Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-05-04 / 18. szám

2003. MÁJUS 4. 11. oldal Evangélikus Élet Üzinet az Ararjtról ______ ro vatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla „ Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó. ” (Zsolt 51,9) A zsoltáros ebben a versben a lelki megtisztulás szimbólumaként egy tapasztalatra épülő, termé­szetből vett példát hoz elénk. A Szentírás példája nyomán fedezzük fel mi is bátran Urunknak a teremtett világban felénk nyújtott ajándékait - soha meg nem feledkezve magáról a Teremtőről. Az illóolajokról Az úgynevezett illóolajok a növények különböző részeiben (levél, gyökér, ké­reg, virág, szár, ág, termés) található illé­kony, illatos olajok, amelyek a növény életfunkcióit irányítják. Nem téveszten­dők össze az illatukat imitáló, szintetikus vegyipari termékekkel, amelyeket az ér­vényben lévő törvények szerint tilos illó­olaj megnevezéssel forgalmazni. Régtől fogva gyógyhatást tulajdoníta­nak nekik, a középkori, az ókori és felté­telezhetően a még korábbi orvoslás esz­köztárában is kiemelt helyet foglaltak el. Az illatos füstölők, olajok, balzsamok, gyanták mindamellett szakrális áldozati ajándékként, testápolószerként stb. is nagy becsben álltak. A gyógyítás hagyományát a katolikus szerzetesek és apácák is jó ideig folytat­ták. Az illóolajokkal, a gyógynövények­kel, illetve a természetes eszközökkel és módszerekkel való gyógyítás a 20. szá­zadra lassan feledésbe merült, amiben közrejátszott a (nyugati) tudomány, vala­mint az orvostudomány fejlődése és tér­nyerése is. Hippokratész nagyon is meg­szívlelendő tanácsa, miszerint ételünk legyen az orvosságunk, ugyancsak hát­térbe szorult. A vegyipar erőteljes fejlődésének meg­indulásával nagyjából egy időben, többek között a francia kémikus Gattefosse és az orvos Valnet munkássága nyomán, a 20. század első felében újra előtérbe kerültek. Az egyik anekdota szerint a laboratóri­umban kisebb balesetet szenvedő Gattefosse - minekutána belemerült az il­lóolajok tanulmányozásába - meglepve tapasztalta, milyen gyorsan és szépen gyógyul a levendulaolajjal ellátott égési sérülés. Tőle származik az aromaterápia kifejezés, az ő hatására valósította meg Valnet a gyógynövényekkel való gyógyí­tás gyakorlatát saját orvosi praxisában. Az illóolajok hatásmechanizmusa még nem pontosan ismert. Úgy tűnik, hogy az illatok feldolgozásáért egy ősi agyterület felel, amely a vegetatív ideg- rendszer és az érzelmek befolyásolásá­ban is szerepet játszik. így tehát az illa­tok az általuk kiváltott érzelmi hatás (kellemes-kellemetlen, izgató-nyugtató) közvetlenül befolyásolja a hangulatot, a kedélyállapotot (ami eleve hat az egész­ségi állapotra), illetve a vegetatív ideg- rendszeren keresztül az egész szervezet állapotát és működését. Bárhogy is mű­ködik a dolog, a tapasztalatok megerősí­tik az illatok hatásának jó hírét. Az illóolajok azonban nemcsak a szagláson keresztül fejtik ki jótékony ha­tásukat, a bőrfelületen keresztül is felszí­vódnak és hatnak, így fizikai sérülések, betegségek helyi kezelésében is alkal­mazhatóak. A jó minőségű illóolaj különböző ve- gyületek kifinomult, kiegyensúlyozott keveréke, amelyben minden összetevő­nek megvan a maga helye és szerepe - ugyanúgy, ahogyan a természetben vagy az emberi szervezetben is. Ezt a finom rendszert értelemszerűen zavarhatja, ha szennyezések kerülnek bele. Ezért is fontos - nem csak az illóolajat adó növé­nyek esetében - a minősített bioter­mesztés vagy a vadon termés. Ez biztosít­ja, hogy ne legyenek szintetikus, mérgező vegyszermaradványok az illóolajban, másfelől a növény a maga természetes rit­musának és igényeinek megfelelően, jó minőségű talajon, kedvező éghajlaton fej­lődjön, miáltal a legjobb minőségű olaj nyerhető ki belőle (harmadrészt így jelen­tősen csökken a termesztés környezetre gyakorolt káros hatása). A természetes il­lóolajok kémiai összetettségét közel sem lehet mesterséges úton reprodukálni, pe­dig ez vélhetően nem elhanyagolható sze­repet játszik a gyógyhatásban. (A rózsa­olaj esetében a közel 400 természetes összetevőből 40 található meg a mestersé­ges változatban.) Maga az olaj különféle, sokszor mun­ka- és időigényes eljárásokkal nyerhető ki a növényekből. Ennek tudható be az, hogy egyes olajok ára viszonylag magas, illetve a különböző fajták között nagy az árkülönbség. A ma rendelkezésünkre álló technológiákkal egyes illatokat (orgona, ibolya, őszibarack stb.) nem lehet kinyer­ni a növényből, ezért csak szintetikus úton állíthatók elő. Az úgynevezett hidrolátumok vagy virágvizek az illóolaj-desztillálás értékes melléktermékei, amelyek szintén szá­mos felhasználási lehetőséget kínálnak. Az illóolajok alkalmazásának fontos ki­egészítői az ápoló, hidratáló hatású, il­latmentes alapolajok (másképpen bázis­olajok), amelyek a masszázs és a test­ápolás során az illóolajok hordozó-, illetve hígítóközegéül szolgálnak. A nö­vényi alapolajok - az elterjedt kőolaj- és paraffinszármazékokkal ellentétben - minden tekintetben megfelelnek a bőr igényeinek, a testápolásban a legjobb al­ternatívát képviselik (különös tekintettel a csecsemőkre és az allergiásokra). A he­vítés nélküli sajtolás biztosítja, hogy az értékes összetevők sértetlenül az olajban maradjanak. Az illóolajok többféle módon fel­használhatóak, és számos célra alkalma­sak. A gyógyításon (párologtatás, inha­lálás, borogatás, fürdő) és testápoláson (krémek, parfümök) túl a szellemi álla­pot befolyásolására (pihenés, lazítás, stresszcsökkentés), valamint a háztartás különböző területein is (pl. rovarriasztás, tisztító-, mosó- és vasalóvíz, szekrény- és ruhaillatosítás). Mint annyi másban, az illóolajok al­kalmazásában is első az óvatosság, a mértékletesség és a fokozatosság. A tisz­ta illóolajok olyan töménységben tartal­mazzák a hatóanyagokat, hogy egészen kis mennyiségben sem maradnak hatás­talanok, sőt. Szakértők szerint az illó­olajokból is sokszor a kevesebb több. Ami az egészséget illeti, itt szintén a ré­gi bölcsesség érvényes, miszerint a leg­jobb gyógymód a megelőzés. Az egyik legfontosabb elv: az illóolajokat mindig hígítva használjuk, tehát egy kevés il­latmentes krémhez vagy alapolajhoz keverve. Az illóolajok nem csodaszerek, de megfelelő módon alkalmazva látványos eredményeket lehet velük elérni. A táp­lálkozással és az életmód egyéb elemei­vel társítva nagyon sokat tehetnek az egészségért és a jó életminőségért. Török Tamás Az Ararat bioboltban kapható illóolajok és illóolaj-készít­mények, hidegen sajtolt növényi alapolajok a legkitűnőbb minőséget képviselik. Boltunkban kapható további termékek: környezetbarát mo­só- és tisztítószerek, biominősítésű felnőtt- és babakozmeti­kumok, tisztálkodó-, hajápolószerek, ellenőrzött bioter- ■ melésből származó ruházat, növényi sztearin- és méhviasz gyertyák, biominősítésű élelmiszerek. Ararút öko- és biotermékek szaküzlete - Evangélikus ökocentrum 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel.: 411-0385 Fax: 411-038ó e-mail: ararat.oko@lutheran.hu Nyitva tartás: H-P 10.00-18.00, Szombat: 09.00-13.00 ÜJ BERES Az egészséges emberért Anyák napjára Nem hiszem, hogy van még egy olyan meghitt és mély lelki­séggel átitatott napja az évnek, mint az, amelyiken az édes­anyánkat köszöntjük. Azért van ez így, mert az édesanya és a gyermek kapcsolatánál nem létezhet tisztább, önzetlenebb, nemesebb és természetesebb kapocs a világon. Olyan csodá­ja ez a mi életünknek, amit igazán csak az életet adó asszony képes teljesen tisztán megérteni, amint megtapasztalja, átéli az élet keletkezésének isteni tisztaságát. Emlékszem, hogy amikor első gyermekünket vártuk, azt mondtam a férjemnek, hogy ezért az élményért érdemes volt nőnek születnem. Az anyaság a legcsodálatosabb megélhető állapot, melyet minden mélységében a teremtődés misztériu­ma itat át. Új élet fejlődik. A gyermek, aki tovább élteti az elődök végtelen generációit, aki folytatja az élet láncát. A fo­lyamatban az édesanyáé a főszerep. Az ő szíve alatt formáló­dik emberré a piciny sejt, ő érzi gyenge mozdulásait, ő vigyáz rá, hogy míg önálló életre nem lesz képes, baj ne érje, és őbe- lőle fejlődik. Ezért érthető, hogy azt a lényt, akinek az életet adja, feltétel nélkül képes szeretni. Nem azért, mert szép vagy okos, mert szőke, vagy kedvesen mosolyog. Szereti, mert az ő gyermeke. Ebből fakad aztán, hogy a gyermek is szeretni fogja az édesanyját. Szereti, mert az anya szeretete megtaní­totta a szeret befogadására, a gondoskodása pedig megtaní­totta másokra figyelni. Sajnos ritkán keressük az alkalmat, hogy ezt kifejezzük felé. Ilyenkor, anyák napján azonban nem engedjük elrohanni magunk mellett a napot, mint sokszor a hétköznapokban, amikor nincs időnk kimondani azt a néhány nagyon-nagyon fontosat. Azt, hogy szeretlek, azt, hogy de jó, hogy te vagy az édesanyám, azt, hogy de jó, hogy vagy. Ilyenkor, anyák nap­ján megállunk ezekre a fontos mondandókra. És ilyenkor azt is tudjuk, hogy minden napnak ilyennek kellene lennie. Mert él bennünk a vágy, hogy valahogy törleszthessünk abból a jó­ból, amit tőle kaptunk. Nagy adománya az életnek, ha gondoskodhatunk azokról, akik rólunk gondoskodtak. Ha tehetünk valamit azért, hogy minél tovább együtt lehessünk szeretetben, egészségben. En­gedjék meg, hogy emlékeztessem Önöket, hogy van, ami vi­gyázhat rájuk. Talán kicsit sután jön ide, hogy ennyi szép gondolat mellett az egészségvédelemről beszélek, és termé­ket ajánlok. Mégis fontosnak tartom emlékeztetni Önöket: a szeretetet nem elég szavakkal, virággal kifejezni, hanem gon­doskodással is kell, hogy párosuljon. A gondoskodáshoz hoz­zátartozik az egészség védelme. Szeretteinket óvhatjuk olyan készítménnyel, amely biztosítja a jó erőnlét megtartását, és védi az egészségüket. A Béres Csepp képes erre, már nagyon sokaknál bizonyította. Erősíti a szervezetet, segít, hogy elke­rülhetőek legyenek a betegségek. Amikor köszönteni me­gyünk az édesanyákat, gondoljunk erre is! Ez egy lehetőség, hogy vigyázzunk rájuk, mint ahogy egykor ők vigyáztak ránk, amikor nekünk volt szükségünk arra. Én is csomagolom a cseppeket. És hadd álljak meg egy percre, hogy ideíijam minden gyermek nevében minden édesanyának: Mami, nagyon szeretlek! De jó, hogy te vagy az édesanyám, de jó, hogy vagy! Nagyon szeretném, hogy so­káig igy legyen! Béres Klára A Béres Csepp® vény nélkül kapható roboráló gyógyszer. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! evél&levél A közelmúltban megdöbbenéssel és sajnálattal értesültünk arról, hogy bizonyos sze­mélyek - akik nem tagjai egyházunknak, mégis a Hetednapi Adventista Egyházra utaló névhasználattal - sértő, primitív és méltán botránkozást kiváltó szórólapokat postáztak sok lelkész számára. Ettől a keresztényieden cselekedettől a legteljesebb mértékben elhatároljuk magunkat. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy felku­tassuk és megállítsuk őket. így ezúton szíves elnézésüket kérjük az okozott sérelmekért. Őszinte keresztény megbecsüléssel és tisztelettel: Ócsai Tamás főtitkár Pécel, 2003. április 10. Egy most megjelent könyv margójára Gumifalú otthon a Vérmezőn - mosolyog rám egy könyvismertetés címe az EvÉlet ápr. 27-i számában. Bizonyára a két évvel ezelőtt tervezett, gyerekek számára ígért regény címe egy kis érdeklődést felkeltő költői szabadsággal. Minden segítséget megadtam a szerzőnek, Miklya Luzsányi Mónikának - doku­mentumokat bocsátottam a rendelkezésére, és órákat meséltem diktafonba is, mert szívügyem a Sztehlo Gábor gyermekmentő akciójában működött mintaotthon. Való­ban „gumifalú” jelzővel tiszteitek meg bennünket, mert nálunk mindig akadt még egy hely. Segítettek a régi, drága (immár nagypapává előlépett) fiaim is. De a regény helyett először a Kortárs című folyóirat 2002. augusztusi számában „Hogy véget érjen a sötétség” címmel jelent meg egy ismertető az „Isten kezében” című Sztehlo-naplóból részeiből - az én visszaemlékezéseim összekötő szövegével, egy, a Múzeumunkban őrzött „Kiláni Tomi-napló” és a személyes beszélgetések rész­leteivel. Ez utóbbiak nem időrendi sorrendben kaptak helyet a recenzióban, melyre azt az indoklást kaptam, hogy a „hangulatuk miatt”. Vártam, vártuk a regényt. Végre kötelességemnek tartottam az otthon hiteles, rö­vid történetét összeállítani a Luther Kiadó számára - a várt regény mellé. A regény helyett végül egy dokumentumkötet jelent meg, és erről olvashattuk az ismertetőt. Ám maga a könyvajánló is számos pontatlanságot tartalmaz. Már az ér­deklődést felkeltő cím sem helytálló, tekintve, hogy az otthon nem a Vérmezőn, ha­nem a Budai hegyek legveszélyesebb helyén, a Rózsadombon volt, a Bogár u. 29. alatt. Sajnos nemcsak a címben, hanem az idézett bevezetésben is a „Vérmező lan­kái” szerepelnek. A tévedések közül az első az, hogy a Bogár utcai otthon körül már dec. 24-től tor­nyosultak a gondok, és csak jan. 1-től- az utolsó három napban - szorultunk a pincé­be, a támadás sem három napig tartott, hanem karácsonytól január 3-ig. A másik té­vedés az, hogy Stiasny Évát mint diakonisszát emlegeti a szerkesztő, pedig Luther-köri ifjúsági elnökként ismerte Sztehlót annak káplánkorából. Diakonisszák csak a Fasori gimnáziumi otthonban dolgoztak. Szeretném remélni, hogy több félre­magyarázás a továbbiakban nem ér. Eléggé elszomorít, hogy regény helyett csak az említett, elnagyolt dokumentumgyűjtemény jelent meg. Bartosné Stiasny Éva (Budapest) Böjti evangélizáció Bokodon Öröm volt látni, hogy a tavaszi munkák ellenére is kisebb-nagyobb csoportokban mentünk a kora esti órákban a böjti áhítatokra. Ittzés István érdi lelkész szolgált há­rom estén keresztül gyülekezetünkben. Ézsaiás könyvéből az 53. fejezet hangzott el estéről estére. Nagy erővel szólalt meg ez az ősi prófécia, amelyről mi már tudjuk, hogy Isten beteljesítette Fia által. „ Ö bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg. ” De van-e békességünk, és van-e igazi gyógyulásunk? Ezen kellett minden este el­gondolkoznunk, s ezt kell továbbvinni böjt után is. El tudjuk-e fogadni ezt a nagy ke­gyelmet, amit tényleg ingyen kaptunk? Tudunk-e hinni abban a Jézusban, aki értünk, miattunk és helyettünk viselte el a szenvedéseket, vagy újra és újra a világ bizonyta­lan kapaszkodóit keressük? Rá kell jönnünk, hogy kapaszkodók helyett békétlen, ökölbe szorult kezekkel és beteg, torzult arcokkal találkozunk. Az ember csak a ha­lál hatalmával rendelkezik, s akik a világ urainak hatalmában bíznak, azok könnyen válnak a gyűlölet és a háború eszközévé vagy áldozatává. Nekünk az Úr követését kell választanunk! Mivel azonban az Úr szolgájáról hallottunk, azt is megértettük, hogy miután elfo­gadtuk ezt az ingyen kegyelmet, nem elfordulni kell a világtól, hanem segítő szolgá­lattal odafordulni hozzá. Evangélikusok, reformátusok és katolikusok együtt énekel­tük válaszképpen a Jézusról szóló énekeket. Az oroszlányi evangélikus gyülekezet ifjúsága is gazdagította estéinket énekszolgálattal. Végül a gyülekezetünk felügyelője, Zsebők István megköszönte Ittzés István szolgá­latát, a gyülekezettől pedig azt kérte, hogy ragadja meg a kegyelem ajándékát, és az el­vetett mag hozzon jó termést a közösség életében. Evangélikus énekeskönyvünk 203. énekének egy sorával könyöröghetünk: „Kérlek, halálod ára rajtam ne vesszen kárba!” Özv. Szabó Mihályné (Bököd) Iskolák tegnap és ma Sok vita folyik mostanában az iskolákról és a tanításról. Ez indított arra, hogy meg­írjam, hogyan is oktattak régen. Gyenesdiásról írt munkámban szóltam az iskola történetéről is. 1849 őszén a sza­badságharc leverése után a Meleg-hegy tövébe menekült Táncsics Mihály barátja, Gödörházy Antal. A házikó egy szobából és a fustöskonyhából állt. A szobában két fal tövében vastag fatörzs volt: azokra ültek a gyerekek, s úgy tanította őket. A távo­labb lakókhoz, illetve ahol több gyerek volt a házban, maga járt el, és ott tanította őket. Amikor gyűjtöttem a falu történetéhez az anyagot, Szabó nénitől megkérdez­tem, hogy a szüleit, nagyszüleit ki tanította. Ő így válaszolt: „Nagyapám mesélte, hogy ő ágytul tanult. Hat gyerek volt, de csak háromnak volt csizmája. Hideg télben a három gyerek az ágyban a dunyha alatt töltötte a napot. Megjött az öreg tanító, le­ült az ágy szélére, s úgy oktatta őket.” Nagyapám Szentetomyán, egy tanyaközpontban lévő iskolában tanított. Sok gye­rek 2 km távolságból járt ebbe az iskolába, sárban, hóban... Édesapám mesélte, hogy egy téli napon délután nagy hóvihar támadt. Nem tudtak hazamenni a gyerekek. A padokat kirakták a gangra, szalmát terítettek a padlóra. Nagyanyám bablevest főzött nekik vacsorára. Lefektették, s mindenféle ruhadarabbal takarták be őket. Nagyapám egész éjjel kukoricaszárral fűtötte a kemencét. Ilyenek voltak a régi tanítók. Feláldozták életüket a gyerekekért. Édesapám ötven évig tanított Nagytarcsán. Két tanítója volt a falunak, apám taní­totta az alsó három osztályt. Sokszor száznál is több gyerek volt az iskolában, még a katedra dobogóján is ültek. Térdükön az irka, s úgy írták a tollbamondást. Nem volt sok és nagy az anyag, de az alapokat - írás, olvasás, számolás - megtanulták. Tanítók, tanárok! Megemelem a kalapom előttetek. Hernád Tibor Az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus zenés áhítatot rendez 2003. május 8-án, csütörtökön este 6 órakor a hittudományi egyetem énekkarának (vez. Csorba István), fúvósegyüttesének (vez. Johann Gyula) és liturgikus ének sze­mináriumának (vez. Finta Gergely), valamint zenét tanuló hallgatóinak közre­működésével. A belépés díjtalan. A befolyó adományokat a Máramarosszigeti Magyar Gimná­zium számára ajánljuk fel magyar nyelvű oktatási segédanyagok beszerzésére. HIBAIGAZÍTÁS Lapunk húsvéti számában sajnálatos névelírás történt a kemenesmagasi tudósításban. A gyü­lekezet egykori lelkészének neve helyesen Tóth János. Ő az, akinek emlékére emléktáblát állí­tottak, míg a kéziratban szerepeltetett Tóth Sándor a szomszédos Mezőlak lelkipásztora volt. Ezúton kérünk elnézést a családtól és minden érintettől. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents