Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-06-29 / 26. szám

Evangélikus Élet 2003. JÚNIUS 29. 3. oldal Uj keretek között az egyház jó rendje Erdélyben (Folytatás az 1. oldatról.) A Kolozsvár székhelyű Romániai Evangé­likus-Lutheránus Egyházhoz azonban nem csupán erdélyi és nem csupán ma­gyar evangélikusok tartoznak. A Trianon után létrejött és struktúrájában többször módosult egyházkerülethez 1952-ben csatlakoztak a ma már önálló egyházme­gyét alkotó bánáti szlovák evangélikus gyülekezetek, a Brassói Egyházmegyé­nek pedig van egy román gyülekezete is Bukarestben. (Ez egyébként az egyetlen román evangélikus gyülekezet a világon.) Még a mostani névválasztásban is sze­repet játszott egyháztörténeti adalék, hogy a lutheri reformáció hatására sorra alakult magyar evangélikus gyülekezetek évszá­zadokon át a romániai szász evangélikus egyház kötelékébe tartoztak. Az önálló magyar esperességet létrehozó Brassó környéki, illetőleg a barcasági gyülekeze­tek csak 1886-ban csatlakoztak a Tiszai Evangélikus Egyházkerülethez. A jelenle­gi egyházkerület jogelődjének megalakí­tásáról 1921 nyarán határozott az ekkor már kétszeres kisebbségi léttel szembe­sülni kényszerült kolozsvári zsinat. A kommunista diktatúra évtizedeiben sze­mélyében is meghurcolt Mózes Áron püs­pök mégsem véletlenül választotta ünnepi igehirdetésének alapjául a 46. zsol­tár sorait: „Isten a mi oltalmunk és erősségünk, biztos segítség a nyomorúság idején. " „Törvényeink nem ön­magukban jók vagy rosz- szak, hanem attól, hogy akik azzal kormányoznak és fegyelmeznek, milyen emberek. Adja Isten, hogy az új Kánon valamennyiünk kezében evangélikus hívő né­pünk javát, megmarádását, jövőjét szolgálja” - ezekkel a szavakkal már az istentiszteletet követő ünnepi közgyűlé­sen zárta a zsinat munkáját összegző be­számolóját dr. Kovács László-Attila (fent) teológiai tanár. O volt az, aki - több erőt­len kísérlet után - „vette a bátorságot”, hogy 1996-ban benyújtsa a püspöki hiva­talba az új szervezetiszabályzat-terveze- tet. Az eleddig hatályban volt Kánon ugyanis még valamikor az 50-es évek ele­jén született, magán viselve a kommunis­ta hatalom megszorító törekvéseinek „ne­hezékét”. A törvényalkotó munka folya­matát ismertető beszámolóból ki­tűnt, hogy az új alapszabályban sem sikerült minden területen korszerűsíteni az egyház­kormányzás struktúráját, az azonban alighanem példa­értékű, hogy erdélyi test­véregyházunk alaptörvé­nye konkrétan rögzíti minden egyházi tisztségvi­selő feladatkörét - az egyház- községi presbitertől kezdve a legmagasabb egyházkerületi tiszt­ségviselőig. „Egész zsinati munkánk alapvető egy­házi, teológiai hátterét egy kettőség, egy látszólagos ellentét feloldá­sának törekvése határozza meg” - mutatott rá tájékoz­tató előadásában Adorjáni Dezső-Zoltán (jobbra) püs­pökhelyettes, a zsinat fő­jegyzője, aki szerint sem­mi esetre sem szerencsés (és nem is szükségszerű) a népegyház és a hitvalló egyház fogalmának szembe­állítása. Az egyházkerület püspökének tisz­te volt az új szervezeti szabályzat kihirde­tése, melynek elfogadásával - egyebek mellett - törvényerőre emelkedett az is. hogy a püspököt mostantól tizenkét éves mandátummal választják, és legfeljebb 71 éves koráig maradhat hivatalában. Töb­bekben némi csalódást keltett, hogy a 72. életévében járó Mózes Árpád magára nézve még nem tekinti kötelezőnek a tör­vény e paragrafusát. Az egyházi vezető lapunknak is megerősítette, hogy - mivel őt a korábbi zsinat még „élethossziglan választotta” - ragaszkodik hozzá, hogy nyugdíjba vonulásának időpontját ő hatá­rozza meg... Jóllehet a zsinati ülés kap­csán a helyi sajtó előszeretettel foglalko­zott ezzel a kérdéssel, az ünnepi közgyűlés mindvégig mentes maradt a személyeskedésektől. A közel háromórás templomi együttlét a kül- és belföldi vendégek, illetőleg a testvéregyházak képviselőinek üdvözlő­beszédeivel zárult. A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püs­pöke köszöntőjében az élő és a halon egyház ismérveiről csokorba szedett gondola­tokat is megosztotta a gyü­lekezettel. A D. Szebik Imre által idézett „arany­mondások” az esti fogadá­son is „terítéken maradtak”. Mint azt az egyik erdélyi lel­kipásztor megjegyezte: „Igazán sajnálatos, hogy az élő egyház ismérvei nem kaptak he­lyet - ebben a formában - az erdélyi ma­gyar evangélikusok Kánonjában.” TPK Az élő egyházban sok zajos gyerek és fiatal van - a halott egyház tökéletesen csendes. Az élő egyházban mindig új utakat keresnek - a halott egyház soha nem változtat semmin. Az élő egyház nagy álma az Isten országa - a halott egyháznak rémálmai vannak. Az élő egyház gyorsan növekszik, igy hát nem emlékszik mindenki a másik nevére - a ha­lott egyházban hosszú ideig változatlanok a nevek. Az élő egyház bátorságra, előrehaladásra hív - a halott egyház soha nem kockáztat semmit. Az élő egyház kötelessége a világmisszió - a halott egyház mindenét magának tartja meg. Az élő egyház megbocsát, és bocsánatért könyörög - a halott egyház soha nem vét. Az élő egyházban tizedet fizetők vannak - a halott egyházban csak borravalót adnak. AZ élő egyház látja a kihívásokat és az alkalmakat r- a halott egyház csak a problémákat és veszélyeket észleli. Nem minden célzatosság nélkül közöljük az alábbi dokumentumot a IV. országos evangélikus találkozóra megjelenő lap­számunkban. A szolgálati stratégia bizonyára a szombat délutánra tervezett kiscsoportos beszélgetések témáinak feldol­gozásához is segítséget nyújthat. A Magyarországi Evangélikus Egyház szolgálati stratégiája 2003-2006 1) A jelenlegi helyzet körvonalai: 3 püspökség, 16 esperes- ség, 280 lelkészi hivatal, 34 oktatási intézmény, 30 szoci- áli^intézmény, 360 lelkész, 1000 tanár, 305 ezer evangéli­kus, 10 ezer diák, 1000 gondozott otthonainkban. 10%-os templomba járás, 25-30%-os anyagi fedezet a hívek részé­ről a kiadásainkra. A lelkészi állások 5%-a üres. Iskolalel­készek néhány esetben szolgálnak. 2) Javaslat a megújulásra- Lelkészekkel való intenzívebb foglalkozás teológiai szimpózium keretében.- Gyülekezeti munkások képzése országos szinten Pilis- csabán.- Iskolalelkészi állások szervezése minden intézményben.- Kerületi lelkészek beállítása lelkészek tanácsolására, lelkigondozására: legkorábban 2005-től; egyidejűleg kerü­leti missziói lelkészek is.- Tábori lelkészi álláshelyek betöltése 2003-ban.- A népszámlálás adatai alapján kívánatosnak tartott tele­püléseken lelkészi szolgálat biztosítása. Legfeljebb egy­házkerületenként 3-3 állás szervezendő fokozatosan.- A lelkészi fizetések rendezése.- Az egyházi törvények modernizálása.- A gyülekezeti belső mag erősítése, intenzív lelkigondo­zói munka szervezése, az igehirdetés és teológiai munka , megújulása, a gyülekezet financiális feladatainak új ala­pokra helyezése.- A lelkészutánpótlás tudatos szervezése. A cigányok köz­ti munka átgondolása. Lektorok és laikus prédikátorok képzése a gyülekeze- timunkás-képzés keretein belül.- Országos Egészségügyi Központ létrehozása a gyüleke­zeti és szervezeti diakóniai tevékenység színvonalának biztosítására.- Aszód kérdése. 3) Az elképzelt gyülekezet jövőképe A népegyházi keretek lassú gyengülése szükségessé teszi a tudatos, hitvalló egyháztagság gondolatának hangsúlyozá­sát. Ezt a fogyó létszám is indokolja. Ebben a gyülekezetben mindenkinek van feladata. Nyitott az új hívek fogadására és munkára való felkészítésére. Segítő, hordozó közösség. Lé­tével vonz, szolgálatával missziónál. Betagolódik az egy­házmegye, a kerület és az országos egyház életébe. Szociá­lis és kulturális területen különösen aktív. Ha vannak intézményei, jótékonyan termékenyíti a gyülekezet és az in­tézmény közös szolgálata az evangélium hatékonyságát. Minden jelentősebb gyülekezet törekszik intézmény, iskola, óvoda, szeretetotthon létrehozására. Az intézmények spiri­tuális karakterének biztosítása elsőbbséget élvez. 4) A célok meghatározása Át kell gondolnunk kerületenként, hogy hány anyagyüle­kezet működését szükséges biztosítani. Meghatározó fak­torok: gyülekezeti lélekszám szórványokkal, anyagi fórrá; sok felmérése, lelkészi munka felmérése hittan, kórház és tábori lelkészi munka figyelembevételével. Szükség szerint új lelkészi állások létrehozása nagy gyüle­kezeteinkben, 1500-2000 lélek fejkvóta alapján. A nagy gyülekezetek fokozott gondozása. Területenként behatárolt belmissziói központok létrehozá­sa, működési szabályzatuk elkészítése. Működőképes egyház törvényekkel történő irányítása megfelelő testületek útján. Komolyan megfontolandó törvényi szabályozás a zsinat és a közgyűlés feladatának egy testületben történő szervezésé­re. (Kívánatos lenne egy szakjogász felkérése a törvényter­vezet elkészítésére.) A feladat a közeljövőben megoldandó. 5) Indokok- A fogyó gyülekezeti létszám missziói stratégiát igényel a belső kör aktivizálására éppúgy, mint a kívülről érkezők fogadására és megszólítására.- A megnövekedett lelkészi létszám biztosítja a stratégia megvalósítását, indokolja szolgálatba állításuk lehetőségé­nek kidolgozását.- A misszionáló és szolgálni kész gyülekezet vonzó és hasznos jelenlét a modem társadalomban.- Ifjúságunk megszólítása iskoláinkban és kollégiumaink­ban a jövő záloga. Iskolalelkészségek és lehetőség szerint önálló kollégiumi hálózat kiépítése. Részvétel a protestáns kollégium létrehozásában Budapesten, a XII. kerületben.- A tábori és börtönlelkészségek kisegítő karaktere fontos.- A zsinati törvények megváltoztatása az egyszerűsítést je­lenti, a működőképességet javítja, és létszámunk arányá­ban biztosítja a szervezeti felépítés nagyságát. Fenti célok megvalósításának kell alárendelni az Országos Egyház financiális forrásait az évenkénti költségvetésben. Isten áldása legyen terveinken és elgondolásainkon! D. Szebik Imre Sztárcsömör - avagy van hely a Missziónak is? Vásárló: - Mondja, veszik ezeket a la­pokat? Újságárus: - Mintha csak ingyen ad­nák! Vásárló: - Na de ennyiféle hogy él meg a piacon?! Nem is hiszem, hogy mindre van kereslet.. Újságárus: - Pedig van. A ... magazint úgy viszik, mint a cukrot! A ...-bál pedig már nem is tudnék adni, elfogyott A fenti dialógus annak a párbeszédnek a rövidített és újságnevektől „megtisztí­tott” változata, amelyben jómagam vettem részt a minap gyakorta látogatott lapkeres­kedőm boltjában. Egyébként a hely és az idő esetleges, bárki, bármikor hasonló ta­pasztalatokra tehet szert, ha megállva egy stand előtt, elmélázik a médiapiac - bizo­nyosan osztódással szaporodó - tagadha­tatlanul sikeres termékei, a „sztármagazi­nok” felett... Szóval, amikor a pletykalapok, sztorimagazinok (valamennyi hetilap, he­tente hozzák a „friss híreket” a sztárvilág­ból!) számolásánál hatig jutottam, nem áll­hattam meg, hogy fel ne tegyem a fenti kérdést. A következtetést pedig könnyedén levonhatjuk együtt: az emberek ki vannak éhezve a valódi vagy a média által szá­mukra „megcsinált” sztárok (színészek, zenészek, tévések, közszereplők, „valóvi­lágosok”, sőt ma már a politikusok is ide tartoznak) titkaira, életük intim pillanatai­ra, a színes sztorikra, a bennfentes plety­kákra, a botrányokra és hőstettekre - egy­szóval mindenre. Az igényt felismerve pedig nem kockáztat túl nagyot az a lapki­adó, amelyik elindít előbb egy, majd még egy sztárlapot, hogy kiszolgálja az olvasói igényt. A siker garantált, a haszon nagy, a baj maximum annyi, hogy a jó üzlet remé­nyében rögtön jön a konkurencia is, egy még „sztárabb”, még „pletykább” lappal... Jön, mert „ez kell”, mert a kereslet-kínálat törvényszerűsége örök. Immár második éve azonban egy sztár­magazinnak, botránylapnak, pletykafor­rá&nak éppen nem nevezhető magazin is szerényen meghúzódik az újságosbódék sarkában. Esetleg az árus jóvoltából még a kirakatba is kikerülhet - ha nem is teljes terjedelemben, de a csücske talán kilát­szik... S akik készítik, hisznek abban, hogy ez a lap is színes. És hogy van rá igény. Olvasói igény, amelyet a szó szoros ér­telmében szeretnénk (kiszolgálni. Hisz- szük, hogy sokan éheznek - nagyságren­dekkel többen, mint a sztárpletykákra - az igazi hirre: az evangéliumra. Merthogy ez valamennyiünket egészen személyesén, közelről érint... Jobban, mint Z adriai nya­ralása és W legújabb autócsodája. Ez a „szerényen meghúzódó" lap a Misszió, az evangélikus egyház kéthavonta jelentkező tematikus magazinja. Igaz, nem hoz hetente friss híreket X-ről, az aktuális példaképről, és nem közli az Y botrányos magánéletéről készült paparazzi fotókat. De színes. Nemcsak nyomdatechnikailag tartalmában is. És aktuális, mai, mert a ma emberéhez szól egy kétezer éves üzenettel: Jézus Krisztus evangéliumával. Mert lehet, hogy vannak, akik már meg- csömörlöttek a sztároktól, az istenített ha­landóktól, és másra vágynak. Olyan olvas­nivalóra, amiben találnak valamit, Valakit, aki nem sztár, aki nem harsány, aki nem dülleszti a mellét, hogy milyen sikeres, mi­lyen gazdag, és milyen eredeti. Olyan írá­sokra vágynak talán, amelyek „csak” em­berekről, nem sztárokról szólnak, beszámolókra, amelyek nem sztorik, „csak” érdekes, tanulságos, hiterősítő tör­ténetek. Hiszen vannak ilyenek. Talán ép­pen Ön is tud egyet... A Misszió azokhoz szól, akik az élet ál­tal megfogalmazott kérdésekre keresztény, krisztusi választ keresnek. Hiszem, hogy van kereslet ilyen jellegű lapra, hogy nincs messze az az idő, amikor újságos ismerő­söm nem fog tudni adni nekem a legújabb Misszióból. Mert már elfogyott. Elvitték, mintha ingyen adnák... K. D.

Next

/
Thumbnails
Contents