüntetetten a felügyelő kapcsolat- és feladatrendszere ennél lényegesen összetettebb. A lelkész - egyszerűen kifejezve - mindenért felelős, ehhez meg is van a képzettsége és a törvény által biztosított hatásköre. A felügyelő - és a presbitérium - minden teherben osztozik, segíti, egyben jó értelemben ellenőrzi lelkésze munkáját. Természetesen az egyéni adottságok, érdeklődések mindenütt színezik a képet. Van lelkész, aki a sikeres vállalkozóknál is otthonosabban mozog a gazdasági kérdésekben, és vannak olyan „laikusok”, akik gyülekezeti munkásként értékes vezetőik a különféle bibliai alkalmaknak. Évente sajátos kihívás, hogy melyek azok a témák! amelyek számot tarthatnak a felügyelők érdeklődésére. Az idei választás feltehetően telitalálat, s az ott elhangzott kérdéseknek, javaslatoknak a konferencia után is tovább kell gyűrűzniük az egyházi közgondolkodásban. Idén az egyház jövőképe lesz a találkozó központi kérdése. Közelebbről azt a kérdést járja majd körül, hogy az alaptevékenység, a gyülekezeti munka, a gyülekezetépítés mellett mennyire kell az energiákat a közjó szolgálatára fordítani. Merre tartson a Magyarországi Evangélikus Egyház? Mennyire szükséges az oktatási intézmények hálózatát fejleszteni? Hol és milyen kapacitású szeretetintézmény épüljön? Meddig fejlesszük a sajtómunkát, divatosabban szólva a tömegkommunikációs tevékenységet? Valódi kérdések ezek, amelyek a személyi, tárgyi, anyagi erőforrások felhasználását illetik. Ma el nem érhetőnek látszik az ideális állapot, a minden tekintetben alulról, a gyülekezeti szintről építkező egyház, amelyben az egyházközségek nemcsak eltartják magukat, hanem hozzájárulnak a magasabb egyházkormányzati szintek és az intézményrendszer - iskolák, szeretetotthonok stb. - működéséhez. A gyülekezeti elven megfogalmazott egyházi törvényeink ezt a modellt tételezik fel, így épül fel a rendszer az Országos Presbitériumig, illetve Közgyűlésig, de az anyagi erőforrások másként ösz- szegződnek. Ez adja az Országos Elnökség sajátos, a törvényben eléggé meg nem határozott felelősségét. Ezen testület szorosan vett egyházkormányzási teendői, valamint a Presbitérium és a Közgyűlés határozatait előkészítő tevékenysége mellett kapcsolatot tart az állami szervekkel és a hazai, illetve külföldi testvéregyházakkal. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a gyülekezeteknek legfeljebb egyharmada képes teljes mértékben gondoskodni magáról, de a nagyobb beruházásokhoz, felújításokhoz többségük már támogatásra szorul. A gyülekezetek kétharmada számára többet kell, hogy nyújtson a közegyház, mint amennyivel ők hozzájárulnak a közterhekhez. Az egyház működését szolgáló anyagi erőforrások döntő része az államtól érkezik. Az iskolák, szeretetintézmények, gyűjtemények működését segítő normatív támogatás nem tekinthető egyházfinanszírozásnak, mert a szektorsemleges tevékenyégfinanszírozásból adódik. Az egyházfinanszírozás fő elemei az egyszázalékos felajánlásokból számított támogatás, az ingatlanrendczés kapcsán kialakított járadékrendszer, illetve annak kiegészítése, épületrekonstrukciós és némely céltámogatás. Minden politikai erő elismeri e támogatások jogosságát, mind az egyházak múltját, mind jelenkori és jövőbeni szolgálatát tekintve. Legfeljebb a támogatások technikájáról folyik a vita: miként lehetne minél igazságosabb automatizmusokat kialakítani, hogy ne legyen politikai alkuk tárgya az egyházfinanszírozás. Nem valószínű, hogy a közeljövőben alapjában változna a rendszer, amely netán nagyobb egyházi aktivitást igényelne, például az egyházi adó hivatalos bevezetésével. A jelen helyzetben az egyház igen nagy felelőssége a jelentősnek mondható erőforrások felhasználása, elosztása. A felügyelői konferencia ezt a kérdéskört igyekszik majd körüljárni a november 7- i esti bevezető előadásokat követően. Elsőként Szebik Imre elnök-püspök szól az egyház jövőképéről, majd szavait a gazdasági erőforrásokat ismertetve Szemerei Zoltán egyházkerületi felügyelő, a téma legavatottabb szakértője egészít ki. Szombat délelőtt először az iskolarendszer, ezt követően pedig a szeretetintézmények helyzete kerül terítékre, míg délután a médiamunka megvitatását általános fórumbeszélgetés követi. A fórum vasárnap reggel folytatódik, végül a konferencia hagyományosan istentisztelettel zárul. A felügyelőknek két szélsőséges álláspont között - mindkettő jelen van egyházunkban - kellene megtalálniuk a helyes arányokat. Létezik olyan nézet, mely szerint minden erőt a gyülekezetekre, még konkrétabban a misszióra, a közvetlen misz- szióra kell fordítani. A másik nézőpont képviselői úgy vélik, hogy a missziót is a közjó szolgálata, az egyház társadalmi jelenléte segíti elő leginkább. Úgy vélem, e két gondolkodásmód - eltekintve a szélsőségektől - összebékíthető, szintetizálható, és kialakíthatók az optimális arányok. Erinek egyik előfeltétele az egyházi élet, benne a gazdálkodás átláthatósága. A felügyelők joggal várják el a teljes körű informáltságot, ugyanakkor véleményük igen fontos a döntések előkészítésében. A felügyelői konferencia megbecsültségét jelzi - ez is hagyomány -, hogy mindhárom püspök részt vesz, és áhítatok megtartásával szolgálatot vállal az alkalmon. Erenkl Róbert r Épül az evangélikus óvoda Cellben A Celldömölki Evangélikus Egyházközség tavasszal 14 millió forintért vette meg az önkormányzattól a korábban idősek klubjaként működő épületet, hogy ott evangélikus óvodát létesítsen. Az építmény teljes rekonstrukciója júniusban kezdődött, a kivitelezőnek szeptember végéig kellett befejeznie az átépítést. A gyerekek október elsejétől foglalhatták el új helyüket a Koptik Odó utcai intézményben. A 61 millió forintos beruházás során 50 gyermek számára két csoportszobát és egy melegítőkonyhát alakítanak ki - mondta Sághy András lelkész. Hozzátette: az óvoda belső, illetve külső felszereléséhez, illetve az uniós szabványoknak megfelelő játszótér kialakításához szükséges négymillió forintot adományokból szeretnék összeszedni. Eddig 4 és fél millió forint gyűlt össze. Az óvoda felszentelésére október 25-én, szombaton délelőtt 10 órakor kerül sor Ittzés János püspök és Vető István esperes szolgálatával. TMR Szombathelyi Regionális Stúdió)
