Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-08-10 / 32. szám

10. oldal 2003. AUGUSZTUS 10.

Frissen eresztett gyökerek

A kolozsvári teológia kapuján 1981-ben lépett ki egy fiatal lelkész, aki akkor még nem is sejtette, hogy egyszer Gércén, egy vasi falu polgármesteri hivatalában magyar állampolgárságot kap.

Harcsár Sándor Romániában, a magyar határhoz közel született. Tanulmányai végeztével Zselykre, egy Beszterce közeli falucskába került lelkésznek. Zselyk apró, színmagyar település, lakói hagyományosan szőlőműveléssel és borászattal foglalkoznak. A község óriási temploma és kúriaszerü parókiája jelzi, hogy valaha jelentős gyülekezet lakta. A diktatúra éveiben megtartó erő volt a hit, még a legnehezebb időkben is kitartottak mellette az emberek, hiszen ott az egyház a romániai kisebbségi lét nemzetmegtartó erejeként is működik. A ’89-es fordulat előtt norvég evangélikus segítséggel a falu - amelynek filiája volt a szomszédos város, Beszterce - felújította templomát. A fordulat után sok-sok magyarországi látogató érkezett, volt, hogy egymásnak adták a parókia kilincsét.

Harcsár Sándor és családja mégis úgy döntött, hogy az áttelepülési választja. O és felesége, Piroska asszony úgy látták, hogy a megváltozott romániai légkör sem biztosít gyermekeik számára boldogulást, és féltették őket a nyelv elvesztésétől. Szebik Imre, az akkor még Vas megyére is kiterjedő Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke volt segítségükre abban, hogy rátaláljanak a gércei gyülekezetre, a falu evangélikusai pedig bemutatkozó szolgálata után Harcsár Sándort 2000-ben meghívták lelkészüknek. Azóta megkapták a letelepedési engedélyt, majd a család nagyobb része 2001 -ben, Róbert fiuk pedig 2002-ben letette az állampolgári vizsgát.

Július 17-én így érkezett el az ünnepi pillanat a település polgármesteri hivatalában, ahol az izgatott család, a rokonok, a közelből és a távoli Finnországból érkezett barátok ültek mögöttük a visszahonosítás pillanataiban. A Kovács László polgármester előtt elmondott eskü után a település választott vezetője átadta a Módi Ferenc köztársasági elnök aláírásával hitelesített okiratokat - magyar állampolgárokká váltak.

Harcsár Sándor jelenleg segédlelkészi minőségben dolgozik, hiszen diplomájának honosítási folyamata még nem zárult le. Az oklevél magyarításán kívül is sok feladat vár rá. A vásárosmiskei fiijával együtt mintegy háromszáz lelkes gyülekezet templomának felújítása elkerülhetetlen. Ehhez erős összefogás, integráló lelkészi szolgálat szükséges. A gércei lelkipásztor pedig hosszú távra tervez, a tizennyolc esztendős zselyki szolgálatnál itt sem tervez rövidebbet.

Erdélyi Károly

A Harcsár család az állampolgári eskü letételekor

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 2003. augusztus 10.

I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de.

II. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Brebovszky Gyula; II., Modori u. 6. de. fél 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. Fodor Viktor; Csillaghegy-Békás- megyer, III., Mező u. 12. de. 10. Fülöp Attila; Óbuda. III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Véghelyi Antal; Újpest, IV., Lebstiick M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du.

f 6. Monti Irén; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; Vili., Üllői

út 24. de. fél 11. Kertész Géza; Vili., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; Vili., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szeverényi János; de. 11. (úrv.) Szeverényi János; du. 6. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bencéné Szabó Málta; Buda- hegvvidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Bolla Árpád; XIV, Gyarmat u. 14. de. fél 10. Bolla Áipád; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. Korányi András; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány 1. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld. XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Marschalkó Gyula; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Kosa László; Pestszentlőrinc, XV1IL, Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Böröcz Enikő; Csepel, XXI., Deák tér de. fél II. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 57. de. 10. Endreffy Géza.

SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 8. VASÁRNAP a liturgikus szín: zöld. A vasárnap lekciója: Róm 8,12-17; az igehirdetés alapigéje: Jn 8,37^15. HETI ÉNEKEK: 442, 238.

ISTENTISZTELETI REND

a Balaton partján

Balatonakali: du. 3.; Balatonaliga: (ref. imaház) du. 6.; Balatonalmádi: du. 4.; Balatonboglár: de. 11.; Balatonfenyves: du. 6.; Balatonföldvár: (polgármesteri hivatal) du. 2.; Balatonfüred: de. 9.; Balatonszárszó: du. 3.; Balatonszemes: du. 2.; Badacsonytomaj: de. fél 9.; Alsódörgicse: de. 11.; Hévíz: du. fél 5.; Keszthely: de. fél 11.; Kötcse: de. 9.; Kővágóörs: de. fél 12.; Mencshely: de. 11.; Nagyvázsony: du. 2. (úrv); Révfülöp: de. 10.; Siófok: de. 11. (úrv.); Szentan- talfa: de. háromnegyed 10.; Veszprém: de. 10.; Zánka: de. fél 9.

NÉMET NYELVŰ ISTENTISZTELETEK:

Hévíz: de. fél 10.; Balatonboglár: de. fél 10;

Evangélikus Élet .............r---Le

lkészlakavatás Csikvándon

A csikvándi evangélikus l’^r gyülekezet tagjai augusztus 3-án ünnepi istentisztelet keretében adtak hálát Istennek az ez évben elvégzett paróki- ■

afcltijítási munkákért.

Csikvánd kicsiny, de igen ^

szép település a Bakony és a i

Kisalföld találkozásánál. (iyör- I 1

tői 32. Pápától pedig 18 km-re . ■

fekszik. A község első írásbe- li emlékei 1270-böl szármáz- |Hp|p| nak. A rendelkezésre álló ada- gpa tok alapján a falu lakossága I már az 1570-es években HHjH evangélikussá lett, és Csik- WB8SM vándnak 1630 óta van evan- gélikus lelkésze.

A templom alapfalai a |e|T 13-14. századra vezethetők vissza. A török uralom alatt leégett, de 1653-ban és 1697-ben újjáépítették.

Az 1794-ben épített és az idők folyamán elavult lelkészlakás helyett Horváth Béla lelkész 1902-ben építtetett új parókiát, az akkori követelményeknek megfelelően. Ebben laktak a lelkészek 1980-ig, amikor az időközben Malom- sokkal társult egyházközség pásztora az ottani komfortosabb lakásba költözött.

Csikvánd lakossága az 1600-as évek háromszázas lélekszámáról 1945-ig ezer főre szaporodott, lakóinak kéthannada evangélikus, egyharmada pedig római katolikus volt. A II. világháborút követő évek politikai és gazdasági viszonyai, illetve a falurombolás hatására a legutolsó népszámlálás adatai szerint az 500 főből 283-an vallották magukat evangélikusnak.

Ez a kicsiny „mustármag” azonban soha nem mondott le arról, hogy lelkésze továbbra is a községben lakjon. Anyagi helyzetüket is figyelembe véve úgy gondolták, hogy pásztoruk innen gondozhatná a környék szórványban élő evangélikusait.

Miután a szakértők a közel százéves épületet felúj íthatónak találták, a közösség hozzáfogott régi vágya megvalósításához. Sikeres pályázatot nyújtottak be, s ennek eredményeként a Széchenyi- terv segítségével 5 millió, forintot, az Országos Evangélikus Egyháztól pedig 3 millió forintot kaptak. Az induláshoz szükséges további mintegy 2 millió forintot pedig néhány hónap alatt a gyülekezet tagjai és az elszármazott hívek adták össze. Ily módon tavasszal megindulhatott a felújítási munka, amely mostanra fejeződött be.

Ennek eredményeként tartották meg augusztus 3-án az ünnepi hálaadó istentiszteletet, amelyen Smidéliusz Zoltán nyugati (dunántúli) püspökhelyettes hirdette az igét a 68. zsoltár 20. verse, illetve Jn 6,67-69 szakasza alapján. Prédikációjában utalt arra, hogy a cél megvalósítása érdekében a gyülekezet minden tagja kivette a részét a harcból és küzdelemből. Ez azonban csupán akkor lehetett sikeres, ha azt Isten segítségével, Jézust követve végezték. Csak Jézus által van igazságunk Isten előtt, és általa vezet az út az igazság és az örök élet felé.

Ezután a gyülekezet ifjú tagjai karénekkel szolgáltak, befejezésül pedig a püspökhelyettes, Weltler Sándor helyettes lelkész és a korábban itt szolgáló Asbóthné Pécsinger Éva nagygerezs- di lelkipásztor osztott áldást a gyülekezetnek.

Az istentiszteletet követő közgyűlésen Zámolyi Zoltán felügyelő ismertetette a parókia felújításának fontos mozzanatait, majd dr. Weltler János kerületi felügyelő köszöntötte a gyülekezetét. Beszédében kiemelte: Isten megmutatta az alkalmas pillanatot, amikor ezt a fontos munkát sikerrel lehet megvalósítani.

Geösel Gyula Felvétele

Bízunk benne, hogy a gyülekezetnek része lesz egy másik alkalmas pillanatban is, amikor a lelkészlak egy család otthonává válhat.

Dr. Medgyaszay László országgyűlési képviselő is osztozott a gyülekezet örömében, és reményét fejezte ki, hogy ez a szép alkalom erősítőleg hat a gyülekezet további életére.

Végül a résztvevők átvonultak a felújított parókiához. Németh Gézáné lelkészözvegy a parókia előtt emlékezett meg az ott eltöltött időről, majd a három lelkész megáldotta a paplakot, és kérte Isten segítségét a további munkákhoz. A gyülekezet boldogan tekintette meg a példásan és a mai követelményeknek megfelelően felújított épületet, melyben egy kis gyülekezeti termet is kialakítottak.

Az összejövetelt ünnepi ebéd zárta, amit a szomszédos kultúrotthonban rendeztek meg. A pompás ételsorok és nem különben kitűnő „hazai” borok mellett a megjelentek kötetlen formában élvezhették a sikeres munka eredményét, ahol pohárköszöntőt mondott - többek között - a legidősebb gyülekezeti tag, Zámolyi Ferenc, Schweiger Emil malomsoki gyüleketi felügyelő, valami Bancsó Zoltán polgármester.

Adja Isten, hogy e kicsiny gyülekezet tovább növekedjen és erősödjön örömben, békességben.

Novobátzkyné dr. Nagy Paula

Felvidéki ordináció

Rozsnyóra egy magyarul is beszélő lelkész kerül

Augusztus másodikán a rozsnyói evangélikus templomban huszonegy papnövendéket avattak lelkésszé, akik a napokban tették le sikeresen a kápláni vizsgát. A szertartást Igor Misina, az evangélikus egyház keleti egyházmegyéjének püspöke végezte. Az ünnepségen részt vett a nyugati egyházmegye püspöke, Ivan Osusky és több más egyházi méltóság is. Kérdésünkre, miért éppen Rozsnyón tartották a 13 nő és 8 férfi ordinációját, Jergus Olejár rozsnyói evangélikus lelkész

elmondta, hogy a püspök kérésének megfelelően döntöttek így, mivel Rozsnyón még nem volt lelkészavatás, ezenkívül pedig a fél éve felújított rozsnyói evangélikus templom külleme és kapacitása is indokolta, hogy az ünnepséget itt rendezzék meg. A frissen avatottak között egy sincs, aki magyar nemzetiségű volna, legalábbis a névjegyzékből ez nem derült ki. Amint azonban a helybeli lelkész szavaiból kitűnt, egy vágsellyei növendéket helyeznek majd Rozsnyóra, aki magyarul is beszél. „Ez nagyon fontos lenne számunkra, hiszen már három éve erre várunk” - mondta a rozsnyói lelkipásztor.

Kovács Ágnes (Új Szó — Pozsony)

r

RMOS INTÉZET

_——

FGF.SZS ÉG ÜGYI ALAPÍTVÁNY

Szív-ügyeink

Szívproblémáink nem csupán lelki, de fizikális értelemben is a legsúlyosabbak. Hazánk amúgy is a szív- és érrendszeri megbetegedések vezető „hatalmai” közé sorolható. Arra is hajlamosak vagyunk, hogy apró és könnyen félreérthető jelek alapján magunk is eldöntsük: baj van a ketyegővei, infarktus, jobb esetben trombózis előtti állapotba kerültünk.

Még inkább erősítheti ilyesfajta félelmeinket az a tény, ha családunkban, illetve rokonsági körünkben többször is előfordultak már szívproblémák. Ezek alapján könnyen úgy véljük, hogy mi is hajlamosak lehetünk ezekre. Hozzászámítva az egészségtelen életmódot, a kockázati tényezőket (túlhajszoltság, mértéktelen kávéfogyasztás, cigaretta, egészségtelen táplálkozás) máris eljuthatunk arra a pontra, amikor érezni kezdjük, baj lehet, és ezért orvoshoz kellene fordulnunk.

Történetünk szereplője azonban - bár valamennyi fent leírt tényező igaz rá, sőt bizonyos infarktus előtti állapotra utaló jeleket vélt felfedezni önmagán - nem keresett fel egyetlen orvost sem. Nem lehetett rávenni, pedig felesége minden lehetséges érvet felsorakoztatott, ám ő kijelentette, hogy az orvosok kezei közé soha nem lesz hajlandó önként bevonulni, legfeljebb akkor, ha majd a mentők viszik el. És

egyébként sem kívánja alávetni magát azoknak a kínos, talán fájdalmas vizsgálatoknak, amelyek a baj megállapításához szerinte vélhetően szükségesek.

Arra azért rá lehetett beszélni, hogy jelentkezzen az Ormos Intézetben egy kivizsgálásra, amely jóval gyorsabb, kényelmesebb, mint a hagyományos vizsgálatok, és teljességgel fájdalommentes. Meg is jelent az előre megbeszélt időpontban, s mint kiderült, ha nem is fenyegette infarktus, azért egészségesnek sem mondhatta magát. A problémái, melyekre igy fény derült, néhány, alternatív módszerekkel végzett kezeléssel megszüntethetek voltak, s ezáltal hosszú időre elmúltak beteges szorongásai is.

Azt viszont megfogadta, hogy a továbbiakban félévente biztosan felkeresi az Ormos Intézetet egy kontrollvizsgálat- ra ellenőrzés céljából, hogy nyugodt lehessen önmaga felől. S ha mégis jelentkezne valamilyen kezdődő betegség, azt idejében felfedezzék, és eredményesen gyógyítsák is.

Az Ormos Intézet Egészségügyi Alapítvány címe:

1184 Budapest, Hengersor u. 73.'

(Bejárat a Bozsik Stadionnal szemben.)

Telefon: 295-5963

Összeállította: tszm