Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-06-08 / 23. szám

4. oldal 2003. JÚNIUS 8. Katolikus „médiahajó” A katolikus egyház 1967 óta minden esztendőben a húsvét utáni hatodik va­sárnapon tartja a tömegtájékoztatás ünnepét, amelyet 1971-ben nyilvánított, világnappá. Ebből az alkalomból - múlt csütörtökön - sétahajózásra hívta meg a sajtó képviselőit a Magyar Kato­likus Püspöki Konferencia (MKPK). A Rákóczi sétahajón, amely ezúttal is „Katolikus Areopagként” szelte a Du­nát, a házigazda dr. Veres András püs­pök, az MKPK titkára és Juhász Judit, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóirodájának vezetője köszöntötte a vendégeket a 37. tömegtájékoztatási vi­lágnap pápai üzenetével. Ebben II. János Pál arra szólította fel a médiában dolgo­zókat, hogy hivatásukat „az igazi béke szolgálatában, a Pacem in terris fényé­ben” végezzék. A hajóúton tartott előadásában a püs­pök felhívta a figyelmet arra is, hogy va­sárnap megkezdődik a közép-európai ka­tolikus találkozó egy éven át tartó, nyolc ország - köztük Magyarország - által kö­zösen szervezett eseménysorozata. A Budapest és Vác közötti Duna-sza- kasz szépsége és a kellemes idő is segített abban, hogy a média különböző területei­ről, az ország más-más térségéből és fele- kezeteiből érkező résztvevők a régiek mellett új ismerősökre találjanak. A hori­zontális utazáson túl vertikális „utazás­ban” is része lehetett a jelenlévőknek, amely a hajón a legújabb magyarországi keresztény Internet-oldalak bemutatásával kezdődött. (Ilyen például az evangéliku­sok és katolikusok közti párbeszédet is elősegítő www.plebania.net című honlap.) Vácon, a Váci Egyházmegye székes- egyházában - a püspöki liturgiát követően - Varga László karnagy, egyházmegyei ze­nei igazgató rövid orgonakoncerttel lepte meg a vendégeket. Ezt követően a váci Ka­tolikus Oktatási Központban neves egyhá­zi és világi szakemberek beszélgettek a há­zasság és a hűség esélyeiről a mai Magyarországon - a „Holtomiglan-holfö- diglan” mottó jegyében indított kommuni­kációs program kapcsán. A visszaúton immár teljesen kötetlen formában folytatódott a kapcsolatépítés a „médiahajón”, amelyen egyházunkat - dr. Fabiny Tamás, a MEE sajtóbizottsá­gának elnöke és T. Pintér Károly, az Evangélikus Elet főszerkesztője - kép­viselte. K. A. Kiteljesedő nemzetközi és hazai segítségnyújtás A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat éves közgyűléséről A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgá­lat (MOSZ) 2003. május 21-én tartotta szokásos évi közgyűlését a szervezet XXIII. kerületi országos továbbképző központjában. A több napirendi pont­ból álló tanácskozáson többek között elfogadták a segélyszervezet 2002. évi közhasznúsági jelentését is. A közgyű­lésen jelen voltak a felügyelőbizottság tagjai, a hazai szociális intézmények ve­zetői, valamint a szervezet igazgatója. A közgyűlés levezető elnöke, dr. Har­mati Béla ny. evangélikus püspök meg­nyitóbeszédében a szeretetszolgálat bő egy évtizedes munkáját méltatta. Mint kiemelte: „Látványos fejlődést mutat az a tevékenység, mely az erdélyi és délvi­déki menekültek megsegítésével kezdő­dött, ám mára már nemzetközi viszony­latban is elismertté vált”. A hazai szociális gondok enyhítése mellett pár­huzamosan folyó külföldi humanitárius programok a gyors segítségnyújtáson túl hosszú távú fejlesztési célokat is megva­lósítanak. Mind a hazai, mind pedig a külföldi sajtó elismeréssel és egyre gyakrabban tudósít a szeretetszolgálat munkájáról, nevét együtt említik a több évtizede? hagyományokkal rendelkező nemzetközi segélyszervezetekkel - mondta a püspök. TIZENKÉT ÉVES CSAPATMUNKA Lehel László lelkész, a MOSZ igazgató­ja mindenekelőtt köszönetét mondott azoknak, akiknek együttműködésével és áldozatos munkájával eredményesen zárhatta az elmúlt évet a szervezet. „12 éves csapatmunka ez” - hangsúlyozta Lehel László, majd éves jelentésében ki­emelten szólt a közép-európai árvíz kö­vetkeztében indított segélyprogramról. E tevékenység a hazai segítségnyújtáson kívül Szlovákiára és Csehországra is kié terjedt. A segélyszervezet a krízishelyzet megoldásán túl a települések fejlesztési programjaiba is bekapcsolódott, és a csa­ládi, illetve közösségi épületek rekonst­rukciós munkálataihoz nyújtott támoga­tást. Nagyjelentőségű a szeretetszolgálat afganisztáni szerepvállalása, ahol a több­éves jelenlét során iskolák felújítása, csatomatisztítás, élelmezési programok valósultak meg. Nemrégiben helyszíni- Evangélikus Élet = egyeztetés történt a prog­ram további kivitelezésé­ről, melynek keretében to­vábbi négy iskolát fognak felépíteni, illetve rendbe­hozni. Az afganisztáni lá­togatásról videofelvétel is készült, melyet a közgyű­lés résztvevői meg is te­kinthettek ez alkalommal. A közlemúlt eseményei kapcsán az igazgató rövi­den szólt az Irakban bein­dított segélyakcióról is, mely a 34 évig diktatúrá­ban élő, majd a háború okozta pusztításokat el­szenvedő iraki civil lakos­ság megsegítésére irányul. SOKRÉTŰ HAZAI SZOCIÁLIS TEVÉKENYSÉG Orbókné Szentiványi Ilona, az elnöklő D. dr. Harmati Béla és Lehel László A hazai szociális gondok enyhítése érdekében a sze­retetszolgálat tizenhat intézményt mű­ködtet országszerte. Lehel László igaz­gató kiemelten szólt a családoknak átmeneti lakhatási lehetőséget biztosító intézményekről, melyekből immár há­rom működik országszerte. Jelentős a hajléktalanok és a szenvedélybetegek problémáinak megoldását segítő tevé­kenység is. 2002-ben e téren is történt előrelépés, a MOSZ megnyitotta debre­ceni drogsegélyező központját, a Decent- rumot. A Budapesten működő otthon- ápolási szakszolgálat és a rászorulókat gyógyászati eszközökkel támogató tevé­kenység mellett folyamatos és egyre ha­tékonyabb az észak-keleti térségben be­indított romaprogram is. A sokrétű tevékenység összehangolása és megva­lósítása megfelelő együttműködést és a tapasztalatok egymás közötti megosztá­sát igényli - folytatta az igazgató . melynek érdekében számos konferenci­án és tanácskozáson vettek részt 2002- ben az intézmények dolgozói. A jövőben még nagyobb szerepet fog kapni mind a civil szervezetekkel történő, mind a saját intézmények közötti együttműködés erő­sítése. A szervezet nagy súlyt helyez az adományozókkal való kapcsolattartásra is. A szeretetszolgálatot támogatók szá­ma mostanra megközelíti a 20 000 főt. Lehel László ennek kapcsán elmondta: szeretnék elérni, hogy az egyházak éven­te egy napot kijelöljenek a segélyszerve­zet támogatására, hiszen a cégek és a la­kosság támogatása mellett hangsúlyos az alapítók anyagi téren történő segítség- nyújtása is. SEGÍTŐKÉNT SZEMLÉLNI A FEJLŐDÉST Szemerei Zoltán, a Magyarországi Evan­gélikus Egyház gazdasági igazgatója a szervezet pénzügyi jelentését ismertetve elmondta, hogy a 2002-es költségvetés meghaladta az 1 milliárd forintot, mely­ből a hazai szociális munka finanszírozá­sa mintegy 300 millió forintot tett ki. A külföldi humanitárius programokat je­lentős mértékben, pemastKőziii-Péltáíno-,; gátasokból vajósftja meg a segélyszer­vezet, melyet az e célra indított hazai kampányok gyűjtéseiből befolyó össze­gek egészítenek ki. Dr. Eperjesi Ferenc, a KPMG Hungária képviselője a pénz­ügyi jelentést hitelesítve elmondta: „nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy az éves beszámoló valós képet ad a szere­tetszolgálat munkájáról”. A közgyűlés következő napirendi Fotó: Fekete Dániel pontjaként dr. Harmati Béla a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Alapítvá­nyának éves munkájáról számolt be. A hozzászólások után Orbókné Szentiványi Ilona, a felügyelőbizottság elnöke kö­szönetét mondott minden munkatárs éves munkájáért. Kiemelte: „nem formá­lis, hanem testvéri kapcsolatról van szó a munkatársak között”, majd elfogadásra terjesztette elő az elhangzott jelentése­ket,'melyeket a közgyűlés tagjai egyhan­gúlag elfogadtak. A szeretetszolgálat új intézménnyel gyarapodott 2003 áprilisában. A jelenlé­vőknek Antalné Révfalvi Dorottya, a Szociális Intézmények Osztályának ve­zetője számolt be a szenvedélybetegek­kel foglalkozó Addiktológiai Centrum megnyitásáról: „Nemcsak a kerületben, hanem az egész dél-pesti régióban élő szenvedélybetegek problémáira is meg­oldást keres ag új intézmény” - mondta. A kerületi önkormányzattal együttműkö­désben létrehozott központ céljai között — egyebek mellett - szociális segítség- nyújtás, fenntartó-kezelő metadonpro- gram és elterelő kezelés szerepel. A tanácskozás dr. Harmati Béla evan­gélikus püspök zárszavával és áldáskéré­sével zárult. Ifj. Kis Boáz KOMMUNIKÁCIÓS HID Sajtóbeszélgetésre hívta a történelmi egyházak médiafelelőseit a Belügyminisztérium Társadal­mi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodája má­jus 21-én. A meghívóban foglaltak szerint a BM a „lakosság biztonságérzetének javítása, a bűnö­zés megelőzése és visszaszorítása terén új kap­csolatrendszer kiépítésére törekszik mindazok­kal a szervezetekkel - ily módon kitüntetett helyen az egyházakkal és felekezetekkel me­lyek jelentős befolyással bírnak a különböző la­kossági közösségekre.” Templomi betörések, rongálások, temetőgyalázá- sok, műkincsrablások, papokat, lelkészeket ért tá­madások... - sajnos ilyen összefüggésben is hírré válhatnak az egyházak a világi sajtóban, és ha fel­idézzük a közelmúltat: bizony evangélikus egyhá­zunk sem kivétel ez alól. A bűnmegelőzés és az ál­dozatvédelem tehát igen sürgető probléma mind felekezeti, mind minisztériumi szinten. A mostani találkozás előtörténetéhez tartozik még az is, hogy a történelmi egyházak vezetői és a BM illetékesei között egy korábban létrejött tanács­kozás során kölcsönös igény fogalmazódott meg ar­ra, hogy a minisztérium terveit, elképzeléseit ossza meg az egyházi sajtóval és médiával, illetve a köz- szolgálati orgánumok egyházi felelőseivel, sőt kérje ki az újságírók véleményét is az együttműködés le­hetőségeiről. A közös gondolkodás és partnerségi munka reményében köszöntötte tehát a - szépszámú - megjelenteket dr. Hegedűs András bűnmegelőzési helyettes államtitkár és Szalay Tamás főtanácsos, az Áldozatvédelmi Iroda referense. ÚJ KORMÁNY - ÚJ BŰNMEGELŐZÉSI FILOZÓFIA A bűnmegelőzés nem állami, hanem össztársadalmi feladat. Ebből a felismerésből indul ki a kormány, amikor együttműködésre kéri fel a történelmi egy­házakat és a civil szervezeteket, hiszen nézetük sze­rint csak így, „többszereplősen” lehet hatékony tár­sadalmi választ adni az állampolgárokat aggasztó kérdésekre. Elsőként tisztázni kell, hogy melyek az állam feladatai, és melyek azok (például az áldozat­védelem), amelyekbe mások - nevezetesen a civil szféra, az önkormányzatok, az egyházak - is bevon- hatóak lennének. Eddig a rendőrség „magára ma­radt” a bűnmegelőzésben, az új kormány azonban helyi, területi erők bevonásával szeretne ezen a helyzeten változtatni. Hogyan képzeli el a miniszté­rium a gyakorlati lépéseket, és hol tudnak az egyhá­zak is aktívan bekapcsolódni? - tért rá a konkrétu­mokra Hegedűs András. ELŐSZÖR IS: HITELES KOMMUNIKÁCIÓ A társadalom önvédelmi mechanizmusának erősíté­se, azaz a problémák meghatározása és a megoldások közös keresése alapvető feladat. A hiteles kommuni­kációban pedig az egyházaknak vezető szerepük van - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A minisztéri­Fotó: Menyes Gyula um nem hatalmi tényező, hanem partner szeretne len­ni, és ehhez kéri az egyházak segítségét. A műkincsvédelem terén ösztönözni kívánják az egyházakat arra, hogy ún. belső leltárakat készítse­nek, amelyek alapján azonnal köröztetni lehet az el­lopott templomi értékeket. Ha a bűnöző tudja, hogy nincs esélye eladni a templomi kelyhet, Bibliát, festményt stb., nem is fogja ellopni a műkincset. A tervek szerint a gépjármű-, otthon-, gyerekvé­delmi projekt mellett már idén nyáron beindul az a komplex templombiztonsági program, amely a pol­gárok részvételével valósul meg. Ha az értékvéde­lem gondolati szinten megszületik, ha a szemléleten sikerül egyházi segítséggel változtatni, akkor ennek kézzelfogható eredményei is lesznek. A minisztéri­um illetékesei úgy vélik: azok a hiteles személyek, akik szorosabb kapcsolatban állnak az állampolgá­rokkal (ilyenek a pedagógusok, orvosok, lelkészek), közvetlenül felhívhatják a figyelmet a bűnmegelő­zés és az értékvédelem aspektusaira. Az igazi előre­lépés pedig az lenne, ha az említett szakmák képzé­sénél is megjelennének az ilyen irányú ismeretek. (Például ha drogmegelőzést oktatnának az egyházi iskolákban vagy a teológián.) A LELKEK GYÓGYÍTÁSA NEM RENDŐRSÉGI FELADAT... A családon belüli erőszak elleni fellépés is civil, va­lamint egyházi segítséget kíván. Egy rendőr ugyanis intézkedhet, de arra nem alkalmas, hogy lelki segítsé­get nyújtson az áldozatoknak. A megoldás krízisköz­pontok létrehozása lenne. Összegezve: a cél az, hogy az egyes állampolgár védettebb legyen, ennek érde­kében pedig a kormány elképzelése szerint „kommu­nikációs hidat” kell kiépíteni a BM és az egyházak között - zárta előterjesztését Hegedűs András. Az újságíró kollégák kérdései nyomán ezután körvonalazódni kezdett a konkrét tennivalók köre: célszerű lenne védelmi rendszerrel ellátni a templo­mokat, egyházi gyűjteményeket, a vandalizmusnak kitett temetőket. Pályázat útján lehetne templomőrt foglalkoztami vagy rendőrségre bekötött telefonvo­nalat igényelni. A nemrég beindított, de máris jó eredményekkel működő tanyavédelmi program ana­lógiájára „védőhálót” kell vonni a veszélyeztetett területek köré. Szintén gondot jelent a műkincsek alulbiztosí­tottsága - azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a tulajdonos egyházközségeknek nincs pénzük kin­cseiket valódi értékükön biztosítani. Ennek orvoslá­sára a BM azt tervezi, hogy az érintett feleket: a biz- tositókat és az egyházakat egy asztalhoz ülteti, és előnyös szerződések kötését javasolja. A közeljövőben együttműködési megállapodásra kerül sor a minisztérium illetékeseinek és a történel­mi egyházak vezetőinek részvételével, hogy a fenti­ekben vázolt elképzelések mielőbb realizálódjanak. A BM nyitott arra is, hogy továbbképzést szervez­zen a bűnmegelőzés iránt érdeklődő egyházi szemé­lyeknek, valamint hogy háttéranyagokkal segítse felkészülésüket. Kőháti Dorottya L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents