Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-09-28 / 39. szám
4. oldal 2003. SZEPTEMBER 28. A budapesti Szlovák Ajkú Evangélikus Egyházközség szeretettel hívja és várja szlovák nyelven értő testvéreit a szeptember 28-án du. 14 órakokor tartandó ünnepi hálaadó istentiszteletére. Különösen nagy szeretettel hívjuk azokat a testvéreket is, akik nyelvtudásuk és evangélikusságuk miatt ide is tartozhatnának, de jelenleg magyar nyelvű gyülekezetbe járnak. Az ünnepen megköszönjük Urunknak az újrakezdés lehetőségét, hogy folytathatjuk, illetve újrakezdhetjük a gyülekezetépítést, hogy felújíthattuk kápolnánkat, parókiánkat. Az istentiszteleten igehirdetéssel szolgál Miroslav Dubek krupinai esperes és Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke. Az istentisztelet után szeretettel várjuk a megjelenteket megterített asztalainkhoz. Címünk: Budapest Vili. kér., Rákóczi út 57/a. Az Egyházközség megbízott presbitériuma Belügyminisztériumi pályázat a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok felújítására A lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítésének, felújításának támogatására írt ki pályázatot a Belügyminisztérium. A pályázaton önálló adószámmal •rendelkező egyházak, egyházi szervezetek vehetnek részt. Az ingatlannak az egyház kizárólagos - per-, teher- és igénymentes - tulajdonában kell lennie, és legalább egy önálló lakást kell tartalmaznia. Az ingatlanban lévő lakás(ok)nak egyházi személyek vagy egyházi alkalmazásban lévő személyek életvitelszerű lakáshasználatát kell biztosítaniuk. Felújításnak minősül a meglévő építmény, építményrész, helyiség eredeti használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett építési-szerelési munka. Korszerűsítésnek minősül a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, gázhálózat közmű bevezetése, hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, az épület külső hőszigetelése, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, valamint az épület villamos és biztonsági berendezéseinek fejlesztése. A pályázaton lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítéséhez, felújításához vissza nem térítendő állami támogatás igényelhető, a támogatás mértéke a bekerülési költség maximum 50 százaléka lehet, az egy ingatlanra jutó támogatás nem haladhatja meg az 5 millió forintot. Az ingatlan egyéb, nem lakáscélú részeire más támogatás igénybe vehető a jelen támogatás felhasználása mellett is. A pályázati útmutató és a pályázati formanyomtatványok letölthetők a Belügyminisztérium honlapjáról (http://www.b-m.hu), vagy térítésmentesen beszerezhetők a megyei és fővárosi közigazgatási hivatalokban. A pályázatok befogadása folyamatos, benyújtási határidő: 2003. október 31., a támogatási keret kimerülése esetén a tárca a pályázatok befogadását leállítja. (Azok a gyülekezetek, amelyek a Széchenyi Program keretében támogatásban részesültek, ugyanazon ingatlan felújítására nem nyújthatnak be pályázatot.) (MTI) ÖNRÉSZ-TÁMOGATÁSI PÁLYÁZAT A Magyarországi Evangélikus Egyház pályázatot ír ki azon gyülekezetek részére, amelyek a fent említett, a Belügyminisztérium által lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok felújítására kiírt pályázatra jelentkeznének, de a kívánt önrészt teljes egészében nem tudják felmutatni. A pályázat célja, hogy az önrésszel nem rendelkező egyházközségek is élhessenek a minisztérium által kínált lehetőséggel. A szükséges (a teljes költség 50%-át kitevő) önrész részben, illetve teljes egészében igényelhető. Előnyt élveznek azok a gyülekezetek, amelyek a teljes költség 20%- át saját forrásból fedezni tudják. A működési támogatásban részesülő egyházközségek az önrész teljes egészét igényelhetik. Az igények benyújtási határideje: 2003. október 10. A nyertes pályázóknak a Magyarországi Evangélikus Egyház nyilatkozatot küld, amit a belügyminisztériumi pályázathoz kell majd csatolni, melynek benyújtási határideje október 31. Az önrész igényléséhez formanyomtatvány nincs, azonban a kérvényhez csatolni kell a benyújtandó belügyminisztériumi pályázati anyag másolatát. Bővebb információ Peskó Zsuzsánál kérhető a (06 1) 429-2030-as telefonszámon. A kérvényeket az alábbi címre kérjük beküldeni: Magyarországi Evangélikus Egyház Gazdasági Osztálya 1085 Budapest, Üllői út 24. r Evangélikus Elet Múlt hét szerdáján a Deák Téri Evangélikus Gimnázium dísztermében, most hétfőn este pedig könyvtárában gyűltek össze mindazok, akik az Evangélikus Értelmiségi Műhely, illetőleg a Magyarországi Luther Szövetség invitálásának eleget tettek. Az előbbiben Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató tartott érdekfeszítő előadást a „társadalmi közlés zavarairól”, a bibliotékában pedig Gömböcz Elvira, az EHE doktorandusza beszélt az ún. „felszabadításteológia” lehetséges szerepéről a mai evangélikus gondolkodásban. A felvételeket - mindkét helyszínen - Bottá Dénes készítette. Missziói konferencia Pozsonyban A Szlovákiai Evangélikus Egyház a közelmúltban teológiai konferenciát rendezett. A Pozsonyban tartott háromnapos tanácskozás a misszió kihívásaira próbált választ keresni az előadásokon, az utánuk következő fórumokon és a napi csoportos beszélgetéseken keresztül. Az együttlét nekünk, magyarországi lelkészeknek is számos tanulsággal szolgálhat: szlovák kollégáink ugyanis hasonló problémákkal küszködnek, mint mi. A missziós munka mibenlétéről és alapvető feltételéről Ján Greso, a Komensky- egyetem docense a következőképpen vélekedett: „A missziói szolgálatba való küldetéshez szükséges a következő előkészület: borzalommal felismerni saját bűneinket és a szolgálatra való alkalmatlanságunkat; elfogadni Isten megtisztító és megbocsátó kegyelmét; aztán alázattal és feltétlen felelősséggel belépni a missziói munkába.” Az előadó természetesen nem egy speciális missziói feladatról beszélt, hanem a mi mindennapi missziónkról, ám érdemes élgondolkodni azon, hogy vajon a mi szolgálatunk ilyen-e. A misszió feltétlen szükségességéről az ApCsel 4,17-20 ad számunkra eligazítást; „ Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk. ” Jó lenne, ha ez minden keresztény egyháztag hitvallása lenne, hogy Jézus Krisztusról bármikor, bárhol bizonyságot tudjunk tenni beszédünkkel, életünkkel, gondolkodásunkkal, cselekedeteinkkel. Grzegorz Giemza lengyel előadó tíz tézisben foglalta össze főbb gondolatait. Kiemelte: „Nem azt kellene mondanunk, hogy a gyülekezet az első missziós terület, hanem azt, hogy a gyülekezet a »misszionárius« - közösségként ugyanúgy, mint egyszerű gyülekezeti tagként. Azonban a mi időnkben a gyülekezeteink elfelejtették, miért is vannak. Elfelejtették, hogy ők a címzettjei a missziói parancsnak, amelyet azért kaptunk, hogy tanúskodjunk a világnak. A gyülekezetnek nemcsak az a feladata, hogy a megélhetést biztosítsa, hanem mindenekelőtt a másokért való szolgálat.” Igor Misina, a Szlovákiai Evangélikus Egyház nyugati kerületének püspöke a következőképpen kommentálta Giemza szavait. „Ez az előadás fontos dolgokra mutatott rá: az első az, hogy kinek lehet a misszióban részt vennie, és kinek kell. A másik pedig az, hogy sokszor nem jól végezzük ezt a szolgálatot. A misszió csak akkor hiteles, ha szívből jön, mi pedig sokszor a megtanultakat akarjuk átélés nélkül továbbadni.” A konferencia befejezéseképpen a résztvevők elfogadtak egy dokumentumot, azzal a reménységgel, hogy az elhangzottak tartalma, lelkülete újabb impulzust ad majd az egyházban folyó missziói munkának. Szpisák Attila A Miskolci Egyetem és a történelmi egyházak megállapodása A Miskolci Egyetem és a történelmi egyházak képviselői megállapodást írtak alá a napokban, amelynek értelmében létrehozzák a Miskolci Egyetemi Lelkészséget. Az egyetem az egyházak számára irodákat, előadótermeket biztosít, és rendelkezésükre bocsátja teljes kommunikációs rendszerét. A szerződés szerint az egyetemi campus területén néhány éven belül ökumenikus templomot építenek, melynek tervei már el is készültek - jelentette be Besenyei Lajos rektor az intézmény teljes vezetése, az evangélikus, a görög katolikus, a református és a római katolikus egyházak magas rangú képviselői jelenlétében megtartott ünnepélyes szerződéskötésen. Rámutatott: régi mulasztást törlesztenek azzal, hogy az egyetem campusán belül megteremtik a szabad hitélet gyakorlásának lehetőségét, „így a magas tudományok mellett a szellem, a lélek is gazdagodhat, hiszen az értelem mindig keresi a hitet, a hit az értelmet”. A miskolci egyetemvárosban naponta 15-20 ezer ember fordul meg, ezért az oktatók és a hallgatók számára rendkívül fontos a hitélet feltételeinek kialakítása - hangoztatta a rektor. Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke rámutatott, hogy a szándék rögzítésével tágabb léptéket vesz az egyetem és az egyházak kapcsolata. Bejelentette, hogy az egyházkerület pályázatot ír ki az egyetemi lelkészi feladatok betöltésére, valamint azt is, hogy anyagilag is hozzájárulnak az új egyetemi ökumenikus templom mielőbbi felépítéséhez. Mándy Zoltán pápai prelátus arról szólt: igen fontos, hogy a tudomány ismereteinek elsajátítása mellett emberségben, szellemben és lélekben is gazdagodhassanak a hallgatók. A római katolikus egyház nevében ugyancsak támogatást ígért a templom felépítéséhez. Veczán Pál evangélikus esperes azt mondta, hogy „fontos a kutatás, a technika kínálta jövő, azonban igen jó, ha a laboratóriumok mellett jelen vannak az egyetemen az oratóriumok is”. (MTI) Keresztény-zsidó teológiai évkönyv A főváros rangos könyvkereskedésében, az írók Boltjában rendezték meg hétfőn délután a vallásközi kapcsolatok legjelentősebb magyarországi kiadványának aposztrofált Keresztény-zsidó teológiai évkönyv sajtóbemutatóját. Az esemény egyúttal jó alkalmat kínált arra, hogy szerzői személyesen is megismerkedhessenek egymással, illetőleg élőszóban is véleményt cserélhessenek. A tartalmas „felekezetközi párbeszédet" Benedek István Gábor, a Remény című folyóirat főszerkesztője vezette. Fotó: Bottá Dénes A Keresztény-zsidó teológiai évkönyv idei kötete a 2002-es esztendő írásait, tanulmányait gyűjti csokorba Szécsi József szerkesztésében. Mint a Keresztény-Zsidó Társaság összes többi kiadványa, az idei kötet is a felekezetek közeledésének, együttműködésének szép gondolatát szolgálja a benne olvasható tanulmányokon keresztül. Benyik György katolikus teológiai professzor a Qohelet, „a zsidó szellem igen kiváló alkotása” elemzésének feladatát vállalja. Cserháti Sándor evangélikus teológusprofesszor az Újszövetség teológiai sokszínűségében segíti az eligazodást. Dávid Katalin művészettörténész pünkösdi gondolatait közli, Domán István főrabbi, professzor a Szentírás állat- védelemmel kapcsolatos erkölcsi tanításaira figyelmeztet. Fröhlich Ida, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja a holt-tengeri közösség neveinek jelentését kutatja, Gerőfiné Brebovszky Éva evangélikus teológiai tanár János evangéliumának Krisztus-képét hozza közelebb, Hermann Judit kitekintése a keresztény-zsidó fórumok tevékenységét, a társaságok nemzetközi helyzetét vizsgálja. Karasszon István református teológiai professzor Ezékiel könyvét veszi szemügyre, Komesz Mátyás pünkösdista professzor a Biblia tanulmányozására buzdít, Lénárd Ödön piarista tanár kollégája kommunista börtönverseit közli. Marjovszky Tibor református teológiai professzor a Tanhuma prédikációgyűjtemény egyik gyöngyszemét csillantja fel előttünk, Máté-Tóth András egyetemi tanár zsidók és keresztények párbeszédéről tárja fel gondolatait, míg Németh Pál református lelkész, főiskolai tanár a korunkban annyira aktuális iszlám fundamentalizmusra hívja fel a figyelmet. Raj Tamás főrabbi a bibliai istennevek eredetét magyarázza, Róbert László újságíró emlékeit eleveníti fel, Róbert Péter történész, egyetemi docens a hazai zsidó cserkészet történetéből ad ízelítőt, Schöner Alfréd, a Zsidó Egyetem rektora Buda zsinagógáinak művészettörténeti leírását nyújtja. Szécsi József katolikus teológus, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára, a kötet szerkesztője az abortusz említését, megítélését kutatja az ókori zsidó forrásokban, Szigeti József adventista teológiai professzor a folklór és a Miatyánk érintkezését, találkozási pontjait keresi. Szita Szabolcs professzor Raul Wallenberg embermentő munkásságát méltatja. Tarjányi Béla katolikus teológiai profesz- szor rávilágít a zsidó szórványnak a korai kereszténység terjedésében betöltött szerepére. Végül Zoltai Gusztávnak, a Mazsihisz ügyvezető igazgatójának a zalaegerszegi zsinagóga 2002. június 16-i gálakoncertjén mondott beszéde zárja a kiadványt, a magyar vidéki város történetéből vett példákkal igazolva a levont tanulságokat. Elolvasván a könyvet, megállapíthatjuk, hogy betölti küldetését. Ezt a célt találóan jelképezi Csontvárynak a címlapon látható szép hídábrázolása is, amely a közeledés, a hídverés gondolatát állítja középpontba. A tavalyihoz hasonló formátumú kötet megjelenéséhez hozzájándt Budapest Fővárosi Közgyűlés Kisebbségi, Emberi Jogi és Vallásügyi Bizottsága, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, az R-Copy és más szervezetek támogatása. Szerzőinek névsora, munkáik színvonala remélhetőleg az idén is szavatolja a kiadvány sikerét, mely könyvkereskedelmi forgalomban - elsősorban az írók könyvesboltjában, illetve a Wesselényi utcai Raj-féle judaisztikai kereskedésben - is hozzáférhetővé válik. Az ígéretek szerint még az idén megjelenik a 2003. évi kötet is, folytatva a Keresztény-zsidó teológiai évkönyvek immár hagyományossá vált sorozatát. Róbert Péter
