Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-01-19 / 3. szám
4. oldal 2003. JANUÁR 19. Evangélikus Élet Beiktatták Magyarország új prímás-érsekét 2003. január 11-én délelőtt az esztergomi székesegyházban II. János Pál pápa kinevezési bullájának (Mandatum Apostolicum) felolvasásával beiktatták hivatalába az esztergom-budapesti római katolikus főegyházmegye új érsekét. Erdő Péter székesfehérvári segédpüspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora a történelemben elsőként alapított egyházmegye 82. főpásztoraként vehette át megbízatását. Az ünnepi istentiszteleten Magyarország közjogi és főméltóságainak, valamint a testvéregyházak vezetőinek jelenlétében Karl-Josef Räuber apostoli nuncius olvasta fel - hagyományos módon - latin nyelven a pápai kinevezési okiratot, amelynek fordítását Beer Miklós püspök ismertette. Az új főpásztort elsőként Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntötte, aki ünnepi beszédében történelmi visszapillantás keretében utalt arra, hogy a mindenkori prímástól sok mindent vártak és reméltek az emberek. Esztergomnak a magyar történelemben meghatározó szerepe volt. Csak akkor lehet maradandót alkotni, ha az előttünk jártak munkájára is építünk. Azt kérte az új főpásztortól, hogy legyen az elesettek, gyengék és a határon túli magyarság közösségeinek is védelmezője. Ezután az előd, Paskai László bíboros üdvözölte hivatali utódát, akit a papság és a hívek szeretetébe ajánlott. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökének köszöntője után Bölcskei Gusztáv református püspök a protestáns testvéregyházak nevében fejezte ki a jövőbeli közös együttmunkálkodásról való reménységét, illetve abbéli örömét, hogy az őrségváltás pillanatában jelen lehet. Amiképpen Krisztus titkának sáfáraiként a szolgák együttműködésének szépségét élték át az előddel, úgy ez a jövőben is bizodalma az új szolgatárssal kapcsolatban. Közös célunk, hogy félelem és gátlás nélkül tudjunk megjelenni egymás templomában. Ugyanakkor ne csupán egyházpolitikai jellegűek legyenek ezek az ökumenikus találkozások. Úgy valljuk meg saját hitünket, hogy közben megbecsüljük a másikét. Azt kívánta az új érseknek, hogy ha a szolgálat terhei túlzottan ránehezednének, nézzen ki a püspökvár ablakán, és a megújult Mária Valéria híd látványa legyen biztatás számára. Lásson benne példázatot, amely összeköt, egyesít. Bölcskei Gusztáv befejezésül utalt a csarodai templom falán derűs mosollyal ábrázolt apostolokra is. Arra kérte Erdő Pétert: „Segítsen bennünket abban, hogy néha azt is megélhessük a magyarországi ökumenében, hogy Péter és Pát még egymásra is tud mosolyogni.” Meggyesi Tamás polgármester is a múltat idézte köszöntésében. Szavaiban arra emlékeztetett, hogy az itt szolgáló érsekek mit tettek a városért. Az elődöknek köszönhető, hogy bazilika, Keresztény Múzeum, sőt kórház is épülhetett a városban, valamint iskolaváros lehet Esztergom. Az új érsek is tanár, ezért az oktatást bizonyára szívén viseli, de a város első embereként mindenekelőtt haza- szeretetet vár el a prímástól. A köszöntő szavak után Erdő Péter beiktatási szentbeszédében fogalmazta meg főpásztori szolgálatának fő irányait. Elmondta, hogy II. János Pál pápa és a II. vatikáni zsinat által előírt alapelveket kívánja követni. Véleménye szerint az érseki szék története ad útmutatást a jövőbe. Egyik legfontosabb célkitűzésének a lelkipásztori munkát tartja. Kéri, hogy a papság és a hívők családként álljanak mellette. Kifejtette, hogy az ökumenikus párbeszéd híve, és örömmel készül az egy hét múlva kezdődő ökumenikus imahétre. Egyházunk részéről Harmati Béla, Szebik Imre és Ittzés János püspökök, valamint Hafenscher Károly országos irodaigazgató vett részt az ünnepi alkalmon. Menyes Gyula Erdő Péter a 82. az esztergomi érsekek, prímások sorában, s egyben a második - az lólóban kinevezett Pázmány Péter óta -, aki a Péter nevet viseli. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye tájékoztatása szerint az új esztergom-budapesti érsek címerében a székely nemzet címerére utaló Nap és Hold, valamint az égi trónuson ülő Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. (Ez a Magyarok Nagyasszonyának ősi ábrázolása az esztergomi kódexben.) Történeti írások szerint II. Szilveszter pápa 1001. április 4-én, húsvét napján a ravennai bazilikában engedélyezte ünnepélyes aláírásával Szent Istvánnak a magyarországi püspökségek megszervezését. Elsőként az Esztergomi Érsekséget alapították meg; az ország prímásaként az esztergomi érsek állt a magyar egyház hierarchiájának élén. Annak idején a király után az esztergomi érsek volt a második legmagasabb közjogi méltóság. 1252-ben Báncha nembeli István volt az első esztergomi érsek, aki elnyerte a bíborosi címet. 1543-ban a törökök elfoglalták Esztergomot, és az érsekség Nagyszombatra költözött. Rudnay Sándor prímás 1820-ban elrendelte a főkáptalan visszatérését Nagyszombat városából az ősi székhelyre, ahová később az érsek is visszatért. 1993-ban Budapest teljes közigazgatási területét — Csepel kivételével - a főegyházmegyéhez csatolták. Ekkor vette fel nevébe az esztergomi mellé a budapesti megjelölést (Esztergom-Bu- dapesti Főegyházmegye), és központja ezzel egyidejűleg a fővárosba költözött. MMBWMnMnn Erdő Péter 1952. június 25-én született Budapesten vallásos katolikus családban. Apja jogász volt, de évtizedeken át nem gyakorolhatta hivatását. A pesti piarista gimnázium elvégzése után kezdetben az Esztergomi Papnevelő Intézetben, majd a Budapesti Központi Szemináriumban készült a papi hivatásra. 1975. június 18-án szentelték pappá Budapesten. Ezután Dorogon volt lelkipásztor (káplán), s ez idő alatt doktorált teológiából a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1977-től 1980-ig a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként Rómában egyházjogot tanult a Pápai Lateráni Egyetemen, ahol kánonjogból szerzett doktori fokozatot. Rómából hazatérve az Esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben kezdett el tanítani. 1986-tól a római Gergely (Gregoriana) Egyetemen a kánonjog vendégprofesszora. Két évig csak Rómában tanított, majd 1988 őszén a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia Kánonjogi Tanszékének vezetője lett, de folytatta a római oktatást is. 1997-ben kinevezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Karának dékánjává, majd a következő évben az intézmény rektorává. Nagy érdeme volt a katolikus egyetem megszervezésében, jogállásának intézésében és a stabilitás megteremtésében. II. János Pál pápa 1999. november 5- én Puppi-i címzetes püspökké, a székesfehérvári egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. Erdő Pétert a katolikus egyházfő 2000. január 6-án szentelte püspökké Rómában. II. János Pál pápa - az új prímás kijelölését megelőzően — 2002. december %én elfogadta a 75. életévét betöltött, ezért nyugdíjba vonuló Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek lemondását, s utódául Erdő Péter székesfehétHráH segédpüspököt nevezte ki érsekként az Esztergom -Budapesti Főegyházmegye élére. Az esztergom-budapesti érseki cím elnyerésével Erdő Péter lett Magyarország prímása. Várhatóan 2003. június 29-én Rómában veheti át a pápától az érseki palliumot, e méltóság szimbólumát. (MTI) Pravoszláv karácsony A katolikus és a protestáns vallású emberek számára vízkeresztkor, január 6-án véget értek a karácsonyi ünnepek. Miközben megkezdődik a farsangi készülődés, az ortodox keresztények ilyenkor ünnepük a karácsonyt. Vajon hányán tudnak arról, hogy a Bács-Kiskunban néhány száz lelket számláló szerb kisebbség számára január 6-án volt szenteste? A különbség a Gergely-naptár és a Julianus-naptár közti időeltolódásából adódik - mondja Dujmov Milán, a hercegszántói szerb templom plébánosa. Már a pravoszláv karácsonyi ünnepkör előkészületei is érdekesek. A január 7-e előtti vasárnap az apák, az azt megelőző vasárnap pedig az anyák napja. Ezeken a napokon az iskolás gyerekek házról házra járnak, köszöntő verseket mondanak, amiért édesség és némi aprópénz a jutalmuk. Január 6-án szentestén a családfő szalmával a kezében lép a házba, és e szavakkal köszönti a bentlakókat: Krisztus megszületett! A többiek pedig ezt válaszolják: Valóban megszületett! A szalmát ezután szétszórja a szobákban, hogy jusson belőle a karácsonyfa alá is. Oda kerülnek majd az ajándékok. A szerbeknél egyébként nem volt szokás a karácsonyfa állítása, ezt jórészt a magyaroktól vették át. A köszöntő után a Krisztus születésének fő énekét énekli az egész család, ez hasonlatos a magyar Mennyből az angyalhoz. A vacsoraasztalra csak böjti ételek kerülhetnek, a főétel szinte mindig halászlé. Azután jön a derelyeként is ismert barátfüle, lekvárral töltve és mákban megforgatva. Addig senki sem állhat fel az asztaltól, amíg mindenki be nem fejezte az étkezést. Egyes források szerint a szerbek már a középkorban is betlehemeztek. Ez ma is szokás, mi itt, Hercegszántón a templomban mutatjuk be. Erre az eseményre sok elvándorló hazatér Szántóra, többük gyermeke is szerepel benne. A pravoszláv karácsony fontos szimbóluma még a kenyértésztából készülő „kityeni díszített”. A végtelent és az örökkévalóságot szimbolizáló kerek formára különböző ábrák, szántóföld, szőlő, csillagok, hordó, állatok kerülnek - tésztából. A kalács tetejére bazsalikomot és piros cérnát tesznek: ez „távol tartja az ördögöt”. A tányéron a kalács alatt pedig a bőséget szimbolizálandó magok, dió, búza és aprópénz található. A kalács szentestére készül, de január 14-ig a pravoszláv újévig az asztalon marad, addig nem szabad megenni. A pravoszláv újév alkalmával megtartott szertartás után a család hazatérve a templomból énekelve körbeadogatja a kalácsot. A végén a családfő négy darabba vágja, és ledarálják prézlinek. A karácsonyi szokások sora szinte végtelen, a különböző tájegységeken vannak némi eltérések. Szentestére sütnek egy réteshez hasonló kerek lapokból álló tésztát, amibe pénzt rejtenek. A kaláccsal ellentétben ezt az éneklés közben törik fel, és aki hamarabb rátalál a pénzre, annak szerencséje lesz, tartja a néphit. , December 17-én Szent Borbála napján egy tányérba búzát vetnek, ami szintén a bőség jele. Az elmaradhatatlan mézespálinka pedig a jókedvé. Az ünnepi liturgia kihagyhatatlan része a betle- hemezés, amely Heródes és a három napkeleti bölcs párbeszédén alapul. Az istentiszteletet pedig a kenyér, a bor, a búza és az olaj szentelése teszi ünnepivé. (Petőfi Népe - Kecskemét) Ortodox rabbit avattak Budapesten Köves Slomó személyében - több mint fél évszázad után - ismét ortodox rabbit avattak Magyarországon. A január 7-i, budapesti ünnepségen jelen volt Mád! Ferenc köztársasági elnök. (Az eseményt Medgyessy Péter miniszterelnök levélben üdvözölte.) A szertartást Mordecháj Elijáhu izraeli főrabbi vezette a VI. kerületi. Vasvári Pál utcai zsinagógában, ő írta alá a rendezvényen az új rabbi avatólevelét. Az 1979-es születésű Köves Slomó a harmadik ortodox rabbi - Oberländer Bántch és Hoffmann Áron mellett - Magyarországon. Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója arra kérte az új rabbit, hogy segítse a zsidóság szellemi felemelkedését. Oberländer Báruch utalt arra: a háború és a holokauszt, majd a magyarországi zsidó élet elsorvadása gyakorlatilag megszüntette az ortodox iskolákat és az ortodox rabbiképzést. Köves Slomó az imasál felöltését követően megtartott beszédében kiemelte: hivatásának tekinti, hogy minél többen megismerkedjenek a zsidósággal, a Tórával, annak tanaival. Megfogalmazása szerint az avatás valamennyi magyar állampolgár ünnepe, akik ma ezen a földön szabadon gondolkodhatnak. Az újonnan felavatott rabbi tizenhárom éves kora óta készül hivatására: kezdetben a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesületnél Magyarországon, majd Izraelben, az Egyesült Államokban és Franciaországban tanult. Utolsó vizsgáját Izraelben tette le, s ezáltal a világon mindenütt elismert rabbivá vált. (MTI) « Az ortodox helyes hitűt, óhitűt jelent, Magyarországon a konzervatív zsidó hitközségeket jelöli. A zsidók vezető rétege a 17-18. században magas szintű kapcsolatokat épített ki, amelyek révén a közösség ablakot nyitott a világra. Ezt a rabbik igyekeztek bezárni, de a 18. századra a türelmi rendeletek hatására a zsidó elit érdeklődni kezdett a társadalom modernizációs törekvései iránt, miközben a zsidó hagyományokat is meg akarták őrizni. így alakult ki a reformzsidóság, amely Magyarországon is egyre nagyobb teret nyert. A magyarországi asszimiláció kérdésében az 1840-es évektől erősebbek lettek a viták, a városiasodás előrehaladtával a reform előfutárai több helyen Pesten, Aradon. Miskolcon, Nagykanizsán, Pápán. Nagyváradon többségbe kerültek, országosan azonban a neológok az 1. világháborúig kisebbségben maradtak. A reformpárti hitközségek egyetértettek a kormánnyal a felekezeti iskolahálózat kiépítésében és a magyar nyelvű zsidó tanitóképző létesítésében, valamint egy, az összes hitközséget képviselő szervezet létrehozásában. Az ortodoxok - akik elsősorban északkeleten Voltak többen - attól féltek, hogy ezek az iskolák eltérítik gyennekeiket a vallási szabályoktól. Az ortodox irányzat megalapítója a pozsonyi Chátám Szófer rabbi volt, terjesztése többek között a frankfurti születésű Samson Raphael Hirsch rabbi nevéhez fűződik, aki a világi oktatás és a zsidó kultúra különállását emelte ki. A liberális zsidók szerint a különbségek csak felszíni jellegűek voltak, de az ortodoxok azt mondták: ami elválasztja őket, a vallás lényegéhez tartozik - alapjában tehát a zsidó hit törzsi és univerzalista felfogása közti régi konfliktus újult ki. Eötvös József, a kiegyezés utáni első vallásügyi miniszter 1868-ban összehívta az ország 220 nagy hitközségének nemzeti kongresszusát. Ezen a többség egy központi szerv hatáskörébe utalta volna az iskoláztatás és rabbiképzés ügyeit. A hagyományok hívei, akiknek szemében a vallás elválaszthatatlan volt a községi autonómiától, nem fogadták el a többség döntését, és létrehozták a Hitőr Egyletet. A magyar zsidóság az 1868. évi kongresszuson kettévált, ortodox és neológ irányzatra. Az uralkodó szentesítette a kongresszus határozatait, de az ortodoxok ebbe nem nyugodtak bele, ők a Sulchán Áruch cimű 16. századi törvénytár előírásait tartották egyedül mértékadónak. A magyar Országgyűlés 1870-ben úgy határozott: „ellenkezik a vallásszabadság elvével, hogy egy vallásközösség tagjai a többség határozatával kényszeríttessenek hozzájárulni egy elveikkel ellenkező szervezethez”. Pauler Tivadar kultuszminiszter rendelete értelmében a hitközségek nem kényszeríthetők a kongresszusi szervezet elfogadására, majd egy 1871-es rendelet elismerte a Hitőr Egylet által készített szervezeti szabályzatot. Ezzel a zsidó egyházszakadás teljessé vált. A II. világháború és a holokauszt, majd a magyarországi zsidó közösségek elsorvadása gyakorlatilag megszüntette az ortodox hitéletet, az iskolákat és a rabbiképzést Magyarországon, a szellemi építkezés csak a rendszerváltás után kezdődött újra. A mai magyar izraelita felekezet szervezetileg nem válik ketté, csak a többségükben neológ és kis részben ortodox rabbik működnek saját rítusaik szerint. í I 4 «
