Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-04-27 / 17. szám
Evangélikus Élet 2003. ÁPRILIS 27. 11. oldal Egyházmegye az interneten Az Intelligens Egyház Munkacsoport rovata. Rovatgazda: Babics Csaba A Vasi Evangélikus Egyházmegye honlapját azzal a nyilvánvaló szándékkal indította el Vető István esperes 2001 nyarán, hogy ezáltal a megye evangéli- kussága egy virtuális kirakaton keresztül is láthatóvá váljon. Az első oldalak alapvetően informális jellegűek voltak, illetve a kapcsolatfelvételre törekedtek. A http://church.lutheran.hu/vasev címen elérhető, egyre inkább portálra emlékeztető lap mára alapvetően átalakult, illetve kibővült. A szerkesztést az indulás után hamarosan az vezérelte, hogy az egyházmegye munkaágai szélesebb nyilvánosságot kapjanak, a felelősök, megbízottak bemutathassák szolgálatukat. Ha valaki meglátogatja a fenti címet, láthatja, hogy az egyes tisztségviselők különbözőképpen viszonyulnak az új lehetőséghez. E körből kiemelkedő az „Ifjúsági munka” rovat, ahol a közelmúlt eseményeiről, illetve a közeljövő híreiről olvashatóak folyamatos tájékoztatások és tudósítások. A honlapon megtalálhatóak az egyházmegye kormányzati szerveinek oldalai is, ahol a közgyűlés és a presbitérium tagjainak nevei, a kormányzati szervek határozatai, rendeletéi jelennek meg. Ugyancsak van helye a lelkészi munkaközösség híreinek, dokumentumainak. A honlapba integrálva elérhetőek az országos név- és címtár vasi vonatkozású adatai is. A másik, igen fontos feladat az állandó hírrovatot működtetése. Itt a látogató minden olyan információt megtalál, ami az egyházmegyében történt vagy történni fog, és a szerkesztőkhöz, illetve a tömegtájékoztatási megbízotthoz eljut. Ez a lap összegyűjti a különböző rovatok híreit, így egyetlen oldalról el lehet érni mindent. Folyamatosan megjelennek rajta a különféle, egyházi szervezetek számára is elérhető pályázati kiírások, melyekhez rövid eligazítás is tartozik. Fontos szerepet szánunk az ökumenikus híreknek, információknak. Az Öku- mené rovatban a felekezetközi eseményekről szóló különféle tudósítások olvashatóak, de megtalálhatóak és letölthetőek az ökumenikus esketési liturgiák szövegei, valamint az Ökumenikus Charta szövege és ajánlása is. Minden gyülekezet módja van arra, hogy életét, történetét saját oldalain is bemutathassa. Több gyülekezet már tudatosan élt ezzel a lehetőséggel, így például az interneten keresztül is megismerkedhetünk az alsósági vagy a szombathelyi gyülekezetekkel. E téren a közeljövőben hamarosan jelentős változások várhatók. Több vasi gyülekezet is dolgozik már azon, hogy önálló honlappal jelenjen meg. Meg kell találni a módját annak, hogy ezeket az egyházmegyei portálba integrálva is meg lehessen jeleníteni. A honlapnak az interaktív megoldások terén azonban vannak még hiányosságai. Az induláskor már volt vendégkönyv, terveztük fórumok elindítását is. Talán a megfelelő propaganda hiánya okozta, de erre eddig nem volt fogadókészség. Szükség van rá, így mindenképpen megvalósítandó egy jól előkészített hírlevél-szolgáltatás, levelezőlista, vitafórum is. Ezek beindítása azonban már egy új koncepció részét képezi. A közeljövőben reményeim szerint az eddigi statikus, keretes megoldás helyébe egy dinamikus portál lép, ahol az érintett tisztségviselők saját oldalaik szerkesztői lehetnek, és ahol interaktív, korszerű, ugyanakkor az egyház szolgálatát a legtökéletesebben segitő felületet talál az egyre gyakrabban betérő látogató. Erdélyi Károly Ne aggodalmaskodjál! Környezetünk percről percre bombáz minket különféle üzenetekkel arról, hogy mi a fontos, mire van feltétlenül szükségünk: pénz, karrier, elismerés, lehengerlő külső... Mindemellett ott a család, a barátok, akikért szüntelenül aggódunk. Hihetetlen energiát és időt vesz el a sok tépelődés afelett, hogy miként tudnánk a magunk és szeretteink álmait megvalósítani. Hány áttöprengett éjszaka áll már mögöttünk, s talán még több előttünk, amikor egymást váltják aggódó gondolataink; amikor próbálunk mindent a lehető legjobban megtervezni, és nemcsak a holnap, hanem a következő hét, hónap vagy év lehetséges nehézségeire felkészülni. Hónapokkal kétéves ösztöndíjam lejárta előtt én is már a jövő év kihívásain töprengek, és azon aggodalmaskodom, hogyan fogok ismét beilleszkedni az otthoni környezetbe, mit kell „feltétlenül” átgondolnom, megterveznem a szeptemberi tanévkezdésre; és már most azon sóhajtozom, mit gondolok majd, ha ott állok az oslói repülőtéren, búcsút intve a sok fantasztikus élménynek, amellyel itt gazdagodtam. Változtat ez valamit is a tényeken? Ugye, nem? Tűnődjünk el legalább egy rövidke pillanatra: vajon tényleg olyan dolog miatt aggódunk, amely nélkülözhetetlen számunkra, vagy ami ebben a pillanatban igényel megoldást? S ha igen, akkor segítenek bármit is az áttöprengett éjszakák? Elgondolkodtat a kis versike: „Aggodalom még sohasem mászott hegyet. Aggodalom még sohasem fizetett számlát. Aggodalom még sohasem szántott fel könnycseppet. Aggodalom még sohasem csillapított félelmet.” Jézus ezt mondta tanítványainak: „Ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok, mert több az élet a tápláléknál és a test a ruházatnál. Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csürük, Isten mégis eltartja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál! De aggodalmaskodásával ki tudná közüle- tek akár egy arasznyival is meghosszabbítani életét? (...) A ti Atyátok pedig hídja, hogy szükségetek van ezekre. Inkább keressétek az ő országát, és ráadásul ezek is megadatnak nektek.” (Lk 12,22-25.30-31) Hulej Enikő Mindennapi félelmeink Jártamban-keltemben egyre többször tapasztalok egy szokatlan jelenséget. Minduntalan APEH-ellenőmek vélnek. Nem, nem ironizálni akarok ezzel, s eszem ágában sincs megbántani a pénzügy ellenőreit, sőt olcsó élceket sem óhajtok a szám- és számlavizsgálók ellen gyártani. A jelenség azonban szembeötlő. Sokszor még olyan helyen is látok zavart tekintetet, ahol már évek óta vásárolok, igaz, ott sem ismerik valódi foglalkozásomat. Fizetés után - cseppet sem természetes mozdulattal, zavart mosoly kíséretében - állítják ki a számlát, és sietve nyújtják, bizonyítandó: mi mindig így cselekszünk ám! Az eladók: félnek. Félnek az ellenőrzéstől, az esetleges lebukástól, az ezt követő horribilis bírságtól, a következményeként megjelenő munkanélküliségtől. Persze egyszerű lenne a gyógyír, de az sem ad teljes megoldást, hiszen a számlázás miatt csökkenő árbevétel egzisztenciálisan kelthet félelmet a kereskedőben. De nemcsak a piacon vélem felbukkanni a félelmet: a hétköznapi beszélgetésekben, a közlekedési eszközökön hallható, a megnyilvánulásokban látható, sőt az írott és az elektronikus sajtóban is tetten érhető. Meggyötört arcú, sok évet egy helyen hűségesen dolgozó, ám most mégis kitett munkás nyilatkozik borúlátóan jövőjéről. Fél. ő volt az egyetlen kereső a családban, s most állás nélkül maradt. Mi lesz így velük? Közvélemény-kutatási adatok olvashatók, melyek azt tükrözik, hogy az emberek aggódnak, sokszor félnek a háborús helyzet miatt. Félő, hogy terroristák céltáblája lehet az ország. Nyugdíjasok féltik törékeny jövőjüket a jelentős áremelések miatt. De lehet - sőt sokszor kell is - félniük a városlakóknak, ha dolguk végett sötétedés után az utcán kell tartózkodniuk. S ha ez netán külvárosban esik meg velük - nemigen akad, aki elvitatná reszketésük jogosságát. Pedig nemhogy több, hanem egyre kevesebb dolog aggaszthatna bennünket. Hiszen régen nem olyan félelmetesek már a természeti jelenségek. Bár nem lehet félvállról venni mondjuk a vulkánok kitöréseit, de ha jön az áradat, már senki sem nézi az eseményeket tehetetlenül, mivel jól szervezett mentőakció keretében elszállítják a helyszínről. Ki ijed még meg, s tesz fogadalmat villámlás idején, mint Luther Márton is azon a bizonyos viharos éjszakán? A megtizedelt állatvilág sem olyan félelmetes már, hiszen életterük az embertől egyre távolabb került. Vadállatokat is legfeljebb csak az állatkertben láthatunk... Az embernek az embertől kell nap mint nap félnie, az ember az embertől nincs biztonságban! Vagyis egyik teremtménynek a másiktól kell rettegnie! Pedig az Atya nyilvánvaló szándéka szerint egyenlőknek, egyenrangúaknak, sőt egyenjogúaknak kellene lennünk. Ám az emberek, felülbírálva Urukat, különbséget tesznek ember és ember között, s uralkodási vágyától hajtva kívánnak mások fölé kerekedni, kiváltva ezzel uralkodásuk alapját, a félelmet. S az még a jobbik eset, ha tudással kívánják elérni a kívánt hatást, ám nem ritkán pénzzel, gyakran fenyegetéssel, erőszakkal, megfélemlítéssel vagy egyszerűen csalással. Nem jól van ez így! Hiszen nem szabadna, hogy földi létünket mindennapi félelem kísérje, nem erre születtünk, „nem erre kaptunk mandátumot”. Bár az sem lenne jó, ha teljesen száműzni akarnánk ezt az érzést, hiszen szükséges, sőt kívánatos, hogy istenfélelemben éljünk. Ez azonban senki másra nem, csak Istenre és az egyénre tartozik. Mint ahogy hétköznapi dolgainkban is nyugodtan Teremtőnkre bízhatjuk magunkat, ha a lelkiismeretünk szerint mindent gondosan megtettünk azért, hogy családunk és magunk biztonságát megteremtsük. Otthon vagy munkahelyen, utazáson vagy szórakozás idején - biztosak lehetünk benne, hogy van, aki figyel és vigyáz ránk. Aki fiával „üzente”: „Ne félj, csak higgy!" (Mk 5,36) Gyarmati Gábor cvól&levél&evél&levél Lapunk húsvéti számában közöltük dr. Hafenscher Károly méltatását a Fokoláre Mozgalom alapitó elnökének új könyvéről. A budapesti Olasz Intézetben tartott április 9-i könyvbemutatót követően munkatársunk az alábbi levelet kapta az est római vendégeitől. (A levél eredetije olasz nyelven íródott.) Hafenscher Professzor Úr! Nem térhetünk vissza Rómába anélkül, hogy ne mondanánk el Önnek, kedves Professzor Úr, meghatódottságunkat, amelyet az Ön szavai váltottak ki bennünk, amelyeket Ilona olvasott fel Chiara Lubich Az új úton című könyvének bemutatóján. Elvisszük Chiarának az Ön csodálatos munkáját. Ezúton is kifejezve köszönetünket, biztosítjuk arról, hogy imáinkban kérjük az Ön gyors és teljes felépülését. Kívánunk szent húsvétot, nagyrabecsüléssel és szeretettel Budapest, 2003. április 15. Valeria Ronchetti s. k. - Guiseppe di Giacomo s. k. A sepsiszentgyörgyi Luther-szoborra további adományokat várnak Néhai özv. Bajka Zoltánné Fehér Katalin lelkipásztori pályáját lapunk 2003. jan. 12-i számában (egy hónappal halála után) Missura Tibor ny. kelenföldi esperes ismertette röviden. Katalin testvérünk 1956-1996 között volt a sepsiszentgyörgyi gyülekezet lelkésze, amely a falurombolás elől odamenekülőkkel megháromszorozódott. Nem jómód- ból-vagyonból, hanem - szó szerint - erős hitéből építkező lélek volt: előbb imaházat, majd új, modem templomot épített. Mielőtt türelemmel viselt, hosszú szenvedés után hazatért teremtő Urához, utolsó gondolata a templom előtt felállítandó Luther-szobor sorsa volt. Gyülekezete ezért kérte, hogy a koszorúra szánt összeget ennek az alapjára fizessék be. Nálunk a budavári gyülekezet lelkésze, Bence Imre vállalta az anyaországi magánadományok összegyűjtését és a szoboralaphoz való eljuttatását. Pár hét alatt több mint 30 ezer Ft gyűlt össze magánadományokból. Köszönet az eddigi adományozóknak! Úgy gondolom, hogy Erdély - s benne evangélikus egyházunk - lélekszámban megfogyatkozott népe, néhai Bajka Katalin pásztorunk emléke még nagyobb szolidaritást érdemel tőlünk. Kérjük tehát újabb koszorúmegváltásaikat, melyeket legkésőbb június 30-ig a budavári evangélikus gyülekezet 11702036- 22377827 sz. OTP-számlájára fizessenek be. Az utalványon kérjük, tüntessék fel: „Szolidaritás - Sepsiszentgyörgy”. Előre is köszönjük. Záhonyi Lóránt (budavári gyülekezet) Diákcsendesnap Aszódon Az aszódi evangélikus gimnáziumban már hagyománya van a csendesnapoknak, melyeket évente két-három ízben szervez intézményünk hittan-munkaközössége a tanárok, illetve a diákok számára. Legutóbb április 4-ét szenteltük erre az alkalomra, és ezúttal az Apostolok cselekedeteit dolgoztuk fel. A bevezető áhítat után iskolánk mind a 21 osztályközössége konkrét tennivalókat kapott. Ezek - a Biblia adott fejezetének közös elolvasásán és értelmezésén túl - számos érdekes feladatot tartalmaztak, amelyeket a diákok osztályfőnökeik és tanáraik segítségével, hittantanáraik iránymutatása alapján oldottak meg. (A feladatok kiosztásakor természetesen figyelembe vettük az életkori sajátosságokat.) A délelőtt „második felvonása” már az aulában, az iskola egészének nyilvánossága előtt zajlott, amikor az osztályközösségek bemutatták az elkészült „produkciókat”. Voltak, akik a színpadon bábjáték, ámyjáték, dramatikus előadás műfajában adták elő megoldásukat; akadtak olyanok, akik plakátot, újságot készítettek, a rádiójáték- és videofilm-készítők pedig rögtönzött színpadi stúdióban ismertették meg a közönséggel alkotásukat. A csendesnap programját Gryllus Dániel és Halmos Béla előadóművészek témához kapcsolódó énekes-zenés összeállítása zárta. A diákok és a pedagógusok egyöntetű véleménye szerint egy tartalmas, hitben, ismeretben, élményekben sokat adó, mozgalmas csendesnap részesei lehettünk. Koncz István Alpha-kurzus - a misszió egyik mai formája Közel egy évvel ezelőtt, külföldi utazásom során több gyülekezetei is felkerestem. Egyikükben megragadott az a rendkívüli élet, amely az ottani keresztényeket jellemezte. Elkezdtem érdeklődni az iránt, milyen missziói munkamódszereket alkalmaznak. Akkor hallottam először az Alpha-kurzus kifejezést. Brosúrákat és egy Alpha News újságot is kaptam tőlük. Amikor hazajöttem, elhatároztam, hogy megvizsgálom a tematikáját, majd úgy döntöttem, kipróbálom a mi gyülekezetünkben is. Először kicsiben az ifjúsággal, majd nagyban a gyülekezetben. Közben megtudtam, hogy Magyarországon már működik egy központ, ahol a vezetők szervezett formában szeretnék megosztani a maguk és mások tapasztalatait azokkal, akik érdeklődnek a módszer iránt. A mi gyülekeztünkben az első Alpha-kurzus lassan a végéhez közeledik, ez ugyanis egy 15 alkalomból álló sorozat. Hetente három órán keresztül vagyunk együtt. Együtt vacsorázunk, éneklünk, előadást hallgatunk, egy kicsit kávézunk és teázunk, majd csoportokban dolgozzuk fel a hallottakat. Ahogyan telnek a hetek, egyre közelebb kerülnek az emberek Istenhez és egymáshoz. Egyszerűen jó együtt lenni ezeken az estéken. Ősszel indítjuk a második kurzust, melyre Ők hívhatják el majd barátaikat. Lehet azt mondani, hogy mindig is erről szólt a misszió: a már újjászületetett ember hívja a keresőt Jézushoz. Ázt gondolom, az Alpha az örök módszer mai változata. Akit Isten Lelke buzdít a misszióra, és szeretné a fenti módszert megismerni, további információt kaphat az Alpha Alapítványtól (Kormos Tamás tanácsadó). Cím: 1223 Budapest, Kistétényi u. 33., telefon: (061) 362-6017 vagy 06 20/ 547-6536 www.alpha-kurzus.hu Sándor Frigyes ev. lelkész (Miskolc) Idén nyáron is részt vehetnek magyar fiatalok a németországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület vendégeként németországi sátortáborokban. A helyszíneken magyar vezetők is jelen lesznek, akik már többször voltak ilyen táborokban. A résztvevők 10-14 éves lányok és fiúk, akik külön altáborban lesznek elszállásolva. Az utazás közösen, bérelt autóbusszal történik. Helyszín: Koblenztől nyugatra. Időpontok: 2003. július 20-augusztus 3., 2003. augusztus 2-augusztus 16. Jelentkezési határidő: 2003. április 30. További információk, jelentkezés: Zalán András, tel.: (1) 337-8244; Cím: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 14. E-mail: zalan@math.bme.hu A Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület Tappancs munka- csoportja idén nyáron is szervez sátortáborokat 10-18 éves fiatalok részére. A táborok programja: mindennap bibliaóra és elcsendesedés, kirándulás, játékok a táborhelyen és a környéken, sportversenyek, tábortűz, közös éneklés és még sok meglepetés. A táborok helyszíne: Pusztavám, Csuka-forrás (a Vértes nyugati lábánál) Időpontok: Lány tábor (10-14 éveseknek): 2003. augusztus 16-26. Fiútábor (14-18 éveseknek): 2003. július 9-19. Fiútábor (10—14 éveseknek): 2003. augusztus 6-16. Jelentkezési határidő: 2003. május 15. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! További információk, jelentkezés: Zalán András, tel.: (1) 337-8244; Cím: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 14. E-mail: zalan@math.bme.hu t
