Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-02-24 / 8. szám

4. oldal 2002. FEBRUÁR 24. Evangélikus Élet Készülünk a Keresztyén Nők Világimanapjára 5. rész Egyházi élet Romániában II. Az egyházak ismertetése kapcsán, a magyarlakta erdélyi vidék egyházainak életéről eddig nem sokat tudhattunk meg néhány rövid adat közlésén kívül. Tudnunk kell, hogy - elsőként Európában - itt született meg 1568-ban az a törvény, amely a több­féle hitvalláshoz tartozó egyházaknak teljes egyenrangúságot biztosítótt. Ennek ered­ményeképpen sokan nyertek itt menedéket szinte egész Európából. Példaértékű volt a vallásháborúk korában a különböző felekezetek viszonylag békés egymás mellett élése ebben a térségben. A jelenlegi helyzetről magam igyekeztem információkat gyűjteni. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a magam evangélikus egyházán kívül nem sok adat jött össze. De lapunk olvasóit nyilván éppen ez érdekli legjobban. Az erdélyi Unitárius Egyház nagy múltra tekint vissza, kezdetei szinte a reformá­ció koráig nyúlnak. Ennek ellenére ma csak 76 000 tagot számlál, a gyülekezetek éle­téről - információ hiányában - nem tudok beszámolni . Az erdélyi magyarság körében a legszámottevőbb a református egyház. 701 refor­mátus gyülekezetről tudunk, két egyházkerületben. Az eleven egyházi életről tanús­kodik a 460 Nőszövetség, a 3 öregotthon és a 8 árvaház, illetve gyermekotthon. Kü­lönösen is fontos a Nőszövetség utcagyermekek között végzett missziója. Ezért is döntöttünk úgy, hogy az idei imanapi perselypénzünket ennek a munkaágnak a támo­gatására fordítjuk. A Romániai Baptista Egyház lélekszáma 130 000, ebből 9000 magyar. Ez az egy­ház 197 gyülekezetben él. Kolozsvárott magyar teológiai intézményt, Nagyváradon Missziói Iskolát, Szalárdon időseknek otthont tartanak fenn. Hargitán pedig egy nem­zetközi konferenciák számára is fenntartott táboruk működik. A legtöbb adatunk a kis evangélikus egyházról van. A mintegy 30 anyagyülekezet két püspökségben él. Gondjaik közé tartozik a városokban és falvakban élő kis lét­számú és elöregedő gyülekezetek jövője. Közös örömünk az egyre intenzívebbé vá­ló testvérgyülekezeti kapcsolat. Minden erdélyi evangélikus gyülekezetnek van anya­országi testvérgyülekezete. A kapcsolat tartása, egymás látogatása közös gazdagodást jelent. A lelkészek képzése a közös, református-evangélikus kolozsvári Teológián történik. A lelki élet ápolásán túl, magyar gyülekezeteink a magyarság fennmaradá­sának zálogai is. Szomorúan halljuk mostanában, hogy az a segítség, amellyel itthon­ról a gyermekek továbbtanulását biztosítanánk, milyen ellenintézkedésekbe ütközik. Aggódunk csángó magyar testvéreinkért! „Csak” azt kérik, hogy a misét magyarul hallgathassák, és ezért hosszú utakat is hajlandók megtenni. Kérésük eddig süket fü­lekre talált egyházi és világi vonalon egyaránt. A státusztörvénnyel reménységünk szerint valami elindult. Két vallomás befeje­zésül: „68 éve várok erre, ennyi idős vagyok.” - „Nem is az anyagi segítség a lénye­ges, hanem a magyarsághoz tartozás tudata.” Az eddigi imanapi ismertetéseinket azzal fejeztük be: gondoljunk többet és imád­sággal távoli testvéreinkre. Itt azonban többről is szó van: tartsuk a kapcsolatot köze­lünkben élő testvéreinkkel a megbékélés útján haladva. Keveháziné Czégényi Klára Az ökumenikus világimanap hagyományos dátuma március első péntekje, ami idén március l- re esik. Tudjuk, hogy nőtestvéreink Magyarországon is számos településen munkálkodnak az al­kalom előkészítésén. Kérjük, hogy ezek helyszíne és pontos időpontja felől ki-ki a maga gyüle­kezetének vezetőinél érdeklődjék. (A Budapest-Deák téri Evangélikus Egyházközségben például délután 5 órakor kezdődik az együttlét a gyülekezeti teremben.) Lelkészek egészségügyi szűrése Az érintettek kedvezően fogadták Mikola István egészségügyi miniszter bejelenté­sét, amely szerint a tárca speciális egészségügyi szűréseket szervez a papok és a lel­készek számára is. Ennek megkezdéséről azonban még nincs konkrét információ - derült ki az egyházak közleményeiből. Mikola István február 8-ai tájékoztatóján be­szélt arról, hogy a minisztérium - a népegészségügyi program szellemében - kiemelt figyelmet fordít a különösen veszélyeztetett csoportokra, így lehetőséget teremt töb­bek között a papok és lelkészek egészségügyi szűrésére. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára elmondta: a túlterheltség miatt a papok sok esetben nem fordítanak kellő figyelmet saját egészsé­gükre, gyakran ez az oka akut betegségeiknek és korai elhalálozásuknak. Segíthet a helyzeten, hogy a szervezett egészségügyi szűrések keretében a többféle szakterület szakorvosai azonos napon és helyszínen végzik majd el a különböző vizsgálatokat. A Magyarországi Evangélikus Egyház a népegészségügyi programmal kapcsola­tosan annak megjelenése pillanatától nyitottságát és aktív bekapcsolódási készségét fejezte ki - közölte Hafenscher Károly, az Országos Iroda igazgatója. A programról az evangélikus egyház részéről tanulmányi munka zajlik és munkaterv készül. Az igazgató kiemelte: a program ügyét egyházuk akkor tudja hitelesen képviselni, ha tagjai és munkatársai maguk is aktívan tesznek egészségükért. A tapasztalatokból és az alkalmi felmérésekből nyilvánvalóvá vált, hogy a lelkészi kar, illetve az „egyházi munkások köre” fokozottan veszélyeztetett helyzetben van. Ennek oka az érintettek jelentős pszichikus megterhelése, a nagy területek gondozása, az állandó „készenléti életforma”, valamint a vezetői-menedzseri, lelkipásztori, köz­életi kihívások. Az evangélikus egyház már korábban is kölcsönös támogatási kapcso­latban állt olyan intézménnyel, amely folyamatosan végezte a lelkészek szűrését. Őszre cigány nyelvű Újszövetség? A tervek szerint még az idén, talán már őszre megjelenhet az Újszövetség ma­gyar-cigány kétnyelvű változata - jelezte Tarjányi Béla, a fordítást végző és a ki­adást gondozó Szent Jeromos Katolikus Biblia Társulat vezetője. Mint emlékezetes, Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára tavaly de­cemberben jelentette be, hogy - elsőként a világon - Magyarországon jelenhet meg a teljes szentírás cigány nyelvű fordítása. A teljes Biblia cigány nyelvre fordítása - a kiadás költségei nélkül - mintegy húsz­millió forintba kerül. A fordítók a megjelentetésre már kaptak támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, emellett anyagi segítséget helyezett kilátásba a püspöki konferencia és az Oktatási Minisztérium is. Tarjányi információi szerint a ci­gány nyelvű Újszövetség már szerepel a jövő évi tankönyvjegyzéken is. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az MNC Magyar Népfőiskolái Collegium az Ady-év alkalmával szavalóversenyt rendez, a 14. életévüket betöltötték számára, korcsoportos beosztással. Jelentkezni a határon túlról és az anyaországból lehet. Elődöntők színhelye: Nagyvárad, Nagydobrony, Rév-Komárom, Sárospatak, Kecskemét, Budapest. Döntő: Vác. Részvételi szándékot életkor feltüntetéssel 2002. február 28-ig kérjük jelezni a 323-0307-es budapesti telefonszámon. ÖKUMENIKUS IMAHET Január 20-27. között zajlott le az Ökumenikus Imahét a Krisztushívők egységéért, melynek központi (budapes­ti) ünnepségeiről lapunkban már természetesen beszámoltunk. Időközben több gyülekezetből kaptunk tudósításo­kat (volt olyan gyülekezet, ahonnét többet is) a helyi együttlétekről. Ezek közül adunk most közre hármat, remél­ve, hogy jövőre már a postát sem kell okulnunk a szívet melengető hírek késedelmes közléséért. ... a Budavárban „Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát, A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák. ” (Reményik Sándor) Ilyen bensőséges csodának voltak tanúi január 21-én este a Budavári Evangéli­kus Gyülekezet tagjai, amikor a Bécsi kapu téri templom oltára előtt közös li­turgiában - négy vallás tíz papjának aj­kán - szólaltak meg az igehirdetések. Hiszem, egy szívvel, egy lélekkel. Az évről évre visszatérő, szép hagyománnyá lett Imahét a „Krisztus-hívők egységéért” ez évi mottója „Nálad van az élet for­rása... ” Zsolt 36,6-10 volt. Ennek je­gyében hangzottak el a Biblia igéi és tar­totta beszédét a szószékről dr. Kor- zenszky Richárd OSB tihanyi perjel. Ige­hirdetését teljes terjedelmében jó lenne közölni, de gondolom, szavai hallgatói szívébe vésődtek. Sok ismerősre talált a gyülekezetben, sokan ismerik, akik rendszeresen járnak Tihanyba, a kezde­ményezésére már hagyományossá lett „Ökumenikus imádkozás a magyarsá­gért” szép ünnepi emlékezésre. A Tiha­nyi Bencés Apátság szeptemberi nagy találkozása végén a sok száz résztvevő egy szál virágot elhelyezve vonul le a templomba I. András sírjához. (2001- ben Ittzés János evangélikus püspök volt az igehirdető, előző évben a Lutheránia Énekkar adott hangversenyt az apátsági templomban). Budavár és Tihany - sok történelmi vihart és pusztulást átélt ma­gyar táj, de templomainak tornya - mint Korzenszky Richárd mondta - „egyfelé mutat. Valójában akkor volnánk hitele­sen és értelmesen jelen ebben a világban, ha mindannyiunk gondolkodás- és érze­lemvilágát átjárná az egyetemesség; hogy igenis közünk van egymáshoz. Hogy ugyanarról az Úrról kell beszél­nünk, még akkor is, ha sokszor más nyelven beszélünk...” Meghatóan szép pillanata volt a téli este együtt imádkozásának, együtt ének­lésének, amikor kifelé menet a templom ajtajában a gyülekezet tagjait egy kéz­szorításra várták az igehirdető papok, lelkészek: Bence Imre (ev. lelkész), Pál László (Szt. Anna templom), Balicza Iván (ev. lelkész), Pásztor Bazil (görög kát. esp.), Illés Dávid (ref. lelkész), D. Szebik Imre (ev. püspök), Korzenszky Ri­chárd (tihanyi perjel), Blankenstein Mik­lós (Budavári Mátyás Templom), Sala­mon László (kapucinus atya), Széchey Béla (ev. lelkész). Egy kézfogás, egy kedves szó - szép útravaló! Köszönjük. Schelken Pálma ... Sepsiszentgyörgyön Immár harmadik éve, hogy az ökumenikus imahetet Sepsi­szentgyörgyön a katolikus és protestáns egyházközségek EGYÜTT tartják. Minden este egy másik egyházközség temp­lomában. Idén „imakilenced” volt, hogy minden egyházközség szolgálhasson. (4 katolikus, bár már 5 templomuk van, 3 refor­mátus, egy unitárius és egy evangélikus) 2000-ben „Hatalmas, vad pelyhekben hullt a hó a szülőföld felett”, 2001-ben hideg szél fújta szét az ősszel lehullott száraz faleveleket. Szemünkbe a porfelhő könnyeket csalt, de men­tünk. Idén, Katalin nap (nov. 25.) óta makacs, kemény tél ural­kodott. Vastag jégréteges úton lépegettünk, egymást karolva, segítve, de mentünk. A fiatalokra, segédlelkészekre kiosztott szolgálat is vonzott, hisz ők jelentik a jövőt. Hallani akartuk, hol miképpen keresik, hogy találják meg az „Élet forrását”? (Zsolt 36,6-10) "Estéről estére tanultunk. Hallottunk a forrás tiszta, tisztító, frissítő, megelevenítő, éltető erejéről. Isten hűséges szeretetéről, amit Jézus Krisztusban tett láthatóvá, aki az egész emberiségért meghalt a Golgotán, hogy aki hisz Őbenne, annak számára a ke­reszt az ÉLET fája legyen. Mintha ültünk volna Noé bárkájában, éreztük az Egyház Urának, Jézus Krisztusnak biztonságos veze­tését az Ő országa felé, ahol nincs megosztottság. A keresztség által Krisztus testének az Anya-Szent-EGY-Háznak tagjai va­gyunk. Tagok, mint Lídia, akinek az Úr megnyitotta szívét. (ApCsel 16,14) Figyeljünk mi is Krisztus szolgáira. Vigyázzunk a keresztségben elnyert egységre, szövetségre. Járjunk Krisztus útján, akfvilágosság az úton. Legyen az életünk egyszerű, jelen­téktelen, de lehet fény, akármilyen picike is, a sötétben fénylik és megtöri azt. Életünk sötét napjaiban, amikor azt érezzük, amit a bethesdai beteg - „nincs emberem ” (Jn 5,7) -, biztosan meg­jelenik a segítség, örvendezhetünk. 2000-ben azért áldottuk Istenünket, mert megismertette ve­lünk az Ő akaratának titkát, hogy az „O jó kedve szerint az idők teljességére nézve, ismét egybeszerkeszt mindeneket a Krisztusban. ” (Ef 1,9-10). 2001-ben, az új évezred küszöbén, mint jelzőtábla mutatta-mondta: „Krisztus az út, az igazság és az élet" (Jn 14,6). Az idei irriahéten megtapasztaltuk, hogy mindnyájan Istet) alkotása, teremtményei, megváltott és számontartott gyerme­kei vagyunk. A földi keretek közt élő, különféle módon élt) Egyház és nemzetünk az Ő népe. Nála van az élet forrása. Tisz­ta forrás. Megtisztít - amire nagy szükségünk van -, megele­venít, éltet. Esténként kértük, hogy áldja meg, szánja meg ma­gyar népünket. Hogy tisztán lássunk. Hogy „ Világossága által világosságban éljünk" (Zsolt 36,10). Baj ka Katalin ... Mezőtúron „meghajtom térdemet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja előtt. ” (Ef 3,14) A januári ökumenikus imahetek évek óta örömteljes találkozásokat jelentenek az Úrral és a városunkban élő keresztyén testvérekkel. Az idei imahét a református gyüleke­zet számára több különleges ajándékot is nyújtott. Az Úr kegyelméből közel négy hónap alatt elkészült a belvárosi reformá­tus gyülekezeti ház, a volt kántorlakás fel­újításával. Ez év első vasárnapjától ott vannak istentiszteleteink, nőszövetségi alkalmaink, s itt kezdhettük az ökumeni­kus imahetet is. Hosszú évek után két este meghívott szolgálattevők hirdették Isten igéjét kö­zöttünk. Az imahét első estéjén Mike Zoltán, a szilágysomlyói testvérgyüleke­zetünk lelkésze volt az Ige hirdetője, míg a harmadik estén dr. Gyulai Endre, a Csanád-Szegedi egyházkerület püspöke. A többi napokon városunk lelkipászto­rai: dr. Kocsis Attila és felesége Asztalos Anikó, Uherkovics Éva lelkész-tanár, Ondavay Tibor fóesperes és Köhler Júlia evangélikus gyülekezeti munkatárs. Az évek óta kialakult rend szerint négy alka­lommal a református egyház adott helyet az ökumenikus imaközösségnek, három este a római katolikus templom, s egy al­kalommal az evangélikus templom. Lelkipásztoraink évek óta minden es­te más-más részében szolgálnak a litur­giának. Úgy is, hogy zenei kíséretet vál­lalnak. Az első estén - először az ökume­nikus imahetek mezőtúri alkalmain - énekkar is szolgált. Az imahét öt napján - az egyházi is­kolák diákjaival együtt - megteltek a templomok és a gyülekezeti termünk. Az utolsó estén - amikor az evangélikus és református hívők együtt vettek úrvacso­rát - Ondavay Tibor főesperes, pápai prelátus hirdette az Igét. Emlékezetem szerint először találkozott ezután a há­rom egyházközség egyházi és világi ve­zetősége. Természetesen a felsoroltak csupán a keretét adták meg annak a lelki gazdago­dásnak, amelyet a Krisztusban hívő me­zőtúri keresztyének kaphattak. Jávorcsik Sándorné APRÓ MAGVACSKÁK Keresztelő egy norvég evangélikus gyülekezetben 2002. január 27-én hat kisgyermek részesült keresztségben a nordbergi gyülekezetben, s ez az örömteli esemény áthatotta az istentisztelet minden mozzanatát. Norvégiában az istentisztelet akkor veszi kezdetét, amikor a szolgálattevők - laikusok és lelkészek - a gyülekezeti énekszó alatt bevonulnak a templomba. Ennek a bevonulásnak fontos mo­mentuma, hogy a legelöl haladó személy magasra emelve viszi a keresztet, Isten Jézusban láthatóvá lett szeretetének jelképét. A menet most a keresztelendő kisgyermekekkel és családtagjaikkal bővült, ily módon is jelezve, hogy a mai vasárnap különleges nap az életükben, amelyben a gyülekezetnek is része van. Az oltár elé megérkezve, a lelkész az evangélikus kereszte­lési liturgia szerint részesítette a gyermekeket a szentségben. Háromszor hintette meg őket vízzel az Atya, Fiú, Szentlélek nevében, és az Isten igéje mellett egy gyertyát nyújtott át, hogy mindig emlékeztesse őket az egyetlen igazi fényforrásra, Jézus Krisztusra. A másik gyertyát az édesapák gyújtották meg és helyezték el az oltár előtt lévő gyertyatartón, állandó imádságos feladatot adva ezzel a gyülekezet tagjainak. Az igehirdető Mk 4,26-32 alapján a kicsi magról beszélt, amely idővel hatalmas fává terebélyesedik. Az apró, szinte alig látható mustármagról, amely azonban, ha felnő, nagyobb lesz minden más veteménynél, s árnyékában oltalmat találhatnak a madarak. Az Isten Szemléikéről, aki láthatatlanul munkálkodik közöttünk, ezért sokan sokszor úgy gondolják, nem is létezik, pedig Ő az, aki az apró magvacskákat élteti, növeli, táplálja. S mindez, mintegy „magától” történik, olyan módon, amit mi nem érthetünk meg teljesen, de magvetőkként bízhatunk ebben a csodálatos növekedésben. Mert fontos az, hogy szülők, ke­resztszülők, családtagok és az egész gyülekezet az Isten kezé­be helyezze a gyermekeket, és engedje, hogy gondviselő sze- retete növelje őket. Megállásra figyelmeztetett a gyermekkórus is, amely erről a csodálatos isteni szeretetről énekelt. Állj meg, és vedd észre, hogy minden, ami veled történik, mégsem teljesen „magától” van, és nem csupán szerencsés vagy szerencsétlen vagy életed egy-egy pillanatában, hanem Valaki melletted áll, és mindig azt adja meg, amire éppen szükséged van. Kell ennél több? Hulej Enikő, Oslo

Next

/
Thumbnails
Contents