Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-05-25 / 21. szám
Bottá Dénes képriportja 4. oldal 2003. MÁJUS 25. Evangélikus Élet Kis magyar evangélikus világtalálkozó Zelenák József (Sepsiszentgyörgy), Köncze G. Árpád (Nagybánya), Fónyad Pál (Pcrchtoldsdorf/Ausztria), Rusznyák Dezső (Sajógömör) A Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testületének (METT) állásfoglalása 2003. május 14. 2003. május 13-15-én Budapesten tanácskozásra gyűltünk össze. Az Orosházán 2001. augusztus 18-án aláírt „Megál- lapodás"-ra utalva küldetésünket és céljainkat a következőkben körvonalazzuk. Mint Krisztus egyházának az evangélium hirdetésére és a szentségek kiszolgáltatására elhívott szolgái, a Kárpát-medencei egyházakban vezető szerepet betöltő egyházi és világi személyek, ill. a nyugati diaszpórában szolgáló lelkigondozók az Egyház Ura iránti hálával kijelentjük: 1. Elhatározzuk, hogy szolgálatunkat, Urunk evangéliuma felszabadító és vigasztaló üzenetének hirdetését egymással összehangolva és egymásra figyelve végezzük. Szolgálatunkkal szeretnénk megszólítani Istentől elidegenedett, szekularizált kortársainkat. Sajátos helyzetünkből fakadóan az evangélium anyanyelven való hirdetésével közösségeink magyarságtudatát is erősíteni kívánjuk. 2. Szolgálatunkat mind a hazai, mind pedig az idegenbe szakadt keresztény testvéreink között is az evangélium tiszta hirdetésében és a szentségek Krisztus rendelése szerinti kiszolgáltatásában látjuk. Az evangélium tisztasága érdekében Krisztus vigasztalásának üzenetét szükségszerűen elhatároljuk minden hamis evangéliumtól, amely a meghalt és feltámadott Krisztusban való reménység helyett múlandó értékekre épít. Krisztus evangéliumát ilyen kísértésekkel szemben is egyedüli reménységként hirdetjük és valljuk; igehirdetésünkben pedig minden mástól óva intünk az ítéletre jövő Krisztus előtti felelősségünk alapján. 3. Egymást bátorítva, érdekközösséget vállalva feladatunknak látjuk, hogy támogassuk egymást a teológusképzés és a lelkészi szolgálat biztosítása területén. Szeretnénk segíteni az etnikai kisebbségben és diaszpórában élő testvéreink és nem magyar anyanyelvű, befogadó egyházaik kapcsolatának rendezésében. Mindig készek vagyunk az adott körülmények között úgy szolgálni a hozzánk tartozóknak, hogy azt mindenkor a helyi egyházi hatóságokkal összehangolva, Isten dicsőségére végezzük. Ágostai fraternitás A Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközössége (KÉMELM) idén Augsburgban tartotta éves közgyűlését. Nem véletlenül esett a választásuk az Ágostai hitvallás városára: összejövetelüket annak a diakonissza- egyesületnek a konferencia-központjában rendezték, melynek öregotthonában a 93 esztendős Kelemen Erzsébet diakonissza, a nyugati diaszpóra missziójának fontos munkatársa él. A tanácskozás résztvevői vele szerettek volna újból találkozni. Pátkai Róbert, a KÉMELM elnöke köszönetét mondott Erzsébet testvérnek az évtizedeken át tartó hűséges szolgálatért, melyet több európai gyülekezetben, az iratterjesztésben, az újságszerkesztésben, a rádiómisszióban, végül, de nem utolsósorban a nyugatra került evangélikus lelkészcsaládokban végzett. A 2003. május 11—13-án megtartott találkozó résztvevői Anglia, Svédország, Németország, Franciaország, Svájc és Szlovákia magyar protestáns, illetve evangélikus gyülekezeteiből jöttek össze. Ami összefűzi őket, az a „fraternitás” gondolata - hogy bár különféle gyülekezetben, más-más országban és közegben dolgoznak, mégis egymás felé irányítja őket az egyház Ura, hogy egymással párbeszédet folytatva, teológiai továbbképzést kapva, egymást erősítve és bátorítva térhessenek vissza újból szolgálati helyükre. A konferencia központi témáját ezúttal az egyháztörténet adta. „A civil társadalom, az egyház és az állam viszonya Magyarországon” címmel először Pátkai Róbert tartott előadást. Ezt követően beszámolókat hangzottak el a munkaágak felelőseitől. Elsőként Joób Szilárd bátyja, Joób Olivér ifjúsági lelkész nevében tudósított az „ifjúsági konferencia” ez évi eredményeiről és a jövőbeli tervekről. Az Utitárs evangéliumi lapról és a Koinónia teológiai szaklapról pedig szerkesztője, Gémes István szólt. Szavaiból kiderült: nem rózsás a KÉMELM anyagi helyzete. A csökkenő LVSZ- és EKD- (német egyházi) támogatás több áldozatot követel a KÉMELM tagjaitól is, illetve más anyagi források felderítésére készteti őket. Márpedig ezen sajtótermékek iránt változatlanul nagy az érdeklődés a Kárpát-medence minden országában. Augsburg városát és annak a reformációval kapcsolatos érdekességeit Beck-Artes Katrin, a budavári német gyülekezet egykori tagja mutatta be ékes magyar nyelven, aki hivatásos idegenvezetőként férjével és kisfiával Augsburgban él. Az összejövetel végén a jelenlévők arról határoztak, hogy jövőre Szlovákiában találkoznak, és látogatásukat összekötik az ottani magyar evangélikus gyülekezetek felkeresésével, valamint a közöttük lévő szolgálattal. Gémes Pál, Schafhausen/Németország Német vélemény a közös katolikus-evangélikus úrvacsoravétel kérdéséről Egy héttel azután, hogy nyilvánosságra hozták II. János Pál pápa úrvacsorával kapcsolatos enciklikáját, „szót kért” a Német Protestáns Egyházak (EKD) Tanácsa is, sajnálatát fejezve ki a pápai megnyilatkozással kapcsolatban. Egy - április 24-én közzétett - nyilatkozat szerint „ez megterheli a közelgő német ökumenikus egyházi napokra (Berlin, 2003. május 28-június 1.) alapozó párbeszédet. A pápa nagycsütörtökön megismertetett „Ecclesia de Eucharistia” elnevezésű en- ciklikája világosan elutasítja a katolikusok és a protestánsok közös úrvacsoravételét. Az EKD vezetőtestülete kiemelte, hogy evangélikus értelmezés szerint maga Krisztus az, aki úrvacsorára hív. „Krisztusnak ez az invitálása fontosabb, mint minden felekezeti különbség az egyházi hivatalok értelmezésével kapcsolatban” - hangsúlyozta a Német Protestáns Egyházak Tanácsa. Ezért az evangélikus úrvacsorához minden megkeresztelt hívőt várnak, aki saját egyházának rendje szerint úrvacsorát vehet. Ez - főként a különböző felekezethez tartozó házaspárok szemszögéből - egy sokak által áhított lehetőség arra nézve, hogy az oltári szentség áldásaiban ne külön, hanem együtt részesülhessenek. Korábban néhány evangélikus püspök az enciklikával kapcsolatos higgadtságra szólított fel. „Nem szükséges túlhangsúlyozni a külön-külön megtartott úrvacsorát, mert ez csak szakadékot képezne a különböző felekezetű keresztények között. Több más lehetőségünk is marad még arra, hogy együtt ünnepeljünk és imádkozzunk” - vélik egyesek. (Evangelische Gemeindeblatt für Württemberg) Ülésezett a Keresztény Ifjúsági Kerekasztal A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényjavaslatról és az Országos Civil Érdekképviselet létrehozására tett kezdeményezésről folytatott megbeszélést múlt pénteken Budapesten a Keresztény Ifjúsági Kerekasztal. Az ülésről Várnai Péter, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának referense, Tarr Zoltán, a református zsinat ifjúsági tanácsosa és Lénárt Viktor, az evangélikus egyház ifjúsági bizottságának elnöke közös közleményben tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát. Az ismertetés szerint a megbeszélésen a katolikus, a református és az evangélikus ifjúsági szervezetek vezetői fontosnak tartották, hogy szakmai szempontok érvényesüljenek a civil képviselők megválasztásánál a Nemzeti Civil Alapban. A résztvevők tájékoztatták egymást az aktuális ifjúságpolitikai kérdésekről, pályázatokról, illetve az európai uniós csatlakozással kapcsolatos ifjúsági lehetőségekről és kihívásokról. Mint írják, a csaknem negyven szervezet által tavaly novemberben létrehozott Keresztény Ifjúsági Kerekasztal az országos ifjúsági munkában jelentős munkát végző keresztény alapállású társadalmi tömörülések érték- és érdekképviseleteként kíván működni. A laza együttműködés alapja a kidolgozás alatt álló keresztény ifjúsági stratégia, amely végleges formájában nyáron kerül nyilvánosságra. A folyamatban részt vevő szervezetek fontosnak tartják, hogy a keresztény ifjúsági szervezetek társadalmi súlyuknak megfelelő, azzal arányos képviselettel rendelkezzenek a döntéshozatalok során és a támogatások tekintetében. MTI Egyházi ingatlanrendezés - 1100 ügy van még hátra A kormány május 14-i ülésén 48 volt katolikus ingatlan rendezésére vonatkozó előterjesztést fogadott el, melyek összértéke 2 546 400 000 forint. Fedor Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi tulajdonrendezési főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint az idén egyházi ingatlanrendezési célokra 7,070 milliárd forintot biztosított a költségvetés. Ebből 2,75 milliárd forint áll rendelkezésre, a többit előzetes kormánydöntésekkel lekötötték. A rendelkezésre álló összegből a Magyar Katolikus Egyházat illeti csaknem 1,9 milliárd, a Magyarországi Református Egyházat 316 millió, a Magyarországi Evangélikus Egyházat 222 millió, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét 24 millió, a kisegyházakat pedig 54 millió forint, míg 240 millió forint tartalékot képez. A jegyzék szerdai elfogadását követően még mintegy 1100 ingatlan ügye vár rendezésre 2011-ig, jelenlegi áron számítva mintegy 50-60 milliárd forint értékben. Április-májusban az egyeztető bizottság református és evangélikus ingatlanügyeket is tárgyalt. Ezen jegyzékek elfogadásáról a kormány várhatóan még az év első felében dönt. Ősszel a katolikus tárgyalásokon túl az egyeztető bizottságok evangélikus, zsidó és kisegyházi ingatlanügyekről is tanácskoznak majd - áll a közleményben. MTI Evangélikus Élet - Éled. Éled? Fizessen elő lapunkra! % 4 »
