Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-05-18 / 20. szám
Evangélikus Élet 2003. MÁJUS 18. 3. oldal Isten hatalmas! Példaadó ősök emlékezete A fenti gondolat erejét gyakran átélheti az ember egy templomban. Ha nem teszünk mást, csak csendben leülünk a padba, követjük a boltívek vonalát, átjár bennünket ez az élmény: Isten hatalmas! Május 11-én megújult templomáért adhatott hálát a pilisi gyülekezet. Az 1784- ben felszentelt templom a tornyától a belső vakolatokig, tetőszerkezetétől az ablakokon, ajtókon keresztül külső megjelenéséig teljesen „újjászületett”. A munkát hat évvel ezelőtt kezdték el, amikor a torony sisakjának bádogozását cserélték ki. Az elmúlt négy évben műemléki felügyelet mellett Masz- nyik Csaba építészmérnök vezetésével készültek el a renoválás tervei. A padokon kívül szinte minden megújult. A tetőszerkezet 200 éves faanyaga, a tető pala héjazata elfáradt az évek során. Most a 4-es úton már messziről látszik az újjávarázsolt tető. Végezetül pedig kívül-belül új vakolatot, színt kapott a templom. A felújítás az országos egyház segítségével és állami támogatással jöhetett csak létre, mivel a többéves rekonstrukció összköltsége meghaladta a 150 millió forintot. A gyülekezet saját forrásaiból, a hívek adományaiból közel 20 millió forinttal vette ki részét az anyagi tehervállalásból. Ezen a vasárnapon a pilisiek együtt köszönték meg Istennek az adományokat és a lehetőséget, hogy olyan történelmi helyzet adódhatott, amikor ekkora segítséget kaphattak. A hálaadó istentiszteleten D. Szebik Imre püspök-elnök hirdette Isten igéjét Péter apostol szavai alapján: „ Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá. ” (lPét 2,5) Prédikációjában a gyülekezet lehetőségeiről, felelősségéről is szólt, hiszen a 6000 főt,számláló evangélikus egyházközség Pilis község meghatározó közössége. Az istentiszteleten és az azt követő ünnepi közgyűlésen a vendégek és a gyülekezet tagjai együtt élhették át Isten hatalmának, erejének közelségét. A gyülekezet több mint 200 éves története is azt bizonyította, hogy Isten a történelem viharaiban is megőrizte, megtartotta ezt a közösséget. Isten adja meg, hogy ne csak a templom, hanem a gyüle- ‘kezet élete is megújulhasson, és minél többször élhessék át együtt: Isten hatalmas! Krámer György Jubilate, azaz az öröm vasárnapján a téti egyházközség is örvendezhetett. Május 11-én arra emlékeztek, hogy 225 esztendővel ezelőtt helyezték el barokk stílusú templomuk alapkövét. Az ünneplő gyülekezetben Mk 2,18-22 alapján Jankovits Béla esperes hirdette Isten igéjét. Prédikációjába beleszőtte a téti történelem néhány eseményét is, így megtudhattuk, hogy 1698-ban 259 ember élt ezen a településen, és közülük 171-en voltak evangélikusok. 1774-ben mindent elveszítettek, leégett a fatemplom, a parókia, az iskola. Négy év múlva, 1778-ban kezdték el az új templomot építeni, a bizakodó hit bátorságával. Sokat tanulhatunk a régmúlt eseményeiből, de tudnunk kell újat is kezdeni. Ehhez az a teendőnk, hogy Krisztushoz, a hit forrásához térjünk vissza - emelte ki az esperes. Az úrvacsorás istentisztelet ünnepi közgyűléssel folytatódott. A megjelenteket Kozma Imre másodfelügyelő köszöntötte. Felszólalásában utalt arra, hogy Nagy Viktória, Pátka Dávid, Tulner Balázs, illetve Karsay Lajos lelkész közös munkájának köszönhetően mindenki kézbe veheti a közösség történetét ismertető rövid összefoglalót. Mivel ez a dolgozat a kezdetektől a második világháborúig menően tárgyalja az eseményeket, ezért ő a későbbiekről kívánt néhány szót szólni. Szavaiból kiderült: a két világháború súlyos, elsősorban emberi veszteséget jef Készülünk a IV. országos evangélikus találkozóra Székesfehérvár, a királyok városa Alba Regia Magyarország legrégibb városa. Alapítása Géza fejedelem nevéhez fűződik, Szent István királyunk pedig az ország fővárosává tette. Amíg a török el nem foglalta (1543), a magyar királyok és királynék többségét itt koronázták, és itt is temették el. A virágzó középkori város a 145 éves török uralom alatt elpusztult, s csak a 18. században építették újjá, ekkor már barokk stílusban. A II. világháború idején Székesfehérvár sokat szenvedett, épületeinek jó része lakhatatlanná vált, számos polgári áldozat volt. A háború után gyors fejlődésnek indult a város, új iparágak települtek ide, több mint százezerre nőtt a lakosság száma. Napjainkra a történelmi hangulatú, nem túl nagy kiterjedésű belvárost sikerült megőrizni, és ezt a magot veszi körül a panelházak rengetege. A régi város, ahol a történeti és a művészeti emlékek színe-java található, mindössze egy nagy térből, valamint három-három, hozzávetőleg párhuzamos, szabálytalanul kanyargó utcából áll. Két óra alatt minden utca, sikátor, tér és köz bejárható. Az alkalomhoz illően kezdjük sétánkat az idén 71 éves evangélikus templomunktól. A Várkörúton átkelve a Fő utca elején a Magyar Király Szállót, közvetlenül mellette pedig a Vörösmarty Színház felújítandó épületét láthatjuk. A sétálóutcán továbbhaladva megcsodálhatjuk a Virágórát és vele szemben a mártír várkapitány, Varkocs György szobrát. A Melocco Miklós alkotta Mátyás király-emlékmű megtekintése után betérhetünk a Fekete Sas Patikamúzeumba, ahol érdemes megnézni az eredeti bútorokkal berendezett egykori jezsuita gyógyszertárat. Szemben a volt jezsuita rendházban kapott helyet a Szent István Király Múzeum. Közvetlenül mellette látható a Nepomuki Szent János-temp- lom barokk épülete, ami ciszterci templomként ismert. Ajánljuk a sekrestye tölgyfából faragott rokokó stílusú berendezésének megtekintését is. Lassan kijutunk a Városháza térre, ahol a Püspöki Palota impozáns épüléte és a város jelképének tekintett Országalma áll. Térjünk be a középkori Romkertbe, amely az utóbbi években a fölé épített, sokak által vitatott tetőszerkezet miatt híresült el. Itt láthatóak az I. István által építtetett királyi bazilika és a királysírok maradványai. A bejárat melletti mauzóleumban Aha Novák Vilmos hatalmas freskói a Szent Korona és a Szent Jobb történetét elevenítik meg. A terem közepén található Szent István királyunk fehér mészkőből faragott szarkofágja. Az emlékhelyen körbesétálva dombormüvek, kőfaragványok emlékeztetnek a középkori bazilika dicső múltjára. Visszatérve a térre a polgármesteri hivatal épülete előtt Pátzay Pál Tízes huszárok című emlékművét nézhetjük meg. A tér másik oldalán Lugossy Mária fekete gránitba süllyesztett haranggal emlékezik a II. világháború áldozataira. Ennyi látnivaló után egy kis időre megpihenhetünk a hangulatos kávézók valamelyikében, majd folytassuk sétánkat a Romkert sarkánál induló Kossuth utcában. Kijutva a Hősök terére a bazilika altemploma előtt az ún. „fekvő katona” őrzi az I. világháborúban elesettek emlékét. Ha kellő időben - valamelyik páros órakor - érünk erre a területre, különleges élményben lesz részünk: megnézhetjük a Bástya söröző mögötti kis udvarban a zenélő óra körbejáró figuráit. Menjünk vissza a Hősök terére, és á Géza fejedelem szobra melletti lépcsőkön sétáljunk fel a Szent István-székesegyház- hoz, a bazilikához. Székesfehérvár legnagyobb templomát IV. Béla alapította, majd a 18. században barokk stílusban építették át. Legértékesebb részei a szentély és a Cymbal festette mennyezetfreskók. A templom előtti tér ünnepélyes hangulatát fokozza Székesfehérvár egyetlen épségben megmaradt középkori épülete, a gótikus Szent Anna-kápolna és az előtte álló Kálmáncsehi Domonkos-szobor. Az Arany János utcán továbbhaladva a Szent István téren megcsodálhatjuk első királyunk lovas szobrát és a klasszicista stílusban megépített megyeházát. A hangulatos Megyeház utca régi házai között sétálva érdemes megtekinteni a Babamúzeum különleges gyűjteményét. Ez a kiállítás az első vármegyeházában kapott otthont, amely az evangélikus gyülekezet használatában volt 1869-1980 között. Visszaérkeztünk a Városháza térre. Ha van még időnk és kedvünk, folytathatjuk a barangolást, és megkereshetjük a Városi Képtárat a Deák-gyűjteménnyel, a Csók István Képtárat, Wathay várkapitány szobrát a régi várfalmaradványok előtt, Szent László emlékművét, illetve Bory Jenő Püs- pökkút című szoborkompozícióját. Ha kirándulókedvünk engedi, akkor látogassuk meg a városközponttól kb. 5 km távolságban lévő Millenniumi emlékművet, az Aranybulla emlékművet és a hitvesi szeretet tiszteletére épített Bory-várat is. Mészáros Magdolna és Czibik Márta lentett a gyülekezet számára. Az épületekben kárt nem okozott, de mindkét alkalommal elvitték a templom egyik harangját. Később államosították a gyülekezeti iskolát. 1951-ben lett új harangjuk, és 1975-ben készült el az új parókia. A templomot fennállása óta eddig háromszor - 1949-ben, 1967-ben, majd 1984- ben - tatarozták. Mivel mocsaras területen épült, mára ismét leromlott állapotba került, újbóli felújításra lenne szükség. „Ez a múltjára mindig méltán büszke gyülekezet négy esperest és négy püspököt adott az egyházmegyének. Elődei a hit bátorságával mertek belevágni az építkezésbe, nekik is így kell tenniük. A templom rendbehozatala elsősorban nem pénz-, hanem hitkérdés” - hangsúlyozta a másodfelügyelő. Köszöntőjében ugyancsak az ősök példáját állította a gyülekezet elé a 4500 lelkes város polgármestere, Szabó Ferenc. Ezután Karsay Lajos lelkész kapta meg a szót, aki elsőként Ittzés János püspök, dr. Medgyasszay László országgyűlési képviselő, valamint Béres László beledi lelki- pásztor köszöntését olvasta fel. Majd arról szólt, hogy két és fél esztendős szolgálat után megilletődve áll most itt, a múltról beszélő ősi falak között. A jövőre tekintve elmondta, hogy immár két éve zajlik az egykori iskolaépület újjáépítése, készül az új gyülekezeti ház. Emellett azonban - amint az márt elhangzott - a templom is tatarozásra szorul, továbbá fel kellene újítani az orgonát is. A téti gyülekezet templomának „születésnapi ünnepsége” az ún. Európa-házban megrendezett tárlatok megtekintésével - gyülekezettörténeti, valamint Nagy István „Keresztek” című, Tét és környéke korpuszait bemutató fotókiállításával - és állófogadással folytatódott. Az Evangélikus Országos Múzeum munkatársa, Zászka- liczky Zsuzsanna jóvoltából erre az egy napra ismét „hazakerült” az a 18. századi cibórium (ostyatartó doboz) és paténa, amely egyébként a Deák téri Evangélikus Múzeum állandó kiállításának része. A nap záróakkordjaként a gyülekezeti hittanverseny eredményének kihirdetése, majd zenés áhítat következett, ahol a negyedszázados múltra visszatekintő téti ifjúsági fúvószenekar, illetve a Kisfaludy Károly Általános Iskola énekkara szolgált. Gazdag Zsuzsanna A jó kapcsolatok jegyében Medgyessy Péter miniszterelnök május 8-án hivatalában fogadta Szebik Imre elnök-püspököt és Frenkl Róbert országos felügyelőt. A megbeszélésen jelen volt Kiss Péter kancelláriaminiszter, Draskovits Tibor kabinetfőnök és Gulyás Kálmán címzetes államtitkár, az Egyházügyi Titkárság új vezetője. Az elmúlt évi kormányalakítást követően az egyházi vezetők több ízben találkoztak a miniszterelnökkel, de kifejezetten az evangélikus egyház és a kormány között most először került sor előkészített, hivatalos megbeszélésre is. Biztató volt a mintegy háromnegyed órás tárgyalás igen jó légköre, hangulata. Ennek az emberi tényezőkön túl a közös, felismert felelősség adta meg az alapját. Az egyház részt vállal a társadalmi teherviselésben: többek között iskolákat tart fenn, szeretetintézményeket működtet, hozzájárul a szociális háló erősítéséhez. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nézete szerint az államnak nem egyházpolitikája kell, hogy legyen, hanem egyenrangú partneri kapcsolatra van szükség az állam és az egyház között, a törvényekben meghatározott kereteket tartalommal megtöltve. Az egyház-finanszírozás ügyét az eddigi mederben - amennyiben lehetséges hosszú távra rendezni kívánja a kormány. Kiszámítható, korrekt, az évenkénti költségvetési alkutól független rendszert szeretnének kialakítani, melyhez kérik az egyházak közreműködését. Kívánatos lenne, hogy ebben a kérdésben az őszi parlamenti ülésszak - a költségvetési törvény benyújtása - előtt konszenzusra jussanak az egyházak és az állami szakértők. Az egyházi vezetők tájékoztatták a miniszterelnököt a tervezett Evangélikus Egészségügyi Centrum előkészületi munkálatairól, és kérték segítségét, hogy amikor a koncepció kormányzati döntést igénylő elemeit majdan előterjesztik, pozitív döntés szülessen. Medgyessy Péter kijelentette, örömmel támogat minden olyan törekvést, amely hozzájárul az egészségügyi ellátás bővüléséhez, színvonalának emelkedéséhez. A beszélgetés végén kifejezte, hogy az egyházzal a Miniszterelnöki Hivatal, illetve az Egyházügyi Titkárság tartja a rendszeres kapcsolatot, de ha az egyház igényli, ő is bármikor készséggel rendelkezésre áll. Időnként pedig hasonló meghívásokkal kíván hozzájárulni a jó együttműködéshez. Dr. F. R. D. Szebik Imre elnök-püspök és dr. Frenkl Róbert országos felügyelő (jobb szélen) a kormány képviselőinek karéjában Déri Miklós (MeH) felvétele Bottá Dénes Felvétele
