Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-08-17 / 33. szám

Evangélikus Élet 2003. AUGUSZTUS 17. 11. oldal A teológusok és az Internet Az Intelligens Egyház Munkacsoport rovata. Rovatgazda: Babics Csaba Az Internet korunk egyik legismertebb vívmánya. Mivel a globalizáció eszkö­ze, közvetve és közvetlenül sok kárt okoz. De meggyőződésem, hogy még több előnye van, és egyre szükségeseb­bé válik, hogy ezeket kihasználjuk. Ebben a rovatban arról olvashatunk, hogyan igyekszik egyházunk élni a vi­lágháló áldásaival. Mi, teológusok is sokféleképpen kihasználjuk, és minden­napjaink részévé vált. Mind az egyetem, mind a teológusott­hon számítógéptermében hozzáférhetünk az Internethez, melyet elsősorban elekt­ronikus levelezésre használunk. A postai és telefonos útnál legtöbbször egysze­rűbb, olcsóbb és gyorsabb az e-mail. Nemcsak barátainkkal, rokonainkkal, ha­nem sokszor a gyülekezetekkel, egyházi intézményekkel is ezen keresztül tartjuk a kapcsolatot. A csendesnapok, nyári kon­ferenciák szervezése is egyre gyakrabban elektronikus úton történik, sőt sokszor szemináriumi dolgozatainkat, különböző írásbeli feladatainkat is ilyen formában küldjük el tanáraiknak, és ugyanígy ér­keznek rá válaszul az észrevételek. Gyakran elsősorban innen szerzünk tu­domást politikai, közéleti és egyházi hí­rekről. Karl Barth, a 20. század nagy teo­lógusa mondta, hogy a teológus egyik kezében a Biblia legyen, a másikban vi­szont újság. Elengedhetetlen» ugyanis, hogy a felnövekvő lelkészgenerációnak tudomása legyen a világ történéseiről, és ismerje a társadalom problémáit. A folyó­iratokat azonban egyre inkább kezdik ki­egészíteni (a jövőben talán felváltani) az internetes híroldalak. Innen gyorsabban és többféle véleményt, álláspontot is megis­merve informálódhatunk. Mindezeken túl az Internet segítségével hozzáférhetünk a vonatok és buszok menetrendjéhez, pályá­zatokhoz, felhívásokhoz, ifjúsági szerve­zetek programjaihoz stb. Én például a leg­könnyebben így olvashatok alma mate­remről, a soproni líceumról. Egyetemünkön a 2002/2003-as tanév­től kezdődően bevezették a kreditrend­szert. Ennek lényege, hogy a hallgatók maguk szervezhetik meg tanulmányaikat aszerint, hogy a tantárgyakat milyen sor­rendben szeretnék hallgatni. Ezáltal vi­szont elég bonyolulttá vált volna annak nyilvántartása, hogy ki melyik órákra je­lentkezett, mit teljesített már korábban, és mit kell még elvégeznie. Ebben van segítségünkre az Elektromos Tanulmá­nyi Nyilvántartatás. Ezen keresztül tu­dunk jelentkezni a félév elején az órák­ra, itt láthatjuk összesítve a jegyeinket, órarendünket, a tantervet, és sokféle in­formációhoz juthatunk az egyetem éle­tével kapcsolatban. Mindez az Inter­neten keresztül érhető el a számunkra, tehát elméletileg a világ bármely pontjá­ról intézhetjük tanulmányi ügyeinket, bármikor, sorban állás nélkül. így példá­ul a külföldi ösztöndíjon lévő teológu­sok is figyelemmel kísérhetik az intéz­mény életét. Ez a rendszer ugyan alig néhány hónapja működik, de már egé­szen megszoktuk a használatát, és érez­zük az áldásait. Összefoglalva tehát az Internet nagy­ban megkönnyíti a teológusok életét is. Sok mindent gyorsabban, egyszerűbben oldhatunk meg segítségével, és az sem elhanyagolható szempont, hogy nem ke­vés papirt takarítunk meg így. Ha vala­mit csak elektronikus formában írunk le, azzal egy-egy fát megmenthetünk a ki­vágástól, és hozzájárulunk a teremtett világ megóvásához. Tóth Károly István Összefogás a gyermekkereskedelem ellen A gyermekkereskedők Európa-szerte egyre professzionálisab­ban és kegyetlenebbül lépnek fel. Az ENSZ Gyermeksegélye­zési Alapja, az UNICEF becslései szerint napjainkban tizenöt­ezer olyan gyermek- és fiatalkorú él Európa nyugati részén, akiket - a gyermekkereskedelem áldozataiként - Albániából csempésztek ide. A szervezet számításainak tükrében a gyer­mekkereskedelemmel foglalkozó bűnözők világszerte évente 1,2 millió lányt és fiút adnak el, és ezzel milliárdos nagyságren­dű haszonra tesznek szert. A fegyver- és drogkereskedelem után ez az „üzlet” jelenti a legjövedelmezőbb illegális bevételi forrást a számukra. Az UNICEF most egész Németországra kiterjedő aláírásgyűjtést kezdeményezett, hogy ily módon is a gyermek­kereskedelem elleni összefogásra buzdítsa az embereket. Ed­dig már ötvenezer aláírás gyűlt össze olyanoktól, akik azt sze­retnék elérni, hogy a német kormány ebben a kérdésben egy, az európai határokon átívelő, szigorúbb büntetésért szálljon síkra. (Glaube und Heimat) Izidort- az Internet védőszentje II. János Pál pápa, úgy tűnik, aggódik amiatt, hogy túl sok tenni­valója akad Gábriel arkangyalnak, a posta, a bélyeggyűjtők, valamint a távközlés védőszentjének. A katolikus egyház feje azzal bízta meg az „Internet Observa­tion Services” nevű társaságot, hogy keressen egy védőszentet - kifejezetten az Internet számára. A „The Independent” című brit lap szerint nagy valószínűséggel Sevillai Szent Izidorra (560-636) esik majd a választás, aki fő müvével, az Etimológiával kora „adat­bázisát” hozta létre. (A http://www.isidors-law.de/ueber.html nyomán) Továbbra sem csökkent az érdeklődés a göttingeni (Németország) internetes igehirdetések iránt. A hetente újabb és újabb prédiká­ciókkal bővülő honlap immáron öt esztendeje vár a szörfölőkre. Az azóta eltelt időben egymilliószor voksoltak e mellett az oldal mellett - nyilatkozta a portálért felelős egyesület jegyzője, Peter Kusenberg lelkész, aki azt is elmondta, hogy munkanapokon ál­talában ötszáz, hétvégeken pedig ezer érdeklődőt regisztrálnak. (A www.epd.de nyomán) Nem mindegy! Múlt heti, „Templomlépcsők” című cikkünkbe félreértés folytán került bele a „fogyatékkal élő” kifejezés. A közbeszédben és a médiában sajnálatosan elterjedt szófordulat azonban helytelen, a mozgássérültek ezt nem használják. Dr. Gadó Pál idézett előadásában sem ezzel a szókapcsolattal élt. (A szerző mentségéül szolgáljon: a budapesti templomok akadálymentességéről készített jelentés - amelyet az eseményen részt vevő valamennyi újságíró kézhez kapott - hátoldalán szintén ezzel a szóval lá­tott napvilágot, s a konferencián is elhangzott egy előadó szájából...) Summa summárum, helyesen: fogyatékossággal élő em­berekről kell beszélnünk. A helytelen közbeszéd ne legyen általános egyházunkban! Az érintettek elnézését kérjük ezúton is! K. D. A harkály Mindig öröm volt látni, amikor megjelent a konyhaablak előtti hársfán a félénk kismadár. Csodáltuk szép színes tollazatát s azt, ahogyan szorgalmasan dolgozik, kopogtatja, tisztítja a terebélyes, koros fát. Most azonban nem a szokott módon viselkedett. Furcsa volt, hogy elérhető magasságban kapaszkodott meg a törzsön, és nem kezdett bele rögtön szokott munkájába, hanem fejét ide-oda forgatva állt egy helyben, s szaporán vette a levegőt. Először azt gondoltuk, biztosan messziről repült egyvégtében, esetleg valamelyik macska kergette meg, és szusszan egyet, mielőtt mun­kához látna. De nem. Feljebb kapaszkodott, ám így sem jutott el a táplálékbőséget kínáló munkahelyhez. Itt is csak állt, és zi­hálva vette a levegőt. Már nem volt kérdés: nagy baj van. Kisvártatva - talán ereje végső megfeszítésével - még feljebb küz­dötte magát, oda, ahol már nem kellett kapaszkodni, hanem ledőlhetett két ág biztonságot nyújtó védelmében. A zihálás erősödött, s a máskor oly könnyen megriadó kis állat akkor sem mozdult, amikor ember közeledett felé. Semmi kétség, idejött hozzánk, a biztonságot nyújtó, kedves fájára meghalni. Nem tudtunk segíteni, hát csendben - tisztelve az elmúlás méltóságát - vártuk a megmásíthatatlant, ami rövid idő múlva be is következett. Nem nagy iigv - mondhatnánk ez így van jól, hiszen világszerte másodpercenként százával pusztulnak el természetes úton az állatok. Am most szemünk előtt ment el Isten egy ártatlan, jámbor, névtelen kis teremtése. Bizonyára teljesítette feladatát, elvégezte mindazt, amiért Teremtője küldte: „Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek meg a tenger vizét: a madár is soka­sodjék a földön!” (IMóz 1,22j - s most befejezve küzdelmes életét, eltávozott. Tudom, nem marad a hársfánk „ellátatlanul", jön majd másik, újabb lakó. De azért hiányozni fog ez a kedves, szerény kis élőlény, a mi harkályunk. _ . „, Gyarmati Gabor evél& „Homo "-püspök? „Forr a világ” az amerikai episzkopális egyházban: püspökké válasszák-e a nyíltan homoszexuális Gene Robinson lelkészt? Jócskán akadnak harcos támogatói, teológi­ai téren is. Ez aztán az US A-szabadság! Bármily gubancos a téma, világosan dönt a teremtési kinyilatkoztatás (IMóz 2,18-23): az első, egyedüli emberhez nem az ö pontos másolata, hanem a nélkülöz­hetetlen s egyenértékű kiegészítése a „segítőtárs”, az asszony. A homoszexualitás ösztönficam, legnagyobb hiánytünete a családtalanság, annak minden következményével (például: nemzetzsugorodás). Táptalaját gyermek- és if­júkori lelki bántalmak, torzító, sebző hiányosságok képezik. Későbbi gyógyítása szinte csoda. „Őrök, vigyázzatok a vártán!” Dr. Bodrog Miklós (Budapest) „Hadd énekeljek az Úrnak, hogy jót tett velem " - ezzel az igeverssel köszöntök minden kedves olvasót. Hogy> miért? Születésnaphoz közeledünk, a Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon születésének napjához. S amikor egy ember a születés­napjához közeledik - egy bizonyos kor után - elgondolkodik, hogy mire jutottam, milyen események, milyen nehézségek, milyen jó dolgok és müven életfordulatok történtek meg velem életem során. Most e születésnap elérkezése előtt is meg kell állnunk, és el kell gondolkod­nunk az elmúlt éveken. Sarepta, milyen találó is ez a név. Illés próféta korában egy nagyon fontos és nagy tengerparti kikötőváros volt. Nagy kikötőváros, ahol több ember élt és for­dult meg. mint egy átlagos városban. Igen. a Sarepta szeretetotthon is nagy, hiszen evangélikus egyházunk legnagyobb szeretetintézménye 90 fogyatékkal élő és 85 időskorú emberrel. De nem a nagyságán kell elgondolkodni, hanem arról a csodáról, amit az elmúlt 52 év alatt ez az intézmény megtapasztalt. Ahogyan a sareptai özvegyet Isten a csoda által táplálta, mert a vékabeli liszt nem fogyott el, sem pedig a korsóbeli olaj nem kevesiilt meg, úgy Isten csodája által, Isten segítségével növekedhetett, szépülhetett, erősödhetett ez az intézmény is. Ha visszatekintünk a kezdetekre, akkor látjuk a nehézséget, de láthatjuk a szeretetet is, a szolgálatban égést a szent ügyért. Szent ügy, a fogyatékosokért, elesettekért, idősekért való fáradozás, égés. Emberi erővel ez lehetetlen, mert a lelki fáradtság, a kiégés vesz erőt az emberen. Ha viszont az ember felfogásában, értébe ndj ében első helyen áll Isten igéje, akkor megvalósul­hat az, ami a Sarepta Szeretetotthon életének 52 éve alatt is megvalósult. Ezért hívunk minden kedves érdeklődőt e születésnapi együttlétre, hogy együtt énekeljünk az Úrnak, és dicsőítsük Ot az 0 jótéteményeiért. Jegesi Zoltánné „Hadd énekeljek az Úrnak, hogy jót tett velem. ” Zsolt 13,6 MEGHÍVÓ SAREPTA - Budai Evangélikus Szeretetotthon 52. születésnapjára 2003. SZEPTEMBER 19. Délelőtt: A Sarepta gyerekei számára Kórházbohóc játéka 12.00- 13.30 Ebéd a lakók és dolgozók számára Délután: 14.30-16.30 Konferencia a fogyatékkal élők életéről. A dolgozók megjelenésére számítunk. 18.00- tól Tardi László karvezetésével a SOTE zenekara 2003. SZEPTEMBER 20. Délelőtt: 9.00—9.30 Dolgozók divatbemutatója 10.00- 12.00 Játéknap 12.00- 13.30 Ebéd a lakók és dolgozók számára Délután: 14.00-16.00 Konferencia az időskorúak életéről. A dolgozók meg­jelenésére számítunk. 16.15-16.45 A pestszentlőrinci gyülekezet ifjúságának szolgálata 2003. SZEPTEMBER 21. Délelőtt: 9.30—11.00 Ünnepi istentisztelet születésnapi köszöntésekkel 11.00- 12.30 Nyitott ajtók 12.30-tól Ebéd a lakók, dolgozók és a vendégeink számára ín. maim úbumcmiis GOSPEL umi mmu£ 11 M ■ i fill

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents