Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-08-10 / 32. szám

10. oldal 2003. AUGUSZTUS 10. Frissen eresztett gyökerek A kolozsvári teológia kapuján 1981-ben lépett ki egy fiatal lelkész, aki akkor még nem is sejtette, hogy egyszer Gércén, egy vasi falu polgármesteri hivatalá­ban magyar állampolgárságot kap. Harcsár Sándor Romániában, a magyar határhoz közel született. Tanulmányai vé­geztével Zselykre, egy Beszterce közeli falucskába került lelkésznek. Zselyk apró, színmagyar település, lakói hagyományosan szőlőműveléssel és borászattal foglal­koznak. A község óriási temploma és kúriaszerü parókiája jelzi, hogy valaha jelentős gyülekezet lakta. A diktatúra éveiben megtartó erő volt a hit, még a legnehezebb időkben is kitartottak mellette az emberek, hiszen ott az egyház a romániai kisebbsé­gi lét nemzetmegtartó erejeként is működik. A ’89-es fordulat előtt norvég evangéli­kus segítséggel a falu - amelynek filiája volt a szomszédos város, Beszterce - felújí­totta templomát. A fordulat után sok-sok magyarországi látogató érkezett, volt, hogy egymásnak adták a parókia kilincsét. Harcsár Sándor és családja mégis úgy döntött, hogy az áttelepülési választja. O és felesége, Piroska asszony úgy látták, hogy a megváltozott romániai légkör sem biz­tosít gyermekeik számára boldogulást, és féltették őket a nyelv elvesztésétől. Szebik Imre, az akkor még Vas megyére is kiterjedő Északi Evangélikus Egyházkerület püs­pöke volt segítségükre abban, hogy rátaláljanak a gércei gyülekezetre, a falu evangé­likusai pedig bemutatkozó szolgálata után Harcsár Sándort 2000-ben meghívták lel­készüknek. Azóta megkapták a letelepedési engedélyt, majd a család nagyobb része 2001 -ben, Róbert fiuk pedig 2002-ben letette az állampolgári vizsgát. Július 17-én így érkezett el az ünnepi pillanat a település polgármesteri hivata­lában, ahol az izgatott család, a rokonok, a közelből és a távoli Finnországból ér­kezett barátok ültek mögöttük a visszahonosítás pillanataiban. A Kovács László polgármester előtt elmondott eskü után a település választott vezetője átadta a Módi Ferenc köztársasági elnök aláírásával hitelesített okiratokat - magyar állam­polgárokká váltak. Harcsár Sándor jelenleg segédlelkészi minőségben dolgozik, hiszen diplomájának honosítási folyamata még nem zárult le. Az oklevél magyarításán kívül is sok feladat vár rá. A vásárosmiskei fiijával együtt mintegy háromszáz lelkes gyülekezet templo­mának felújítása elkerülhetetlen. Ehhez erős összefogás, integráló lelkészi szolgálat szükséges. A gércei lelkipásztor pedig hosszú távra tervez, a tizennyolc esztendős zselyki szolgálatnál itt sem tervez rövidebbet. Erdélyi Károly A Harcsár család az állampolgári eskü letételekor ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 2003. augusztus 10. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. II. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Brebovszky Gyula; II., Modori u. 6. de. fél 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. Fodor Viktor; Csillaghegy-Békás- megyer, III., Mező u. 12. de. 10. Fülöp Attila; Óbuda. III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Véghelyi Antal; Újpest, IV., Lebstiick M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du. f 6. Monti Irén; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; Vili., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; Vili., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Atti­la; Vili., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szeverényi János; de. 11. (úrv.) Szeverényi János; du. 6. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bencéné Szabó Málta; Buda- hegvvidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Bolla Árpád; XIV, Gyarmat u. 14. de. fél 10. Bolla Áipád; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. Korányi András; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyá­ny 1. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld. XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Marschalkó Gyula; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Kosa László; Pestszentlőrinc, XV1IL, Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Böröcz Enikő; Csepel, XXI., Deák tér de. fél II. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 57. de. 10. Endreffy Géza. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 8. VASÁRNAP a liturgikus szín: zöld. A vasárnap lekciója: Róm 8,12-17; az igehirdetés alapigéje: Jn 8,37^15. HETI ÉNEKEK: 442, 238. ISTENTISZTELETI REND a Balaton partján Balatonakali: du. 3.; Balatonaliga: (ref. imaház) du. 6.; Balatonalmádi: du. 4.; Balatonboglár: de. 11.; Balatonfenyves: du. 6.; Balatonföldvár: (polgármesteri hivatal) du. 2.; Balatonfüred: de. 9.; Balatonszárszó: du. 3.; Balatonszemes: du. 2.; Badacsonytomaj: de. fél 9.; Alsódörgicse: de. 11.; Hévíz: du. fél 5.; Keszthely: de. fél 11.; Kötcse: de. 9.; Kővágóörs: de. fél 12.; Mencshely: de. 11.; Nagyvázsony: du. 2. (úrv); Révfülöp: de. 10.; Siófok: de. 11. (úrv.); Szentan- talfa: de. háromnegyed 10.; Veszprém: de. 10.; Zánka: de. fél 9. NÉMET NYELVŰ ISTENTISZTELETEK: Hévíz: de. fél 10.; Balatonboglár: de. fél 10; Evangélikus Élet .............r---­Le lkészlakavatás Csikvándon A csikvándi evangélikus l’^r gyülekezet tagjai augusztus 3-án ünnepi istentisztelet ke­retében adtak hálát Istennek az ez évben elvégzett paróki- ■ afcltijítási munkákért. Csikvánd kicsiny, de igen ^ szép település a Bakony és a i Kisalföld találkozásánál. (iyör- I 1 tői 32. Pápától pedig 18 km-re . ■ fekszik. A község első írásbe- li emlékei 1270-böl szármáz- |Hp|p| nak. A rendelkezésre álló ada- gpa tok alapján a falu lakossága I már az 1570-es években HHjH evangélikussá lett, és Csik- WB8SM vándnak 1630 óta van evan- gélikus lelkésze. A templom alapfalai a |e|T 13-14. századra vezethetők vissza. A török uralom alatt leégett, de 1653-ban és 1697-ben újjá­építették. Az 1794-ben épített és az idők folya­mán elavult lelkészlakás helyett Hor­váth Béla lelkész 1902-ben építtetett új parókiát, az akkori követelményeknek megfelelően. Ebben laktak a lelkészek 1980-ig, amikor az időközben Malom- sokkal társult egyházközség pásztora az ottani komfortosabb lakásba költözött. Csikvánd lakossága az 1600-as évek háromszázas lélekszámáról 1945-ig ezer főre szaporodott, lakóinak kéthannada evangélikus, egyharmada pedig római ka­tolikus volt. A II. világháborút követő évek politikai és gazdasági viszonyai, il­letve a falurombolás hatására a legutolsó népszámlálás adatai szerint az 500 főből 283-an vallották magukat evangélikusnak. Ez a kicsiny „mustármag” azonban soha nem mondott le arról, hogy lelké­sze továbbra is a községben lakjon. Anyagi helyzetüket is figyelembe véve úgy gondolták, hogy pásztoruk innen gondozhatná a környék szórványban élő evangélikusait. Miután a szakértők a közel százéves épületet felúj íthatónak találták, a közös­ség hozzáfogott régi vágya megvalósítá­sához. Sikeres pályázatot nyújtottak be, s ennek eredményeként a Széchenyi- terv segítségével 5 millió, forintot, az Or­szágos Evangélikus Egyháztól pedig 3 millió forintot kaptak. Az induláshoz szükséges további mintegy 2 millió fo­rintot pedig néhány hónap alatt a gyüle­kezet tagjai és az elszármazott hívek ad­ták össze. Ily módon tavasszal megin­dulhatott a felújítási munka, amely mostanra fejeződött be. Ennek eredményeként tartották meg augusztus 3-án az ünnepi hálaadó isten­tiszteletet, amelyen Smidéliusz Zoltán nyugati (dunántúli) püspökhelyettes hirdette az igét a 68. zsoltár 20. verse, illetve Jn 6,67-69 szakasza alapján. Prédikációjában utalt arra, hogy a cél megvalósítása érdekében a gyülekezet minden tagja kivette a részét a harcból és küzdelemből. Ez azonban csupán ak­kor lehetett sikeres, ha azt Isten segítsé­gével, Jézust követve végezték. Csak Jézus által van igazságunk Isten előtt, és általa vezet az út az igazság és az örök élet felé. Ezután a gyülekezet ifjú tagjai kar­énekkel szolgáltak, befejezésül pedig a püspökhelyettes, Weltler Sándor he­lyettes lelkész és a korábban itt szolgá­ló Asbóthné Pécsinger Éva nagygerezs- di lelkipásztor osztott áldást a gyüle­kezetnek. Az istentiszteletet követő közgyűlé­sen Zámolyi Zoltán felügyelő ismertetet­te a parókia felújításának fontos mozza­natait, majd dr. Weltler János kerületi felügyelő köszöntötte a gyülekezetét. Beszédében kiemelte: Isten megmutatta az alkalmas pillanatot, amikor ezt a fon­tos munkát sikerrel lehet megvalósítani. Geösel Gyula Felvétele Bízunk benne, hogy a gyülekezetnek ré­sze lesz egy másik alkalmas pillanatban is, amikor a lelkészlak egy család ottho­nává válhat. Dr. Medgyaszay László országgyűlési képviselő is osztozott a gyülekezet örö­mében, és reményét fejezte ki, hogy ez a szép alkalom erősítőleg hat a gyülekezet további életére. Végül a résztvevők átvonultak a fel­újított parókiához. Németh Gézáné lel­készözvegy a parókia előtt emlékezett meg az ott eltöltött időről, majd a há­rom lelkész megáldotta a paplakot, és kérte Isten segítségét a további mun­kákhoz. A gyülekezet boldogan tekin­tette meg a példásan és a mai követel­ményeknek megfelelően felújított épületet, melyben egy kis gyülekezeti termet is kialakítottak. Az összejövetelt ünnepi ebéd zárta, amit a szomszédos kultúrotthonban ren­deztek meg. A pompás ételsorok és nem különben kitűnő „hazai” borok mellett a megjelentek kötetlen formában élvez­hették a sikeres munka eredményét, ahol pohárköszöntőt mondott - többek között - a legidősebb gyülekezeti tag, Zámolyi Ferenc, Schweiger Emil malomsoki gyüleketi felügyelő, valami Bancsó Zol­tán polgármester. Adja Isten, hogy e kicsiny gyülekezet tovább növekedjen és erősödjön öröm­ben, békességben. Novobátzkyné dr. Nagy Paula Felvidéki ordináció Rozsnyóra egy magyarul is beszélő lelkész kerül Augusztus másodikán a rozsnyói evangélikus templomban huszonegy papnövendéket avattak lelkésszé, akik a napokban tették le sikeresen a kápláni vizsgát. A szertartást Igor Misina, az evangélikus egyház keleti egyházmegyéjének püspöke végezte. Az ünnepségen részt vett a nyugati egyházmegye püspöke, Ivan Osusky és több más egyházi méltóság is. Kérdésünkre, miért éppen Rozsnyón tartották a 13 nő és 8 férfi ordinációját, Jergus Olejár rozsnyói evangélikus lelkész elmondta, hogy a püspök kérésének megfelelően döntöttek így, mivel Rozsnyón még nem volt lelkészavatás, ezenkívül pedig a fél éve felújított rozsnyói evangélikus templom külleme és kapacitása is indokolta, hogy az ünnepséget itt rendezzék meg. A frissen avatottak között egy sincs, aki magyar nemzetiségű volna, legalábbis a névjegyzékből ez nem derült ki. Amint azonban a helybeli lelkész szavaiból kitűnt, egy vágsellyei növendéket helyeznek majd Rozsnyóra, aki magyarul is beszél. „Ez nagyon fontos lenne számunkra, hiszen már három éve erre várunk” - mondta a rozsnyói lelkipásztor. Kovács Ágnes (Új Szó — Pozsony) r RMOS INTÉZET _—­— FGF.SZS ÉG ÜGYI ALAPÍTVÁNY Szív-ügyeink Szívproblémáink nem csupán lelki, de fizikális értelemben is a legsúlyosabbak. Hazánk amúgy is a szív- és érrendsze­ri megbetegedések vezető „hatalmai” közé sorolható. Arra is hajlamosak vagyunk, hogy apró és könnyen félreérthető jelek alapján magunk is eldöntsük: baj van a ketyegővei, in­farktus, jobb esetben trombózis előtti állapotba kerültünk. Még inkább erősítheti ilyesfajta félelmeinket az a tény, ha családunkban, illetve rokonsági körünkben többször is előfordultak már szívproblémák. Ezek alapján könnyen úgy véljük, hogy mi is hajlamosak lehetünk ezekre. Hozzászá­mítva az egészségtelen életmódot, a kockázati tényezőket (túlhajszoltság, mértéktelen kávéfogyasztás, cigaretta, egészségtelen táplálkozás) máris eljuthatunk arra a pontra, amikor érezni kezdjük, baj lehet, és ezért orvoshoz kellene fordulnunk. Történetünk szereplője azonban - bár valamennyi fent leírt tényező igaz rá, sőt bizonyos infarktus előtti állapotra utaló jeleket vélt felfedezni önmagán - nem keresett fel egyetlen orvost sem. Nem lehetett rávenni, pedig felesége minden lehetséges érvet felsorakoztatott, ám ő kijelentette, hogy az orvosok kezei közé soha nem lesz hajlandó önként bevonulni, legfeljebb akkor, ha majd a mentők viszik el. És egyébként sem kívánja alávetni magát azoknak a kínos, ta­lán fájdalmas vizsgálatoknak, amelyek a baj megállapításá­hoz szerinte vélhetően szükségesek. Arra azért rá lehetett beszélni, hogy jelentkezzen az Or­mos Intézetben egy kivizsgálásra, amely jóval gyorsabb, kényelmesebb, mint a hagyományos vizsgálatok, és teljes­séggel fájdalommentes. Meg is jelent az előre megbeszélt időpontban, s mint kiderült, ha nem is fenyegette infarktus, azért egészségesnek sem mondhatta magát. A problémái, melyekre igy fény derült, néhány, alternatív módszerekkel végzett kezeléssel megszüntethetek voltak, s ezáltal hosszú időre elmúltak beteges szorongásai is. Azt viszont megfogadta, hogy a továbbiakban félévente biztosan felkeresi az Ormos Intézetet egy kontrollvizsgálat- ra ellenőrzés céljából, hogy nyugodt lehessen önmaga felől. S ha mégis jelentkezne valamilyen kezdődő betegség, azt idejében felfedezzék, és eredményesen gyógyítsák is. Az Ormos Intézet Egészségügyi Alapítvány címe: 1184 Budapest, Hengersor u. 73.' (Bejárat a Bozsik Stadionnal szemben.) Telefon: 295-5963 Összeállította: tszm

Next

/
Thumbnails
Contents