Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-04-06 / 14. szám
10. oldal 2003. ÁPRILIS 6. r „Érted is, amit olvasol?” Nógrád megyei evangélikus hittanverseny és gyermeknap Március 22-én reggel különös sokada- lom érkezett a szügyi evangélikus templomba - gyermekek, családok, lelkészek. Kereső szempárok fedezték fel egymást. Nyáron találkoztak, együtt töltöttek néhány napot a vanyarci egyházzenei táborban vagy a szügyi ifjúsági héten. Az is lehet, hogy a salgótarjáni szabadtéri evangélizáción látták messziről egymást, és persze vannak ismeretlenek is. Sokan azért jöttek, mert elkísértek valakit, valakiket, akik ezen a napon számot adhatnak ismereteikről. Ugyanis az elmúlt hetekben Nógrádban - ahogyan szerte az országban is - az evangélikus gyermekek a televíziózás mellett, talán helyett (!) a Könyvek Könyvét olvasgatták. Tudom, volt, aki a Vizuális Bibliát választotta, videón is megnézve az Apostolok cselekedeteit. A gyermekek négyfős csapatokba szerveződtek. Önként vállalták a feladatot? Dicséretes! Lelkészeik, szüleik biztatására? Örvendetes! Itt vannak. Izgulnak. A templomban tartott áhítaton Blatniczky János Dániel, a házigazda szügyiek lelkipásztora biztató szavakkal, a szügyi ifjúság tagjai énektanítással oldják a verseny előtti izgalmat. Sikerül jókedvet adni útravalóul, és a versenyzők ezzel vonulnak át a művelődési házba, ahol „Érted is, amit olvasol?” címmel kezdetét veszi a hittanverseny megyei döntője, amely az országos verseny középdöntője is egyben. A feladatok az Országos Egyháztól érkeztek. Húsz csapat lát neki a munkának. A gyerekek rengeteget tudnak. Persze sok a bizonytalanság, az „elfelejtettem”, a „nem jut eszembe”, az is előfordul, hogy rosszul emlékeznek. Sebaj! Minden a helyére kerül. Itt is tanulnak, gondolkodnak, összefüggéseket látnak meg. Ez jó, hiszen ők fedezték fel: mert elolvasták, mert beszéltek, beszélgettek róla, mert időt szántak rá. Míg ők itt a válaszokat adják, addig a gyülekezeti házban az apostolok korát idéző hétköznapi tárgyak készítését tanulhatják meg azok a gyerekek, akik nem versenyzőként, hanem a gyermeknap résztvevőjeként érkeztek: agyagedényt formáznak, mécsest, gyertyatartót, gyöngyös réz ékszert, bőrerszényt készítenek, erős kötelet, díszes szalagot fonnak, nemezeinek, malomjátékot alkotnak sógyurmából, és kenyeret sütnek. Minden attól jó, hogy maguk készíthetik. Az ügyesség próbája ez is, és az íjászat is. Ezt követően szeretetvendégségre invitálnak mindenkit. A gyülekezet asszonyai asztalt terítenek több mint kétszáz vendégnek. Délután 2 órakor újabb varázslat veszi kezdetét. Ki kopog? Ki más, mint Levente Péter, ezúttal feleségével, Döbrentey Ildikóval. Eredményhirdetés. Ennek a napnak csak nyertesei vannak: a bánkiak, a balassagyarmatiak, a bokoriak, az egyházas- dengelegiek, a felsőpetényiek, az ipoly- szögiek, a kétbodonyiak, a lucfalviak, a nógrádiak, az ősagárdiak, a salgótarjániak, a szirákiak, a szügyiek, a terényiek és a vanyarciak. Összesen 151 gyermek! A közös éneklés után egy igazi evangélikus gyermektalálkozó élményét is hazaviszik a versenyzők, a kísérők, a családtagok. Jakus Júlia Pályázati felhívás A Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) (Sopron, Széchenyi tér 11.) igazgatótanácsa pályázatot hirdet biológia - bármely szakos középiskolai tanár testnevelés - bármely szakos középiskolai tanár angol - bármely szakos középiskolai tanár fizika (feltétel: szükséges végzettséggel a tantárgy német nyelven való tanítása) történelem (feltétel: szükséges végzettséggel a tantárgy német nyelven való tanítása) nevelőtanár-lelkész állásokra 2003. augusztus 16-i munkába lépéssel. Feltételek: - szükséges szakképzettség (a németül fizikát és történelmet tanító középiskolai tanár esetén minimum felsőfokú német nyelvvizsga), - keresztyén elkötelezettség. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent az evangélikus egyházhoz tartozás, tudományos munka, esetleg fokozat, jeles vagy jó oklevél, idegennyelv-tudás (állami nyelvvizsga). Juttatások: A szokásos kiegészítő juttatások mellett a németül fizikát, illetve történelmet tanító középiskolai tanár számára szolgálati férőhely, házastársak esetén szolgálati lakás. A pályázathoz csatolni kell: - kézzel írott hagyományos önéletrajzot, - a tanári elképzelések összefoglalását kb. 1 gépelt oldalon, - a diploma fénymásolatát, - protestáns pályázók esetén a konfirmációi (katolikusoknál a bérmálkozási) emléklap fénymásolatát, - lelkészi ajánlást, - nyelvvizsga-bizonyítvány fénymásolatát, - erkölcsi bizonyítványt. A pályázatokat a líceum címére, Tölli Balázs igazgató nevére (9401 Sopron, Széchenyi tér 11., Pf. 77.) kell megküldeni 2003. május 16-ig. Információ Barta Róbert igazgatóhelyettestől (99/512-439) kérhető. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 2003. április 6. I„ Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Pál; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Béres Tamás; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Herczog Csaba; II., Modori u. 6. de. fél 11. Sztojanovics András; Pest- hidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásme- gyer, III., Mező u. 12. de. 10. (német) Michael Heinrichs; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőft Gyuláné; de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du. 6. Honti Irén; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (családi) dr. Muntag Andomé; de. 11. (úrv.) Kézdy Péter; Vili., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b de 9. (szlovák) id. Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Németh Szabolcs (teol.); IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Németh Szabolcs (teol.); X„ Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szeverényi János; de. fél 10. (családi) Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) Szeverényi János; du. 6. Győri Tamás; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Győri Tamás; Bu- dagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Béres Tamás; Budahegvvidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bácskai Károly-Wagner Szilárd; de. fél 12. (úrv.) Vári Krisztina; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Hegedűs Attila; XIII. Frangepán u. 43. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Juhos utca 28. (kistemplom) de. 10. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. (úrv.) Bajuszné Orodán Krisztina; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII. , Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kosa László; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII. , Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás: Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor: Budaörs, Szabadság út 57. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza. JUDICA (BÖJT 5.) VASÁRNAPJÁN a liturgikus szín: lila. A vasárnap lekciója: Zsid 9,11-15; az igehirdetés alapigéje: Jn 11,46-53. HETI ÉNEKEK: 199, 379. Összeállította: tszm Evangélikus Élet — ....... Üt az óra - az idő halad Tótkomlós lakói közül bizonyára már sokan felfedezték, hogy valami megváltozott a helyi evangélikus templom tornyában. Az örvendetes változás egy budapesti vállalkozó és két embere munkájának gyümölcse, akik a közelmúltban egy héten keresztül dolgoztak a melegnek csöppet sem mondható, huzatos toronyban. A tótkomlósi toronyóra új számlapjaival és mutatóival ezentúl a templom díszeként csilloghat. A megújult alkatrészek pontos másai a réginek, anyaguk azonban más: tűzzománc; éppen ezért várható élettartamuk is hosszabb lesz, és nehezebben rozsdásodnak el. A munkálatok során a tengelyek és azok központi irányítása is teljesen újjászületett. Az egy szinttel lejjebb található harangok elektronikája szintén megújult. A harangok mellé a gerendákra felkerültek az ütőszerkezetek, a kalapácsok. Az öt kalapács negyedóránként egyszer, kétszer, háromszor és egészkor négyszer üti a triolát, majd ezt követi a nagyharangon található kalapácsütés, mely az órák számát jelzi. A földszinten két „doboz” található. Az egyik olyan jelentéktelenül lapul meg a falon, hogy szinte fel sem tűnik. Pedig ebben van az antenna, mely műholdon keresztül veszi Németországból a main- flingeni DCF-77 jelű információt sugárzó rádió jeleinek pontosidő-közvetitését. Ez a műszer volt az, melynek segítségével - mindenféle helyi beavatkozás nélkül - az óra március 30-án átállt a nyári időszámításra. A másik „doboz” már az automatika, mely az eddigi villanykapcsolós módszernél sokkal bonyolultabb, ugyanis ezen előre be lehet programozni a harangszót. Ha erről bárkinek az jutna eszébe, hogy akkor ezentúl nincs szükség harangozóra, az nagyon téved. Hiszen valakinek a programozást is el kell végeznie, amely sokkal komplikáltabb feladatot ró a harangozóra, mint eddig egy villanykapcsoló felkattintása volt. Ezt a tudományt meg kell tanulni, s az idők folyamán kellő gyakorlatot szerezni benne. Vagy ki gondolná, hogy a harangok nem egyszerre indulnak el, s ezért ki kell számolni, mikor kell a nagyharangot indítani ahhoz, hogy hozzá lehessen igazítani a többit? Működik az óra, melyet a budapesti Konkoly József és csapata, a Konkolymüvek készített el. A „mű” azonban még mindig nincsen kész. Csak ezután kerül sor a dallam beprogramozására. No, és még elébb a dallamot is ki kell találni, meg kell komponálni... Balogh András ARCOK - SZÍVEK Egy elfelejtett egyházi író: Pásztor Pál (1914-2002) Miután testvérbátyám, Pásztor Pál egykori budapest-fasori s utóbb mis- kolc-vasgyári lelkész 2002. július 3-án eltávozott az élők sorából, érdemes arra is emlékezni, hogy ő az evangélikus egyházi sajtónak is jelentős munkása volt. Pásztor Pál jó fél évszázaddal ezelőtt belső munkatársa volt az Üzenet című szórványújságunknak, amelybe folyamatosan írt gyülekezetismertetéseket, összesen negyvenötöt. (A templomok képeit is közölte.) Állandó cikkírója volt 1940- 1944 között az Evangélikus Életnek és az Evangélikus Családi Lapnak. Ezekben mintegy száz riportja és egyéb írása jelent meg. A Lelkipásztorban csak néhányszor, a megújult Evangélikus Életben később alkalmilag jelentkezett cikkeivel. Az Evangélikus naptárban 1964-től kezdve minden évben nekrológot írt az elhunyt lelkészekről (összesen huszonnyolc alkalommal, háromszáztíz elhunyt pályatársról). 1942-1947 között több kisebb könyve (füzete) jelent meg Budapesten. Bizonyára élnek még olyan olvasók és hívek, akik a második világháború vége felé és utána megismerhették ezeket az írásokat. Sokat mondanak már a címeik is: Tartsunk áhítatot az óvóhelyen!', Meg vagyok keresztelve (Evangélikus tanítás szülőknek és keresztszülőknek); Imádkozunk, mint egy család (Drága szeretteikért aggódok imádságos könyve); Örök karácsony (Elbeszélések, útleírások); Légy jó! (Kis történetek felnőtteknek és gyermekeknek); Arcok - szívek (A nagy háború utolsó hónapjainak emlékei); Vetés idején... (A budapest-fasori ifjúsági Luther Márton Kör évi beszámolója); Az egyház ifjúsági munkája (Különlenyomat az Evangélikus Élet 1944. évi számaiból); Az Úr közel van (Négy prédikáció); Emmaus felé (Drága szeretteiket gyászoló szívek vigasztalására). Pásztor Pálnak az Evangélikus templomok című nagy albumban - mint a szerkesztőbizottság tagjának - három tanulmánya jelent meg. Az egyikben templomaink harangjairól írt, hat évtizeddel ezelőtt. Bátyám legnagyobb terjedelmű írói műve kéziratban (pontosabban: saját gépírásban) maradt fenn: „Visszatekintés egy őszbehajolt papi életnek háromnegyed évszázados boldog útjára”. Ezt 1991-ben vetette papírra 53 nagyalakú, sűrűn gépelt lapon. Különleges önéletrajz ez, mert többek között megtudjuk belőle, hogy országjáró útjain Pásztor Pál lelkész hazánknak szinte minden evangélikus templomában végzett alkalmi szolgálatot. „Szolgálati naplóm szerint - írja müvének epilógusában - 433 gyülekezetben fordultam meg.” (A többi keresztyén vagy keresztény egyházzal is jó kapcsolatai voltak.) Tulajdonképp nem is csak önéletrajz ez a nyomtatásban még nem közreadott műve, hanem egyházi jellegű, de igen olvasmányos emlékirat arról a sok-sok emberről is, akikkel a bátyám kapcsolatba került élete folyamán. Ezt fejezi ki a hosszú évtizedek alatt megérlelődött főcím: Arcok - szívek. Nagyon jellemző ezzel kapcsolatban az epilógus egyik végső mondata: „Magam csak arra vágyakoztam mindig, hogy csupán jó ember legyek, aki szíve szerint tesz jót embertársaival.” Bátyám sokáig, nyolcvanéves koráig szolgált lelkészként. Hamvai a szarvasi Új temető családi sírjában nyugszanak. Dr. Pásztor Emil rjniTHTa— — — ORMOS INTÉZET EGÉSZSÉGÜGYI ALAPÍTVÁNY Csontritkulás A 64 éves Ili néni soha semmijét nem fájlalta. Reggelente időben kelt, hetente kétszer-háromszor elsétált a boltba, majd délben ízletes ételt tett az asztalra. Délutánonként a tévé előtt ült, megnézte kedvenc sorozatát, keresztrejtvényt fejtett, olvasott. Egy reggel hozzáfogott a tavaszi nagytakarításhoz. Éppen az egyik fotelt próbálta arrébb tolni, amikor a derekában iszonyú nyilallást érzett. Csodálkozott, hiszen naponta emelgeti az ülőalkalmatosságot, ami egyébként nem is nehéz. Az éjszaka forgolódással telt, majd másnap kínoktól gyötörve elsántikált az Ormos Intézetbe. Az alattomos betegség - amely Ili nénit ledöntötte a lábáról - a csontritkulás volt. Az Intézet szakorvosa megállapította, hogy Ili néni csípője nyomásérzékeny, a gerinc melletti izmok pedig görcsösen összehúzódtak. A röntgenfelvételen jól lehetett látni, hogy az egyik csigolyája megroppant, és a csontritkulás jelei tapasztalhatóak. Az Ormos Intézet alternatív gyógymódokat alkalmazva megkezdte a kezelést. Táplálkozási tanácsokkal is ellátták: hiszen a csontképzésben fontos kalcium- és foszforforrásnak számítanak a sajtok, a túró és a különböző húsféleségek. De az olajos magvakban, mogyoróban, dióban, mézben is sok olyan anyag található, amely segíti a csontképződést. Ili néni szépen javult a gyógykezelések hatására. Csak amiatt panaszkodott, hogy nincs olyan hozzátartozója, aki gondját viselné. Egy kedves ápolónő. Katika gondozta, és Ili néni annyira megszerette, hogy képes lett volna lányává fogadni, rá akarta íratni minden vagyonát. Katika nem fogadta el a nagylelkűséget, hanem elmondta neki, hogy több idős ember kérésére, akik hasonlóan hálásak voltak az Ormos Intézetnek, az intézet megteremtette a lehetőséget arra, hogy eltartási szerződés keretében szükség szerint bevásárlást, otthoni beteggondozást, ebédszállítást, anyagi támogatást, életjáradékot kapjanak. Most már Ili néninek sem kell aggódnia. Nemcsak testi egészségét, hanem lelki nyugalmát is helyreállította az Ormos Intézet. Az Ormos Intézet Egészségügyi Alapítvány címe: 1184 Budapest, Hengersor u. 73. (Bejárat a Bozsik Stadionnal szemben.) Információs szolgálat telefonszáma: 295-5963 4
