Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-08-17 / 33. szám
Bottá Dénes Felvétele Ev angélikus Élet 2003. AUGUSZTUS 17. 3. oldal Jövőt építő emléktúra Kilencven évvel ezelőtt, 1912 decemberében alakult meg a Magyar Cserkészszövetség. A ma cserkészei 2002 decembere óta események sorozatával emlékeznek meg a jeles évfordulóról. A záróakkordot stílszerűen egy dunai emléktúra jelenti, mellyel a szövetség megalakulásán túl az utódok felidézik a kilencven évvel ezelőtti nagyszerű tutajtúrát is. Annak idején 105 cserkész vágott neki a megáradt Vág folyó- nak, hogy Kralovántól Komáromig három hét alatt végigtutajozzák azt. E túra résztvevői közül kerültek ki azután a következő évtizedek cserkészmozgalmának meghatározó személyiségei... A 2003. augusztus 7-17. között megrendezett túra Komáromtól Bajáig tart, és ezúttal nem tutajosok, hanem evezősök szelik a vizet. Az esemény „A Vágtól a Sugovicáig Dunai Emléktúra 90” nevet kapta. Az ötletgazda és a túraparancsnok dr. Bőim Zoltán református lelkipásztor, vízicserkész. Mint elmondta, erősen bízik abban, hogy a száz résztvevő között akadnak majd jó néhányan olyanok is, akik azon túl, hogy életre szóló élményekkel gazdagodnak, a túra után testben-lélekben megerősödve - elődeikhez hasonlóan - a cserkészmozgalom motorjaivá válnak. További értéket jelentenek azok a cserkészek is, akik a Kárpát-medence más tájairól - elsősorban Horvátországból - érkeztek, de még az Egyesült Államokból is utazott közéjük magyar gyökerű fiatal. (Bóna Zoltán említette, hogy máris jobban beszél magyarul, mint a túrázók többsége angolul.,',), Augusztus 7-én a komáromi Monostori erődben gyülekeztek, majd a tábortűz mellett ismerkedtek a túrázók. A festői Duna-parton, a Duna-bástya tövében verték fel sátoraikat, és itt került sor augusztus 8-án rövid, felemelő ünnepség keretében a túra megnyitására. Kispál György országos vezetőtiszt vezényszavára, a Cserkészindulót énekelve vonultak a megnyitóra a cserkészek. A zászlófelvonást a Himnusz eléneklése követte, majd a köszöntőkre került sor. Dr. Bóna Zoltán összefoglalta a túra történetét, eszmeiségét, majd a nap mottójából, József Attila „A Dunánál” című verséből olvasta fel a befejező sorokat: „Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani. A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot,.amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés.” Ezt követően - mint a túra fővédnöke - köszönthettem a cserkészeket. Szóltam néhány szót a Fasori gimnázium egykori legendás 16-os csapatáról, arról, hogy életemet meghatározó tényezővé vált, bogy serdülőként három évet ebben a közösségben tölthettem el. Megemlékeztem Martin Györgyről, a fájdalmasan korán eltávozott kiváló néprajztudósról, akinek a pályája cserkészként indult. Mellette lehettem - sajnos igen rövid ideig, mert a diktatúra véget vetett a hazaiícserkészmozgalomnak - segédőrsvezető. Martin György is példaként állítható a mai nemzedék elé, akárcsak az alapító atyák, akik közül dr. Papp Gyula református ügyvéd és dr. Sík Sándor katolikus költő, egyetemi tanár életútját röviden ismerteti az emléktúrára kiadott ízléses füzet is. Mindketten ott voltak 1912. december 28-án a Kálvin téri református egyházközség gyülekezeti termében, ahol a Magyar Cserkészszövetséget megalakították. Dr. Papp Gyula lett az első elnök. Sík Sándor a vági túrán is részt vett mint a piarista csapat tutajának parancsnoka. Köszöntőmben négy pontban kíséreltem meg összefoglalni azt az eszmeiséget, amelyet a cserkészet nyújtott, és egész életemben elkísért. Autonómia, felelősség önmagunkért, döntéseinkért; testvéri szeretet, felelősség társainkért, a közösségért; haza- szeretet, felelősség hazánkért; istenszeretet, amely meghatározó az első három pont tekintetében is. Komárom polgármestere, Zatvkó József ünnepi beszédében elbüszkélkedett azzal, milyen sok jeles személyiséget köszönthettek már a Monostori erődben, s mint mondta, nagyon időszerű volt már cserkészeket is üdvözölni ezen a helyen. Ezt követően dr. Beer Miklós váci katolikus püspök és dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke áldotta meg az emléktúra résztvevőit, majd közösen mondtuk el a Miatyán- kot. Az ünnepség zászlólevonással és a Szózat el- éneklésével végződött. Talán ez a rövid beszámoló is tükrözte azt a legnemesebb cserkészhagyományoknak megfelelő atmoszférát, amely az emléktúrát már az induláskor jellemezte, és bizonyára a túra napjaiban is tovább erősödik. Egészséges tenni akarás, a természet szeretete és mély spiritualitás - mindez teljesen ökumenikusán. A túra minden napjának van egy-egy ószövetségi és újszövetségi igéje (az előbbi a 90. zsoltárból, utóbbi a Hegyi beszédből), illetve egy mottója és egy éneke is. Augusztus 8-án a sokak által ismert és kedvelt „Fel, barátaim, drága Jézus zászlaja alatt...” csendült fel. . Reménység szerint a tábor augusztus 17-én, vasárnap ér véget. A felekezetek szerinti istentiszte- let-látogatatást követően ökumenikus alkalom zárja az egyhetes túrát a bajai vízitelepen. ,E nap mottója pedig Ady Endre „A Duna vallomása” című verséből származik: „Megtudtam, hogy titkokat rejteget A mi Dunánk, ez a vén róka, Mikről talán sohase álmodott Az ősi barlang-tüzek óta Ez a közönyös Európa.” Bizonyos, hogy az emléktúra résztvevői számára is feltárult a vén folyó sok szépséges titka. Reméljük, hogy - akárcsak kilencven évvel ezelőtt - a cserkészetnek lesznek követői most is... Frenkl Róbert :; ■ ” ... PÜSPÖKIKTATÁS BÉKÉSCSABÁN A Déli Evangélikus Egyházkerület űj elnökségének ünnepélyes beiktatása szeptember 6-án, szombaton 11-kor a békéscsabai nagytemplomban lesz. Igét hirdet: D. Szebik Imre elnökpüspök. További információ a Déli Püspöki Hivatal címén kérhető: 1088 Budapest, Puskin u. 12.r Tel./fax: 06-1-338 2302 E-mail: south.district@luthercm.hu Finn tábori püspök hazánkban Augusztus 6-án Hannu Niskanen finn tábori püspök látogatást tett D. Szebik Imre elnök-püspöknél, aki hivatalában fogadta a négyfős delegációt. Az aktuálpolitikai - főként külföldi események missziói értékelése és a katonai szolgálatot teljesítők körében végzett lelkészi munka lehetőségei mellett szó esett a tábori lelkészek hármas funkciójáról (lelkigondozói, igehirdetői, tanítói), melyek közül Hannu Niskanen a meghallgatást, a lelkipásztori beszélgetés fontosságát emelte ki. H. H. O. Káté a határon túlra- adományozó vonal 06-81-330-220* Egy hivás- és valakit megajándéko zott *A hívás díja 400 Ft + áfa. Centivel és pecabottal a denevérek ellen Dr. Krähling János műegyetemi tanár és ifj. Harmati Béla, az evangélikus múzeum igazgatója Starkné Koltai Margit soltvadkerti helytörténésszel- Milyen értékekre vagy különlegességekre lelnek v kutatás során?- Legutóbb az egyik gyülekezetnél egy régi vasládára bukkantunk, melyet megfelelő dokumentálás után át is adtak a múzeumnak. Érdekes könyvek is megbújhatnak a gyülekezeti irattárak mélyén. Sajnos nem mindenhol tapasztaltunk megfelelő iratkezelést - ez vonatkozik az állagmegóvásra is. A templomok kapcsán érdemes megemlíteni, hogy sok kedves történetet, anekdotát és hagyományt őrzött meg a gyülekezeti szájhagyomány ezek építéséről. Csak dicsérni tudom a helytörténészeket, ahol ezeket le is írták.- Hol tartanak jelenleg a felmérésben?- Megtörtént a Dunántúl, Nógrád és Bács-Kiskun templomainak „feltérképezése”. Harmincöt hallgatóval dolgoztunk, természetesen nem egyszerre, hanem több részletben. Egy templomon három fő 2-3 napig dolgozik. Ahogy a pénz és az idő engedi, folytatjuk a munkát. >- Milyen forrásokból végzik ezt?- Három forrásra támaszkodunk: az Országos Tudományos Kutatási Alap a szakmai munkát támogatja, emellett ott van az Országos Egyház mint támogatómegrendelő. A szállást és a helyi segítséget az egyes gyülekezetek biztosítják, amiért ezúton is köszönetét mondok. * Krähling János tanítványaival munka közben beszélgettünk. Egy hetet töltöttek Soltvadkerten, ahol a helyi evangélikus templom felmérésén dolgoztak. Barcsai Agnes, Paripás Emőke és Preklet Krisztina nem kifejezetten templomba járó emberek, ide mégis önként jelentkeztek a munka érdekessége miatt. Preklct Krisztina ekkora oszlopot fogott- Ez tulajdonképpen nem gyakorlatnak minősül, hanem szakmai oktatáson való részvételnek. Az egyetemi hirdető- táblán olvastuk, . hogy „evangélikus templomokat lehet felmérni”. Lehetett volna még parasztházakkal is foglalkozni, de ez érdekesebbnek tűnt.- Mi a nehéz ebben a munkában?- Bár szemre úgy tűnnek, mégsem szabályosak ezek az épületek. Nem egyforma vastagok az oszlopok, a falak rendszerint nem merőlegesek - de mindez csak akkor derül ki, amikor elkezdjük mérni és rajzolni. Nehéz a belső magasságot is mérni. Ezt „pecabottal” végezzük - valójában nem az, de úgy néz ki. Aztán van még többfajta mérőszalagunk is, melyeket már igen jól tudunk kezelni.- Mi volt a gond a vadkerti templommal?- A denevérek a padláson.-És?- Összeszedtük a bátorságunkat, és csak odamentünk. Egyébként békésen pihentek, nem történt semmi baj, csak hát - ott voltak, és csipogtak! A boltozat magasságát úgy állapítottuk meg, hogy a lámpa mellett leengedtünk egy zsinórt a padlóig, és annak a hosszát mértük le.- Mi volt a konkrét haszna ennek a néhány napos templommérésnek?- Megtanultunk összedolgozni. Aztán egy adott épületet, amit a gyakorlatban látunk, eddig nem mindig tudtunk lerajzolni. Az építészettörténet-órán leginkább egyházi épületekről tanulunk, de inkább csak ábrákról. Magunk nem készítettünk mindeddig ilyeneket. Most már jobban meg fogjuk érteni az egy- házmüvészetet és az építészetet. Ifj. Káposzta Lajos Ha a címben megfogalmazott állítás nem is teljesen fedi a valóságot, valamilyen szinten mégis igaz. A közelmúltban kutatók járták végig a Bács-Kiskun és a Tolna-Baranyai Egyházmegye evangélikus templomait, és különféle méréseket végeztek bennük. Az akciót dr. Krähling János műegyetemi tanár és ifj. Harmati Béla, az Országos Evangélikus Múzeum igazgatója vezette. Két mérés között először Krähling tanár urat kérdeztük arról, mi is e munka lényege.- 1983-ban végeztem először ilyen felmérést: egyetemi hallgatóként a gyakorlatban is megvizsgáltam azt, amiről tanultunk. Az evangélikus egyházi építészetet tanulmányoztam néhány dél-dunántúli példa tükrében, s ez később disz- szertációvá bővült. Néhány évre rá, 1997-től, ifj. Harmati Béla csatlakozásával nagyszabású, országos felmérési program lett belőle, melyet mindig nyaranként végzünk el.- Mi minden történik egy ilyen mérésen?- Az építészeti oldal Béla barátom révén egyházmüvészeti kutatással is bővült. Nemcsak a templomokat, de a többi gyülekezeti épületet is megnézzük. Megmérjük például a templom hosszát, magasságát, az oszlopok vagy a falak vastagságát, lefényképezzük aZ oltárképet, a gyülekezetek birtokában levő úrvacsorái készleteket, egyedi kelyheket vagy kereszteket. » f A. (k A
