Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-09-21 / 38. szám

4. oldal 2003. SZEPTEMBER 21. Evangélikus Elet Hárommilliárd adóforint az egyházaknak A legtöbbet hagyományosan a katolikusok kapják Az idén márciusban benyújtott, ta­valyi évről szóló személyi jövede­lemadó-bevallások 1 százalékos fel­ajánlásaiból 3 milliárd forintos támogatást kapott a 113 magyaror­szági egyház. A legtöbb pénzt a ka­tolikusok kapták, összesen 1,8 mil­liárd forintot - derül ki az APEH adataiból. Tavaly összesen 1055 milliárd forint szja-t fizettünk az államnak, ugyanakkor 336,5 milli­árd forintos kedvezményben is ré­szesültek az adózók. Minimálbér kedvezménye, családi adókedvezmény, magányugdíjpénz- tári befizetés: e három tételre vettek igénybe legtöbben tavaly adókedvez­ményt - tűnik ki az APEH adataiból a tavalyi szja-bevallások feldolgozá­sa után. 2002-ben a lakossági jövede­lem 4803 milliárd forintra rúgott, ami 15 százalékos növekedés az előző év­hez mérten. E jövedelem után össze­sen 1055 milliárd forintot fizettek be az adózók a kincstárba, ám az állam további 336,5 milliárd forintot külön­böző adókedvezmények címén elen­gedett. így az átlagos adóterhelés 22 százalék volt tavaly. A befizetett adó egy százalékából az egyházak a tava­lyi bevallások alapján 2,99 milliárd forintos támogatást kaptak, szemben a 2001-es 2,2 milliárddal, illetve az 1999. évi 1,4 milliárddal. A civil szer­vezeteknek ennél is jóval több jutott: az 1,4 millió nyilatkozó 6,1 milliárd forintot utalt át alapítványi célokra. Az egyházi egy százalékról 635 ezren nyilatkoztak - pontosabban ennyi fel­ajánlást találtak érvényesnek. A leg­több adományt, 1,8 milliárd forintot - szokás szerint - a Magyar Katolikus Egyház javára ajánlották fel. Mind felajánlásban, mind; összeg­ben jóval lemaradva követik a katoli­kusokat a reformátusok, majd az evangélikusok. Az egyházak között az 1 százalékos felajánlások arányá­ban osztják szét a több milliárd forin­tos, gyakorlatilag szabadon felhasz­nálható hitéleti támogatást. Az adófelajánlások összegét ugyanis az állam kiegészíti az összes elvben fel­ajánlható 1 százalék nyolcadára. Az állami támogatás elosztása múlt év végén komoly konfliktust okozott a kormány és elsősorban a katolikus egyház között. A kabinet ugyanis úgy döntött: nem a 2001-es népszámlálás felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatai arányában (ezt a megoldást még az Orbán-kormány fogadta el) osztja el a hitéleti támogatást, hanem továbbra is az szja-felajánlások sze­rint legalábbis átmenetileg. Az egy­házügyi államtitkárságon egy új fi­nanszírozási javaslat készült, ám ennek részleteiről csak a vallási kö­zösségekkel való egyeztetés után nyi­latkoznak. A tervek szerint a követ­kező adóbevalláskor az 1 százalékos nyilatkozat már az adóív leválasztha­tó részén fog szerepelni, így nem kell külön borítékkal bíbelődni. (Forrás: Magyar Hírlap) Az elmúlt hét közepén Gulyás Kál­mán címzetes államtitkár megbeszé­lésre hívta össze a történelmi egyhá­zak képviselőit. A Miniszterelnöki Hivatalban tar­tott tárgyaláson részt vett Veres And­rás egri segédpüspök, a Magyar Ka­tolikus Püspöki Konferencia titkára; Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lel- készi elnöke; Szebik Imre, egyhá­zunk elnök-püspöke, valamint Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hit­községek Szövetségének ügyvezető igazgatója. A találkozón a jelenlévők a jövő évi költségvetés tervezetéről folytat­tak eszmecserét. • • ülésezett az Egyházak Világtanácsának Központi Bizottsága Genfben ülésezett augusztus 26. és szeptember 2. között az Egyházak Világtaná­csának (EVT) Központi Bizottsága. A tanácskozáson - egyebek mellett - új fő­titkárt választottak, fontos társadalmi kérdésekről foglaltak állást, valamint ha­tározatot hoztak a szervezet kilencedik nagygyűlésének témájáról is. A norvég evangélikus teológus, dr. Trond Bakkevig és dr. Sámuel Kobia közül az utób­bit, a Kenyai Metodista Egyház lelkészét választották meg az EVT új főtitkárának. Kobia 2004 januárjában veszi át a főtitkári tisztet elődjétől, dr. Konrad Raiser német teológiai tanártól, aki ez év végén, 11 esztendei szolgálat után nyugalomba vonul. Ez az első olyan eset, amikor egy afrikai áll a nemzetközi szervezet élén. Kobia jelenleg az EVT Afrikával foglalkozó osztályának igazgatója, és kiválóan is­meri a szervezetet. Véleménye szerint „Afrika a 21. században minden bizonnyal a ke­reszténység centruma lesz, legalábbis a számadatok tekintetében”. A genfi ökumenikus központban - a vezetőséget illetően - már most beteljesedett a megjósolt jövő: mind a Lutheránus, mind pedig a Református Világszövetség főtitkára afrikai származású. Az EVT megbeszélésén határoztak a következő, kilencedik nagygyűlés (2006. febru­ár, Porto Allegre, Brazília) témájáról is. „God, in your Grace, transform the world" („Is­ten, kegyelmedből változtasd meg a világot!”) - hangzik a tervezett mottó. A résztvevők - mint a nemzetközi jog durva megsértését - elítélték az iraki háborút. Egy határozatban azt a követelésüket fogalmazták meg, mely szerint szükség lenne egy, az ENSZ vezetése alatt álló átmeneti adminisztráció kiépítésére, „összekapcsolva a megszálló egységek azonnali és rendezett kivonulásával”. Ismét elítélően nyilatkoztak a jelenlévők arról, hogy Izrael a nemzetközi joggya­korlatnak ellentmondva palesztin területeket foglal el. Erőteljesen bírálták továbbá egy úgynevezett „biztonsági fal” létrehozását Nyugat-Jordániában. A részben már el­készült, nyolc méter magas fal - melyet állítólag 370 km hosszúságúra terveztek - még erőteljesebb izolációt jelentene a palesztin falvak és városok lakói számára. Egy másik nyilatkozatban szót emeletek a Zimbabwéban történt események (a jogellenes rendőrségi és katonai elfogatások és kínzások) miatt is. Úgy vélik: a zim­babwei nép az államhatalom és az alapvető emberi jogok megsértésének áldozata. Egy, a „Mindenki egyháza” címet viselő dokumentum alapján az Egyházak Világ­tanácsának Központi Bizottsága megállapítja, hogy a fogyatékkal élők - csakúgy, mint azelőtt - most sem foglalják el az őket megillető helyet az egyházban és a tár­sadalomban. A testület azzal a kérdéssel is foglalkozott, mit tehetnének az egyházak a helyzet megváltozatása érdekében. Ebben az esztendőben az EVT figyelme Szudánra irányult. Jövőre az Amerikai Egyesült Államok lesz a középpontban, a 2001 és 2010 közti időszakra választott mottó - „Az erőszak legyőzése” - jegyében. Az EVT arra bátorítja az USA tagálla­mait, hogy szálljanak síkra a jogosság és a béke érdekében, és az „egy világ” fogal­mát helyezzék előtérbe. Idei éves ülésszakának végén kiadott nyilatkozatában az EVT Központi Bizottsága he­lyesli az EU tiz új tagállammal (köztük Magyarországgal) tör­ténő kibővítését, és támogatá­sáról biztosítja a jövőre esedé­kes bővítés körébe fel nem vett Románia és Bulgária mielőbbi csatlakozását. A Központi Bizottság előtti utolsó felszólalásában Konrad Raiser főtitkár még egyszer hangsúlyozta egy „új építke­zés” szükségességét az EVT és az ökumenikus mozgalom ese­tében is. Az ökumenikus moz­galom jövőjét nem lehet kizá­rólag a szervezett keretek közt működő egyházakra hagyni. Az EVT-nek meg kell kísérel­nie párbeszédet kialakítani az ökumenikus mozgalom más képviselői, valamint a fejlődő országokkal és a misszió ügyé­vel foglalkozó szervezetek, to­vábbá a pünkösdi egyházak, az evangelikál irányzat és a római katolikus egyház között - mondta a leköszönő főtitkár. Az 1948-ban megalakított, genfi székhelyű Egyházak Világtanácsa száznál több ország 342 egyházának közössége, a világ csaknem minden protestáns egyházát és a legtöbb ke­leti ortodox egyházat a tagjai között tudhatja. A római katolikus egyház csak megfigyelő­ként vesz részt a munkájában. Az Egyházak Világtanácsa alapvetően az egyházak közötti kapcsolatok elősegítését, az egyházközi segélyezést, a menekültek ellátásának szervezését és az ökumenikus kiadványok ügyének felkarolását sorolja fő feladatai közé. Dr. Sámuel Kobia úgy látja, hogy az EVT „egy spirituális utazás részese” azzal a céllal, hogy betöltse Istentől kapott megbízatását az egyházak látható egységének lét­rehozása érdekében. Ebben az összefüggésben utalt egy afrikai mondásra: „Ha gyor­san akarsz menni, menj egyedül. Ha messzire akarsz eljutni, másokkal együtt vágj neki az útnak.” (Forrás: MTI/Sonntagsblatt) Nő a norvég lutheránus szakszervezet élén Nőt választottak meg Norvégiában az evangélikus lelkészek szakszervezetének elnökévé, ami példátlannak számít a szervezet 103 éves történetében. A 41 éves Ingeborg Midttoemme 116 szavazattal nyert vetélytársával, a 47 esz­tendős - történetesen ugyancsak nő Brita Hardeberggel szemben, aki az elnök­ség 82 tagjának szavazatát nyerte el. Mivel mindkét jelölt nő volt, eleve eldöntött ténynek számított, hogy mostantól női tiszteletes vezeti a 2400 tagot számláló érdekvédelmi tömörülést. Ingeborg Midttoemme csaknem fél éve ügyvezető elnökként irányította a lényegében szakszervezeti feladatokat ellátó „munkaügyi szövetséget”. A norvég lutheránus egyházban 1961-ben szentelték fel az első nőt. Akkor az országban csupán egyetlen lelkész akadt, aki hajlandó volt a női papjelölt, Ingrid Bjerkaas felszentelésére. Az esemény éles tiltakozást váltott ki az államegyház konzervatív köreiben, akik azt hangoztatták, hogy ez ellentétben áll a bibliai tanításokkal. Az azóta eltelt negyven évben mind több nő választotta a papi hivatást, és jelenleg a norvég evangélikus egyház 11 püspöke közül kettő nő. (MTI) A Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója felkéri a kormányt, hogy az Euró­pai Unió októberben kezdődő kormányközi konferenciáján olyan javaslatot terjesz- szen elő, amely az unió új alkotmányában egyértelmű említést tesz az európai kultú­rát létrehozó és meghatározó örökség leírásakor a keresztény értékekről - mondta budapesti sajtótájékoztatóján Szászfalvi László. Az Országgyűlés emberi jogi bizott­ságának MDF-es elnöke közölte: ennek érdekében három képviselőtársával - Lezsák Sándorral, Font Sándorral és Sisák Imrével - határozati javaslatot nyújt be. Szászfal­vi László emlékeztetett arra, hogy az EU konventje 2003. július 16-án lezárta az al­kotmánytervezet vitáját, amelynek során „ egyetlen arra irányuló módosító javaslatot sem fogadtak el, amely az európai kultúrát létrehozó és meghatározó örökség leírá­sakor a keresztény értékeket is megemlítette volna Mint mondta, már csak a kor­mányközi konferencián van lehetősége a magyar kormányzatnak arra, hogy az EU alkotmányának végleges szövegébe „a magyar állampolgárok, a politikai pártok, a civil szervezetek, illetve egyházak kezdeményezései ” bekerülhessenek. II. Nemzetközi keresztény konferencia P. Szőke János, a boldoggá avatások római posztulátora, Lezsák Sándor országgyűlési képviselő és Tőkés László református püspök A keresztény értékek jelentőségét hang­súlyozó zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be szeptember 12-én, Lakiteleken a II. nemzetközi keresztény konferencia. Az értékek Európájáért címmel rendezett háromnapos tanácsko­záson 11 országból csaknem 20 keresz­tény politikai és civil szervezet, mozga­lom képviseltette magát, több mint száz küldöttel. A találkozó résztvevői egybe­hangzóan fontosnak tartották, hogy az európai alkotmányba bekerüljenek a ke­resztény értékek. A nyilatkozatot a ta­valy novemberben az MDF, illetőleg a Kereszténydemokrata Fórum kezdemé­nyezésére - ugyancsak Lakiteleken - létrehozott Európai Keresztény Politikai Mozgalom fogalmazta meg. , „Egy olyan alkotmány, aminek nincs bátorsága a gyökerekre hivatkozni, fél­munka lenne” - szögezte le a mostani ta­nácskozás zárónapján Ingo Friedrich, az Európai Parlament alelnöke. Előadásá­ban a politikus kiemelte; ha keresztény gyökereit Európa elfelejtené, saját jövő­jét tenné kockára. Egyetértve más fel­szólalókkal rámutatott: a keresztény ér­tékek nemcsak az európai emberek és kultúrák formálódására voltak és vannak hatással, de a jövő Európájára is, mert ezek segítségével lehet egy élhető és egészséges európai társadalmat építeni. Ingo Friedrich hangot adott annak a meggyőződésének, hogy az Európai Unió növekvő fontosságú szerepet kap a „Az értékek Európájáért” Az Európai Keresztény Politikai Mozgalom - amely 2002 novemberében Lakiteleken született, és több mint tíz országból tömörít pártokat és szervezeteket - első találkozóján kialakította Európa politikai jövőjével kapcsolatos nézeteit, amely az I. Lakiteleki Deklaráció („Egy keresztény Európáért”) formájában öltött testet. Most, 2003 őszén, az Európai Unió történelmi kibővítésének küszöbén, néhány héttel az európai „alkotmánnyal” foglalkozó kormányközi konferencia előtt külö­nösen fontosnak tartjuk ismét hangsúlyozni a keresztény értékeket. Ezek az érté­kek nemcsak az európai népek és kultúrák formálódására voltak és vannak hatás­sal, de a jövő Európájára is. Hisszük, hogy ez a történelmi befolyás meg kell, hogy jelenjen az Európai Unió „Alkotmányában” is. Mi, aláírók, támogatjuk és védjük a keresztény értékeket Európában. Nemcsak azért, mert ezek keresztények, hanem azért is, mert ezek segítségével építhettünk egy élhető és egészséges európai társadalmat. Hisszük, hogy úgy a személyes éle­tünkben, mint a politikai tevékenységünkben Jézus Krisztus hív minket, hogy kö­vessük Őt. Keresztényszociális politikát szeretnénk folytatni a földrajzi értelemben vett európai kontinens egészén. Hisszük, hogy Európa nem csupán gazdasági közös­ség, hanem közös történelmi és értékközösség is. Elszántan munkálkodunk egy olyan Európáért, amelynek fő jellemzője a társadalmi igazságosság, és lehetősé­get kínál a teljes értékű élet megvalósítására. (Részlet a II. Lakitelki Deklaráció szövegéből.) világ életében. Hibás azt mondani, hogy az Európai Közösség egyedül a gazda­ságra alapozódik. A gazdaság a levegő­ben lóg, ha nincs morális és etikai fun­damentuma - közölte. A délután folyamán igehirdetéssel is szolgáló Tőkés László királyhágó-melléki református püspök előadásában szám­adatokkal támasztotta alá az erdélyi ma­gyarság fogyatkozását és nehéz helyzetét. Rámutatott: „az Európai Közösség átfogó kisebbségvédelmi rendszerének hiányá­ban az Andreas Gross-féle jelentés nyo­mán idén született európa tanácsi határo­zat és ajánlás fontos nemzetközi dokumentumává válhat az önazonosságá­hoz és szülőföldjéhez ragaszkodó kisebb­ségi közösségek jogharcának”. „A trianoni szindrómát, az elszaka­dás, illetve a többségi nacionalista el­nyomás pusztító következményeit határ­módosítás nélkül csak úgy van esély kiküszöbölni, ha az erdélyi magyarság még idejében kivívja részleges önren­delkezésének jogát, és kiépiti közösségi autonómiáját” - vélekedett Tőkés Lász­ló. „Bebizonyosodott, hogy azokban az államokban, ahol biztosították a kisebb­ségek bélső önrendelkezését, nem gyen­gült, hanem nőtt a stabilitás” - taglalta. Megítélése szerint Romániának a terüle­tén élő népes magyarsággal közös érde­ke, hogy az autonómiához való jogot al­kotmányos úton biztosítsa. (MTI) * fi * í «I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents