Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-01-12 / 2. szám
Bottá Dénes Felvétele Ev angélikus 68. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2003. JANUÁR 12. VÍZKERESZT ÜNNEPE UTÁN 1. VASÁRNAP A TARTALOMBÓL A lelkészutánpótlás helyzete ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Elet Hol vagy? Ádám? Éva - az első klónbébi A Szent Korona története Taizé találkozó Párizsban ÁRA: 135 Ft A komáromi tekercsek és egyéb szenzációk SZOCIÁLIS TÖRVÉNY Egyházak nyilatkozata Mádl Ferenc döntéséről A katolikus, a református és az evangélikus egyház megnyugvással fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök döntését a szociális törvények módosításával kapcsolatban - derül ki abból a közös nyilatkozatból, amelyet az egyházak vezetői december 28-án juttattak el a Magyar Távirati Irodához. Mint ismeretes, Mádl Ferenc megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról című jogszabályt. Megítélése szerint ugyanis a bevezetendő szabályozás hátrányosan érintheti azokat az állampolgárokat, akik a szociális alapellátásokat egyházi intézményben kívánják igénybe venni. A katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői nyilatkozatukban kiemelték: a köztársasági elnök „következetes lépésével igyekszik érvényt szerezni a jogbiztonság elvének, és javítani azt az akadozó kommunikációt, amely a kormány és a történelmi egyházak kapcsolatában az utóbbi hónapokban érzékelhetővé vált”. Mint hozzátették, az elmúlt napok híradásai világosan megmutatták, hogy éppen az egyházi, karitatív szervezetek azok, amelyeknek gondjuk van a hidegtől vagy éhezéstől szenvedő emberekre, a különböző karitatív szervezetek akciói tényleges segítséget nyújtanak a szükséget szenvedőknek. A dokumentumon Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. Bölcskei Gusztáv püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke és Szebik Imre evangélikus elnök-püspök neve olvasható. (MTI) r Aldáskérés az idei szolgálatra A Magyarországi Evangélikus Egyházban évtizedes tradíció, hogy az Országos Egyházi Iroda január első napjaiban „újévi fogadást” rendez, amelyen testvéri közösségben lehet visszatekinteni az elmúlt esztendőre, és meg lehet fogalmazni az előttünk álló év elképzeléseit. Idén január 3-án került sor a találkozásra, amelyen Ittzés János püspök áhítata után Harmati Béla püspök szólt az egyház nemzetközi kapcsolatairól (különös tekintettel a Lutheránus Világszövetség ez évi nagygyűlésére), majd Szebik Imre elnök-püspök vonta meg az elmúlt év mérlegét, és fogalmazta meg 2003-ra szóló reménységeit egyházunk életével kapcsolatban. Frenkl Róbert országos felügyelő frappáns és szellemes moderálása fogta össze a találkozót, amelyen Hafenscher Károly országos irodaigazgató kérte Isten áldását a munkatársakra és a munkára. Testvéri tűzkárenyhítés A világi és az egyházi sajtóban egyaránt nyilvánosságot kapott a hir: december 10-én súlyos tűzkár érte a Bobai Evangélikus Egyházközség parókiáját. Az Országos Egyház néhány órán belül 200 000 Ft személyi segélyt küldött a lelkészcsaládnak és 2 millió forintot a gyülekezetnek a károk enyhítésére, azzal az ígérettel, hogy a biztosító kártalanítása után vállalja a még szükséges javítások fedezetét. A testvéri szeretet szép cselekedete volt, hogy a Vasi Egyházmegye felhívása nyomán jó néhány gyülekezetben rendeztek gyűjtést a károsultak támogatására. A veszprémi evangélikusok például 1 millió forintot ajánlottak fel saját egyházközségük „kárpótlási pénzéből”... Az együtt érző segítő szándék jele volt az is, hogy a karácsonyi televíziós istentiszteleten is elhangzott felhívás a károk felszámolásához való hozzájárulásra. Az egyházkerület püspöke többször is meglátogatta a tűzkárt szenvedett egyház- községet és a lelkészcsaládot. A bobai gyülekezet pedig jelezte, hogy a hálás szívvel fogadott testvéri segítség részleteiről tájékoztatni fogja a kerület vezetőségét és az Országos Egyházat. OI • # Ökumenikus imahét - középpontban a migráció A migráció kérdései állnak az idei ökumenikus imahét középpontjában, amely január 19-én veszi kezdetét. A Szent István-bazilikában 18.30 órától tartandó országos nyitó istentiszteleten Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek és Ittzés János evangélikus püspök hirdet igét. Az ünnepi liturgiában a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) tagegyházainak vezetői is részt vesznek. A mostani imahét bibliai mottója Jézus Krisztus dicsőségére utal: „Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van.” (2Kor 4,7) Ti vagytok a világ világossága Ha jobban megfigyeljük, észrevehetjük, hogy már január első napjaiban hosszabbak a nappalok az éjszakánál. Mintha a természet is büszkén hirdetné, hogy Jézus megjelenésével fény költözött ebbe a rideg és szürke világba. Isten kegyelme, hogy ennek ez évnek az elején sincsen ez másképpen. A mesterséges világítást egyre inkább felváltja a természetes fény. És miközben a nap sugarainak simogató fénye egyre erősebb lesz, azt is megfigyelhetjük, hogy manapság nagyon sokan panaszkodnak az emberi szívben megtapasztalt hűvös sötétségről, amely már szinte tapintható. Mintha mára minden összeesküdött volna az emberiség ellen. Az lett az igazi érték, ami a kulturális igények helyett az ösztönöket szolgálja ki. Elég csak a televíziót megemlíteni, amely mint intézményesített nevelőtanár oktatja népünket. Amikor pedig megelevenedik környezetünkben egy képernyőről jól ismert - és ott akár még elismerően is díjazott - brutális jelenet, akkor mindenki értetlenül és megdöbbenve fogadja. Ha az lenne a való világ, amit bemutatnak, és el akarnak hitetni velünk, nem lenne értelme tovább élni a földön. Szerencsére még nem tartunk ott. A magas nézettséget már csak úgy lehet elérni, hogy a színvonalat csökkentjük. De vajon milyen messzire és milyen mélyre merészel az ember eltapogatózni a sötétségben? Megvakult és elsötétített környezetünkben mit tudunk megmutatni utódainknak? Mit hagyunk az utókorra? Valóban elhisszük, hogy sikerül tisztának maradnunk, és megvédhetjük gyermekeinket ebben a piszkos környezetben? Hány jó szándékú család belebukott már a próbálkozásba... Éppen az ellenkezőjét érték el, mint amit szerettek volna. Mert csak a saját jó szándékukban és szeretetükben bíztak, és nem akarták megismerni azt, aki a szívekbe hoz világosságot. Inkább megmutatják, hogyan kell használni a lámpát a sötétben, ahelyett hogy a fényre vezetnék őket, ahol megláthatják bűnös voltukat, ahol Jézus megtisztíthatja őket. Nem kiküldeni, hanem kihívni kell az embereket a fényre. Hány szülő küldi a gyermekét templomba, ahelyett hogy hívná! Nem mindegy! S az egyháznak ilyen ellenszélben kell hallatnia szavát. Miközben az ember istent játszik, és immár embert teremt, a sátán vidáman munkálkodik, és elhiteti velünk, hogy ő csak jót akar nekünk. Elhiteti velünk, hogy maradjunk csak nyugton a sötétségben, ahol ő az úr. Hiszen a sötétség a természetes állapot a természetben és a szívünkben is. Amiképpen kívülről kell a nap sugarainak újjáélesztenie a természetet, úgy kell a szívünknek is a lélek fényforrása, Jézus Krisztus, hogy tájékozódni tudjunk a lelki sötétségben. Van mit tanulnunk akár még a természettől is. Figyeljünk tehát, és amiképpen a fény egyre inkább betölti napjainkat, úgy legyen számunkra egyre inkább világossággá a betlehemi gyermek, hogy mi is világíthassunk mások számára. Hiszen ne felejtsük el: a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. Menyes Gyula „Isten szemei csak a mélységbe, nem pedig a magasságba tekintenek, amint Dániel mondja: [...] Mivel O a leghatalmasabb, s felette már semmi sincs, nem tekinthet maga fölé, maga mellé sem tekinthet, mert senki sem hasonló őhozzá, miért is szükségképpen csak önmagába, vagy maga alá tekinthet, és minél mélyebben van valaki, azt Ő annál jobban látja. ” Luther Márton: Magnificat (Takács János fordítása) Köszöntjük első EGYHÁZZENEI DOKTORAINKAT: Finta Gergelyt és Kamp Salamont Az egyházzene negyven esztendőn keresztül a magyar zenei élet mostohagyermeke volt. A Zeneakadémián az egyházzene szakot a második világháború után megszüntették. A rendszerváltás után dr. Dobszay László zeneakadémiai professzor szorgalmazására újra megalakult az egyházzenei tanszék. Ugyancsak ő ismerte fel, hogy a színvonalas egyházzenészképzés kiterjesztése a jövőben csak úgy lehetséges, ha - egy doktoriskola megvalósításával - megfelelő doktori képesítést nyernek a jeles egyházzenész-növendékek. Az európai oktatási rendszer szerint ugyanis magasabb rangú intézményekben csak az taníthat, akinek doktorátusa van. A művészeti egyetemek ezért művészeti doktorátusokat adnak ki DLA (doctor liberarium artium) megnevezéssel. A doktorképzés legalább három-, de legfeljebb hatéves stúdiumot jelent. Ez idő alatt a doktorandusznak a doktoriskola előadásai mellett más hazai és külföldi egyetemek kurzusain is részt kell vennie. És ami a legfontosabb: egy saját maga által választott témában kutatásokat kell folytatnia, illetve a kutatások eredményét egy tudományos szintű dolgozatban összefoglalnia. Ezt a dolgozatot két hivatalos bíráló értékeli, majd a müvet a jelölt a nyilvánosság előtt megvédi. S végül - zenei tárgyról lévén szó - koncert keretében bemutatja a dolgozat tárgyának egyik zenei megvalósítását. Az egyházzenét szerető evangélikus fiataljaink korán felismerték a képzési lehetőségeket, és többen jelentkeztek az egyházzenei tanszakra. Közülük ketten az elmúlt napokban fejezték be a doktori stúdiumot. (Folytatás a 3. oldalon.) A 200 3. ÉV IGÉJE „Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívében van.” (ísám ió,7) * I Ünnepek múltával... Ml (Összeállításunk a 8. oldalon.)
