Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-04-27 / 17. szám
6. oldal 2003. ÁPRILIS 27. Evangélikus Élet Húsvét - a szabadság és a feltámadás ünnepe Dr. Schweitzer József és dr. Erdő Péter előadása a Mindentudás Egyetemén ,;Nagy baj lenne, ha a héber Biblia és az Újszövetség Istene egymással vitatkozna. Más utakon, de ugyanazt az Istent szolgáljuk” - idézte Kar! Barth református teológus mondását dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi a Mindentudás' Egyetemén. A legutóbbi, április 14-i előadást valóban nem a diszkusszió, hanem az egymás iránti megértés .és tisztelet jellemezte. Dr. Schweitzer József a zsidó, dr. Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek pedig a keresztény húsvétról beszélt. Az előadás kétszeresen is egyedülálló volt. Egyrészt ez volt az első eset, hogy két előadó beszélt ugyanarról a témáról. Másfelől a nézők nem egy korábbi felvételt, hanem élő adást láthattak. Elsőként Schweitzer József kapta meg a szót. Elmondta, hogy a zsidó húsvét az egyiptomi rabszolgaságból való szabadulás ünnepe. A héber elnevezés (pészach) elkerülést jelent. Arra utal, hogy a tíz csapás közül a sötétség egész Egyiptomot elborította, de elkerülte a zsidóság akkori lakóhelyét, Gósen tartományt. A pészach a széderestével kezdődik. A széder (rend) szóban benne foglaltatik az est tartalma: megemlékezés a kivonulásról - egy bizonyos rend szerint. A terített asztalon szimbolikus jelentéssel bíró étkeket találunk: a parázson sült csontos hús a szentélybeli bárány-, a parázson sült tojás az ünnepi áldozatra utal. A keserűgyökér (torma, saláta) a sanyarú sorsot jelképezi. Az alma, dió és bor keveréke a vályogvetést idézi, azt a munkát, amit a zsidóság végzett az egyiptomi szolgaság idején. A sós víz vagy ecet a könnyeket és a szenvedést szimbolizálja. A húsVét a keresztény hit szerint Krisztus feltámadásának ünnepe - mondta dr. Erdő Péter melyet csak az Ószövetség vallási összefüggésében érthetünk meg. Szenvedése és halála előtt Jézus közös étkezésen vett búcsút tanítványaitól, amely a hagyományban úgy jelenik meg, mint valódi pászkavacsora. A pászka (pészach) szó „átmenet” jelentését a keresztények Krisztusra vonatkoztatták: ahogyan egykor a választott nép a Vörös-tengeren átkelve jutott el a szolgaságból a szabadságra, úgy ment át Jézus a halálból az életbe. Feltámadása szabadulást hoz a bűnből és a halálból is, és utat nyit az örök boldogságra. A katolikus egyházi vezető arra az önmaga által feltett kérdésre - hogy zsidók és keresztények húsvétkor ugyanazt vagy pedig teljesen mást ünnepelnek-e - ezt a feleletet adta: „A válasz keresztény ember számára nem lehet más, mint az, hogy egyszerre ugyanazt - a szabadulást és mást is: a keresztények Krisztus feltámadását. Az ünnep középpontjában a keresztény ember számára is Isten szabadító szeretete áll. így az Ó- és Újszövetség húsvétja más eseményről szól ugyan, de közös üzenetet hordoz: Izrael számára Isten szabadító szeretetét a szolgaságtól, a keresztények számára Isten szabadító szeretetét a bűntől és a haláltól.” g. zs. Megjelent az Embertárs című negyedéves ökumenikus lelkigondozói és mentálhigiénés folyóirat első száma! EMBERTÁRS Neves hazai és külföldi szakemberek írásai mindazoknak, akik hisznek az emberi segítség Isten adta gyógyító erejében. A tartalomból: A gyógyító lelkigondozás - emmauszi út A (lelki)pásztor három tulajdonsága Csupa fill — A lelkipásztori-lelki tanácsadás és kísérés alapmagatartásai Merre tart a lelkigondozás? Továbbképzés és modellek Ltlkigondozás és teammunka - Menedzsmenttudományi megközelítés Varuzslók vagytok ti? Beszélgetés a kórházi lelkigondozásról Szeressük-e a drogosokat? Morális és etikai problémák a segítés gyakorlatában A hajléktan ember és a keresztények Gyász a változó világban Hogy beszéljünk egymással... A lelki elsősegély telefonszolgálatokról Forgiveness: készség a megbocsátásra - egy új téma a pszichológiában Egy példány ára: 680 Ft Az idei négy szám előfizetési díja: 2700 Ft Az Embertárs című folyóirat megvásárolható az egyházi könyvesboltokban. Az idei négy szám előfizethető az alábbi címen: Embertárs Szerkesztősége 1406 Budapest, Pf. 30. E-mail: embertars@startadsl.hu MAGYAR SEGÉLYSZERVEZET BAGDADBAN (MÖSZ-saj tóközlemény) Lehel László, a szeretetszolgálat igazgatója hazatért jordániai útjáról, ahol ENSZ- és egyéb nemzetközi segélyszervezetekkel folytatott tárgyalást. Ezzel egy időben elindultak a magyar segély- szervezet első segélyakciói az iraki térségben. 1. A szír-iraki határ menti Abu Kamalban található menekülttáborban pokrócokat és higiéniai csomagokat osztott szét a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat. 2. A szeretetszolgálat kinevezte a program helyszíni vezetőjét, Erzsébet El-Charbajit, aki Bagdadba utazott, hogy megkezdje iraki tevékenységét. Jelenleg a bombázások és a harcok következtében megsérült emberek és az épületekben keletkező károk felmérését, a segélyezési terv pontos előirányozását végzi. A szeretetszolgálat az Eufrátesz folyótól északra fekvő két iraki tartomány, Ninawa és Salah ad Din, valamint Bagdad egyik észak-nyugati kerületében kívánja segélyprogramját végrehajtani. A program helyszíni koordinálása céljából folyamatban van a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat területi irodájának megnyitása Bagdadban. 3. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat - együttműködésben több segélyszervezettel - öt kamionnyi élelmiszersegély Jordániából Irakba történő szállításában vesz részt, mely a biztonsági helyzet alakulásától függően azonnal indítható. 2003. április 18. Látogatóban Richly Zsolt rajzfilmrendező-grafikusnál Kedves, ősz hajú úr nyitja ki a nagykovácsi ház ajtaját. Dolgozószobája rajzokkal teli, a régi bútorokkal berendezett nappaliban rend és harmónia uralkodik. Richly Zsolt rajzfilmrendező-grafikussal, a televízióból ismert Kockás fülű nyúl, Kíváncsi Fáncsi és Heltai Gáspár fabuláinak megálmodójával otthonában a családról, hitről, illetve a rajzolás szépségéről beszélgettünk.- Rajzfilmfiguráit sokan, sokfelé ismerik. Azt viszont kevesen tudják Önről, hogy szorosan kötődik az evangélikus egyházhoz.- Igen, ez a kötődés kezdettől fogva, több szempontból is adott volt. Pedagógus szüleim is evangélikusok. Sopronban születtem 1941-ben, de hároméves koromig Aszódon laktunk. Korán elveszítettem az édesapámat, Richly Emilt, aki hősi halált halt a második világháborúban. Az ötvenes években nagyon sokat jelentett számomra az iskola, a Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum szellemisége és a soproni gyülekezet is. Ezenkívül hálával emlékszem vissza keresztanyámra, az aszódi Búrrá Irmára is. Hitem és istenkeresésem feleségem édesapjának halála után vált ismét igazán intenzívvé.- A budavári gyülekezetben először presbiter lett, majd pedig a képviselőtestület tagja. Nagykovácsi lakosként vasárnaponként a Budavárba járni istentiszteletre - nem mindennapi hűségről tesz tanúbizonyságot.- Én ezt nem tartom olyan nagy dolognak. Egyszerűen csak kötődöm ahhoz a templomhoz. A lelkészekhez, a falakhoz, a szépen feldíszített oltárhoz. Úgy érzem, oda tartozom, ezért mindig szívesen megyek mind a templomba, mind pedig a gyülekezetbe.- A családjára visszatérve: édesapja, nevelőapja, féltestvére is rajztanárok voltak. Kezdettől fogva tudta, hogy Ön is a rajzolással szeretne foglalkozni?- Azért kivétel is akad a családban, nagyapám például cukrász volt, de nagyon szépek voltak a tortamintái... A viccet félretéve: öröklődik-e a kedv és a tehetség? Nem tudom. Két fiam van, egyik se rajzol hivatásszerűen, viszont a kisebbik unokám nagyon ügyes. Ami engem illet, számomra mindig is egyértelmű volt, hogy majd a rajzolás felé orientálódom. Úgy gondolom, mindenki azzal az eszközzel dicsérje az Istent, amivel a legjobban tudja. Használni szeretnék azzal, amihez értek, és addig csinálni, ameddig csak lehet.- Kap is elegendő feladatot?- Köszönöm, nem panaszkodhatom. Hetente kétszer tanítok: egyrészt egy animációs rajztanfolyamot tartok, másfelől pedig az Iparművészeti Egyetemen vagyok óraadó tanár. Emellé jönnek még a különböző megbízások, illetve a saját elképzelések.- Mint amilyen a hittankönyv-illuszt- ráció is.- Igen, például. Sólyom Anikó keresett meg azzal a kéréssel, hogy illusztráljak egy új hittankönyvet. A feladat nem idegen tőlem, korábban már készítettem rajzokat egy zenei általános iskolában használt énekkönyvhöz. Egy hittankönyv persze egészen más munkát jelent. Örülök neki, és kihívásnak tekintem, mert - a hozzá tartozó szövegek, illetve feladatok tartalmát figyelembe véve - többféle stílusban kell rajzolni.- Kapott már más vallási jellegű megbízást is?- A Teológiai Irodalmi Egyesület 2000-ben adta ki a „Veled egy életen át. Gondolatok a szerelemről és a házasságról” cimű könyvet, ezt én illusztrálhattam. Ezenkívül saját, régi vágyam volt, hogy animációs filmet készítsek Luther életéről, de ez mostanáig nem jött össze. Ezután kaptam egy ajánlatot Jézus példázatainak rajzfilmes megjelenítésére, ám sajnos nem boldogultam ezzel a feladattal. Ugyanis minél többet gondolkodtam rajta, annál inkább úgy éreztem, hogy ezeket a példázatokat a szívünkben kell megválaszolni, bennünk van a felelet. Ha kimondom, lerajzolom őket, akkor elveszíti a hatását mindaz, amit a Biblia közvetíteni akar. Ezért inkább elálltam az ötlettől. De a vallási tárgyú témák valahogy továbbra is ott „keringtek” körülöttem. A Kecskeméti Filmstúdióból hat képes forgatókönyv elkészítésének ötletével kerestek meg. „A magyar föld szentjei” című sorozatba eddig Szent Gellért, Szent László, Szent István, Szent Erzsébet, Kapisztrán Szent János, valamint Boldog Özséb került be.- Nemrég pedig a gyülekezete is felkérte egy kiállításra...- A Budavárban tudják, hogy rajzolok. Pár évvel ezelőtt már volt egy csoportos kiállításom a kápolnában. Most Bence Imre lelkész indítványozta, hogy mutassam be munkáimat. A tárlaton szereplő harminc alkotás egyfajta keresztmetszete lenne az elmúlt negyven esztendő termésének. Ezek ugyan nem kifejezetten vallásos jellegű illusztrációk, de remélem, szellemükben azok. Ezúton is szeretettel hívok minden érdeklődőt az április 27-én 17 órakor nyíló kiállításra. Gazdag Zsuzsanna
