Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-09-14 / 37. szám

Fotó: Zelenka Edit 10 . oldal 2003. SZEPTEMBER 14, Evangélikus Élet Mikor kisgyermekeket vittek Jézushoz, a tanítványok nem akarták odaengedni őket, hogy ne zavarják a Mestert. Azt gondolhatták, a kicsik úgysem értenek semmit Jézus tanításából. Jézus azonban megfeddte őket fáért a hozzáállásért, és magához hfvta a gyerekeket. Ahogy akkor new utasította el a kicsinyeket, úgy ma sem küldi el őket magától, még akkor sem, ba a keresztény étet olyan komoly témájáról van szó, mint a külmisszió. A mi Urunk azt akarja, hogy a kisgyerme­kek is halljanak erről a fontos kérdésről, megértsék jelentőségét a maguk szint­jén, sőt maguk is „kis misszionáriusok” legyenek szűk környezetükben, akikben megdicsőülhet az O neve. A 2003 augusztusában Albertirsán tartott tábor is ezt a célt szolgálta. E néhány nap alatt harminc gyermek te­kinthetett bele egy kicsit a missziói munkába. A zenés ébresztő és a reggeli torna után a reggeli áhítatokon napról napra megismerhették a misszionáriu­sok munkáját egy-egy testrészhez kap­csolódóan. így szó esett a misszionárius lábának, kezének, szájának, fejének és szívének feladatairól. A délelőtt további részében misszioná­rius vendégeink diavetítéses beszámolói segítségével a gyerekek megismerkedhet­tek a missziói munkával, de az idegen né­pek kultúrájával is. Nagy érdeklődéssel és élvezettel fogadták az előadókat, és őszinte, gyermeki kérdéseikre is választ kaphattak. Az éppen aktuális országot még közelebb vitte hozzájuk az adott' népre jellemző étel megkóstolása, így délelőtti csemegeként megízlelhették az indiai kenyeret, a „brazil” kukoricát és a kínai jégcukrot is. A délután folyamán kézmüveskedés- sel és különböző csoportversenyekkel tölthették az időt. Ezeket az órákat nagy vidámság jellemezte, a versenyek és ér­dekes feladatok során jobban megismer­hették egymást, erősödhetett bennük a csapatszellem, az összetartozás, a vetél­kedők alatt pedig megmutathatták, mi mindenre emlékeznek a hallottakból. A tikkasztó nyári hőséget rövid délutáni strandolás enyhítette. Az esti áhítatok alatt naponként egy- egy bibliai személy elhívási történetén keresztül hallhatták Isten szavát. Péter halfogásának elbeszélését nemcsak a bá­bozás tette emlékezetessé, hanem a helyszín is, amely az albertirsai halastó volt. A nap esti „mesével” zárult, lefek­vés előtt ily módón került közelebb a gyerekekhez a Biblia üzenete. Az utolsó este programjai tábortűz mellett zajlottak. A hazaindulás délelött- jét pedig akadályverseny koronázta meg, melyben elméleti és azokhoz tarto­zó ügyességi feladatok tették próbára a kicsiket, felidézve bennük a hallottakat. Ez a néhány nap nagy áldást jelentett nemcsak a gyerekek, de a szervezők és segítők számára is. Bízunk benne, hogy e rövid idő alatt elvetett magok sok gyü­mölcsöt teremnek a kicsik életében, és gyermeki szívükben fogják hordozni ők is a misszió ügyét. R. Zs. ALBERTI ÖRÖMHÍR Miként arról múlt vasárnap egyházunk televíziós műsora, az Örömhír is beszámolt, idén már 195 beiratko»tt tanulóval kezdte meg tanévéig Attwrti Evangélikus Álta­lános Iskola. Az adásban megszólalt aZ intézmény aw^pÉÉIasaílűtt igazgatója, So­mogyi Veronika is, akit az augusztus 31-i tanévnyílftiíiíékíisaliÁeflSii iktatott be hiva­talába Szmolár Attila lelkész. HIBAIGAZÍTÁS - Előző lapszámunk „Hálaadás a megújult Diák téri templo­mért” című írásában a templomfelújítást támogatók felsorolásából sajnálatos mó­don kimaradt az Országos Egyház, jóllehet jelentős segítséget nyújtott az „ország templomának” renováláshoz. A hibáért elnézését kérünk. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 2003. szeptember 14. 1., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Herzog Csaba; II., Modori u. 6. de. fél 11. Sztojanovics András; Pesthidcgkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. Fodor Viktor; Csillag- hegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Fülöp Attila; Óbuda. III., Dé­! vai Bíró M. tér de. 10.; Újpest, IV., Lebstück VI. u. 36-38. de. 10. Solymár Pé­: ” tér Tamás; V'., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Geröfi Gyulánc; de. 11. (úrv.) Smidéliusz (iábor; du 6 Cselovszkv Ferenc; VU., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; \ Hl., Üllői út 24. de.''fél If. KWktesz Géza; VIII.. Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; VIII., KaráfSteny Ä. iá J1-33. de. 9. Ker­tész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András: IV . Gát álcái római katoli­kus templom de. 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; X. Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Verasztó Teodóra teol.; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Joób Máté; de. 11. (úrv.) Joób Máté; du. 6. Győri Tamás; XI., Német­völgyi út 138. de. 9. Győri Tamás; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. Vári Krisztina; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Hegedűs Attila; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. Hegedűs Attila; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Verasztó Teodóra teol.; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Jankó Katalin; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. Veperdi Zoltán; Rákosszent­mihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. (hálaadó) Gáncs Péter; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Eszlényi Ákos: Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 10. Kosa László; Pcstszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kis­pest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabad­ság út 57. de. 10. Endreffy Géza. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 13. VASÁRNAP a liturgikus szín: zöld. A va­sárnap lekciója: Lk 10,23-37; az igehirdetés alapigéje: Jak 2,14-17(18-24). HETI ÉNEKEK: 455, 473. Összeállította: Tóth-Szöllős Mihály Kereskedőből Isten sáfára Beszélgetés Roszík Mihály lelkésszel Nemzeti ünnepünkön, augusztus 20-án a Magyar Köztársa­ság bronz érdemkeresztjével tüntették ki Roszík Mihály evan­gélikus lelkészt, az Alberti Evangélikus Általános Iskola igaz­gatóját. Lapunk ennek apropójából kereste meg a több mint fél évszázada a gyülekezetben szolgáló lelkipásztort.- Olvasóink nevében is gratulálunk ehhez a szép elisme­réshez. Ez az első' állami kitüntetése?- Nem. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy 2000- ben megkaptam az Alberti díszpolgára címet is.- Ez korántsem meglepő', ha belegondolunk abba, mi min­dent tett gyülekezete és a 2003. július 1-jével városi rangra emelt település és lakói érdekében. A szeretetotthon, a ven­dégház, az óvoda, az általános iskola, a tornaterem és a gyü­lekezeti terem - mind kapcsolatba hozhatók Önnel. Ez a je­len. De milyen volt a múlt? Milyen élet, milyen körülmények fogadták 1952-ben, szolgálata kezdetén?- Alberti ekkor még csak egy falu volt, a lakosság kilencven százaléka földművelésből élt. Nagy volt a sze­génység, mindenki szinte erején felüli áldoza­tokat hozott a beszolgáltatás teljesítése érde­kében. 1950-ben nyolcvan hold földet és tíz hold rétet vettek el a gyülekezettől. Az akkori lelkipásztor, Bánszky György kuláklistára ke­rült, nagyon sokat szenvedett. Amikor ideke­rültem, mindössze harminchét család fizetett egyházi járulékot. Az első látogatás után már nyolcszázra nőtt a gyülekezetét támogatók száma, aktív szolgálatom végén pedig már 1145 család, segítette anyagilag az evangélikus közösségben folyó munkát.- Hogyan sikerült ezt elérnie?- Házról házra jártam az egyházközséget, vízkereszttől böjtig. Alberti lelkészi szolgála­tom idején negyvenháromszor jártam végig minden, a gyülekezethez tartozó evangélikus családot. Felolvastam a Bibliából, és hagytam a háziaknak egyet-egyet azokból az igés lapok­ból, melyeket a családommal készítettünk. Minden gyülekezeti tagnak volt egy évi igéje. Minden esztendőben öt-hatszáz verset írtam ki a Bibliából. Ugyanaz az ige maximum kétszer jutott el ugyanahhoz a családhoz. Üzenem a mai fiatal kollégáknak: a gyülekezeteket csak családlátogatással lehet összetartani. Kezdet­ben húsz embernek prédikáltam, de idővel eg^- re többen jöttek a vasárnapi istentiszteletre. Szlovák nyelvtudásomnak is hasznát vettem, vasárnap délelőttönként magyarul, délután pe­dig szlovákul hangzott az ige.- Mindig is lelkész akart lenni?- Nem, „vargabetűvel” kerültem erre a pá­lyára. Szarvason születtem 1922. július 10-én, egy szegény sorsú családba, Roszik Pál és Kiszely Zsuzsanna he­tedik gyermekeként. Megtanultam szeretni és becsülni a mun­kát, az soha nem volt nyűg a számomra, hanem egyfajta áldás­ként tekintettem rá. Isten jó munkabírással ajándékozott meg, napi 14-16 órát dolgoztam. Sokszor fordult elő, hogy a reggeli áhítat után, nyolc óra körül elindultam, és csak este kilenc-tíz óra felé értem haza. Hat gyermekünknek bizony gyakran „nélkülöz­niük kellett” az édesapjukat... A feltett kérdésre visszatérve el kell, hogy mondjam, hogy hat esztendeig kereskedő voltam. 1939-ben, egy Szarvason tar­tott őszi evangélizáció alkalmával döntöttem Jézus és a lelké­szi hivatás mellett. Húsz hónap alatt végeztem el a négy gim- f náziumot, majd leérettségiztem. 1943 szeptemberében kezdtem meg teológiai tanulmányaimat, 1947-ben végeztem. D. Ordass Lajos püspök avatott lelkésszé Szarvason, 1947. szeptember 14-én, Lk 9,62 igéjével.-1952. október 1-jén érkezett Albertire, mint említette, ne­héz körülmények közé. De minden bizonnyal akadtak segítő­társai is.- Kezdetben csak ketten voltunk a feleségemmel, Glazewski Melittával, ezenkívül még néhány fébés diakonissza testvér se­gítette a gyermek- és ifjúsági munkát. Később persze mások is csatlakoztak. Hálával emlékszem gondnokokra, felügyelőkre, harangozókra és presbiterekre. A nagy múltú alberti gyülekezetei 1711. szeptember 29-én alapították. Azt lehet mondani, hogy együtt „indult útjára” a község, a gyülekezet és az iskola. Albertin a kezdetektől töret­lenül folyik a hitoktatás, nem maradt abba az ötvenes évek ne­héz időszakában sem. Az iskolát tizenegy évvel ezelőtt építet­ték újjá, tíz tanterme és szép tornaterme van. Óvodánk 1992 óta működik. A vendégház első épületét D. Szebik Imre püspök szentelte fel 1991. december 4-én, az ötödiket D. dr. Harmati Béla püs­pök 1998. augusztus 23-án. A szeretetotthont öt idős asszonnyal és egy gondozónővel vettem át 1952-ben. Amikor idekerültem, felmerült a kérdés, hogy megszüntessék-e vagy sem. Én egyértelműen nemet mondtam. Több bővítés és átalakítás után az otthonnak ma 52 lakója van. A helyi tanács is nagyra értékelte a gyülekezetben folyó szociális munkát. Ennek jeleként - huszonöt-harminc évvel ezelőtt - térítésmentesen - víz- és csatornarendszert építettek ki. A szeretetotthon igazgatását 2001. január 1-jén adtam át, ettől kezdve az oktatási intézmények vezetésével foglalkozom.- Eszerint most, 81. születésnapja után sem „tétlen”...- Ami igaz, az igaz, nem mentem nyugdíjba. Még mindig tanítok és prédikálok, legkevesebb heti tíz hittanórám van. Nagy örömmel vettem tudomásul, hogy felterjesztettek a bronz érdemkeresztre. Egyáltalán nem számoltam ezzel a megtisztel­tetéssel, a mai napig sem tudom, ki javasolhatott engem. Min­denesetre úgy vettem a történteket, mint annak a jelét, hogy nem hiába dolgoztam, és Albertin méltányolják az elmúlt öt­venegy esztendőben végzett szolgálatomat. Nagyon sokat je­lentett számomra, hogy a Magyar Köztársaság elnöke is mél­tónak talált arra, hogy ezt a kitüntetést odaítélje. Gazdag Zsuzsanna HIRDETÉS INTÉ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPÍTVÁNY A magas vérnyomás alternatív kezelési lehetőségei Sokan szenvednek a magas vérnyomástól, amely a felnőtt lakosság 15-20%-át érinti. Melegebb időszakban, frontok változásakor komoly problémákat okozhat a vérnyomás-in­gadozás. Magas vérnyomásról beszélünk, ha a megfelelő feltételek között mért vérnyomás meghaladja a 140/90 Hgmm-t. A mért vérnyomás értékelésekor figyelembe kell venni a beteg nemét, életkorát, testsúlyát, az alkoholfogyasztást, a dohány­zást, a koleszterinszintet és egyéb tényezőket; például fo­gyaszt-e feketekávét, használ-e orr- vagy szemcseppet, eset­leg étvágycsökkentő gyógyszert. Több veszélyeztető tényező együttes előfordulása megsokszorozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának lehetőségét. Ebből adódik, hogy igen fontos a magas vérnyomás időbeni felfedezése, korrekt kivizsgálása és megfelelő, folyamatos kezelése. Sokaknál előfordul, hogy bár többször mérnek náluk ma­gas vérnyomásértéket, még sincs semmilyen panaszuk. Ez elég veszélyes, ezért rendszeres orvosi ellenőrzést és keze­lést igényel. Az Ormos Intézetben lehetőség van a magas vérnyomás kezelésére is. A vizsgálat során kideríthető a vémyomásbe­tegség oka, vagy felfedhetőek a kialakult elváltozások. A kezelés, amit az intézetben alkalmazunk, az ősi kínai gyógymód, az akupunktúra, mely} nemcsak a tüneti, de az oki terápiára is kiválóan alkalmas. Többéves tapasztalat bi­zonyítja, hogy gyógyszer nélkül is meg lehet gyógyulni, ha időben felfedezik a betegséget, de arra is van lehetőség, hogy a középsúlyos magas vérnyomásos beteg csökkentett gyógyszeradaggal, jobb közérzettel éljen. Súlyos hipertónia esetében elérhető az általános állapot javítása, a gyógysze­rek okozta mellékhatások tüneteinek csökkentése vagy megszüntetése, így például az alvászavar és az emésztési zavar is jól kezelhető. Az akupunktúra egy csodálatos alternatív gyógymód, ami segít a szervezet egységes működésének helyreállításá­ban - mellékhatások nélkül. Dr. Gerzsenyi Rozália Az Ormos Intézet Egészségügyi Alapítvány címe: 1184 Budapest, Hengersor u. 73. (Bejárat a Bozsik Stadionnal szemben.) Telefon: 295-5963 Fotó: Iker Ferenc ji Hiii’ni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents